Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-16 / 40. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 16. Olvasónk írja Védett park ? A megyei tanács végrehajtó bizottsága természetvédelmi területté nyilvánította a Tiszavasvári Szakmunkás- képző Intézet parkját és a hozzá kapcsolódó erdőt, többek között azzal az igen jogos és időszerű indoklással, hogy védje a dendrológiai értékeket képviselő fafajokat, cserjéket és egyéb növényeket. Továbbá, hogy alapul szolgáljon az ifjúság természetvédelmi oktatásában és az ismeretterjesztésben. Bölcs döntés volt ez, amelyet a fentiek mellett az is indokol, hogy Tiszavasvári- ban hagyományai vannak a természetvédelmi nevelő-oktató munkának. Ezt a tevékenységet szinte az egész község közvéleménye ismeri és becsüli. Sőt támogatja is. Szeretettel figyelik a fiatalok itt végzett munkáját és az itt létesített madárvédelmi mintaterület már jóval a megyénk határain túl is becsületet szerzett. Éppen ezért keserít el mindnyájunkat az a látvány, amely napról napra e területen fogad. Korábbi években nem tapasztaltuk ezt és most csalódással kevert meglepetéssel állunk a jelenség előtt. Talán a szokásosnál keményebb tél és a másutt is megszilárduló vagyonőrzés az oka, hogy a környéken lakók vandál pusztításba kezdtek. Derékmagasságban elvágott fák, a napraforgótól rendszeresen megfosztott és összetört etetők, feltört megfigyelőház és ledobált madárodúk jelzik a pusztítás nyomait. Itt mindent gyerekek készítettek és a munkát ma is azok végzik. Az önként vállalt, a természetért végzett munka nevelő hatásáról azt hiszem felesleges szólni. És itt most pusztítás folyik, amelyet az építők, a gyerekek is tehetetlen haraggal szemlélnek. A meggyőzés, a türelmes szép szó itt már nem segít. Azt már megpróbáltuk. Nem is egyszer. Mi is és az erdő őre is. Ez lett az eredménye. Itt is, mint mindenütt a társadalmi tulajdon károsítóinál — bár ez nem egyszerűen az! — a társadalmi összefogás és törvényesség szigorával kell élni. Dr. Legány András Nyíregyházán az Ószőlő utcán, az utolsó nádfedeles ház mögött modern, tízszintes házgyári lakások épülnek. (Elek Emil felvétele) A találkozó elmaradt Börtön disszidálás kísérletéért HOZZÁSZÓLÁS A kerékpárosok érdekében A Kelet-Magyarország 1978. január 31. számának 2. oldalán megjelent „Halál két keréken” c. íráshoz szeretnék fűzni néhány gondolatot. 1965 óta évi 8—9000 kilométert kerékpározom közúton, úgy érzem, ismerem a problémát. A cikk elmarasztalja a kerékpárosokat, akik 1977-ben 186 balesetet okoztak, mert kivilágítatlan kerékpárral közlekedtek, nem ismerik a KRESZ-t és figyelmetlenek. Nézzük meg az érem másik oldalát is, először a világítást. Ha esős az idő, havas, sáros az út, bizony csak visít a dinamó, nem forog, nincs világítás. Az, akinek 5—10 kilométert kell megtennie, menjen gyalog? Vagy ne intézze ügyes-bajos dolgait, munkáját? Igaz, meg kell büntetni azt, aki nem szereli fel a világítást. De, ha ez az elég rossz minőségű „technika” útközben, vagy az útviszonyok miatt elromlik, csak a kerékpáros a hibás?! A kerékpár-világítás célja a láttatás. Biztonságosabban elérhető lenne, ha a KPM által használt fényvisszaverő festékek kaphatók lennének. Ha ezekkel bevonnánk a sárhá- nyót, már 100—150 méterről látható lenne a kerékpár — ahogyan az útjelzőtáblák, -oszlopok is felvillannak. Igaz, hogy a kerékpárosok egy része figyelmetlen, nem Az események előzményei a nyarat idézik, augusztus tájára nyúlnak vissza. Ekkor . érkezett Magyarországra két fiatalember. Svédországból jöttek látogatóba. Rokonokkal találkoztak, régi ismerősökkel, barátokkal. Az egyik ilyen összejövetelen vett részt Fodor Sándor. Nem ismerte közelebbről a két fiút, de már a beszélgetés elején eldöntötte: össze kell barátkozni velük! A téma most is a nők. a jó kocsik és a pénz volt. A pénz. amelyet — mint azok ketten elmesélték — oly könnyű kint megszerezni. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy Fodor hamar megszédült a hallottaktól. Mert hát Itthon ugye dolgozni kell a pénzért. Meg különben is. nem egyszer meggyűlt már a baja a rendőrséggel. Most is ott az idézés a zsebében. A gyerektartás- fizetés elmulasztása miatt jött. Pedig hát tart még a felfüggesztett büntetés, amit lopásért kapott. Egyre sokasodtak az üres üvegek az asztal mellett, s az alkalmi társaság mind jobban ösz- szemelegedett. Mikor végül minden elfogyott, ki-ki ment a maga útjára. Fodor Sándor azonban a két „svédországi magyarral” együtt indult hazafelé. Lassan- lassan megfogant benne az elismeri a közlekedés szabályait. De a gépjárművezetők több esetben levegőnek nézik a kerékpárost. Leszorítják az útpadkára, ha nem húzódik, bizony elütik! Előzésnél gondolkodás nélkül zúdulnak a legkeskenyebb résbe — s az ember ugrik a padkára, az árokba. Ha szembe jönnek, az út közepén hajtanak, ami a keskeny utak miatt bizony veszélyes az emberre. A jogos elsőbbséget igen ritkán adják meg, stb. Márpedig a sok rossz tapasztalat bizonytalanná, kapkodóvá teszi a kerékpárost, és emiatt is nő a baleseti veszély. Baiy János Vásárosnamény MEGJEGYZÉSÜNK: Olvasónk hozzászólásában sok igazság van, s mi is hasznosnak tartanánk, ha fényvisz- szaverő festéket, vagy felragasztható fényvisszaverő csíkot árulnának a boltokban: minden bizonnyal láthatóbbá tenné a kerékpárost. Amiért megjegyzést fűzünk a hozzászóláshoz, azért van, mert a „Halál két keréken” című írásban csak a kerékpárosok által okozott balesetekről volt szó, s nem azokról a kerékpárosokról, akik a járművezetők figyelmetlensége, mulasztása, vagy ittassága miatt szenvedtek balesetet. Ezekkel jócskán megeínelkedne az írásban említett szám. határozás: mielőbb disszidálni fog.. . Szeptember ll-én a nemesmed- vesi őrsön már lefekvéshez készülődtek a határőrök. A határőrizeti ügyeletes aznap Nagy Sándor szakaszvezető volt. Éppen a szolgálati helyiségből jött kifelé, amikor megszólalt a jelzés: valaki a határ felé igyekszik! Nagy szakaszvezető riadót rendelt el. Az ellenőrző járőrök a kiadott parancs szerint megvizsgálták a nyomokat, s megállapították. hogy azok a határ felé vezetnek. Két embertől származtak. Szinte automatikusan ment minden. A riadócsoport pillanatok alatt kiérkezett. Hat járőr vett részt a zárásban. Takács József határőr és Banka Sándor határőr az aszfaltút mellett foglalta el a helyét. Csípős, hideg este volt, bár mikor nincs az ebben a völgyben? A járőröknek jól össze kellett húzni magukon a meleg öltözetnek számító ,,mi- kádó” nyakát. De azért figyeltek, hallgatóztak. láttak mindent. A gépkocsi éppen visszafelé indult az őrsre, mikor Bankáék vagy ötven méterre maguk előtt mozgást észleltek. A két idegen a kocsi felé tartott. Vagy nem Is olyan idegenek? Egyikőjük valóban nem! Fodor Sándor volt az. Régen tervezte a szökést, s most jött el az A múlt évi 61 milliónál az idén közel tizenkétmillió literrel több tejet vásárol fel a tejipari vállalat mátészalkai üzeme. 1977-ben is hasonló volt a növekedés üteme, húsz százalékkal volt nagyobb az 1976-os mennyiségnél. Különösen a termelőszövetkezetben volt szembetűnő a fejlődés, ahol 28 százalékos növekedést értek el. A mátészalkai tejüzem a környék 178 községéből vásárolja fel a tejet, amelynek fele a háztáji és kisegítő gazdaságokból származik. Az üzemben — napi 200 ezer liter tej feldolgozásával — a múlt évben 18 ezer mázsa zsíros, és 30 ezer mázsa sovány tejpor készült. Az idén ezek a §zámok is emelkednek, hiszen a terv 19 ezer mázsa zsíros, és 45 ezer mázsa sovány tejpor előállítását irányozza elő. Tavaly kísérletképpen már gyártottak 137 mázsa fagylaltport, ebben az évben ez is jelentős mértékben nő, ötezer mázsa készítését tervezik. Még az idén műszakilag elkészül az előreláthatólag 12 millió forintba kerülő túrógyár, ahol naponta 150 ezer literrel növelik majd az üzem tejfeldolgozását. A tervek szerint az új üzemben naponta százezer liter tejből túró, ötvenezerből pedig étkezési tej készül majd. (bg> Á mészkőlap titkai Vallatóra fogott lelet a Jósa András Múzeumban és a magyar királyság főkapitánya, a bátor védelmező az Űr 1550. évében.” Az ecsedi városi jegyzőkönyvek szerint a követ 1840- ben építették a városháza falába. A városi rang megszűnésekor a városházát Bíró Sándor hadnagy örökösei szerezték meg. Az épületet később a tulajdonosok elbontották és az akkor épült nagyobb lakóház falába került a kő. Sokáig sírkőnek tartották. A régészeti, tudományos kutatások kiderítették, hogy a hatalmas kő az ecsedi vár egyik főkapuja feletti homlokzaton lehetett. Ezt az 1800-as években az eredeti helyen még láthatták, mint csúcsíves védőművet. Miután a várat később szétszedték, ez is a romokba került. A romok elhordásakor megtalált táblát építették be. aztán 1840-ben a városháza falába. Az építési tábla állító- ja, Báthori András — a nagymúltú Báthori István leszármazottja — 1530 táján, mint szabolcsi és s nári főispán, a keleti területek legbefolyásosabb ura volt. 1550- re megerősítette és átépítette. a határvonalon lévő birtokközpontját, Ecsedet. Ennek az építésnek az emlékére került a kő a vár kapuja fölé. Készítői minden valószínűség szerint a korabeli, helyi mesterek közül kerültek ki. A mű — a finom formák ellenére is — a szabolcsi reneszánsz építkezéseknek a háborús időszak hatására bekövetkezett, lassú hanyatlását tükrözi. A sok viszontagságban négy darabra tört követ Szakáll Ernő szobrász-restaurátor összeállítja és kipótolja. Restaurálás után a kő állandó kiállításra kerül és a nagyközönség is megtekintheti. Tóth Árpád A latin szöveget „vallatja” Magyar Kalman régész fő- munkatárs és Búr Gábor restaurátor. idő. Két északi barátjával megbeszélte. pontosan kitervelte a mai napot. Úgy egyeztek meg. hogy azok odaát kocsival várják őket. Utitársnőjét alig két hete ismerte. Ennyi is elég volt azonban ahhoz, hogy rávegye: tartson vele. Most mindketten ugyanarra gondoltak: itt volnának tehát. s úgy néz ki. már sikerült is. hiszen az a nagy kerítés, amin átmásztak, biztosan az államhatár volt. Most már nem kell annyira sietni! — Sikerült — szólt Fodor. s örömében újdonsült barátnője nyakába borult. Még akkor sem fogott gyanút, amikor a két fényszóró mindjobban közeledett. Legalább nem kell gyalogolni a faluig — gondolta, mert azt hitte, osztrák kocsi jön. Mikor azonban a GAZ-t. s a belőle kiugró magyar határőrt meglátta, ugyancsak elakadt a szava. Ellenállásra nem is gondolhatott, mert közben több oldalról is felhangzott a kiáltás. — Kezeket fel! Beszállították őket az őrsre. Nemsokára mindketten bíróság előtt feleltek tettükért. Fodor Sándor — figyelembe véve büntetett előéletét — 4 év szigorított börtönbüntetést kapott, bűntársát Farkas Lászlónét pedig felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Egy több mázsa súlyú mészkőlapot tárt fel 1976- ban Nagyecseden, a Rákóczi utca 11. szám alatt Bíró Dániel háza udvari homlokfalának vakolata alól dr. Magyar Kálmán, a Jósa András Múzeum régész tudományos főmunkatársa. A követ restaurálásra a múzeumba szállították. Miről is vall ez a 102 centiméter magas, 62 centiméter széles és 28 centiméter vastag kő? A rátapadt mészrétegek eltávolítása után előkerült egy finoman faragott, enyhén jobb felé forduló, redőzött, köpenyes angyalalak. Egyik kezében a Gutkeled nemzetség jellegzetes, sárkányfogas címerét tartja. A másikban pedig a feleség — valami oknál fogva később lefaragott — címere volt. Alul a két szélén szív alakú lekerekítés- sel díszített mezőben latin felirat: ANDREAS DE BATH(OR) ....Báthori András, Szatmár és Szabolcs megye főispánja, tárnokmester ÚJ GYÁR MÁTÉSZALKÁK Több tej Szatmárból
