Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-15 / 39. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 15. Fotópályázatunkra érkezeit Pályázat kismamáknak Díjátadás anyák napján Egy esztendeje hirdették meg megyénkben azt a pályázatot, mely újdonságszámba megy az országban is: gyermekgondozási szabadságon lévő kismamáknak írtak ki olvasónapló- és irodalmi pályázatot. A megyei népfront, a KISZ, az SZMT központi könyvtára, a megyei szövetkezeti szövetségek és a Móricz Zsigmond Könyvtár közös akciójához háromezer darab olvasónaplót bocsátottak a művelődési házak, szövetkezetek, üzemek rendelkezésére —, hogy az ő révükön a kismamákhoz kerüljenek a naplók. Tizenkét irodalmi mű rövid ismertetése található a naplóban — és mindegyikhez három kérdés tartozik. A kérdésekre kell választ adniuk a résztvevőknek a művek elolvasása után. Nemcsak szépirodalmi alkotások találhatók a sorban, hanem gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretterjesztő művek is. Érdekessége még a naplónak, hogy egy gyerekekről szóló humoreszkkötet elolvasása után nem kérdéseket kap a részt vevő kismama, hanem feladatot: írjon le néhány humoros történetkét — a saját gyerekéről ... A pályázat másik része az írogatni szerető ifjú mamákhoz szól: nyomtatásban még meg nem jelent verset, elbeszélést küldhetnek be! A pályázat határideje hamarosan lejár: március 8-ig küldhetik be a résztvevők a kitöltött olvasónaplót, illetve irodalmi művet a megyei könyvtár címére (4401 Nyíregyháza, Lenin tér 2. Pf.: 23.). A beküldött., pályamunkákat szakemberekből álló zsűri értékeli,'és értékes díjakat kapnak a legjobbak. Az eredményhirdetést és a díjak átadását stílszerűen május első vasárnapjához, anyák napjához kapcsolják. HÉTKÖZNAPI CSODÁ Népszínház-est Újfehértón Erősebb Volga gépkocsi A Gorkijban lévő autógyár termékét, a Volga gépkocsit a közeljövőben nyolchengeres motorral fogják felszerelni. A gyár szerint a motor teljesítménye 150 lóerő. A GAZ 3201 típusú járműnek is módosított belső felszerelése van a GAZ 24 típushoz képest. 1978-ban más szovjet autógyártó cégek is tovább akarják fejleszteni gépkocsijaikat. Az 1978-as tavaszi, nyári divat újdonságait készítik a nyírbátori Minőségi Cipőgyár mun- kaszalavjain. Az első fél év terve 140 ezer pár női és leányka „Sleep”. Felvételünkön Mailár Ilona, Farkas József és Rá ez József csomagolás előtt ellenőrzi a termék minőségét. (H. J. felv.) Valuta hulladékból Az összegyűlt papír-, textil- és fémhulladékot visszük a MÉH-be. De hova kerül onnan, hol hasznosítják a számunkra már értéktelen hulladékot? A Kelet-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat nyíregyházi telepe iparvágányára mindennap érkeznek a vagonok a népgazdaság számára oly fontos alapanyagok elszállítására. A vasgyűjtési akció keretében most lényegesen több vasat vett át a MÉH a szokásosnál. ötezer mázsa került a nyíregyházi telepre, s innen a Miskolci Kohászati Alapanyag-ellátó Vállalat és az Ózdi Kohászati Művek szerzi be a feldolgozáshoz szükséges nyersanyag egy részét. Megyénkben az Öntödei Vállalat kisvárdai gyára szinte teljes egészében innen kapja a vasgyártás alapanyagát. Ki gondolná, hogy a hulladékpapírt még exportáljuk is? Valutával fizet Olaszország, Ausztria és Jugoszlávia a havonta vásárolt 20 vagon hulladékpapírért. Emellett a Papíripari Vállalat dunaújvárosi és budafoki gyáraiba 40 vagon papírhulladékot továbbítanak minden hónapban a nyíregyházi telepről. A műanyagok gyors térhódításával a ruházkodásban is a műanyag felhasználásával készült holmik kerültek túlsúlyba. így viszont lényegesen kevesebb textilhulladékot visznek a MÉH-be, mint amennyire a népgazdaságnak szüksége lenne. Átlagosan 100—150 mázsa textilhulladékot vásárolnak a nyíregyházi telepről a feldolgozó vállalatok. A beérkező fémhulladékot, az ólmot, a rezet, az alumíniumot a budapesti Metalo- impex Vállalat veszi át teljes egészében. Mintegy 3—400 mázsát szállítanak el minden hónapban erről a telephelyről. (t. k.) Leltározás után bírósági tárgyalás Sikkasztást takart a többlet sze. A drámaíró életművének kutatói írják: „Az írót az összes sárkányoknál, emberevőknél, árnyékoknál, hazug minisztereknél, és zsarnok királyoknál jobban felzaklatta a jó emberek ellen kitervelt, Rossz, vagy Gonosz értelmetlen filozófiája, az a tény, hogy az elkövetett bűn maguknak az elkövetőknek sem okozott nagy örömet... Svarc szenvedélyesen kívánta a jó, az igazság diadalát. és ezért néhányszor elvállalta a felvilágosító, a varázsló szerepét...” Egy fiú és egy lány egymásba bolondulnak — hétköznapi eset. összevesznek, ami szintén nem ritkaság. Majd belehalnak a nagyszerelembe. A végén érzéseik ereje olyan magasra hág, hogy valódi csodát fakaszt. Ami különös is. és mindennapos is egyszerre... ■ ~A nősének a „köznapihoz” közelebb álló szereplői között a nézők olyan alakokkal találkoznak, amelyeket elég gyakran látni az életben. Például a királyban köny- nyuszerrel felismerik a közönséges házizsarnokot, a nyamvadt diktátort. Rá fognak ismerni az ügyvezető miniszterre, erre a harácso- lóra >«• meg a vadászati érdemérem tulajdonosára, és egy sor egyéb figurára. A másik oldalon emberi tisztességben, jóságban ott ált a varázsló, a hercegnő, meg a medve; a tiszta szerelem, mely végül is győzedelmeskedik minden akadályon át. A színészek a színpadon a szó igazi értelmében játszottak, mókáztak, komédiáztak. A nézőtéren pedig harsant a kacaj, a taps. Ebben nagy szerepe volt a gazda-varázslót árnyaltan megformáló Hajdú Endre Jászai-díjas művésznek. Méltó társa volt a medvét alakító Markali Gábor. A színen lévők valamennyien karakterfigurákat teremtve alkalmazkodtak a darab mondanivalójának — Petrik József Jászai-díjas által mesterkézzel összefogott. Varsányi Anikó játékmesterségével irányított — kiteljesedéséhez. Ezt szolgálták Gombár Judit meghívott művész díszletei és jelmezei is. (sigér) A TISZA TÉLEN Tizenhatezer forint többletet találtak a leltározók 1976- ban Nyíregyházán a Kossuth téri vas-műszaki boltban. A többlet okát nem sikerült megállapítani, hiszen egy ilyen aprócikkekkel tele boltban nincs számlaadási kötelezettség, csak értékben kell a boltnak elszámolni. Aki ismerős kereskedelmi berkekben, tudja, hogy a többlet épp úgy rossz dolog, mint a hiány, ebben az esetben azonban elmaradt a következmény, mert a bolt magas árukészlete és nagy forgalma még elfogadhatóvá tette a tizenhatezres többletet. Aztán telt az idő, s az 1977- es leltárnál már több mint 42 ezer forint többletet találtak a boltban. Ez már olyan nagy összeg volt, hogy alaposabban kellett az okok kutatásához látni. Mindjárt ki is derült, hogy a plusz egy része a felfelékerekítésből származik, de nagyobb értéket tett ki a másod-, harmadosztályú termékek első osztályúkénti értékesítéséből származó különbség. Ahogy a leltározók jobban belemélyedtek a munkába, egyre több szabálytalanságot fedeztek fel. Ekkor tűnt fel például, hogy rendkívül sok a pénztárgépen a „téves beütés”, amelyek alapján a bolt több mint tízezer forinttal kevesebbet fizetett be a vállalat kasszájába. (Kétségtelen, hogy másutt is előfordul téves beütés, elintézési módja azonban ennek az, hogy a téves összegről szóló blokkot a pénztáros és az üzletvezető aláírja, s csatolja az esti pénztári jelentéshez. Ilyenkor a tévesen beütött összeggel kevesebbel kell elszámolni). A bolt vezetője és helyettese a fiatal, tapasztalatlan pénztárosra akarta hárítani a felelősséget, de aztán tisztázódott, hogy a fiatal lány mindenkor főnökei utasítására tett mindent, a két gyakorlott pénztáros pedig — ebédidő, szabadság, szabadnapok alatt — átadta a pénztár kezelését, így a vezetőnek és helyettesének állandóan hozzáférhető volt a bevétel. Ahogy teltek a napok, úgy vált egyre világosabbá, hogy a szabálytalanságnak hitt dolgok között komoly bűn- cselekmények is meghúzódnak. Közismert, hogy ha a vevő hibásnak találja az árut, megfelelő szabályok betartásával a boltnak vissza kell venni, s vagy másikat adni érte, vagy visszafizetni az áru értékét. Ehhez természetesen visszáruutalványt kell kiállítani, beírni a vevő nevét, címét, a visszahozott áru értékét, s a visszafizetett összeggel csökkenteni kell a napi bevételt. A vas-edény bolt két vezetője rájött, hogy ez egy jó üzlet, s fiktív visszáruutalványokat állítottak ki létező és nem létező személyek nevére, s a pénzzel ők gazdálkodtak. Kilenc névre 9644 forintot „fizettek vissza”, a boltvezetőnek volt még két páciense 917 forintért, helyettesének három 3593-ért. A Várszínházbeli kapunyitással egy időben a Népszínház öt utazó társulatának egyike megyénkben szerepelt. Thália papjai Vásáros- naményban, Újfehértón és Tiszavasvá'riban léptek közönség elé. Az újfehértói Ady Endre körzeti Művelődési Házban a Hétköznapi csoda című művet mutatták be. Jevgenyij Svarc. aki századunk húszas éveiben indult, ma már nem idegen a magyar színházlátogató közönség előtt. De műveit játsszák az egész világon. Magyarországon a hatvanas években mutatták be az Árnyékot, a Sárkányt, a Hókirálynőt. A Hétköznapi csoda a Népszínház nyitó produkciói között került a magyar közönség elé. Jevgenyij Svarc igazi nagy mesélő. Mesevilágát talán Tamási Áronéhoz lehetne hasonlítani. Színpadán a jók és a gonoszok ütköznek öszITT MINDIG TAVASZ VAN Szegfű és nárcisz az üveg alatt Illatos nárciszok, fehér és rózsaszín jácint, tarka tulipánerdő, szegfűrengeteg fogadja a kertészeti vállalat üvegházába lépő idegent. A szabadban mínusz 10 fok felé közelit a hőmérő higanyszála, idebenn 24—26 fokos hőmérsékletet mérnek folyamatosan. A hideg tél közepén tavaszt, nyarat varázsolnak az ügyes kezű kertészek a melegházakban. A tulipánokat már szállítják az üzletekbe, a Julianna és a Zsuzsanna napra tekintélyes mennyiséget rendeltek a kereskedők. A kertészek már a nőnapra készülnek: a cserepes és a vágott tulipánok virágzását a nevezetes dátumra „időzítik”. A szegfűházban mindösz- sze 8—12 fokos a hőmérséklet, a hagyományos és az amerikai szegfű nem kedveli a nagy meleget, összesen 30 ezer szálat termelnek a nőnapra belőlük. Ennek kétszeresét kérik ugyan a virágüzletek, a többit a vállalat is vásárolja. A jácint, a nárcisz mellett szépen növekszik a hortenzia is: ezt a virágot hús- vétra nevelik a melegházakban, s még cserépben árusítják, majd tavasz végén ültethetik ki a kiskertekbe. Mellettük szerényen húzódik meg a kék és rózsaszín fokföldi ibolya, szépen mutat a törpe tulipán is. Kevés, mindössze néhány cserép ciklámen található a melegházban. Trópusi hangulatot áraszt a többféle pálma, a dúsan növő, tarka, fehér, zöld és apró levelű borostyán; a pletykához hasonlóan igen gyorsan növekszik a pletyka nevet viselő futónövény. A páfrány és a filodendron télen-nyáron megtalálható a növényházban, (t. k.) Hogy a bolt pénzéből mennyit vettek ki, azt nem tudni, mert volt két ismerősük — egy apa és fia —, akik munkahelyükről, az ÉPSZER vállalattól folyamatosan loptak különféle asztalosipari felszereléseket, bevitték a. boltba és a .vezető; meg a helyettese mint „visszahozott árut” megvásárolták tőlük. A leltározás után büntető- eljárás indult a boltvezető és helyettese ellen. A boltvezető — hogy ne legyen bizonyíték, egyik ismerősét és a pénztároslányt rá akarta beszélni, hogy hamis vallomást tegyenek. A rábeszélés eredménytelen maradt, a bűn- cselekményt nem sikerült eltussolni. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin tanácsa a napokban hirdetett ítéletet. Fábián István 38 éves nyíregyházi boltvezetőt folytatólagosan, részben társtettesként magánokirat-hamisítással elkövetett sikkasztásért és 2 rendbeli fegyelmi ügyben hamis tanúzásra rábírás miatt 8 hónap börtönre és 1000 forint pénz- büntetésre, Mogyoróssi Olivér 30 éves boltvezető-helyettest 7 hónap börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte, s meg kell nekik fizetni azt az összeget is, amellyel vállalatukat megkárosították. A tolvaj apát és fiát 6000—6000 forint pénz- büntetésre ítélték, s kötelezték őket a vállalatuknak okozott kár megtérítésére. (balogh) Beküldte: Benkő Zsigmond, Aranyosapáti Q Nekünk felesleges, a népgazdaság- nak nem