Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 15. Fotópályázatunkra érkezeit Pályázat kismamáknak Díjátadás anyák napján Egy esztendeje hirdették meg megyénkben azt a pályázatot, mely újdonság­számba megy az országban is: gyermekgondozási sza­badságon lévő kismamák­nak írtak ki olvasónapló- és irodalmi pályázatot. A megyei népfront, a KISZ, az SZMT központi könyv­tára, a megyei szövetkezeti szövetségek és a Móricz Zsigmond Könyvtár közös akciójához háromezer da­rab olvasónaplót bocsátot­tak a művelődési házak, szövetkezetek, üzemek ren­delkezésére —, hogy az ő révükön a kismamákhoz kerüljenek a naplók. Tizenkét irodalmi mű rö­vid ismertetése található a naplóban — és mindegyik­hez három kérdés tarto­zik. A kérdésekre kell vá­laszt adniuk a résztvevők­nek a művek elolvasása után. Nemcsak szépirodal­mi alkotások találhatók a sorban, hanem gyermekne­veléssel kapcsolatos is­meretterjesztő művek is. Érdekessége még a napló­nak, hogy egy gyerekekről szóló humoreszkkötet elol­vasása után nem kérdése­ket kap a részt vevő kis­mama, hanem feladatot: ír­jon le néhány humoros tör­ténetkét — a saját gyere­kéről ... A pályázat másik része az írogatni szerető ifjú ma­mákhoz szól: nyomtatásban még meg nem jelent ver­set, elbeszélést küldhetnek be! A pályázat határideje hamarosan lejár: március 8-ig küldhetik be a részt­vevők a kitöltött olvasó­naplót, illetve irodalmi mű­vet a megyei könyvtár cí­mére (4401 Nyíregyháza, Lenin tér 2. Pf.: 23.). A beküldött., pályamun­kákat szakemberekből álló zsűri értékeli,'és értékes dí­jakat kapnak a legjobbak. Az eredményhirdetést és a díjak átadását stílszerűen május első vasárnapjához, anyák napjához kapcsol­ják. HÉTKÖZNAPI CSODÁ Népszínház-est Újfehértón Erősebb Volga gépkocsi A Gorkijban lévő autógyár termékét, a Volga gépkocsit a közeljövőben nyolchenge­res motorral fogják felsze­relni. A gyár szerint a motor teljesítménye 150 lóerő. A GAZ 3201 típusú járműnek is módosított belső felszere­lése van a GAZ 24 típushoz képest. 1978-ban más szovjet autógyártó cégek is tovább akarják fejleszteni gépko­csijaikat. Az 1978-as tavaszi, nyári divat újdonságait készítik a nyírbátori Minőségi Cipőgyár mun- kaszalavjain. Az első fél év terve 140 ezer pár női és leányka „Sleep”. Felvételünkön Mai­lár Ilona, Farkas József és Rá ez József csomagolás előtt ellenőrzi a termék minőségét. (H. J. felv.) Valuta hulladékból Az összegyűlt papír-, tex­til- és fémhulladékot visszük a MÉH-be. De hova kerül onnan, hol hasznosítják a számunkra már értéktelen hulladékot? A Kelet-magyar­országi MÉH Nyersanyag­hasznosító Vállalat nyíregy­házi telepe iparvágányára mindennap érkeznek a va­gonok a népgazdaság szá­mára oly fontos alapanyagok elszállítására. A vasgyűjtési akció kereté­ben most lényegesen több vasat vett át a MÉH a szo­kásosnál. ötezer mázsa ke­rült a nyíregyházi telepre, s innen a Miskolci Kohászati Alapanyag-ellátó Vállalat és az Ózdi Kohászati Művek szerzi be a feldolgozáshoz szükséges nyersanyag egy ré­szét. Megyénkben az Öntödei Vállalat kisvárdai gyára szinte teljes egészében innen kapja a vasgyártás alap­anyagát. Ki gondolná, hogy a hulla­dékpapírt még exportáljuk is? Valutával fizet Olaszor­szág, Ausztria és Jugoszlávia a havonta vásárolt 20 vagon hulladékpapírért. Emellett a Papíripari Vállalat duna­újvárosi és budafoki gyárai­ba 40 vagon papírhulladékot továbbítanak minden hónap­ban a nyíregyházi telepről. A műanyagok gyors tér­hódításával a ruházkodásban is a műanyag felhasználásá­val készült holmik kerültek túlsúlyba. így viszont lénye­gesen kevesebb textilhulladé­kot visznek a MÉH-be, mint amennyire a népgazdaságnak szüksége lenne. Átlagosan 100—150 mázsa textilhulladé­kot vásárolnak a nyíregyhá­zi telepről a feldolgozó válla­latok. A beérkező fémhulladékot, az ólmot, a rezet, az alumí­niumot a budapesti Metalo- impex Vállalat veszi át tel­jes egészében. Mintegy 3—400 mázsát szállítanak el min­den hónapban erről a telep­helyről. (t. k.) Leltározás után bírósági tárgyalás Sikkasztást takart a többlet sze. A drámaíró életművé­nek kutatói írják: „Az írót az összes sárkányoknál, em­berevőknél, árnyékoknál, ha­zug minisztereknél, és zsar­nok királyoknál jobban fel­zaklatta a jó emberek ellen kitervelt, Rossz, vagy Go­nosz értelmetlen filozófiája, az a tény, hogy az elkövetett bűn maguknak az elkövetők­nek sem okozott nagy örö­met... Svarc szenvedélyesen kívánta a jó, az igazság dia­dalát. és ezért néhányszor el­vállalta a felvilágosító, a varázsló szerepét...” Egy fiú és egy lány egy­másba bolondulnak — hét­köznapi eset. összevesznek, ami szintén nem ritkaság. Majd belehalnak a nagysze­relembe. A végén érzéseik ereje olyan magasra hág, hogy valódi csodát fakaszt. Ami különös is. és minden­napos is egyszerre... ■ ~A nősének a „köznapihoz” közelebb álló szereplői között a nézők olyan alakokkal ta­lálkoznak, amelyeket elég gyakran látni az életben. Például a királyban köny- nyuszerrel felismerik a kö­zönséges házizsarnokot, a nyamvadt diktátort. Rá fog­nak ismerni az ügyvezető miniszterre, erre a harácso- lóra >«• meg a vadászati ér­demérem tulajdonosára, és egy sor egyéb figurára. A másik oldalon emberi tisztességben, jóságban ott ált a varázsló, a hercegnő, meg a medve; a tiszta szerelem, mely végül is győzedelmes­kedik minden akadályon át. A színészek a színpadon a szó igazi értelmében játszot­tak, mókáztak, komédiáztak. A nézőtéren pedig harsant a kacaj, a taps. Ebben nagy szerepe volt a gazda-varázslót árnyaltan megformáló Hajdú Endre Jászai-díjas művész­nek. Méltó társa volt a med­vét alakító Markali Gábor. A színen lévők valamennyien karakterfigurákat teremtve alkalmazkodtak a darab mondanivalójának — Petrik József Jászai-díjas által mes­terkézzel összefogott. Varsá­nyi Anikó játékmesterségével irányított — kiteljesedésé­hez. Ezt szolgálták Gombár Judit meghívott művész dísz­letei és jelmezei is. (sigér) A TISZA TÉLEN Tizenhatezer forint több­letet találtak a leltározók 1976- ban Nyíregyházán a Kossuth téri vas-műszaki boltban. A többlet okát nem sikerült megállapítani, hiszen egy ilyen aprócikkekkel tele boltban nincs számlaadási kötelezettség, csak értékben kell a boltnak elszámolni. Aki ismerős kereskedelmi berkekben, tudja, hogy a többlet épp úgy rossz dolog, mint a hiány, ebben az eset­ben azonban elmaradt a kö­vetkezmény, mert a bolt ma­gas árukészlete és nagy for­galma még elfogadhatóvá tette a tizenhatezres többle­tet. Aztán telt az idő, s az 1977- es leltárnál már több mint 42 ezer forint többletet találtak a boltban. Ez már olyan nagy összeg volt, hogy alaposabban kellett az okok kutatásához látni. Mindjárt ki is derült, hogy a plusz egy része a felfelékerekítésből származik, de nagyobb érté­ket tett ki a másod-, har­madosztályú termékek első osztályúkénti értékesítéséből származó különbség. Ahogy a leltározók jobban belemélyedtek a munkába, egyre több szabálytalanságot fedeztek fel. Ekkor tűnt fel például, hogy rendkívül sok a pénztárgépen a „téves be­ütés”, amelyek alapján a bolt több mint tízezer forint­tal kevesebbet fizetett be a vállalat kasszájába. (Kétség­telen, hogy másutt is előfor­dul téves beütés, elintézési módja azonban ennek az, hogy a téves összegről szóló blokkot a pénztáros és az üz­letvezető aláírja, s csatolja az esti pénztári jelentéshez. Ilyenkor a tévesen beütött összeggel kevesebbel kell el­számolni). A bolt vezetője és helyet­tese a fiatal, tapasztalatlan pénztárosra akarta hárítani a felelősséget, de aztán tisz­tázódott, hogy a fiatal lány mindenkor főnökei utasítá­sára tett mindent, a két gya­korlott pénztáros pedig — ebédidő, szabadság, szabad­napok alatt — átadta a pénztár kezelését, így a ve­zetőnek és helyettesének ál­landóan hozzáférhető volt a bevétel. Ahogy teltek a napok, úgy vált egyre világosabbá, hogy a szabálytalanságnak hitt dolgok között komoly bűn- cselekmények is meghúzód­nak. Közismert, hogy ha a vevő hibásnak találja az árut, megfelelő szabályok be­tartásával a boltnak vissza kell venni, s vagy másikat adni érte, vagy visszafizetni az áru értékét. Ehhez ter­mészetesen visszáruutalványt kell kiállítani, beírni a vevő nevét, címét, a visszahozott áru értékét, s a visszafizetett összeggel csökkenteni kell a napi bevételt. A vas-edény bolt két veze­tője rájött, hogy ez egy jó üzlet, s fiktív visszáru­utalványokat állítottak ki lé­tező és nem létező személyek nevére, s a pénzzel ők gaz­dálkodtak. Kilenc névre 9644 forintot „fizettek vissza”, a boltvezetőnek volt még két páciense 917 forintért, he­lyettesének három 3593-ért. A Várszínházbeli kapunyi­tással egy időben a Népszín­ház öt utazó társulatának egyike megyénkben szere­pelt. Thália papjai Vásáros- naményban, Újfehértón és Tiszavasvá'riban léptek kö­zönség elé. Az újfehértói Ady Endre körzeti Művelődési Házban a Hétköznapi csoda című művet mutatták be. Jevgenyij Svarc. aki száza­dunk húszas éveiben indult, ma már nem idegen a ma­gyar színházlátogató közön­ség előtt. De műveit játsszák az egész világon. Magyaror­szágon a hatvanas években mutatták be az Árnyékot, a Sárkányt, a Hókirálynőt. A Hétköznapi csoda a Népszín­ház nyitó produkciói között került a magyar közönség elé. Jevgenyij Svarc igazi nagy mesélő. Mesevilágát talán Tamási Áronéhoz lehetne hasonlítani. Színpadán a jók és a gonoszok ütköznek ösz­ITT MINDIG TAVASZ VAN Szegfű és nárcisz az üveg alatt Illatos nárciszok, fehér és rózsaszín jácint, tarka tuli­pánerdő, szegfűrengeteg fo­gadja a kertészeti vállalat üvegházába lépő idegent. A szabadban mínusz 10 fok fe­lé közelit a hőmérő higany­szála, idebenn 24—26 fokos hőmérsékletet mérnek folya­matosan. A hideg tél köze­pén tavaszt, nyarat vará­zsolnak az ügyes kezű ker­tészek a melegházakban. A tulipánokat már szál­lítják az üzletekbe, a Juli­anna és a Zsuzsanna napra tekintélyes mennyiséget ren­deltek a kereskedők. A ker­tészek már a nőnapra ké­szülnek: a cserepes és a vá­gott tulipánok virágzását a nevezetes dátumra „időzí­tik”. A szegfűházban mindösz- sze 8—12 fokos a hőmérsék­let, a hagyományos és az amerikai szegfű nem kedve­li a nagy meleget, összesen 30 ezer szálat termelnek a nőnapra belőlük. Ennek kétszeresét kérik ugyan a virágüzletek, a többit a vál­lalat is vásárolja. A jácint, a nárcisz mel­lett szépen növekszik a hor­tenzia is: ezt a virágot hús- vétra nevelik a meleghá­zakban, s még cserépben árusítják, majd tavasz vé­gén ültethetik ki a kisker­tekbe. Mellettük szerényen húzódik meg a kék és ró­zsaszín fokföldi ibolya, szé­pen mutat a törpe tulipán is. Kevés, mindössze néhány cserép ciklámen található a melegházban. Trópusi hangulatot áraszt a többféle pálma, a dúsan növő, tarka, fehér, zöld és apró levelű borostyán; a pletykához hasonlóan igen gyorsan növekszik a plety­ka nevet viselő futónövény. A páfrány és a filodendron télen-nyáron megtalálható a növényházban, (t. k.) Hogy a bolt pénzéből mennyit vettek ki, azt nem tudni, mert volt két ismerő­sük — egy apa és fia —, akik munkahelyükről, az ÉPSZER vállalattól folyamatosan lop­tak különféle asztalosipari felszereléseket, bevitték a. boltba és a .vezető; meg a helyettese mint „visszahozott árut” megvásárolták tőlük. A leltározás után büntető- eljárás indult a boltvezető és helyettese ellen. A boltveze­tő — hogy ne legyen bizonyí­ték, egyik ismerősét és a pénztároslányt rá akarta be­szélni, hogy hamis vallomást tegyenek. A rábeszélés ered­ménytelen maradt, a bűn- cselekményt nem sikerült el­tussolni. A Nyíregyházi Járásbíró­ság dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin tanácsa a napokban hirdetett ítéletet. Fábián Ist­ván 38 éves nyíregyházi bolt­vezetőt folytatólagosan, rész­ben társtettesként magánok­irat-hamisítással elkövetett sikkasztásért és 2 rendbeli fegyelmi ügyben hamis tanú­zásra rábírás miatt 8 hónap börtönre és 1000 forint pénz- büntetésre, Mogyoróssi Oli­vér 30 éves boltvezető-he­lyettest 7 hónap börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte, s meg kell nekik fi­zetni azt az összeget is, amellyel vállalatukat meg­károsították. A tolvaj apát és fiát 6000—6000 forint pénz- büntetésre ítélték, s kötelez­ték őket a vállalatuknak oko­zott kár megtérítésére. (balogh) Beküldte: Benkő Zsigmond, Aranyosapáti Q Nekünk felesleges, a népgazdaság- nak nem

Next

/
Thumbnails
Contents