Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

XXXV. évfolyam, 39. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. február 15., szerda Magyar-jamaikai egyezményt és megállapedásokat írtak alá Michael Manley látogatása Székesfehérváron Michael Manley, Jamaika miniszterelnöke és kísérete — Simon Pál nehézipari mi­niszter és Házi Vencel kül­ügyminiszter-helyettes tár­saságában — kedden Székes- fehérvárra látogatott. A program első színhelye a Székesfehérvári Könnyű­fémmű volt, ahol Závodi Im­re, a Fejér megyei Tanács elnöke és Juhász János igaz­gató fogadta és tájékoztatta a vendégeket. A miniszterelnök és kísé­rete ezután megtekintette a szélesszalag hengerművet, ahol az idén 70 ezer tonna alumíniumlemezt, illetve -te­kercset gyártanak. Michael Manley nagy érdeklődéssel tekintette meg a könnyű­fémmű óvodáját is, ahol ösz- szesen 310 kisgyermek fog­lalkoztatásáról gondoskod­nak. A miniszterelnök és kísére­te ezután a székesfehérvári Vörösmarty Termelőszövet­kezetbe látogatott ahol Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár és Tőke Ferenc, a 3300 hektáros közös gazdaság elnöke fogad­ta őket. Soós Gábor államtit­kár a magyar mezőgazdaság helyzetéről és fejlődéséről adott rövid tájékoztatást. A jól dolgozó székesfehér­vári Vörösmarty Tsz munká­járól és eredményeiről a kö­zös gazdaság vezetői szá­moltak be. A jamaikai ven­dégek különösen a termelő- szövetkezet alapszabálya, ter­melésszervezése és a tagság jövedelmei és a különféle juttatási formák iránt érdek­lődtek. A tájékoztató után a vendégek megnézték a tsz korszerű baromfinevelőjét és tehenészeti telepét. A szé­kesfehérvári látogatás a Münnich-lakótelepi élelmi­szer-áruház megtekintésével zárult. Délután a Parlament go­belintermében magyar—ja­maikai egyezményt, valamint megállapodásokat írtak alá. A Magyar Népköztársaság kormánya és Jamaika kor­mánya közötti kulturális és tudományos együttműködési egyezményt Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnöke és Derrick Heaven külügyminiszter-he­lyettes írta alá. A Magyar Népköztársaság kormánya és Jamaika kor­mánya közötti kereskedelmi Moszkvában kedden meg­nyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 84. ülése. Az ülésen a tagállamok kormá­nyainak miniszterelnök-he­lyettesei vesznek részt: Bul­gáriát Andrej Lukanov, Cseh­szlovákiát Rudolf Rochlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo. Lengyelországot Franciszek Kaim, Magyarországot Sze­kér Gyula. Mongóliát Miata- vin Peldzse, az NDK-t Ger­hard Weiss, Romániát Mihai Marinescn, a Szovjetuniót megállapodást, valamint mű­szaki-tudományos együtt­működési megállapodást Ud- vardi Sándor külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Derrick Heaven írta alá. Az aláírásnál jelen volt Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Simon Pál. Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke. Házi Vencel, valamint Nagy La­jos, hazánk jamaikai nagykö­vete. Ott volt Michael Man- ley, Jamaika miniszterelnö­ke, Gordon Wells miniszter- helyettes, a miniszterelnöki hivatal vezetője és Benjamin Clare, Jamaika Budapestre is akkreditált nagykövete. Konsztantyin Katusev képvi­seli. A KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján a vég­rehajtó bizottság ülésén részt vesz Szlobodan Gligorijevics, a JSZSZK szövetségi végre­hajtó tanácsának tagja. Az ülésszakon a szocialista országok gazdasági együtt­működése továbbfejlesztésé­nek. a KGST munkája kiszé­lesítésének kérdései szerepel­nek és szó lesz a szocialista országok nemzetközi szerve­zeteinek nemzetközi kapcso­latairól is. Napirenden: a szocialista országok nemzetközi kapcsolata Megnyílt Moszkvában a KGST VB ülése Húszéves a népi ellenőrzés Kitüntetések a megyei jubileumi ünnepségen Zana Károly adta át a „Kiváló Népi Ellenőr" kitünte­tést Katkó Balázsnak. (Hammel felv.) A népi ellenőrzés megala­kulásának huszadik évfordu­lójáról emlékeztek meg ked­den Nyíregyházán a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon. Az eseményen részt vett dr. Pénzes János, megyei ta­nácselnök, Hosszú László, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, Alexa László, az SZMT vezető titkára. Nagy László, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára, dr. Kőrössi Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkárhe­lyettese, és Zana Károly, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja. A népi ellenőröket, a ven­dégeket Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, a megyei NEB tag­ja köszöntötte. Katona Lajos, a megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnö­ke ünnepi beszédének beve­zetőjében emlékezett a népi ellenőrzés megszervezésének időszakára, amikor megyénk­ben mintegy négyszáz részt­vevővel megalakult az ellen­őrzésnek ez a máig is egyik leghatékonyabb szervezete. . Az eltelt húsz év alatt a népi ellenőrök száma több mint ötszörösére nőtt. emel­kedett a vizsgálatok száma, s a lakosság bizalmának tud­ható be, hogy évről évre je­lentős a NEB-hez érkezett közérdekű bejelentések szá­ma is. A megye; NEB elnöke szólt azokról az eredményekről, amelyeket Szabolcs-Szatmár megye dolgozói húsz év alatt elértek, s amelyekhez hozzá­(Folytatás a 4. oldalon) Zárszámadás a csengeri Lénia Tsz-ben Á közgyűlésen részt vett és felszálait dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára A közgyűlés elnöksége. Dr. Tar Imre felszólalását mondja. A tagság a beszámolót hallgatja. Négy kedvezőtlen esztendő után 1976-ban minimális eredmény és 1977-ben már több mint 9 milliós nyereség a csengeri Lenin Termelőszö­vetkezetben. A kedden megtartott zár- számadó és tervtárgyaló köz­gyűlésen — amelyen részt vett és felszólalt dr. Tar Im­re, a megyei pártbizottság el­ső titkára — Lengyel György tsz-elnök beszámolóját derűs arccal hallgatta a csengeri művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltő tsz-tag- ság. A kisebb termelői közös­ségek által már megvitatott beszámolóban a többi között elhangzott: az elmúlt gazda­sági évben 15 százalékkal nőtt a közös gazdaság által termelt érték. Az esős tavasz, a korai jégverés ellenére né­hány növényfajtánál kitűnő eredményeket értek el. Az IKR-rendszerben termesztett kukorica átlaga mintegy ezer hektáron 53,5 mázsás volt, de cukorrépából, napraforgóból, lucernából és vegyes takar­mányból is jobb termést ta­karítottak be, mint egy évvel korábban. A Szatmárkert rendszerben termelt alma is bőségesen fi­zetett. A tervezett 419 helyett 518 vagonnal termett és kü­lönösen a minőséget lehet di­csérni, amely jelentős bevé­teli többletet hozott. A szövetkezet az ésszerű és tervszerű gazdálkodással csökkentette néhány fontos terméke önköltségét. Igen szép eredményeket értek el a tejtermelésben: a növekedés harmincszázalékos az előző évihez képest. Jól kapcsolódik a tsz alap- tevékenységéhez az ipari te­vékenység is. A szövetkezet elérte, hogy aktívan dolgozó tagjai az év minden részében munkál kaptak. A tagok ha­vi átlagkeresete 1977-ben 2286 forint volt, de a nyug­díjasok is jelentős keresethez jutottak. Az egy főre jutó termelési érték az elmúlt esztendőben 13 százalékkal haladta meg az 1976-ost, a tsz bruttó jövedelme pedig ez időszak alatt 31 százalék­kal növekedett. Külön foglalkozott a köz­gyűlési beszámoló a háztáji termelés segítésével- A közös gazdaság megfelelő mennyi­ségű takarmányt adott tag­jainak, s termékeiket zökke­nőmentesen és kedvező áron értékesítette. A tagoktól át­vett alma a tervezett 80 va­gon helyett 100 vagon, a tej 332 ezer liter helyett 1 millió 251 ezer liter volt. A tagság­tól átvett háztáji termék ér­téke megközelítette a 27 mil­lió forintot, ez egyharmaddal haladta meg a tervezettet. Nagy gondot fordít a szö­vetkezet tagjai képzésére, kü­lönösen a szaktudás megszer­zésére, bővítésére, a tagság élet- és munkakörülményei­nek javítására. Mint a nőbi­zottság elnökének beszámoló­jából hallottuk: a mezőn dol­gozókat. meleg ebéddel látták el, a gyesen lévő kismamák gyermekeit a betakarítási csúcs idején ideiglenes meg­őrzőben helyezték el. A dön­tőbizottság elnöke arról is szólt, hogy 1977-ben lényege­sen javult a munkafegyelem. A jó hangulatú közgyűlé­sen megvitatták és elfogad­ták az idei tervet. Ebben legfontosabb feladatként a tudomány és a technika leg­újabb eredményei hasznosí­tását tűzték ki. Idén száz fo­rint termelési költséggel 133 forint termelési értéket állí­tanak elő az elmúlt évi 111 forintossal szemben, s a ter­mékek többségénél jelentősen növelik a hozamokat. A közgyűlésen felszólalt dr. Tar Imre átadta a tsz tagsá­gának a megyei pártbizottság üdvözletét, gratulált a tag­ságnak az elmúlt év, ered­ményekhez. Hangsúlyozta: mind a zárszámadásról, mind az idei tervről szóló beszá­molók jól elemzik a munkát, a jó gazda felelősségével ké­szültek. — A csengeri Lenin Tsz gazdálkodása is bizonyítja, — mondta — hogy pártunk jó agrár- és szövetkezeti poli­tikája alapján lehet eredmé­nyesen gazdálkodni. Arra is jó példa az elmúlt esztendő, hogy ha a szövetkezet tagsá­ga megtalálja azokat, akik hozzáértéssel, az adottságo­kat mérlegelve jól határoz­zák meg a tennivalókat, akik a tagsággal összefogva egy nyelven beszélnek, a siker nem marad el. A csengeri Lenin gazdálkodása stabili­zálódott. Biztos alapra he­lyezték a tsz-tagság szemé­lyes jövedelmét és megala­pozták kulturális felemelke­dését is. A megyei pártbizottság el­ső titkára a többi között el­mondta: különös örömmel hallotta, hogy a közös ered­ményesen foglalkozik a ház­táji segítésével is. A közös erősítése mellett ez a tevé­kenység a jövőben még job ban gyümölcsözhet az itteni lakosság, megyénk és az egész népgazdaság javára. — Nem tudjuk eléggé ér­tékelni azt a tényt, hogy a tsz-ben minden tagnak folya­matos munkát tudnak adni. Korábban ez hihetetlen do­lognak tűnt. ezért vívmánya­ink közül ez az e"”ik leglé­nyegesebb. A másik, hogy a tagság megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a szakképzés­re. Napjainkban mindinkább szembe kell nézni azzal, hogy a mezőgazdasági munka is szakmunka, hogy a tudomány és a technika alkalmazásá­hoz az élet parancsolóan írja elő az általános, a politikai és a szakmai műveltség meg­szerzését, fokozását. Ezért cselekszenek helyesen, akik nem késlekednek ezzel, hi­szen ez nemcsak a termelés növelésének, de az élet tar­talmasabbá tételének is az alapja. Tar Imre ezt követően a megye előtt álló feladatokról szólt. Elmondta. Szabolcs- Szatmár az elmúlt két évben 14 százalékkal növelte me­zőgazdasági termelését, s a fejlődésben nincs megállás. Elsőrendűen fontos a meg­termelt termékek minősége és jó hasznosítása. Ehhez már most szükséges megfe­lelő feldolgozó kapacitást lét­rehozni. Megyénk számára alapkérdés az is, hogy szak­szerűen végezzék az alma válogatását. csomagolását, hogy a szabolcsi fő növények­nél növeljük a hozamokat. A felszólaló ezt követően arra biztatta a tsz tagságát: használják ki a most nagyon kedvező alapot, teljesítsék túl idei terveiket, amelyek reáli­sak, mert jól számoltak az időjárással, a meglévő mun­kaerővel, eszközeikkel, a táj adottságaival. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents