Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-14 / 38. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 14. A gyermekétkeztetés megyénkbe Levest vagy gyümölcslevet ? FELÚJÍTJÁK a nyírbátori fa harangtornyot, amelyet 1630-ban Bethlen Gábor fejedelem öccse, István épít­tetett. A harangtornyot utoljára 1933-ban javították. A helyreállítást az idegenforgalom kezdetére, májusra fe­jezik be. Márciusban életbe lép A módosított PTK Március elsején életbe lép a módosított Polgári Törvény- könyv. A törvényhozás öt hónapot „engedélyezett” a terje­delmes, mintegy 700 paragrafusból álló kódex rendelkezé­seit végrehajtó, részletező jogszabályok meghozatalára. Idő­közben megszületett a hatályba lépéséről gondoskodó tör­vényerejű rendelet, és egy sor más, magas szintű jogszabály. Hol tart a PTK új rendelkezéseivel összefüggő jogszabály­rendezési munka? — erről tájékoztatta az MTI munkatár­sát dr. Petrik Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium osztály- vezetője. A főzeléket vagy a párolt rizsét, a fasírozottat vagy a sült húst, a savanyúságot vagy a kompótot, a vizet vagy a gyümölcslevet fo- gyasztják-e szívesebben a gyerekek? Mi kerüljön nap mint nap az asztalukra, ho­gyan tegyék változatosabbá, ízletesebbé, ugyanakkor ka­lóriában, vitaminokban és ásványi anyagokban tápláló­vá az ételeket? Ez a kérdés gyakran foglalkoztatja a gyermekélelmezés megyei gazdáját, az Alföldi Vendég­látó Vállalatot. Mi volt az ebéd? Megyénkben egyre több szakemberrel, jobb techni­kai felszereltséggel, állami hozzájárulással, és a vállala­ti jellegből adódóan több kedvezménnyel oldhatják meg a főzést. Az utóbbi há­rom évben háromszor annyi óvodás ebédel a vendéglátó konyháiról, mint korábban, így a megye 19 óvodájának két és fél ezer kisgyermeke részesül ebben a szolgálta­tásban. Közel 5 ezer általá­nos iskolás és több mint két­ezer szakmunkástanuló és gimnazista étkezett a múlt évben a vendéglátóvállalat főztjéből. Az 50 millió forint­hoz közelít a gyermekétkez­tetésre fordított összeg 1977- ben. A szülők a gyermekétkez­tetésről általában annyit tud­nak, hogy este megkérdik a gyereket, mi volt az ebéd a napköziben.- A felsorolásból esetleg megpróbálják kikal­kulálni, hogy a napközi ott­honi vagy az óvodai téríté­sük milyen mértékű. A szü­lők hozzájárulása minden esetben kevesebb, mint amennyibe ténylegesen a nyersanyagérték kerül. Több zöldség, baromfi Az étrend összeállításánál a változatosságot tartják szem előtt: két hétnél hama­Filmnapok falun A „Filmnapok falun” or­szágos rendezvénysorozat keretében a Szabolcs-Szat- már megyei Moziüzemi Vál­lalat is megrendezi program­jait február 22-től március 14-ig. A rendezvénysorozat elsősorban azt szolgálja, hogy a mezőgazdasági dolgozók körében a magyar filmművé­szet értékes alkotásait széles körben megismertessék. A program keretében a megye tíz községében négy, illetve hat filmből álló sorozatokat vetítenek a mozikban — s az élmények elmélyítése, gazda­gítása érdekében ankétokat, művész—közönség ' találko­zókat is szerveznek. A megyé­ben a „Filmnapok falun” eseménysorozat vendégei lesznek: Mihályfi Imre film­rendező és Balázs József író. Balázs József írta a Magya­rok című regényt, melyből a hasonló című film készült Fábri Zoltán rendezésében: ezzel a filmmel kezdődik a rendezvénysorozat — Ramo- csaházán vetítik február 22- én. A vetítésen részt vesz Balázs József, és a film után találkozik a közönséggel. Ópályiban március 3-án ve­títik a Pókháló című filmet — az ezt követő ankéton részt vesz Mihályfi Imre, a film rendezője. rabb nem ismétlődhet egy fogás. A vendéglátóvállalat szakácskönyve tartalmazza az ételek vitamin-, kalória- és ásványianyag-tartalmát. Az étlapok összeállításánál mindinkább a korszerű táp­lálkozási szokások kialakítá­sára törekednek, így jóval több zöldséget, baromfit, ha­lat állítanak az étrendbe, mint korábban. A nyíregyházi Körte utcai óvodában például elmond­ták: a levesekből egyszer tálalnak a gyerekeknek, hogy inkább a kalóriadúsabb má­sodik fogást ne hagyják a tányéron. Az óvónők véle­ménye szerint nagyon hasz­nos, hogy savanyúságot min­den nap készítenek a gyere­keknek, mert a 3—6 éves óvodások savszükséglete jó­val nagyobb, mint a későbbi években lesz. Ugyancsak kí­sérleteznek azzal, hogy egy- egy napon az óvodások vala­milyen gyümölcslevet kapja­nak a leves helyett. Itt vi­szont még a családi étkezési szokások merev korlátjába ütköznek. Amit a gyerek ott­hon eszik, arra vágyik az óvodában is. A korszerűbb étrend érdekében viszont a vendéglátóvállalat '.vakran fordul a magyarostól eltérő, de egészségesebb ételekhez. Például a vegyes zöldséget nem főzve, hanem párolva készítik. Minden szakmunkás tanulónak... A megyei tanács kereske­delmi és művelődési osztá­lya közös irányelvet készí­tett a gyermekétkeztetésről. Megyénkben 66 ezer fő, az óvodások és iskolások 51 szá­zaléka részesül az intézmé­nyes étkeztetésben. A távo­labbi feladatok közt azt je­lölték meg alapvető célként, hogy minél több általános is­kolásnak adjanak meleg ebé­det és a szakmunkástanulók mindegyikére kiterjesszék ezt a szolgáltatást. Az óvodások és a főiskolások ebédeltetését megoldották, a további fel­adat az étrend minőségének javítása. Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban, valamint a járások területén a helyi áfészek bevonásával oldhat­ják meg a gyermekétkezte­Egy munkásember panaszt tett a rendőrségen azért. hogy egy taxival közlekedő jól öltö­zött és behízelgő modorú há­zaspár. kihasználva a festmények­hez vajmi keveset értő falujabe- li emberek jóhiszeműségét és anyagi jólétét — a könyvesbol­tokban 35 forintért kapható rep­rodukciókat keret nélkül 200 keretezve pedig 1100 forintos áron hozták forgalomba. S tették ezt olyan látszatot keltve, minha ők maguk a Képcsarnok Vállalatnál dolgoznának, s ott kedvezményes áron jutottak volna a „művészi értékű festményekhez”. Ravasz­ságukat mi sem jellemzi jobban, minthogy a vevők szavát vették: ha netán a vállalat részéről vala­ki megkeresné őket, ne árulják el az „ellenőröknek”, hogy nem a hivatalos 1200 forintos áron ad­ták el a keretezett festményeket, hanem 100 forinttal olcsóbban. A bűnügyi alosztály vezetője rögtön intézkedett, hogy a kör­zeti megbízottak „várják” a szó­ban forgó képüzéreket, amenyi- ben a járásban felbukkannának. Két hét sem telt el, amikor egy körzeti megbízott jelentette tele­fonon: a Boros Töhötöm és fele­sége, valamint Sára János éppen most érkeztek a községbe, s ház- ról-házra járva igyekeznek túlad­ni a most is taxival szállított por­tékáikon. — Állítsa elő őket a kapitány­ságra! — hangzott a parancs, s ezzel egy olyan bűnügy vizsgála­ta vette kezdetét, amelyről már Kétségtelen, hogy a törvény el­fogadása óta a minisztertanácsi és a miniszteri rendeletek sorá­ban megszaporodtak a polgári jogi jogszabályok. Maga a PTK is több kérdésben külön tör­vényre. minisztertanácsi rende­letre bízta a részletes szabályo­zást. így született meg néhány héttel ezelőtt az állami vállala­tokról szóló törvény, amely át­fogó szabályozással kapcsolódik a PTK-nak az állami vállalatok jogi helyzetére, szervezetére vo­natkozó legalapvetőbb rendelke­zéseihez. A módosított Polgári Törvénykönyv felhatalmazása alapján törvényerejű rendelet született a gazdasági társulások egyes típusairól, ez a paragra­fussor egészíti ki a jogi szemé­lyiséggel felruházott betéti társu­lás. a közös vállalat és az egye­sülés PTK-ban rögzített alapve­tő szabályait. Részletesen meg­határozza a társulások belső vi­szonyait. a tagvállalatok rész­vételét. és annak módját az ügyek intézésében, a külföldiek esetleges részvételét. — A PTK hatályba léDéséig elkészül az utazási szerződések részletes szabályaival foglalkozó új kormányrendelet is. Koráb­ban sem a PTK. sem más jog­szabály nem foglalkozott e kap­ekkor is sejthető volt: országos méretűvé nőhet! Nőtt is a szisztematikus munka eredményeként. A nyomozótisz­tek abból indultak ki. hogy ha­sonló bűncselekményért már többször elítélt Sára Jánost, aki utóbb csak azért nem kezdte meg a legutóbbi kiszabott másfél év szabadságvesztést, mert „egész­ségi állapotára tekintettel” halasztást kapott, a fiai jelenleg is „ülnek”, ő pedig gyanús gyor­sasággal felhúzatott lakóhelyén egy sok százezer forintot érő csa­ládi házat — lányával és vejével országjáró üzérkedést folytat. Ennek arányaira utalt az is. hogy taxival vagy maszek bérkocsival jártak-keltek, holott ez napi 1000—1500 forintjukba került! Magyarán szólva: ha ennyit ál­doznak csupán útiköltségre, nyil­ván annyit keresnek, hogy meg­éri. Bebizonyosodott, hogy ez a gyanú alapos volt. A vidéki la­kosság tömegét csapták be. A ke­ret nélküli képeken 160, a kerete­zetteken pedig 900 forint volt a hasznuk, következésképpen, egy- egy útjukon tízezer forintokat ke­restek! „Művészetpártoló munkásságu­kat” rendszerint azzal kezdték az általuk „szerencséltetett” közsé­gekben. hogy ebbéli szándékukat annak rendje-módja szerint be­jelentették a tanácsnál — ott pe­dig nem „kapcsoltak”. Borosék lakásán tartott ház­kutatás során az eladásra váró keret nélküli és bekeretezett rep­csolatok esetleges konfliktusai­nak rendezésével. A PTK — az alapvető szabályok rögzítésével — változtatott a helyzeten. A ké­szülő kormányrendelet kétféle típusú szerződéssel foglalkozik majd: az utazást szervező szer­ződéssel. valamint az utazást közvetítő szerződéssel Amikor például az iroda közvetítő sze­repre vállalkozik, mintegy az ügyfél megbízásából jár el. Ilyenkor arra van szükség, hogy kellő gondossággal válassza ki azt a külföldi partnert, akire az utasnak ígért szolgáltatások tel­jesítését „bízza”. Ugyancsak befejezés előtt áll a mezőgazdasági, termékértékesíté­si szerződések részletes szabá­lyait összefoglaló kormányren­delet előkészítése, amely a PTK több új rendelkezésének végre­hajtását segíti elő. Egy korábbi kormányrendelet és több mi­niszteri utasítás helyébe lép majd a külkereskedelmi vállala­tok szerződéses kapcsolatait ‘ren­dező kormányrendelet. Módosí­tásra vár még a termékforgalom szabályairól szóló kormányren­delet, s ugyancsak hozzá kell igazítani a PTK új, korszerű szabályaihoz a munkajog kárté­rítési rendelkezéseit. rodukciók garmadát foglalták le i\ nyomozótisztek. Az összrend- őri munka eredményeként ro­hamosan nőtt a csaló képüzérek oünlistája. Erre annál is inkább szükség volt. mivel a gyanúsítot­taknak nem volt soha „kenye­rük” az őszinteség, Borosné pe­dig ráadásul azért is biztos volt abban, hogy tagadhat, mivel úgy váltogatta üzérkedő útjai során a ruházatát és a parókáját, miként a higiénikus ember a zokniját. A tanúk azonban ennek ellené­re felismerték őt is, s a nyomo­zást segítő ügyésznő jelenlétében mondták a gyanúsítottak szemé­be, hogy milyen maszlaggal szed­ték rá őket a „festmények” vá­sárlására. Csakhamar négyre bővült a családi bűnszövetség most fele­lősségre vont tagjainak száma. Tóth Lászlónét (Boros húga), aki nem átallott egyéni üzletelése közben lopni is, másutt érték tet­ten, ahol 2400 forintot emelt el azzal a szilárd elhatározással: mielőtt bevonulna a börtönbe, hogy letöltse a képüzérkedés miatt kapott másfél évi szabad­ságvesztés büntetését, legyen né­mi pénze. Tóthné a család kisemmizettjé­nek mondja magát, amiért ma­gányos üzérként kellett megke­resnie a kenyérre valót. . s mi­vel jólismerte nővére, sógora és apja hasonló tevékenységét, újabb színfoltokkal gazdagította a nyo­mozást. (m) tést. Tóth Kornélia Csaló képüzérek A RADIO MELLETT Egy szülő élete nem egyetlen élet. Nem egyetlen abban az értelemben, hogy az övében a gyermekei éle­te is benne van, s az övé azokéban. Ha megszakad a szülő élete, gyermekei is szegényebbek lesznek, meg­rövidülnek. Még talán ak­kor is, ha a szülő méltat­lanná vált a szülői névre, rangra. Ezért megrendítő és eléggé el nem ítélhető, ha egy gyermek megöli az apját vagy az anyját. Ak­kor is az. ha magatartásá­val a szülő olyan és akkora indulatokat szabadított el gyermekében, hogy ezek a jogos indulatok, kikerülvén a tudati ellenőrzés fékje alól. fordulnak a szülő ellen, torkoltának jogtalan csele­kedetbe: gyilkosságba. Konkrétabbra fogva a szót: az alkoholista, garáz­da, családját évekig gyötrő apa elleni fellépés nem fa­julhat önbíráskodássá. Az ítélkezés a bíróságok joga és dolga, a családok védel­me pedig a hatóságoké, az erre rendelt intézményeké és természetesen a szűkebb társadalomé, azé a környe­zeté, amelyben az ilyen ve­szélyeztetet családok él­nek. De vajon megtesznek-e mindent és mindig a tragé­diák megelőzése érdeké­ben? Kendi Mária dokumen­tumjátéka, a Visszatérés nem csupán azt vizsgálja: miért ölte meg édesapját egy tizenhét éves fiú. ha­nem azt is megmutatja: ha ebben az esetben a hivata­los emberek többet tettek volna, pontosabban: ha megteszik azt. amire a ré­szeges férj felesége kérte őket, nem következik be a tragédia. Az anya és ott­hon lévő gyermekei nem kaptak védelmet, az apát nem vitték el kényszer-al- koholelvonó kezelésre, pe­dig erre megvolt a törvé­nyes alap. A szomszédok sem sürgették a hatóságot erre a lépésre (igaz: tanyán él ez a család, távol a szomszédoktól). Nem jól funkcionált tehát a szűkebb társadalom, nem töltötte be védelmi, megszüntetve megtartó feladatát. A dokumentumjátékok nem pusztán a tényközlés szándékával készülnek. Mindegyik megkísérli, hogy az általánosítható jegyeket feltárja és belőlük a tanul­ságokat levonja. Kendi Má­ria is ezt teszi gondosan, körültekintően beszerzett dokumentumok birtokában. Mindenkit megkérdezett, akinek valamilyen lényeg­bevágó véleménye volt vagy lehetett volna a gyilkossá lett fiúról, a részegeskedő apáról, a család gyötrel­meiről. A válaszokból, az egész anyagból, a Legfelsőbb Bí­róság ítélete indoklásának sorai közül ugyanúgy, az a legfontosabb tanulság hallható ki, hogy az alko­holizmus magánéleti vonat­kozása nem magánügy, nem szabad annak tartani egy régi, elavult felfogás­ból eredően. Közügy ez, mert a közösségnek is kárt tesz, a közmorálban, az al­koholista. Tehát a köznek — következésképpen köte­lessége beavatkoznia. Nem az elvont közről van szó természetesen, hanem két valóságos formájáról: a ha­tóságokról és a munkahe­lyi, lakóhelyi közösségről. Egyiknek sincs joga tétle­nül szemlélni az alkoholis­ták családon belüli garáz­daságait. A dokumentum­játék nem utal rá. fölösle­ges, mert mindannyian tud­juk: a tanulság azért fon­tos, mert nagyon sok csa­lád, rengeteg gyermek szen­ved az alkoholizmustól. A védteleneket segíteni a kö­zösségnek pedig nemcsak kötelessége, hanem érdeke is. Seregi István A KÉPERNYŐ ELŐTT Ez aztán a frisseség! Majd csak az idei ünnepi könyv­héten jelenik meg Sőtér István író, esszéista. Kos- suth-díjas irodalomtörté­nész Budai oroszlán című nagyregénye, s a szerdai Nyitott könyvben máris be­mutatták a televízió nézői­nek. Az előzetes „hírverés”, pontosabban kedvcsinálás a mű elolvasásához, bátran követhető lehet: az ilyen figyelemfelhívás emléké­re bizonnyal nem fakul annyira néhány hónap alatt, hogy ne fokozná föl az érdeklődést iránta. Már amelyik mű erre érdemes. (De hiszen a Nyitott könyv­re nem lehet panaszunk az érdemes könyvek — egyál­talán nem reklámízű! — propagálása miatt. Ez a so­rozat legfőbb érdeme. Mi­ért ne történhetnék téhát a figyelembe ajánlás máskor is idejekorán?) A nagy terjedelmű könyv cselekményének, s főhőse, Étre Ferenc kritikus sorsá­nak, szellemi fejlődésének bemutatása — mint az il­lusztris szerzővel a műsor végén beszélgető Katkó István szerkesztő is mon­dotta — bemutatása az adásban, természetesen csak néhány jellemző, drá- maiságot magában foglaló fordulópontra szorítkozha­tott. A tipikusan értelmi­ségi nézőpontú és jellegze­tes értelmiségi karaktereket fejlődésükben ábrázoló nagyregény az 1974-ben megjelent Fekete bárány­nak a folytatása, s az 1950- es évek elejétől az ellenfor­radalom utánig ábrázolja szereplői szellemiségét és magatartásformáit. Mazu- ra, az „Országos Szabad- egyetem” ötvenes években „túllicitáló” elnöke, a má­sik póluson a tisztábban lá­tó Fábián professzorral, az ítész Étre és a polgári költő Bengyer a magyar (humán) értelmiség ötvenes évekbe- ni útkeresését — a „törvény keresését” — szimbolizál­ták a tévés megjelenítésben is. (Fábián Etrének: „Ma­zura úgy bolond, ahogyan van... azok a hibásak, akik utat engednek neki... ha majd. a hazugságot lerom­boltuk, akkor írdd meg az életrajzomat...”) Sőtér Ist­ván könyve nem kulcsre­gény. Ezt ő maga jelentette ki. A látottak alapján mégis átüt rajta valami kü­lönös valósághitel, ami a környezetrajz mellett első­sorban az akkori légkör hű megidézésének köszönhető, a remekül jellemzett figu­rák mellett. Mensáros László a tőle megszokott kulturáltságú, szuggesztív narrátor volt, Étre Ferencet Sztankay Ist­ván, Bengyert Sinkó Lász­ló formálta meg — mind­kettő viszonylag szintele- nebbül. Lehet az is, hogy azért tűnt így, mert viszont két alakítás remekül sike­rült: a Haumann Péteré (Mazura) és a Némethy Fe­rencé (Fábián). Ök ketten „hozták” legvalóságosabban a jellegzetes sőtéri figurá­kat. Mihályfi Sándor értő, s a'*műbe „beleérző” rende­zése mindenben ö.z írói mon­danivaló érvér re jutását szolgálta. Merkovszky Pál

Next

/
Thumbnails
Contents