Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-14 / 38. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 14. A gyermekétkeztetés megyénkbe Levest vagy gyümölcslevet ? FELÚJÍTJÁK a nyírbátori fa harangtornyot, amelyet 1630-ban Bethlen Gábor fejedelem öccse, István építtetett. A harangtornyot utoljára 1933-ban javították. A helyreállítást az idegenforgalom kezdetére, májusra fejezik be. Márciusban életbe lép A módosított PTK Március elsején életbe lép a módosított Polgári Törvény- könyv. A törvényhozás öt hónapot „engedélyezett” a terjedelmes, mintegy 700 paragrafusból álló kódex rendelkezéseit végrehajtó, részletező jogszabályok meghozatalára. Időközben megszületett a hatályba lépéséről gondoskodó törvényerejű rendelet, és egy sor más, magas szintű jogszabály. Hol tart a PTK új rendelkezéseivel összefüggő jogszabályrendezési munka? — erről tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Petrik Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium osztály- vezetője. A főzeléket vagy a párolt rizsét, a fasírozottat vagy a sült húst, a savanyúságot vagy a kompótot, a vizet vagy a gyümölcslevet fo- gyasztják-e szívesebben a gyerekek? Mi kerüljön nap mint nap az asztalukra, hogyan tegyék változatosabbá, ízletesebbé, ugyanakkor kalóriában, vitaminokban és ásványi anyagokban táplálóvá az ételeket? Ez a kérdés gyakran foglalkoztatja a gyermekélelmezés megyei gazdáját, az Alföldi Vendéglátó Vállalatot. Mi volt az ebéd? Megyénkben egyre több szakemberrel, jobb technikai felszereltséggel, állami hozzájárulással, és a vállalati jellegből adódóan több kedvezménnyel oldhatják meg a főzést. Az utóbbi három évben háromszor annyi óvodás ebédel a vendéglátó konyháiról, mint korábban, így a megye 19 óvodájának két és fél ezer kisgyermeke részesül ebben a szolgáltatásban. Közel 5 ezer általános iskolás és több mint kétezer szakmunkástanuló és gimnazista étkezett a múlt évben a vendéglátóvállalat főztjéből. Az 50 millió forinthoz közelít a gyermekétkeztetésre fordított összeg 1977- ben. A szülők a gyermekétkeztetésről általában annyit tudnak, hogy este megkérdik a gyereket, mi volt az ebéd a napköziben.- A felsorolásból esetleg megpróbálják kikalkulálni, hogy a napközi otthoni vagy az óvodai térítésük milyen mértékű. A szülők hozzájárulása minden esetben kevesebb, mint amennyibe ténylegesen a nyersanyagérték kerül. Több zöldség, baromfi Az étrend összeállításánál a változatosságot tartják szem előtt: két hétnél hamaFilmnapok falun A „Filmnapok falun” országos rendezvénysorozat keretében a Szabolcs-Szat- már megyei Moziüzemi Vállalat is megrendezi programjait február 22-től március 14-ig. A rendezvénysorozat elsősorban azt szolgálja, hogy a mezőgazdasági dolgozók körében a magyar filmművészet értékes alkotásait széles körben megismertessék. A program keretében a megye tíz községében négy, illetve hat filmből álló sorozatokat vetítenek a mozikban — s az élmények elmélyítése, gazdagítása érdekében ankétokat, művész—közönség ' találkozókat is szerveznek. A megyében a „Filmnapok falun” eseménysorozat vendégei lesznek: Mihályfi Imre filmrendező és Balázs József író. Balázs József írta a Magyarok című regényt, melyből a hasonló című film készült Fábri Zoltán rendezésében: ezzel a filmmel kezdődik a rendezvénysorozat — Ramo- csaházán vetítik február 22- én. A vetítésen részt vesz Balázs József, és a film után találkozik a közönséggel. Ópályiban március 3-án vetítik a Pókháló című filmet — az ezt követő ankéton részt vesz Mihályfi Imre, a film rendezője. rabb nem ismétlődhet egy fogás. A vendéglátóvállalat szakácskönyve tartalmazza az ételek vitamin-, kalória- és ásványianyag-tartalmát. Az étlapok összeállításánál mindinkább a korszerű táplálkozási szokások kialakítására törekednek, így jóval több zöldséget, baromfit, halat állítanak az étrendbe, mint korábban. A nyíregyházi Körte utcai óvodában például elmondták: a levesekből egyszer tálalnak a gyerekeknek, hogy inkább a kalóriadúsabb második fogást ne hagyják a tányéron. Az óvónők véleménye szerint nagyon hasznos, hogy savanyúságot minden nap készítenek a gyerekeknek, mert a 3—6 éves óvodások savszükséglete jóval nagyobb, mint a későbbi években lesz. Ugyancsak kísérleteznek azzal, hogy egy- egy napon az óvodások valamilyen gyümölcslevet kapjanak a leves helyett. Itt viszont még a családi étkezési szokások merev korlátjába ütköznek. Amit a gyerek otthon eszik, arra vágyik az óvodában is. A korszerűbb étrend érdekében viszont a vendéglátóvállalat '.vakran fordul a magyarostól eltérő, de egészségesebb ételekhez. Például a vegyes zöldséget nem főzve, hanem párolva készítik. Minden szakmunkás tanulónak... A megyei tanács kereskedelmi és művelődési osztálya közös irányelvet készített a gyermekétkeztetésről. Megyénkben 66 ezer fő, az óvodások és iskolások 51 százaléka részesül az intézményes étkeztetésben. A távolabbi feladatok közt azt jelölték meg alapvető célként, hogy minél több általános iskolásnak adjanak meleg ebédet és a szakmunkástanulók mindegyikére kiterjesszék ezt a szolgáltatást. Az óvodások és a főiskolások ebédeltetését megoldották, a további feladat az étrend minőségének javítása. Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban, valamint a járások területén a helyi áfészek bevonásával oldhatják meg a gyermekétkezteEgy munkásember panaszt tett a rendőrségen azért. hogy egy taxival közlekedő jól öltözött és behízelgő modorú házaspár. kihasználva a festményekhez vajmi keveset értő falujabe- li emberek jóhiszeműségét és anyagi jólétét — a könyvesboltokban 35 forintért kapható reprodukciókat keret nélkül 200 keretezve pedig 1100 forintos áron hozták forgalomba. S tették ezt olyan látszatot keltve, minha ők maguk a Képcsarnok Vállalatnál dolgoznának, s ott kedvezményes áron jutottak volna a „művészi értékű festményekhez”. Ravaszságukat mi sem jellemzi jobban, minthogy a vevők szavát vették: ha netán a vállalat részéről valaki megkeresné őket, ne árulják el az „ellenőröknek”, hogy nem a hivatalos 1200 forintos áron adták el a keretezett festményeket, hanem 100 forinttal olcsóbban. A bűnügyi alosztály vezetője rögtön intézkedett, hogy a körzeti megbízottak „várják” a szóban forgó képüzéreket, amenyi- ben a járásban felbukkannának. Két hét sem telt el, amikor egy körzeti megbízott jelentette telefonon: a Boros Töhötöm és felesége, valamint Sára János éppen most érkeztek a községbe, s ház- ról-házra járva igyekeznek túladni a most is taxival szállított portékáikon. — Állítsa elő őket a kapitányságra! — hangzott a parancs, s ezzel egy olyan bűnügy vizsgálata vette kezdetét, amelyről már Kétségtelen, hogy a törvény elfogadása óta a minisztertanácsi és a miniszteri rendeletek sorában megszaporodtak a polgári jogi jogszabályok. Maga a PTK is több kérdésben külön törvényre. minisztertanácsi rendeletre bízta a részletes szabályozást. így született meg néhány héttel ezelőtt az állami vállalatokról szóló törvény, amely átfogó szabályozással kapcsolódik a PTK-nak az állami vállalatok jogi helyzetére, szervezetére vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseihez. A módosított Polgári Törvénykönyv felhatalmazása alapján törvényerejű rendelet született a gazdasági társulások egyes típusairól, ez a paragrafussor egészíti ki a jogi személyiséggel felruházott betéti társulás. a közös vállalat és az egyesülés PTK-ban rögzített alapvető szabályait. Részletesen meghatározza a társulások belső viszonyait. a tagvállalatok részvételét. és annak módját az ügyek intézésében, a külföldiek esetleges részvételét. — A PTK hatályba léDéséig elkészül az utazási szerződések részletes szabályaival foglalkozó új kormányrendelet is. Korábban sem a PTK. sem más jogszabály nem foglalkozott e kapekkor is sejthető volt: országos méretűvé nőhet! Nőtt is a szisztematikus munka eredményeként. A nyomozótisztek abból indultak ki. hogy hasonló bűncselekményért már többször elítélt Sára Jánost, aki utóbb csak azért nem kezdte meg a legutóbbi kiszabott másfél év szabadságvesztést, mert „egészségi állapotára tekintettel” halasztást kapott, a fiai jelenleg is „ülnek”, ő pedig gyanús gyorsasággal felhúzatott lakóhelyén egy sok százezer forintot érő családi házat — lányával és vejével országjáró üzérkedést folytat. Ennek arányaira utalt az is. hogy taxival vagy maszek bérkocsival jártak-keltek, holott ez napi 1000—1500 forintjukba került! Magyarán szólva: ha ennyit áldoznak csupán útiköltségre, nyilván annyit keresnek, hogy megéri. Bebizonyosodott, hogy ez a gyanú alapos volt. A vidéki lakosság tömegét csapták be. A keret nélküli képeken 160, a keretezetteken pedig 900 forint volt a hasznuk, következésképpen, egy- egy útjukon tízezer forintokat kerestek! „Művészetpártoló munkásságukat” rendszerint azzal kezdték az általuk „szerencséltetett” községekben. hogy ebbéli szándékukat annak rendje-módja szerint bejelentették a tanácsnál — ott pedig nem „kapcsoltak”. Borosék lakásán tartott házkutatás során az eladásra váró keret nélküli és bekeretezett repcsolatok esetleges konfliktusainak rendezésével. A PTK — az alapvető szabályok rögzítésével — változtatott a helyzeten. A készülő kormányrendelet kétféle típusú szerződéssel foglalkozik majd: az utazást szervező szerződéssel. valamint az utazást közvetítő szerződéssel Amikor például az iroda közvetítő szerepre vállalkozik, mintegy az ügyfél megbízásából jár el. Ilyenkor arra van szükség, hogy kellő gondossággal válassza ki azt a külföldi partnert, akire az utasnak ígért szolgáltatások teljesítését „bízza”. Ugyancsak befejezés előtt áll a mezőgazdasági, termékértékesítési szerződések részletes szabályait összefoglaló kormányrendelet előkészítése, amely a PTK több új rendelkezésének végrehajtását segíti elő. Egy korábbi kormányrendelet és több miniszteri utasítás helyébe lép majd a külkereskedelmi vállalatok szerződéses kapcsolatait ‘rendező kormányrendelet. Módosításra vár még a termékforgalom szabályairól szóló kormányrendelet, s ugyancsak hozzá kell igazítani a PTK új, korszerű szabályaihoz a munkajog kártérítési rendelkezéseit. rodukciók garmadát foglalták le i\ nyomozótisztek. Az összrend- őri munka eredményeként rohamosan nőtt a csaló képüzérek oünlistája. Erre annál is inkább szükség volt. mivel a gyanúsítottaknak nem volt soha „kenyerük” az őszinteség, Borosné pedig ráadásul azért is biztos volt abban, hogy tagadhat, mivel úgy váltogatta üzérkedő útjai során a ruházatát és a parókáját, miként a higiénikus ember a zokniját. A tanúk azonban ennek ellenére felismerték őt is, s a nyomozást segítő ügyésznő jelenlétében mondták a gyanúsítottak szemébe, hogy milyen maszlaggal szedték rá őket a „festmények” vásárlására. Csakhamar négyre bővült a családi bűnszövetség most felelősségre vont tagjainak száma. Tóth Lászlónét (Boros húga), aki nem átallott egyéni üzletelése közben lopni is, másutt érték tetten, ahol 2400 forintot emelt el azzal a szilárd elhatározással: mielőtt bevonulna a börtönbe, hogy letöltse a képüzérkedés miatt kapott másfél évi szabadságvesztés büntetését, legyen némi pénze. Tóthné a család kisemmizettjének mondja magát, amiért magányos üzérként kellett megkeresnie a kenyérre valót. . s mivel jólismerte nővére, sógora és apja hasonló tevékenységét, újabb színfoltokkal gazdagította a nyomozást. (m) tést. Tóth Kornélia Csaló képüzérek A RADIO MELLETT Egy szülő élete nem egyetlen élet. Nem egyetlen abban az értelemben, hogy az övében a gyermekei élete is benne van, s az övé azokéban. Ha megszakad a szülő élete, gyermekei is szegényebbek lesznek, megrövidülnek. Még talán akkor is, ha a szülő méltatlanná vált a szülői névre, rangra. Ezért megrendítő és eléggé el nem ítélhető, ha egy gyermek megöli az apját vagy az anyját. Akkor is az. ha magatartásával a szülő olyan és akkora indulatokat szabadított el gyermekében, hogy ezek a jogos indulatok, kikerülvén a tudati ellenőrzés fékje alól. fordulnak a szülő ellen, torkoltának jogtalan cselekedetbe: gyilkosságba. Konkrétabbra fogva a szót: az alkoholista, garázda, családját évekig gyötrő apa elleni fellépés nem fajulhat önbíráskodássá. Az ítélkezés a bíróságok joga és dolga, a családok védelme pedig a hatóságoké, az erre rendelt intézményeké és természetesen a szűkebb társadalomé, azé a környezeté, amelyben az ilyen veszélyeztetet családok élnek. De vajon megtesznek-e mindent és mindig a tragédiák megelőzése érdekében? Kendi Mária dokumentumjátéka, a Visszatérés nem csupán azt vizsgálja: miért ölte meg édesapját egy tizenhét éves fiú. hanem azt is megmutatja: ha ebben az esetben a hivatalos emberek többet tettek volna, pontosabban: ha megteszik azt. amire a részeges férj felesége kérte őket, nem következik be a tragédia. Az anya és otthon lévő gyermekei nem kaptak védelmet, az apát nem vitték el kényszer-al- koholelvonó kezelésre, pedig erre megvolt a törvényes alap. A szomszédok sem sürgették a hatóságot erre a lépésre (igaz: tanyán él ez a család, távol a szomszédoktól). Nem jól funkcionált tehát a szűkebb társadalom, nem töltötte be védelmi, megszüntetve megtartó feladatát. A dokumentumjátékok nem pusztán a tényközlés szándékával készülnek. Mindegyik megkísérli, hogy az általánosítható jegyeket feltárja és belőlük a tanulságokat levonja. Kendi Mária is ezt teszi gondosan, körültekintően beszerzett dokumentumok birtokában. Mindenkit megkérdezett, akinek valamilyen lényegbevágó véleménye volt vagy lehetett volna a gyilkossá lett fiúról, a részegeskedő apáról, a család gyötrelmeiről. A válaszokból, az egész anyagból, a Legfelsőbb Bíróság ítélete indoklásának sorai közül ugyanúgy, az a legfontosabb tanulság hallható ki, hogy az alkoholizmus magánéleti vonatkozása nem magánügy, nem szabad annak tartani egy régi, elavult felfogásból eredően. Közügy ez, mert a közösségnek is kárt tesz, a közmorálban, az alkoholista. Tehát a köznek — következésképpen kötelessége beavatkoznia. Nem az elvont közről van szó természetesen, hanem két valóságos formájáról: a hatóságokról és a munkahelyi, lakóhelyi közösségről. Egyiknek sincs joga tétlenül szemlélni az alkoholisták családon belüli garázdaságait. A dokumentumjáték nem utal rá. fölösleges, mert mindannyian tudjuk: a tanulság azért fontos, mert nagyon sok család, rengeteg gyermek szenved az alkoholizmustól. A védteleneket segíteni a közösségnek pedig nemcsak kötelessége, hanem érdeke is. Seregi István A KÉPERNYŐ ELŐTT Ez aztán a frisseség! Majd csak az idei ünnepi könyvhéten jelenik meg Sőtér István író, esszéista. Kos- suth-díjas irodalomtörténész Budai oroszlán című nagyregénye, s a szerdai Nyitott könyvben máris bemutatták a televízió nézőinek. Az előzetes „hírverés”, pontosabban kedvcsinálás a mű elolvasásához, bátran követhető lehet: az ilyen figyelemfelhívás emlékére bizonnyal nem fakul annyira néhány hónap alatt, hogy ne fokozná föl az érdeklődést iránta. Már amelyik mű erre érdemes. (De hiszen a Nyitott könyvre nem lehet panaszunk az érdemes könyvek — egyáltalán nem reklámízű! — propagálása miatt. Ez a sorozat legfőbb érdeme. Miért ne történhetnék téhát a figyelembe ajánlás máskor is idejekorán?) A nagy terjedelmű könyv cselekményének, s főhőse, Étre Ferenc kritikus sorsának, szellemi fejlődésének bemutatása — mint az illusztris szerzővel a műsor végén beszélgető Katkó István szerkesztő is mondotta — bemutatása az adásban, természetesen csak néhány jellemző, drá- maiságot magában foglaló fordulópontra szorítkozhatott. A tipikusan értelmiségi nézőpontú és jellegzetes értelmiségi karaktereket fejlődésükben ábrázoló nagyregény az 1974-ben megjelent Fekete báránynak a folytatása, s az 1950- es évek elejétől az ellenforradalom utánig ábrázolja szereplői szellemiségét és magatartásformáit. Mazu- ra, az „Országos Szabad- egyetem” ötvenes években „túllicitáló” elnöke, a másik póluson a tisztábban látó Fábián professzorral, az ítész Étre és a polgári költő Bengyer a magyar (humán) értelmiség ötvenes évekbe- ni útkeresését — a „törvény keresését” — szimbolizálták a tévés megjelenítésben is. (Fábián Etrének: „Mazura úgy bolond, ahogyan van... azok a hibásak, akik utat engednek neki... ha majd. a hazugságot leromboltuk, akkor írdd meg az életrajzomat...”) Sőtér István könyve nem kulcsregény. Ezt ő maga jelentette ki. A látottak alapján mégis átüt rajta valami különös valósághitel, ami a környezetrajz mellett elsősorban az akkori légkör hű megidézésének köszönhető, a remekül jellemzett figurák mellett. Mensáros László a tőle megszokott kulturáltságú, szuggesztív narrátor volt, Étre Ferencet Sztankay István, Bengyert Sinkó László formálta meg — mindkettő viszonylag szintele- nebbül. Lehet az is, hogy azért tűnt így, mert viszont két alakítás remekül sikerült: a Haumann Péteré (Mazura) és a Némethy Ferencé (Fábián). Ök ketten „hozták” legvalóságosabban a jellegzetes sőtéri figurákat. Mihályfi Sándor értő, s a'*műbe „beleérző” rendezése mindenben ö.z írói mondanivaló érvér re jutását szolgálta. Merkovszky Pál
