Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

Több termék — jobb minőség Élelmiszeripari üzemeink idei terveiből Szovjet—japán külügyminiszteri tárgyalások Élelmiszeripari üzemeink ebben az évben a termelés növelése mellett termékeik mi­nőségének javítását, a lakosság jobb, kiegyensúlyozottabb ellátását, az export (okozását tűzték célul. Szonoda Szunao Moszkvában VARSÓ: Ülésezik a LEMP II. konferenciája A Lengyel Egyesült Mun­káspárt második országos ér­tekezlete tegnap megkezdte munkáját. A Politikai Bizottság- be­számolóját „A munka minő­ségének, az életkörülmények javításának következetes megvalósításáról, a párt ve­zető szerepének további erő­sítéséről és a nemzet erköl­csi-politikai egységének elmé­lyítéséről” Edward derek, a LEMP KB első titkára ter­jesztette a pártértekezlet elé. Gierek hangsúlyozta, hogy az eltelt két évben ígéretesen megvalósultak a párt VII. kongresszusának határozatai. A nehéz külső és belső kö­rülmények — a tőkés piaco­kon jelentkezett recesszió, a cserearányromlás és az egy­mást követően rossz mező- gazdasági évek — ellenére jelentős eredmények szület­tek és dinamikusan fejlődött az ország. A referátum több javasla­tot tett az életszínvonal to­vábbi javítására. A lakosság ellátásáról szól­va a beszámoló hangsúlyozta, hegy a fő cél a hiányok meg­szüntetése a legfontosabb köz­szükségleti cikkekben. 5300 vagonos export A Nyíregyházi Konzervgyár termelése az idén eléri a 950 millió forintot. Gyümölcskon- zervekből a tavalyihoz ha­sonlóan 4 ezer vagonnal ter­melnek, zöldségkonzervekből a múlt évi 3000 vagont 3600- ra növelik. Itt elsősorban a közkedvelt borsó, bab és pa­radicsomos konzervek ter­melését fokozzák, s így 18 százalékkal nő a zöldségkon­zervek mennyisége. Az elő­irányzott 7600 vagon készáru 9 százalékkal haladja meg az 1977-ben termeltet. Óvári Miklós az NSZK-ba utazott A Német Kommunista Párt vezetőségének meghívá­sára hétfőn az NSZK-ba uta­zott az MSZMP küldöttsége, amélyet Övári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vezet. A delegáció tagja Berecz Já­nos, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, Szikszói Béla, a KB gazdaságpolitikai osz­tályának helyettes vezetője és Jahoda Lajos, a külügyi osztály munkatársa. A delegációt a Keleti pá­lyaudvaron Győri Imre, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Néhány kiló az ót! 32# ezer mázsa kenyérből. Szovjet—japán külügymi­niszteri tárgyalások kezdőd­tek hétfőn délelőtt Moszk­vában. A japán diplomácia ve­zetője vasárnap érkezett há­romnapos hivatalos látoga­tásra a Szovjetunióba. Moszkvában figyelemre méltónak tartják, hogy a no­vemberben átalakított japán kormány új külügyminiszte­rének első külföldi útja a Szovjetunióba vezetett. Mit várnak a felek a hét­főn kezdődött újabb külügy­miniszteri eszmecserétől ? Moszkvai megfigyelők véle­ménye szerint három kérdés bizonyosan napirenden sze­repel. Mindkét fél szorgalmazza a húsz évvel ezelőtt aláírt el­ső szovjet—japán kereskedel­mi szerződés hatályba lépése óta egyenletesen fejlődő, köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködés további bőví­tése lehetőségeinek keresését. Feltétlenül a megvitatandó témák között szerepel a rég­óta húzódó szovjet—japán békeszerződés megkötésének kérdése. Mint ismeretes, a Szovjetunió és Japán 1956. október 19-én Moszkvában a fegyverszüneti szerződés alá­írásával kifejezésre juttatta az ellenségeskedések meg­szüntetését. Jogi értelemben a békeállapot azonban — bé­keszerződés híján — a mai napig sem teremtődött mega két ország között. Ennek oka a japán részről időről időre felvetett, és feltehetőleg a jelenlegi tárgyalásokon is szóbahozandó területi kérdés. A tárgyalásokon minden bizonnyal szó lesz a japán— kínai kapcsolatok alakulásá­nak legújabb fejleményeiről is. Moszkvában nem tekintik a japán—szovjet jószomszé­di kapcsolatok további javí­tására irányuló lépésnek, ha a japán kormány, feladva a korábban követett „egyenlő távolság” diplomáciáját, gya­korlatilag a Peking által dik­tált feltételekkel — a sokat emlegetett hegemónia zára­dékkal — aláírná a japán— kínai béke- és barátsági szer­ződést. Mindent összevetve Moszk­vában az újabb magas szintű szovjet—japán tárgyalások­tól — mint azt az Izvesztyi­jának a japán külügyminisz­tert köszöntő sorai is megál­lapították — azt várják, hogy hozzájárul a két ország kap­csolatainak további fejlődésé­hez, a nemzetközi és ezen be­lül elsősorban az ázsiai béke és biztonság megszilárdulásá­hoz. Üdvözlő távirat Gustáv Husáknak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke táv­iratban köszöntötte Gustáv Husákot, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárát, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökét 65. születés­napja alkalmából. Konzervgyári „panoráma”. 1,2 milliárd árbevétel A Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nemcsak a megye éllátásáról gondoskodik, ha­nem több olyan terméket gyárt, amely az ország legtá­volabbi pontjára is eljut. Nyíregyházán készült Túró Rudit fogyasztanak például Budapesten. Szolnok, Borsod megyében és a Dunántúlon is. A kedvelt termékből na­ponta 70—80 ezer darab ke­rül le a gyártó gépsorokról. Idén először termelik üzem­szerűen a vanília, csokoládé és puncs ízesítésű fagylaltpo­rokat, összesen 50 vagonnal. A turista és a presszó tejport, csakúgy, mint a fagylaltport, az ország más vidékein is vá­sárolják. Háromszorosára nö­velik a termelést iskolatej­ből, s így 25—30 ezer pohár­ral küldenek az iskolai bü­fékbe. A tej termeltetését, felvá­sárlását nyolc százalékkal nö­velik: a tavalyi 125 millió he­lyett várhatóan 135 millió li­tert vásárolnak fel. A válla­lat a múlt évi 838 milliós ter­melési értéket az idén 960 millió forintra tervezi, s ez 15 százalékkal több a tavalyi­nál. Jelentősen növekszik ár­bevételük is: idén eléri az 1,2 milliárd forintot. KONZERVGYÁR meggy- és sárgabarack dzse­met fogyasztanak. A fejlődő országok közül Burundi és Málta a különböző dzsemek­ből vásárol. SÜTŐIPAR Több finom pékáru A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat az idén közel 200 millió forint értékben termel kenyér- és péksüteményfélé­ket. A terv szerint 320 ezer mázsa kenyeret és 73 millió darab süteményt készítenek. A 2 és 3 kilogrammos kenye­rek közül 300 ezer mázsa fe­hér kenyeret, az egyre nép­szerűbb rozsláng kenyérből 4 ezer mázsát, s mind keve­sebb barna kenyeret termel­nek. Igen nagy mennyiséget, 48 millió darabot készítenek az idén tejes kifliből és 11,3 mil­liót a zsemléből. Megnöveke­dett a kereslet a töltelékes sütemények iránt: 2,3 millió túróstáskát, 1,5 millió lekvá­ros buktát, s összesen 120 ezer darab rétest sütnek. Most almás és túrós rétest készítenek az üzemek, de nyáron meggyes, káposztás és mákos is kapható majd az üzletekben. A 19 sütőipari üzem közül a jósavárosi és a nyíregyházi Szarvas utcai csak töltelékes péksütemények előállításával foglalkozik. Az idén 48 va­gon zsemlemorzsát gyártanak a kisvárdai üzemben. 1971 óta csak itt készül a me­gyében a morzsa. A sü­tőipari vállalat termékeit a megyeszékhelyen kívül Nyír- bogdányban, Kisvárdán, De- mecserben, Dombrádon, Zá­honyban, Tiszadobon. Tisza- lökön, Gávavencsellőn, Ti- szavasváriban, Nagykállóban, Ujfehértón és Balkányban tSrmelik. (t. k.) TEJIPAR A konzervgyár a megter­melt áru háromnegyed részét exportálja. A világ 60 orszá­gában fogyasztanak nyíregy­házi gyümölcs- és zöldség­konzervet. Az exportra kerü­lő áruk nagy része a demok­ratikus országokban, elsősor. ban a Szovjetunióban és az NDK-ban talál vevőre. A szocialista piacokra 4400 va­gon, a kapitalista országokba 910 vagon áru kerül. A szo­cialista országokba irányuló export 80 százalékát a szov­jet piacokon értékesítik; az NDK főként savanyúságot vásároí. Gazdag választék a tejipar szakboltjában. A kapitalista vásárlók kö­zül jó kereskedelmi kapcso­latot építettek ki Angliával, ahová almasűrítményt és al­mabefőttet, pudingalmát és -szilvát küldenek. Az NSZK csemegeuborkát, magozott meggyet és pudingszilvát vá­sárol. Kanada az almasűrít, ményen kívül az idén is szil­vadzsemet rendelt. Jelentő­sen növelik az exportot a Benelux államokba: dzsemet, pudingalmát és paradicsomos babot továbbítanak. Japán­ban nyíregyházi eper-, Téli munka C sak a föld pihenhet,az ember nem. Az évti­zedekkel ezelőtt ki­alakított és magas szintre fejlesztett kertkultúránk a téli napokon is nagy mun­kát igényel. A több mint 30 ezer hektár gyümölcsöstől jó termést csak abban az esetben remélhetünk, ha a fák ápolását, metszését idő­ben, a kitavaszodás előtt el­végezzük. Nem szükségtelen figyel­meztetni az idő múlására, hiszen novembert és decem­bert is számítva közel a fe­lén már túl vagyunk a nyu­galmi időnek, és a metszés csak 25—30 százaléknál tart. Meglehet, nem kellemes mínusz 3—4 fok hidegben a fák koronájában dolgozni, de ha a mezőgazdasági üze­mek szakemberei nem met­szenek, más nem végzi el helyettük a munkát. Nem ünneprontás akar lenni — hiszen rekordter­mést takarítottunk be az el­múlt évben —, de tavaly is akadt néhány termelőszö­vetkezetünk, ahol a metszés annyira megkésett, hogy másutt már permeteztek, de ők még a gallyakat nyes- ték. Olyan eset is volt, hogy ápolatlanul, metszés nélkül maradtak a fák. Sürget a kertekben a nyesedék zúzá­sa, kihordása is. Az időjárás kedvez ezekhez a munkák­hoz, hiszen ha hideg is van, jobbára száraz, derült az idő, nincs köd, hóesés. Szorgalmazni kell az egyéb elvégezhető teendő­ket is a határban. Ma még csak szórványosan végzik az üzemek az őszi kalászosok tél végi fejtrágyázását, hol­ott a talajviszonyok kedve­zőek. A gépek nem süpped­nek, s mert nincs vastag hó­takaró, attól sem kell tar­tani, hogy az olvadás a dombról esetleg a völgybe viszi a kiszórt tápanyagot. Sok a betakarítatlan kuko­ricaszár is. Ez a munka most szintén könnyen elvé­gezhető, könnyebben, mint olvadás után. A kukorica­szár betakarításával a ta­vaszi talaj munkák korai kezdéséhez teremthetnek a gazdaságok lehetőséget. Most van itt az ideje a szer­ves trágya kihordásának és terítésének is, de ez sem olyan ütemű, mértékű, mint ahogyan az elvárható. M ondjuk: télen keve­sebb a teendő, mint nyáron. Ez nem egé­szen így van. Munka bőven akad, csak meg kell találni és el kell végezni. A föld alhatja téli álmát, de a föld művelőinek halaszthatat­lanul sok dolguk van. S. E. XXXV. évfolyam, 8. szám ÁRA: 80 FILLER 1978. január 10., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents