Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-08 / 7. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 10. A biztosítás — biztonság; arra, amink van. De azt bebiztosítani, “ ami nincs, kicsit abszurdnak tűnik. Erre gondolhatott az az ötvenen felüli néni, aki a napokban az Állami Biztosítótól csekket, tájékoztatót, nyomtatványt, OTP-átutalá- si számlát kapott egy stenci- lezett levél kíséretében. Arra kérték a kedves ügyfelet: biztosítsa be motorkerékpárját. (!) A néni ilyen járművet csak az utcán látott, még biciklije sincs, és nem is szándékozott semmilyen gépjárművet venni. Miért akkor e túlzott gondoskodás? Az Állami Biztosító ezekben a napokban több mint 15 ezer példányban küldött ki hasonló leveleket az életbiztosítást kötött ügyfeleinek, hogy motorkerékpárjaikat is biztosítsák be. De miért pont nekik? Vagy akinek járműve van, az úgyis mindenre elkészülve köt életbiztosítást? De mi van akkor, ha valaki csak egyszerűen motort vett, de nem ügyfele a biztosítónak? A nyitott kérdésekre az Állami Biztosító illetékesei azt válaszolták: egy éve Budapesten számítógép dolgozza fel az adatokat, s így nem tudják név és cím szerint, kinek kellene a szükséges csekkeket mellékelni. így született az ésszerűnek egyáltalán nem nevezhető ötlet, miszerint az ügyfelek legtöbbjét ilyen papírral keresték meg. Én mindössze a tetemes postaköltséget, a stencil, a nyomtatványok, a csekkek árát, az Állami Biztosító ügyiratainak mesterséges duzzasztását és a postai dolgozók végezte felesleges munkát sajnálom. Az ésszerű ügyintézés nevében. (t. k.) 720 ezer kályhacsempe évente A Szabolcs-Szatmár megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat kerámiaiizemében évente 720 ezer darab kályhacsempét készítenek. A legyártott csempéket a lakosság és a megyei TÜZÉP vállalatok részére szállítják, s kérésre beépítik. Takács Pál a nyersen kiöntött cső alakú A szilikátmázzal bekent csempéket 1050 agyagot bordavágó készüléken darabolja . fokon csőkemencében égetik ki. Korcsolai fel. Ebből készítik a csempék belső bordá- Sándor a hidraulikus tolóberendezésre he- zatát. lyezi a nyerscsempéket. (Cs. Cs.) MINDANNYIUNK VÉDELMÉBEN Szigorúbbak gépjárművezetői vizsgák Gépjárművezetésből évről évre többen jelentkeznek vizsgára megyénkben. 1975- ben 36 ezerszer kellett vizsgáztatnia a bizottságnak, 1976-ban 52 ezerszer, 1977ben pedig közel 70 ezerszer. Az idén január 7-én kezdődtek a Vizsgák, s a jelek szerint ebben az évben még többen akarnak majd jogosítványt szerezni. Záhonyban, Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Baktalórántházán, Mán- dokon, Kisvárdán stb., már megkezdődtek a tanfolyamok is. Tavaly ' összesen 5 ezer személy szerzett nem hivatásos gépjárművezetői igazolványt, 40 százalékuk nő. Motorkerékpárra 3000, segédmotorkerékpárra 7000 személy kapott jogosítványt, a hivatásos teherautó-vezetők száma pedig 900-zal gyarapodott 1977-ben. Az elmúlt évben tovább növekedett a balesetek száma a közúton. Ez a sajnálaHÁROMEZER VAGON GYÜMÖLCSBŐL Almasűrítmény Hyírgelséről 32 millió forint értékű géppel kezdték az újévi termelést a nyírgelsei almatárolóban és léüzemben. Szabolcs-Szatmár megyében közel tíz évvel ezelőtt elsőként Nyírgelsén kezdték meg a tőkés országokban is keresett árucikk, az almasűrítmény készítését. Eddig évenként 5 —600 tonna sűrítmény készült ipari minőségű almából. Az új présgéppel, amelyet decemberben szereltek fel, nemcsak az üzem kapacitása nőtt, de jelentős a munkaerőmegtakarítás is. Eddig a léüzem óránként 3 tonna kapacitású volt, műszakonként 16 fő dolgozott. Az országban is legkorszerűbb gép munkába állításával az óránkénti termelés öt tonna, és műszakonként csupán hat főre van szükség az üzemeltetéshez. A léüzemben 13 kilogramm almából állítanak elő egy kilogramm sűrítményt, és miután a tavalyi termést követően feldolgozásra váró alapanyag bőven van, ebben az évben 800—1000 tonna sűrítményt készítenek Nyírgelsén. Ehhez a mennyiséghez mintegy 3000 vagon almát dolgoznak fel folyamatosan, amelyet a környező termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek, háztáji gazdaságok szállítanak. A késztermékek jó részét exportra küldik, de Debrecenben már felhasználják üdítő ital készítéséhez is. tos statisztikai adat szükségessé teszi, hogy az idén tovább szigorítsák a vizsgakövetelményeket. Tavaly közlekedésismeretekből a hallga: tők 31 százaléka tett sikertelen vizsgát, műszaki ismeretekből pedig 12 százalék. A gyakorlatnál még magasabb a mérce. A bukások aránya a motorkerékpárosoknál a legmagasabb, 65 százalék. Az ok: a legtöbben helytelenül adják meg az irányjelzéseket, elmulasztják a kötelező hátratekintést, nem tartják be a forgalmi szabályokat. A személyautósoknál a bukási arány 41 százalék — szemben az országos 35 százalékkal. Érdekesség, hogy megyénkben sok idős személy, közülük is sok idős nő akar jogosítványt szerezni. A vizsgáztatók tapasztalatai szerint a nők elméleti tárgyakból sokkal jobbak, mint a férfiak, szinte ritkaságszámba megy, ha egy hölgy elméletből megbukik. A gyakorlatnál azonban már fordítva van, a fiatalabb férfiak ügyesebbek a volánnál. (kádas) Meglopta rokonait Az óriás lőpulttal présgép, végzi. amelynek üzemeltetését egy ember vezérHétszer volt már büntetve — legtöbbször lopásért — a 31 éves ófehértói Ferenczi Mihály. 1976 novemberében szabadult, de munkát ezután sem vállalt. Alkalmi munkából élt Nyíregyházán, s időnként meglátogatta rokonait, ahol ilyenkor megvendégelték, sőt azt is megengedték, hogy munkásruháját ott tartsa. Ferenczi olyan gyakran járt rokonlátogatásra, hogy már az udvarban lakók hamis kutyája is ismerte, így bármikor könnyen bejuthatott. Augusztus 17-én sem a rokon, sem a szomszéd nem volt otthon. A KÉPERNYŐ ELŐTT Sajátos jogi ismeretter- terjesztésnek is besorolható Kardos István most indított sorozatának — Arcélek a közéletből — első adása a múlt héten a 2-es programban. Sokat megtudtunk belőle a bíród szakmáról, a jogalkalmazás, a bírói munka fázisairól, a büntetés céljáról, az ítélkezés pszichikai vonatkozásairól és még több mindenről. Kardos István tudósokról készített régebbi portréfilmjei arról is nevezetesek voltak, hogy mint szerkesztő-riporter nemcsak az illető tudós munkásságáról tudott mindent, hanem ismerte annak a tudományágnak a fontosabb eredményeit, sőt, bizonyos pontokon más tudományokkal való kapcsolatait is. Ezzel nem kérkedett, de éppen e tudás birtokában tudott úgy kérdezni, hogy a lényeges pontokat ragadta meg és mégis egyszerű, laikus, és mégis világos volt minden kérdése. Ezek az erényei mostani portréfilmjébem, a tanácsvezető bíróval folytatott beszélgetésben is megnyilatkoztak. Azonban ebben tovább lépett. Olyanokat és úgy kérdezett, hogy a válaszokból egy olyan, szélesebb érvényű kép bontakozott ki, amely a bírói testületekben dolgozókra általánosan jellemző lehet. Olyan ismereteket kaptunk, amelyek a felszínen láthatónál többet mutatnak meg a tár- | sadalom rendjét védő jog alkalmazásának módjából, a jogot alkalmazó bírák „hozzáállásából”. A bíró a köz figyelmének központjában álló egyik személy, sőt túlzás nélkül lehet mondani: közéleti személyiség, még akkor is, ha nincs emellett magas hivatali vagy társadalmi, közéleti funkciója; a bíróság pedig — mint az államhatalom szerve, a törvényesség egyik őre — olyan intézmény, ameSzabolcsi alkatrészek tengeri darukhoz Az új év első szállítmányát a napokban indították útnak Kisvárdáról, a vas- és gépipari szövetkezet műhelyeiből. A Magyar Hajó és Darugyár megrendelésére tíz darab markolót küldtek Budapestre mintegy 800 ezer forint értékben. A termékeket kikötői portáldaruk részegységeként alkalmazzák. Ferenczi pedig kihasználta az alkalmat. Megkereste a kulcsot, bement a lakásba, fogott egy táskát, aztán belerakta azt a ruhaneműt, amit rokona az udvaron kiterített száradni. A háromszázötven forint értékű ruhafélék nagy részét megtalálták Ferenczi- nél. igy a kár csak 130 forint értékű maradt. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Ferenczit 10 hónap börtönre ítélte, egy évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte a kár megtérítésére. Az Ítélet jogerős. lyet félve tisztelnek a bűnözők és a bűnt elkövetni szándékozók, de még a becsületes, dolgos emberek is a kevésbé ismertnek szóló tartózkodással vegyes tisztelettel gondolnak rá. A bíróság, a bírák munkájának alapvető vonása, hogy a büntetést nevelő célzattal alkalmazzák. Ezért is fontos, hogy a köztudatban világosabban éljen: hogyan, milyen körültekintően ítélkeznek a bíróságok, mennyire bízva a megtévedt ember megváltoztathatóságában. Kardos István portréfilmje azért is dicsérhető, mert emberközeli és mélyebb ismereteket nyújtott erről a felelősségteljes munkáról, s a tisztelet mellé a megbecsülés melegségét is segített felébreszteni a nézőkben. Nagy kár, hogy a viszonylag még kevesek által nézett 2-es programban sugározták. A. Sz. Gribojedov jeles orosz író Az ész bajjal jár című (1824-ben írott) vígjátéka igen ritkán játszott darab a magyar színházakban. Hazánkban először 1947-ben mutatták be, utána majd csak 1970-ben újították fel. Pedig méltatlanul hanyagolták el ezt a keserű szatírával töltött vígjátékot. Igaz, nem olyan pergőén fordulatos, mint esetleg más komédiák, de remek karakterszerepek találhatók benne a színészek számára, mindamellett bizonyos avitt hangütése sem fedheti el a mának is szólc egynémely mondanivalóját Jó, hogy a tévé pótolta a színházak mulasztását, s elkészítette a darab tévéváltozatát, s hogy a rendezést Lengyel Györgyre bízta, aki Ráday Mihály operatőrre! együtt a jellemekben rejlő lehetőségekre helyezte a súlyt, s a művészeket a színek kifejező, de nem túlzó használatára serkentette Seregi István A RADIO MELLETT A méltán népszerű, valóban „életes” magazinműsor a Szabad szombat készítői jó ötlettel rukkoltak elő a jubileumi 50. adás során. Ezúttal ők látták vendégül — a Rézkakasban — néhány korábbi vendéglátójukat, mintegy folytatva velük a legnagyobb nyilvánosság előtt megkezdett érdekes beszélgetésüket az azóta történtekről, élményeikről, napjaik, életük változásairól. A műsor így még sűrítettebben vált a szabad szombatok vonzó mindennapi krónikájává, tematikájában többfelé ágazott, figyelemfelkeltőb- bé színeződött. A kitűnő műsorvezetők (Antal Imre, Horváth János és — Bonnból! — Szepesi György) most nemcsak kérdeztek, hanem ők is feleltek, mint jó vendéglátókhoz illik, mint azok is tették, akik korábban az ő házigazdáik voltak. Horkai József szerkesztő, Turián György rendező és a többi munkatárs igazi „jubileumi teljesítménnyel” járult hozzá a műsor megérdemelt sikeréhez, persze a már régebben és most még inkább szinte személyes ismerősünkké lett civil vendégeken kívül. A fiatal riporterek ismét sokak által hallhatott szóbeszédek valóságtartalmának jártak utána az aktualitásokra mindig nagyon érzékeny Azt beszélik... című, Bolgár György és Szalag Zsolt szerkesztette műsorukban. Gálik Miklós arra kért választ a Belkereskedelmi Minisztérium illetékesétől, hogy azért vannak-e nálunk hiánycikkek, mert a külföldiek felvásárolják az egyes árukat? Megtudhattuk, hogy a külföldiek vásárlása a hazai kereskedelmi forgalom 3—4 százaléka csupán, ami néni érinti hátrányosan az ország áruellátását, s árfelhajtó hatása sincs. Bizonyíték az is, hogy a turisták által leginkább látogatott nyugati megyék áruforgalmának növekedési üteme sem volt nagyobb az országosénál. Az árualapot azonban bővíteni kell, mert „ ... azért, hogy a turistaforgalom nő, a lakosság nem szenvedhet hátrányt az ellátásban”. Az sem igaz — Balázs Margitnak az igazgatóval folytatott beszélgetése szerint —, hogy az új szegedi szalámigyár belépésével megkétszereződött termeléssel romlott volna a téliszalámi minősége és nehezebben lehet eladni. 1977-ben 1040 vagon téliszalámit értékesítettek, 60 százalékkal növelték az export részarányát, s a többinek is ugyanolyan jónak kell lennie... Amiről ugyancsak beszélnek, hogy pl. az IBUSZ — a korábbi ígéretektől eltérően — drágábban hirdette meg az ez évi külföldi utakat nem csák a nyugati, de a szocialista országokba is, abban viszont van valami. Zentai Péter mikrofonja előtt az IBUSZ kiutazási főosztályvezetője ezt az egyes útiprogramok bővülésével, változásával indokolta. Jelentősen csökkent továbbá a valutaigényes külföldi utak száma, de a valutakiutalással rendelkezők a korábbinál jóval több közül választhatnak. Udvarhelyi Tibor riportja az export-import növekedés kívánatos arányairól. Merkovszky Pál f BiztoLsítás?!
