Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 10. A biztosítás — bizton­ság; arra, amink van. De azt bebiztosítani, “ ami nincs, kicsit abszurdnak tűnik. Erre gondolhatott az az ötvenen felüli néni, aki a napokban az Állami Biztosí­tótól csekket, tájékoztatót, nyomtatványt, OTP-átutalá- si számlát kapott egy stenci- lezett levél kíséretében. Arra kérték a kedves ügyfelet: biztosítsa be motorkerékpár­ját. (!) A néni ilyen járművet csak az utcán látott, még biciklije sincs, és nem is szán­dékozott semmilyen gépjár­művet venni. Miért akkor e túlzott gondoskodás? Az Állami Biztosító ezek­ben a napokban több mint 15 ezer példányban küldött ki hasonló leveleket az életbiz­tosítást kötött ügyfeleinek, hogy motorkerékpárjaikat is biztosítsák be. De miért pont nekik? Vagy akinek jár­műve van, az úgyis minden­re elkészülve köt életbiztosí­tást? De mi van akkor, ha valaki csak egyszerűen mo­tort vett, de nem ügyfele a biztosítónak? A nyitott kérdésekre az Ál­lami Biztosító illetékesei azt válaszolták: egy éve Buda­pesten számítógép dolgozza fel az adatokat, s így nem tudják név és cím szerint, kinek kellene a szükséges csekkeket mellékelni. így született az ésszerűnek egy­általán nem nevezhető ötlet, miszerint az ügyfelek leg­többjét ilyen papírral keres­ték meg. Én mindössze a tetemes postaköltséget, a stencil, a nyomtatványok, a csekkek árát, az Állami Biztosító ügy­iratainak mesterséges duz­zasztását és a postai dolgo­zók végezte felesleges mun­kát sajnálom. Az ésszerű ügyintézés nevében. (t. k.) 720 ezer kályhacsempe évente A Szabolcs-Szatmár megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat kerámiaiizemében évente 720 ezer darab kályhacsempét készítenek. A legyártott csempéket a lakosság és a megyei TÜZÉP vállalatok részére szállítják, s kérésre beépítik. Takács Pál a nyersen kiöntött cső alakú A szilikátmázzal bekent csempéket 1050 agyagot bordavágó készüléken darabolja . fokon csőkemencében égetik ki. Korcsolai fel. Ebből készítik a csempék belső bordá- Sándor a hidraulikus tolóberendezésre he- zatát. lyezi a nyerscsempéket. (Cs. Cs.) MINDANNYIUNK VÉDELMÉBEN Szigorúbbak gépjárművezetői vizsgák Gépjárművezetésből évről évre többen jelentkeznek vizsgára megyénkben. 1975- ben 36 ezerszer kellett vizs­gáztatnia a bizottságnak, 1976-ban 52 ezerszer, 1977­ben pedig közel 70 ezerszer. Az idén január 7-én kezdőd­tek a Vizsgák, s a jelek sze­rint ebben az évben még többen akarnak majd jogo­sítványt szerezni. Záhonyban, Mátészalkán, Fehérgyarma­ton, Baktalórántházán, Mán- dokon, Kisvárdán stb., már megkezdődtek a tanfolyamok is. Tavaly ' összesen 5 ezer személy szerzett nem hiva­tásos gépjárművezetői iga­zolványt, 40 százalékuk nő. Motorkerékpárra 3000, se­gédmotorkerékpárra 7000 személy kapott jogosítványt, a hivatásos teherautó-vezetők száma pedig 900-zal gyara­podott 1977-ben. Az elmúlt évben tovább növekedett a balesetek szá­ma a közúton. Ez a sajnála­HÁROMEZER VAGON GYÜMÖLCSBŐL Almasűrítmény Hyírgelséről 32 millió forint értékű géppel kezdték az újévi ter­melést a nyírgelsei almatá­rolóban és léüzemben. Sza­bolcs-Szatmár megyében kö­zel tíz évvel ezelőtt elsőként Nyírgelsén kezdték meg a tő­kés országokban is keresett árucikk, az almasűrítmény készítését. Eddig évenként 5 —600 tonna sűrítmény ké­szült ipari minőségű almából. Az új présgéppel, amelyet decemberben szereltek fel, nemcsak az üzem kapacitása nőtt, de jelentős a munkaerő­megtakarítás is. Eddig a léüzem óránként 3 tonna kapacitású volt, mű­szakonként 16 fő dolgozott. Az országban is legkorsze­rűbb gép munkába állításá­val az óránkénti termelés öt tonna, és műszakonként csu­pán hat főre van szükség az üzemeltetéshez. A léüzemben 13 kilogramm almából állí­tanak elő egy kilogramm sű­rítményt, és miután a ta­valyi termést követően fel­dolgozásra váró alapanyag bőven van, ebben az évben 800—1000 tonna sűrítményt készítenek Nyírgelsén. Ehhez a mennyiséghez mintegy 3000 vagon almát dolgoznak fel folyamatosan, amelyet a környező termelőszövetkeze­tek, ÁFÉSZ-ek, háztáji gaz­daságok szállítanak. A kész­termékek jó részét exportra küldik, de Debrecenben már felhasználják üdítő ital ké­szítéséhez is. tos statisztikai adat szüksé­gessé teszi, hogy az idén to­vább szigorítsák a vizsgakö­vetelményeket. Tavaly köz­lekedésismeretekből a hallga: tők 31 százaléka tett sikerte­len vizsgát, műszaki ismere­tekből pedig 12 százalék. A gyakorlatnál még magasabb a mérce. A bukások aránya a motorkerékpárosoknál a legmagasabb, 65 százalék. Az ok: a legtöbben helytelenül adják meg az irányjelzése­ket, elmulasztják a kötelező hátratekintést, nem tartják be a forgalmi szabályokat. A személyautósoknál a bukási arány 41 százalék — szem­ben az országos 35 száza­lékkal. Érdekesség, hogy megyénk­ben sok idős személy, közü­lük is sok idős nő akar jo­gosítványt szerezni. A vizs­gáztatók tapasztalatai szerint a nők elméleti tárgyakból sokkal jobbak, mint a férfi­ak, szinte ritkaságszámba megy, ha egy hölgy elmélet­ből megbukik. A gyakorlat­nál azonban már fordítva van, a fiatalabb férfiak ügyesebbek a volánnál. (kádas) Meglopta rokonait Az óriás lőpulttal présgép, végzi. amelynek üzemeltetését egy ember vezér­Hétszer volt már büntetve — legtöbbször lopásért — a 31 éves ófehértói Ferenczi Mihály. 1976 novemberében szabadult, de munkát ezután sem vállalt. Al­kalmi munkából élt Nyíregyhá­zán, s időnként meglátogatta ro­konait, ahol ilyenkor megven­dégelték, sőt azt is megengedték, hogy munkásruháját ott tartsa. Ferenczi olyan gyakran járt ro­konlátogatásra, hogy már az ud­varban lakók hamis kutyája is ismerte, így bármikor könnyen bejuthatott. Augusztus 17-én sem a rokon, sem a szomszéd nem volt otthon. A KÉPERNYŐ ELŐTT Sajátos jogi ismeretter- terjesztésnek is besorolható Kardos István most indított sorozatának — Arcélek a közéletből — első adása a múlt héten a 2-es program­ban. Sokat megtudtunk be­lőle a bíród szakmáról, a jogalkalmazás, a bírói mun­ka fázisairól, a büntetés cél­járól, az ítélkezés pszichikai vonatkozásairól és még több mindenről. Kardos István tu­dósokról készített régebbi portréfilmjei arról is neve­zetesek voltak, hogy mint szerkesztő-riporter nemcsak az illető tudós munkásságá­ról tudott mindent, hanem ismerte annak a tudomány­ágnak a fontosabb eredmé­nyeit, sőt, bizonyos ponto­kon más tudományokkal való kapcsolatait is. Ezzel nem kérkedett, de éppen e tudás birtokában tudott úgy kérdezni, hogy a lénye­ges pontokat ragadta meg és mégis egyszerű, laikus, és mégis világos volt minden kérdése. Ezek az erényei mostani portréfilmjébem, a tanácsve­zető bíróval folytatott be­szélgetésben is megnyilat­koztak. Azonban ebben to­vább lépett. Olyanokat és úgy kérdezett, hogy a vála­szokból egy olyan, széle­sebb érvényű kép bontako­zott ki, amely a bírói testü­letekben dolgozókra általá­nosan jellemző lehet. Olyan ismereteket kaptunk, ame­lyek a felszínen láthatónál többet mutatnak meg a tár- | sadalom rendjét védő jog al­kalmazásának módjából, a jogot alkalmazó bírák „hoz­záállásából”. A bíró a köz figyelmének központjában álló egyik személy, sőt túl­zás nélkül lehet mondani: közéleti személyiség, még akkor is, ha nincs emel­lett magas hivatali vagy társadalmi, közéleti funk­ciója; a bíróság pedig — mint az államhatalom szer­ve, a törvényesség egyik őre — olyan intézmény, ame­Szabolcsi alkat­részek tengeri darukhoz Az új év első szállítmányát a napokban indították útnak Kisvárdáról, a vas- és gép­ipari szövetkezet műhelyei­ből. A Magyar Hajó és Da­rugyár megrendelésére tíz da­rab markolót küldtek Buda­pestre mintegy 800 ezer forint értékben. A termékeket ki­kötői portáldaruk részegysé­geként alkalmazzák. Ferenczi pedig kihasználta az alkalmat. Megkereste a kulcsot, bement a lakásba, fogott egy táskát, aztán belerakta azt a ru­haneműt, amit rokona az udva­ron kiterített száradni. A három­százötven forint értékű ruhafélék nagy részét megtalálták Ferenczi- nél. igy a kár csak 130 forint értékű maradt. A Nyíregyházi Já­rásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Ferenczit 10 hónap bör­tönre ítélte, egy évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte a kár megtérítésére. Az Ítélet jog­erős. lyet félve tisztelnek a bű­nözők és a bűnt elkövetni szándékozók, de még a be­csületes, dolgos emberek is a kevésbé ismertnek szóló tartózkodással vegyes tisz­telettel gondolnak rá. A bí­róság, a bírák munkájának alapvető vonása, hogy a büntetést nevelő célzattal alkalmazzák. Ezért is fon­tos, hogy a köztudatban vilá­gosabban éljen: hogyan, mi­lyen körültekintően ítélkez­nek a bíróságok, mennyire bízva a megtévedt ember megváltoztathatóságában. Kardos István portréfilmje azért is dicsérhető, mert emberközeli és mélyebb is­mereteket nyújtott erről a felelősségteljes munkáról, s a tisztelet mellé a megbe­csülés melegségét is segített felébreszteni a nézőkben. Nagy kár, hogy a viszony­lag még kevesek által nézett 2-es programban sugároz­ták. A. Sz. Gribojedov jeles orosz író Az ész bajjal jár című (1824-ben írott) vígjá­téka igen ritkán játszott darab a magyar színházak­ban. Hazánkban először 1947-ben mutatták be, utá­na majd csak 1970-ben újí­tották fel. Pedig méltatla­nul hanyagolták el ezt a keserű szatírával töltött vígjátékot. Igaz, nem olyan pergőén fordulatos, mint esetleg más komédiák, de remek karakterszerepek ta­lálhatók benne a színészek számára, mindamellett bi­zonyos avitt hangütése sem fedheti el a mának is szólc egynémely mondanivalóját Jó, hogy a tévé pótolta a színházak mulasztását, s el­készítette a darab tévévál­tozatát, s hogy a rendezést Lengyel Györgyre bízta, aki Ráday Mihály operatőrre! együtt a jellemekben rejlő lehetőségekre helyezte a súlyt, s a művészeket a szí­nek kifejező, de nem túlzó használatára serkentette Seregi István A RADIO MELLETT A méltán népszerű, való­ban „életes” magazinmű­sor a Szabad szombat ké­szítői jó ötlettel rukkoltak elő a jubileumi 50. adás so­rán. Ezúttal ők látták ven­dégül — a Rézkakasban — néhány korábbi vendéglá­tójukat, mintegy folytatva velük a legnagyobb nyilvá­nosság előtt megkezdett ér­dekes beszélgetésüket az azóta történtekről, élmé­nyeikről, napjaik, életük változásairól. A műsor így még sűrítettebben vált a szabad szombatok vonzó mindennapi krónikájává, tematikájában többfelé ágazott, figyelemfelkeltőb- bé színeződött. A kitűnő műsorvezetők (Antal Imre, Horváth János és — Bonn­ból! — Szepesi György) most nemcsak kérdeztek, hanem ők is feleltek, mint jó vendéglátókhoz illik, mint azok is tették, akik ko­rábban az ő házigazdáik voltak. Horkai József szer­kesztő, Turián György ren­dező és a többi munkatárs igazi „jubileumi teljesít­ménnyel” járult hozzá a műsor megérdemelt sikeré­hez, persze a már régebben és most még inkább szinte személyes ismerősünkké lett civil vendégeken kívül. A fiatal riporterek ismét sokak által hallhatott szó­beszédek valóságtartalmá­nak jártak utána az aktua­litásokra mindig nagyon ér­zékeny Azt beszélik... cí­mű, Bolgár György és Sza­lag Zsolt szerkesztette mű­sorukban. Gálik Miklós ar­ra kért választ a Belkeres­kedelmi Minisztérium ille­tékesétől, hogy azért van­nak-e nálunk hiánycikkek, mert a külföldiek felvásá­rolják az egyes árukat? Megtudhattuk, hogy a kül­földiek vásárlása a hazai kereskedelmi forgalom 3—4 százaléka csupán, ami néni érinti hátrányosan az ország áruellátását, s árfelhajtó hatása sincs. Bizonyíték az is, hogy a turisták által leginkább látogatott nyuga­ti megyék áruforgalmának növekedési üteme sem volt nagyobb az országosénál. Az árualapot azonban bő­víteni kell, mert „ ... azért, hogy a turistaforgalom nő, a lakosság nem szenvedhet hátrányt az ellátásban”. Az sem igaz — Balázs Margit­nak az igazgatóval folyta­tott beszélgetése szerint —, hogy az új szegedi sza­lámigyár belépésével meg­kétszereződött termeléssel romlott volna a téliszalámi minősége és nehezebben le­het eladni. 1977-ben 1040 vagon téliszalámit értéke­sítettek, 60 százalékkal növelték az export részará­nyát, s a többinek is ugyan­olyan jónak kell lennie... Amiről ugyancsak beszél­nek, hogy pl. az IBUSZ — a korábbi ígéretektől elté­rően — drágábban hirdette meg az ez évi külföldi uta­kat nem csák a nyugati, de a szocialista országokba is, abban viszont van vala­mi. Zentai Péter mikrofon­ja előtt az IBUSZ kiutazá­si főosztályvezetője ezt az egyes útiprogramok bővülé­sével, változásával indokol­ta. Jelentősen csökkent to­vábbá a valutaigényes kül­földi utak száma, de a valu­takiutalással rendelkezők a korábbinál jóval több kö­zül választhatnak. Udvar­helyi Tibor riportja az ex­port-import növekedés kí­vánatos arányairól. Merkovszky Pál f Bizto­Lsítás?!

Next

/
Thumbnails
Contents