Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

1978. január 26. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Városkép és hangulat KELENDŐ A VILÁGPIACON M it rejt e fogalom: költségvetési üzem? Mátészalkán az itt dolgozók — 290- en — foglalkoznak építőipari tevé­kenységgel. Gondoskodnak a város köztisz­taságáról. Ellátják a központi fűtéses laká­sokat hővel. Javítják, tatarozzák a város ingatlanjait. Rendben tartják, virágosítják a város tereit, parkjait. Virágüzletet mű­ködtetnek. Ha innen nézzük az itt szorgos­kodó kommunisták tevékenységét, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy munkájukkal nemcsak a város képét, de az itt élők han­gulatát is befolyásolják. A napokban megtartott pártalapszer- vezeti beszámoló taggyűlésen arról adott számot a vezetőség, hogy az elmúlt tíz év eredménytelen gazdálkodása után eredmé­nyesen, nyereséggel zárták az évet. A 35 millüó forintos termelési tervet 38 millióra teljesítették. A kommunisták szerint a fel felé ívelő időszak három évvel ezelőtt kez­dődött. A tervszerűbb munkához a párt- alapszervezet irányító, ellenőrző munkáj: emelték magasabb szintre. A Mátészalkai Városi Tanács V. B. költségvetési üzemében három pártcsoport­ban 26 kommunista tevékenykedik. A ve­zetőségi beszámoló, de különösen a hozzá­szólások középpontjában az ez évi több mint 41 millió forintos termelési terv tel­jesítése állt Ezt ésszerűbb takarékosság­gal, jobb üzem- és munkaszervezéssel kí­________________. j ______ vánják megvalósítani. A kommunisták egyöntetűen mondták ki: jó példával ma­guk fognak élen járni. Az eredményes gazdálkodáshoz fontos például a munkaidő teljes kihasználása. Azt sem engedhetik meg maguknak, hogy az építkezésekre, tatarozásokra kihordott és fel nem használt anyag egy részét a jö­vőben Csáki szalmájaként veszni hagyják. Itt a bizonylati fegyelmet szükséges javí tani A szerződéses határidők tartása, a ki­fogástalan minőségi munka a jó hírnév megszerzéséért kötelező. Ma már arra is futja erejükből, hogy építsenek lakásokat — a közeljövőben mintegy harmincat ad­nak át —, iskolákat, bölcsődéket, egyé fontos létesítményeket. M indezekkel együtt az is feladatuk a; itt dolgozó kommunistáknak, hogy javítsák a pártcsoportmunkát, hog' neveljenek a jövőben több kommunistát fiataljaikból. Következetesebben kérjék szá­mon a pártmegbízatások teljesítését. Na gyobb fegyelemre lesz szükség a pártokt" fásban és az információs tevékenységben. Előbbre szükséges lépni a brigádmozgalom szervezésében, a versenyszellem fokozásá­ban. A városi pártbizottság elismerő minő­sítésben is ezeket várja az itt dolgozó kom munistáktól. (sigér) Nemcsak a név változott Hetefejércsén Of utca, meg egy. BEREG SZÉLÉN, EGY RÖVIDKE ERDŐ ÉS EGY HOSZ- SZÜ, VIZENYŐS LEGELŐ UTÁN TALÁLJUK A KÉT PA­RÁNYI KÖZSÉGET. TAVALY ÁPRILIS ÓTA EGYBEÍRJÁK A KÉT HELYSÉGNEVET. ÍGY: HETEFEJÉRCSE. ALIG JÁR ITT IDEGEN, DE MINEK IS JÁRNA, HISZEN A Kö- VESÜT AZ UTOLSÓ HÁZNÁL VÉGET ÉR. körzetesített fejércsei iskolát KISZ-klubnak alakítottuk át. A körzetesítés tehát automa­tikusan magával hozott egy­fajta fejlődést. Emelet A régi értelemben vett He­te és Fejércse között csak néhány száz méter a távol­ság, a közigazgatás furcsasá­gai miatt a két település mégsem tartozott mindig egy­máshoz. Előbbit a hosszú idő­re Gulácshoz, utóbbit Csaro- dához csatolták. Most aztán egy a nevük, közös a kenye­rük és a céljuk. Olajos Ferencné pedagógus és tanácstag a kályhával fű­tött keskeny „tanári szobá­ban” a kezdetre emlékezik. 1950-ben érkezett ide tanító­nak és mindenesnek. Amikor megalakult a tanács, a taní­tó nénit rögtön beválasztot­ták a testületbe. Azóta is él­vezi a választók bizalmát, se­gít a gondok megoldásában. Iskolabusz — Maradjunk még a „tör­ténelemnél”. 1969-ben volt a körzetesítés, ekkor csatolták a két községet Csarodához. A központi tanácsháza jó öt kilométerre van ide. Az egye­sítést megelőzően, tavalyelőtt kezdődött a vita, hogy mi le­gyen a név. Mindenki a sa­ját utcáját szereti jobban, így aztán a két név egybe- írása mellett döntöttünk, ezt el is fogadták a felsőbb szer­vek. Egyébként Hetének öt utcácskája van, Fejércse egyetlen utcából áll. — Mi változott a körzete­sítés óta? — Nemcsak a név. 1974 óta a felső tagozatos iskolások át­járnak iskolabusszal a jól fel­szerelt, napközi otthonos csa- rodai iskolába. A hetei is­kolát az alsósoknak a múlt évben felújították. Az össze­kötő utat tavaly korszerűsí­tették, szélesítették, jobb lett a buszközlekedés Vásáros- namény felé. A bolt ellátása javult. A minap érkezett négy kerékpár, hármat rög­tön meg is vettek. Ügy ér­zem, most jobb a hangulat is. Táblák A hangulat itt különösen fontos tényező, hiszen min­denkinek ismerik gondját és örömét, naponta találkoznak egymással az emberek. Dúló János állattenyésztési brigád­vezető és tanácstag egy-két hangulatrontó elemet is kö­zöl a tehenészeti telepen. — A termelőszövetkezetek is egyesültek. Egy kevéssel több a jövedelmünk, mint ré­gen, de a problémánk is nőtt egy parányit. A mieink, vagyis a falu férfiai ma is lóvontatta szánkóval mentek fát vágni a csarodai erdőre. Kellene egy saját busz. Ré­gen a mi falunkban egy egyenletesen jó táblán mér­ték ki a háztájit, és minden­kinek évekig azon a helyen volt a földecskéje. Gondozta, ápolta. Most meg évente nyi­lat húzunk, s bizony néhány ember lapos, rossz földet ka­pott. Ez a néhány ember hangulatot kelt, zúgolódik. — A többség persze elége­dett. — Igen. Jobb is; hogy évente váltogatják a földet, és mást termelnek benne. A tanács és a tsz egyesítésével egyébként nem veszíthettünk semmit. A nevünk megma­radt, a közös kalapba dobott nagyobb pénzzel meg jobban tudunk gazdálkodni. Igazságosan Kosa Sándor tanácselnök: — Az igazságos elosztásról néhány szót. Tavalyelőtt 300 ezret adtunk a tanács pénzé­ből a heteieknek belvízren­dezésre. Tavaly 200—200 ezer forintot költöttünk az iskolá­ra, illetve útjavításra. Ezzel szemben a hetefejércseiek évente 36—38 ezer forint köz­ségfejlesztési hozzájárulást fizetnek. Arányosan ez nem kevés, mert Hetének 480, Fe- jércsének 148 lakója van. A körzetesítés’ előtt Hetében nem volt önálló kuitúrház és könyvtár, 1974-ben 100 ezer forintért kialakítottunk egy helyiséget erre a célra. A Kosa Tibor a szakigazga­tási szerv helyettes vezetője, hetei lakos (nem rokona az elnöknek): — Az elosztásnál, a terve­zésnél rokonok vagyunk. Vi­gyázunk az arányokra, de megértetjük az emberekkel, hogy Csaroda a kiemelt tele­pülés. Idén a társközségek csak kisebb felújításokra kapnak pénzt, a nagy össze­get a központi, emeletes is­kola építésére fordítjuk. A központban a heteieknek is épül az emelet. Mindan­nak hasznát veszik, ami Csa- rodán épül. Csarodának a kellős közepét szeli át a szé­les betonút. Egészen Buda­pestig vezet. N. L, S ietek — közli rö­viden idősebb Ó. Nagy Istvánná. — Kettőtől műszak... Tudja, három évem van még nyugdíjig. Csak amióta sze­gény uram meghalt, azóta járok dolgozni. Ide a szom­szédba, Ibrányba, a gumi­gyárba. — Busszal? — Én? Kerékpárral! — vágja ki büszkén, mint a kártyás a nyerő lapot. — Bírom még.. . Hatvanesztendős. Fürgén keveri a túróba ágyazódott kristálycukrot, benne a to­jást és amikor sima már, mazsolát szór belé. O. Nagy Istvánék a Pa- szabról kivezető út mentén, baloldalon, a sor legvégén laknak. A ház egyik fele vályog, a lábazat kékre fes­tett, a másik téglából épült masszívra. — Ez a rész — mutat körbe — éppen hetvenéves. A többit hat éve építették a fiamék. Három szoba, fürdőszoba. A konyha még a régi házé. Békésen áll benne egymás mellett sparhet és gáztűzhely, közrefogva a falból kinyúló, csempével keretezett vízcsapot. Tur­mixgép és régi daráló az asztalon, háziáldás, autó­csodák színes nyomatai, és szék legyenek — habár a lánynál nem lehet tudni —, inkább azért, hogy értsék a zenét. — Drága ám egy zongo­ra. .. a főhelyen Albert Flórián fotója a falón. — Kíváncsi a házra? — kérdi és leereszti a kezét. A nagyobb szobában a franciaágy szélére ereszke­dik. a bútor új, a barna kredencben néhány könyv, közöttük kopott testvérként egy elnyűtt Kortárs árvál­kodik. A falon kézimunkák és az unokák — egy fiú, egy lány. — közös fényké­pe. — Jól haladnak — újsá­golja örömmel. — Zongo­rázni is tanulnak. Jár ide egy tanárnő Nyíregyházá­ról, azt mondja, érdemes velük foglalkozni. Épp es­te beszélték a fiamék, hogy vesznek nekik egy zongo­rát. Nem azért, hogy művé­— Mondtam is a me­nyemnek, hogy várjanak. Az is most volt három hó­napig betegállományban, sok pénze elment... Ö is a gu­migyárban dolgozik, de Nyíregyházán. Elég jól keres, csak nehéz a munká­ja. A fiam? — hangja fel- melegszik. — Ács a KÉ­MÉ V-nél. Aranykezű em­ber. .. Nem véletlen persze: a megboldogult férj is a falu legjobb szekerceforgatója volt. Ő a téesznek faragta a fát. Tíz év körüli kisfiú rob­ban be. táskáját a székre csapja. ,Ó. Nagy István, a legifjabbik. Nagyanyja tud­ja a dolgát, indulunk a konyhába. Míg palacsintát süt, tovább beszél. — Nem mondom, a föld­ből is megéltünk, de az az igazság, hogy így biztosabb a pénz. Nem sok, úgy két­ezer-ötszáz körül keresek Így legalább tudok a fiata­loknak segíteni. Kemping­cikkeket gyártunk, borda­gépen dolgozom. Eleinte üléshuzatokat készítettünk Azt valahogy könnyebben vettem... A gyerek végzett a bablevessel és mint­ha napok óta nem evett volna, a palacsintá­hoz lát. Amint végez, már megy is, kezdődik a zongo­raóra. Ó. Nagy Istvánnéval együtt lépünk ki a kapun. Még utánam szól: — Aztán írja meg, hogy okos ember volt, aki gyárat hozott ide. Mert így minden olyan biztonságos. Akár hi­szi, akár nem, bánom, hogy már csak három évem van... Kerékpárra ül, — mit ül, pattan! és elkarikázik... Speidl Zoltán Á kisvárdai „halogén" aticza Margit az új tí­pusú izzók formáló mun­káját végzi Nagy And- ásné csoportvezetővel. Géppel végzi az izzók spirálozását Éles Erzsébet, a gép műszerésze Szabó István. __________________ A legtöbb nagy nyugati autógyárban a szalagról le­gördült gépkocsit az Egyesült Izzó égőivel szerelik fel. A múlt évben kezdték meg a kisvárdai gyáregységben a halogén izzók gyártását. Ezt az ízzófajtát hazánkban nem használják, ezért kizárólag exportra gyártják. Amíg a hagyományos tör­pe lámpákból az idén 70 mil­lió darabot készítenek 35 millió forint értékben, addig a halogén izzókból 4,8 millió darabot 70 millió forint ér­tékben. Az új izzók iránt egyre nagyobb az igény külföldön. Elek Emil képriportja A spiráltekercseket a Z 12-es kemencében 1600— 1800 fokos hőmérsékleten A meo-ban Tóth Anna tízszeres nagyításban el­lenőrzi az ízzóállványokat. Az útmenti ház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents