Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

1978. január 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Magasabb hozamot, jobb niaőseget Irta: Csepelyi Tamás, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára fehérgyarmati járásban több szem­pontból eltérőek a gazdálkodás körül­ményei mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban. Jellemző, hogy a keresők na­gyobbik része a mezőgazdaságban talál mun­kát. Az ipar nem rendelkezik nagy hagyo­mányokkal, új üzemek egyedül Fehérgyar­maton létesültek, amelyeknek az is a felada­ta, hogy az iskolából kikerülő fiatalok egy részének helyben adjon munkát. A lakosság ellátását nehezíti az aprófalvas település- szerkezet. Mindez meghatározza az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatokat. A járásban ugyanúgy, mint az országban bárhol, a munka hatékonyságának növelése, a belső tarlalélzok feltárása, a termelékenység növe­lése a legfontosabb cél. Az eszközök viszont az egyes területek sajátosságainak megfele­lően változóak. Az iparban a nagyobb terme­lés mellett küLönösen fontos a női munkaerő foglalkoztatásának bővítése. A mezőgazda­ságban a jövedelmezőség javítása, a hoza­mok növelése teremti meg a lehetőséget az ott dolgozók életkörülményeinek javítására. Fehérgyarmat ipari üzemeinél tovább szükséges javítani a szociális és munkakö­rülményeket, korszerűsíteni a gépparkot. A technikai színvonal emelése teremti meg az alapot a munka termelékenységének növelé­séhez, a termelés 12—14 százalékos emelésé­hez. A foglalkoztatottság növelése hosszabb távú feladat, a meglévő üzemekben az ötéves terv szerint tervezett létszámnövelést lehet szorgalmazni. Ugyanakkor új lehetőségeket kínál az élelmiszeripar, a mezőgazdaság ter­ményeinek helyi feldolgozása. Jó példa erre a csegöldi konzervüzem, a fehérgyarmati hűtötároló. A termelőszövetkezetek mellék­üzemági tevékenysége szintén tovább bővít­hető. Az építőipari kapacitás növelése elsősor­ban a lakásépítés, a közintézmények építése miatt szükséges. Az építőipari szövetkezet mellett a tanácsi költségvetési üzem és a tsz-építőbrigádok fejlesztése is indokolt, amelyhez a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A járás legfontosabb ágazata a mezőgaz­daság. A termelőszövetkezeti gazdálkodásban még hatalmas tartalékok rejlenek, amelyek feltárásával a termelés színvonalát emelni lehet. Mind az anyagi, mind a technikai, fel­tételek megvannak ahhoz, hogy a mezőgaz­daságban az országos és a megyei átlagot meghaladó mértékben, 10—12 százalékkal nőjön a termelési érték 1977-hez képest. In­dokolja ezt az is. hogy tavaly több, a terme­lésre kedvezőtlenül ható természeti akadály — belvíz, nyári aszály, őszi fagy — és nem kis részt szubjektív mulasztás gátolta a ho­zamok emelését. A termelőszövetkezeteknél további kon­centráció figyelhető meg. Az év végén 25-ről 21-re csökkent a termelőszövetkezetek száma, az egy gazdaságra jutó átlagos terület mint­egy 400 hektárral nőtt. Az idén is tervezik újabb közös gazdaságok az egyesülési, amely az erők összegzésében, a termelés- és vetés- szerkezet jobb kialakításában hozhatja meg az eredményt. A növénytermelésen belül a termésátla­gok emelése, a betakarítás szervezettsége ja­vítja a gazdálkodást. Ezért üdvözölendő a megyei növényvédelmi és agrokémiai állo­más segítsége, amellyel a talajerő-utánpótlás vizsgálatok alapján történik. Ezen. kívül az állomás vállalta Tiszabecs, Botpalád. Cé- génydányád. Szamossályi és Jánkmajtis szakmai patronálását .növényvédelmi szem­pontból. A termelési tapasztalatok hasznosí­tását jelenti, hogy emelkedik a különböző termesztési rendszerekben részt vevő gazda­ságok száma, az üzemek közötti együttmű­ködés. Nábrád gesztorságával haltermelési társulás alakult. A rét- és legelőgazdálkodás javítása te­remti meg az alapot a járásban nagy hagyo­mánnyal rendelkező állattenyésztés további fokozására. A gazdaságok a tervezett lét­számnövelés mellett elsősorban a hozamok emelésével javíthatják a jövedelmezőséget. A hangsúly a szakosított telepek lehetőségeinek jobb kihasználásán van. de mellette nagy gondot kell fordítani a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatására is. A fogyasztási .szövetkezetek keretén belül működő 16 szak­csoport szélesítésével még további lehetősé­gek vannak. A kis gazdaságok termelési sú­lyára jellemző, hogy a közösön keresztül ér­tékesített áru 220 millió forint értékű. A fejlődő ipar, a korszerűsödő mezőgaz­daság megköveteli, hogy mind képzettebb emberek vegyenek részt az irányításban. A szakemberek nevelése helyi feladat, .amit gyorsítani lehet ösztöndíjak adományozásá­val, a legjobban dolgozó munkások tovább­képzésével, kiemelésével, a fiatalok bátrabb előléptetésével. Az önállóság növelése a kö­zépvezetők szintjén is szükséges ahhoz, hogy gyorsabban, rugalmasabban alkalmazkodja­nak a feladatokhoz, megfelelő felelősséggel végezzék munkájukat. A lakosság életkörülményei a járásban fokozatosan javulnak. Ehhez igazodnak a különböző fejlesztések is. Ebben az évben mintegy 200 új lakás építésére lehet számí­tani. A családi házak mellett Fehérgyarma­ton befejeződik 42 tanácsi célcsoportos lakás építése, újabb 54 lakás építésének az előké­szítése történik meg, valamint 42 OTP-s la­kás építése. Kölesén egy nyolctantermes is­kolát vehetnek birtokukba ősszel a gyerekek. Csaholcon és Jánkmajtison óvoda építése kezdőd'k. A vízművesítési program tovább folytatódik, amelynek keretében ebben az év’ben elkészül a cégénydányádi körzeti víz­mű, elkezdődik az építés Csaholcon és Köl­esén. Fehérgyarmaton az autóbusz-pályaud­var építése segíti elő a járási székhely és a községek közötti jobb közlekedés kialakítá­sát. A lakosság pénzbevételének növekedése indokolja, hogy a kiskereskedelmi áruforga­lom 8—10 százalékkal nőjön. Ehhez az ii/zlet- hálózat továbbfejlesztése szükséges, a felvá­sárlás szintvonalát kell javítani. Fehérgyar­maton egy ezer négyzetméteres bevásárló­központ építésének elkezdése jelenti ä ke­reskedelmi ellátás javítását. 0 járás elótt ’álló főbb gazdasági célok megvalósítása csak közös összefogás révén lehetséges. Ehhez külön-kü'lön minden üzemnek, községnek ki kell dolgoz­nia saját tervét, s minden erőt ennek meg­valósítására kell mozgósítani. A pártszervek és -szervezetek az év végi beszámoló tag­gyűléseken nemcsak az 1977. évi feladatok végrehajtását értékelik, hanem konkrét cse­lekvési programokat is kidolgoznak az idei feladatok végrehajtására. A kommunisták példamutatásán túl az üzemekben szervezett pártnapokon. politikai vitakörökön is mozgó­sítanak i gazdasági célok érdekében, ismer­tetve a feladatokat. A pártszervezetek irányítása mellett a társadalmi és tömegszervezetekben folyó agitácíós és propagandamunkában szintén nagy szerepet kell kapniuk az éves felada­toknak, a gazdaságpolitikai munka színvo­nalának. A tanácsok a gazdaságszervező és -ellenőrző munka tartalmasabbá tételével já­rulhatnak hozzá az eredményekhez. A szak- szervezetek az üzemi demokrácia fórumai­nak működtetésével, a versenymozgalom se­gítésével támogathatják az üzemeket a célok elérésében, míg a KISZ-szervezetek a véd­nökségvállalással. társadalmi munkaakciók szervezésével, ifjúsági szocialista brigádok­kal segíthetik elő a jobb munkát. A népfront a falugyűlések szervezésével, a lakosság moz­gósításával egyben a járás előtt álló gazda­ságpolitikai célok megvalósítását is támo­gatja. □ A kis boci nem titkolt büszkeséggel nézett rám. Tudta, hogy any­ja a jó nevű magyar tarka örzse tehén, s apja — minő előrelépés — egy ampullányi Hollstein-Friz bika. Vagyis ő már félvér, ereiben kana­dai vér fis csörgedez. Színe is felemás, még nem fekete, de már nem is barna. Beszédes szemével öntudatosan néze­get széjjel tyukodi istállójá­ban, ahol csak gondos fer­tőtlenítés után lehet látoga­tást tenni karámjánál. Nézem a kis jószágot, fülé­ben a becsíptetett táblácskát, amely félreérthetetlenül bi­zonyítja: ő egy nagy keresz­tezést akció első lépcsője, ígéretes lépcső, hiszen az ő ivadéka, szintén kanadai pa­pától, már olyan egyed lesz, amely stramm alkatú, nagy tőgyű, hatalmas tejhozamú. Lehet, hogy rekorder. Ebben a pillanatban nem éppen a legjobb kedvű, hiszen alig két napja égették ki a szarvát, gmi hasznos lesz a jövőben. Nem öklelik egy­mást a borjak. Vagyis maxi­mális a balesetelhárítás. És hogy véletlenül se huncut­bizalmatlanul fáról arrébb, majd négy lábával egyszerre ugrik fel, játékosan. Körben borjútürelemmel figyelnek társai. Természete­mmm kódjának majd, most olyan táplálásra tanítják, amely elejét veszi annak, hogy majd kilopják a tejet az idő­sebbek tőgyéből. Vagyis a jó tehénjelölt is holtig tanul, hiszen csak új ismeretek birtokában lehet valaki négyezer literes. Az én kis bocim ugyanis ezt acélt tűzi majd utódai elé. Megér­tőén hallgat, míg bíztatom a jó eredményekre, melyekre nagy szükségünk van. Meg akarom simogatni a homlo­kát, hogy nagyobb nyomaté- kot adjak szavaimnak. Kissé sen a félvérek. Akik már el­jutottak oda, hogy vérükben csupán 25 százalék a magyar vér, elkülönített helyen büsz­kélkednek. Ha nem bociról lenne szó, azt mondanám, mint a pávák. Szép távlat áll előttük: lesznek vagy hétszá- zan, s akkor ontják majd a tejet. Nem egymilliót, minta maiak, egy évben. Nem, ez az állomány megadja majd a hármat, talán a négyet is. Rendkívüli látogatásom végén a főtehenész megfogja a köpenyemet: — Nézzük meg a legkisebbeket. — Nos, Amikor az újságíró arra vállalkozik, hogy egy munkás kollektíva egész évét figyelemmel kíséri, azt szeretné meg­tudni: mi az, ami a munkában, az életben az örömet és gon­dot. a derűt és a bánatot adja a hétköznapokon. A „Fémmun­kás" Vállalat nyíregyházi gyárának 12 munkása, a Petőfi Sán­dor Szocialista Brigád tagjai adták a hozzájárulásukat ehhez az esztendeig tartó krónikához. Forgácsológépek zaja, a he­gesztőláng sziszegő hangja töltj be a Rákóczi út 100. szám alatti lakatosüzem csarnokát. Százmázsaszám állnak a megmunkálásra vá­ró fémek és félig elkészített termékek. Egyszerre három brigád dolgozik, a terem kö­zépső részén Holló Istvánék tizenketten. Fürge mozdula­tokkal illesztik helyükre az alkatrészeket, s a hegesztő lángja eggyé ötvözi őket. Álberték dupla öröme A bemutatkozásra négyen jöttek, mert a munka nem állhat meg, aztán ha egész évben rendszeresen találko­zunk, úgyis sor kerül min­denkire. — Kezdjed te Pista, te vagy a főnök! — mondják hárman is Hollónak. — Én majd akkor tálatok ki. ha a munkátok jön. szó­ba — válaszol heccelödve. aztán Atbert Sándorra néz. kezdje ö. neki a legmozgal­masabb az élete. A lakatos 22 éves. — Ez az év is jót kezdő­dött! Az első munkanapon megszületett a második gyer­mekünk. Kislány. A másik fiú, úgyhogy elmondhatom, azt csinálok, amit akarok. Aztán a másik öröm! Kép­zelje el, akkor már tudtam, hogy napokon belül lakást kapok. Munkáslakást az Árok utcán. A 415 ezer forintos la­kásba nekem 28 ezret kellett befizetni. Vége a sóstóhegyi 900 forintos albérletnek! — Azt is mondd el, hogy csak egy lakást kapott az idén a gyár, amit neked ad­tak. — De ez már nem puszta szerencse — szól hozzá Daj­ka János. A 49 éves férfi két és fél éve örült, úgy mint most Albert Sanyi, az ö la­odamegyünk a bölcsőkhöz. A szó szoros értelmében azok. A kis borjak, alig pár naposak, nézegetnek, szemlélődnek, el­eibőgik magukat. Ök is már a büszke új nemzedék tagjai. A sarokban, egy félreeső he­lyen, mintegy kiközösítve azonban találok még egy bölcsőt. Benne egy teljesen hagyományos színű állat. Kimondottan magyar tarka. — És ez? — kérdezem. — Biztos tévedés — mondják. Ebben nincs egy csepp Holl- stein sem — mondják a szak­értők. Az szent — teszik hoz­zá a nyomaték kedvéért. Né­zem, s rögvest megszeretem ezt a szegény, kiközösített, árva, elhagyott bocikát. Lát­hatóan hálás a jó szóért. Igaz, bölcső jár neki is, de hogy nem vár rá hatalmas karrier, az biztos. Míg így morfondírozok magamban, megszólal egy hang: — Hiá­ba, a szarvasmarhánál is csak az anya biztos... Bürget Lajos kása akkor készült el Sé- nyön. — Addig egy átalakított disznóólban laktunk, ezt így higyje el. Mit mondjak még ennél többet? Fél négykor kelek, délután négyre érek haza. Nekem 12 órába kerül a nyolcórás munkaidő. Pe­dig a közlekedés egész jó. Kibírom! — A gyerekeket kihagy­nád? — kérdik tőle. és foly­tatja is: — Hálistennek, hat van belőlük. — Meg annak, hogy akkor még nem volt tévé! — hecce- lik, de Dajka nem sértődik, veszi a lapot és visszavág. — — Most még rosszabb. Va­lamelyik este is mutogatták a jobbnál jobb nőket a tévé­ben, hát persze, hogy kedve támad az embernek az asz- szony mellé bújni. Zoli, a szigorú Számolgatjuk az eltöltött munkaidőt, kiderül, hogy Dajka János dolgozik itt leg­régebben. 1952-ben kezdte, épp elmúlt huszonöt éve. Kérdem, mennyi jubileumi jutalmat kapott. Azt mondja, semmit, mert közben beteg volt, meg kért egyszer fizetés nélküli szabadságot is két és fél hónapot, talán ez nem számít az eltöltött időbe. — Majd szólnak, ha menni kell a pénzért. Szabó Zoltán a legfiata­labb. Februárban lesz 21 éves. Nős, felesége táppénzen van, mert gyermeket vár. Együtt járnak be Sényőről Dajkával. — Nekem mindegy, hogy fiú lesz-e vagy lány. Az asz- szony fiút szeretne. Szabó is itt volt tanuló, az­tán fél évet egy másik bri­gádban dolgozott. Azóta együtt vannak. — Nem egészen — ponto­sítják a többiek — mert Zo­li meós lett. Igaz, hogy a brigád munkáját ellenőrzi, de egyúttal tagja is a bandá­nak. Elárulják: — Azt hittük, ha Zoli lesz a meósunk, jobban idehúz a szíve. Meg­ette a fene! Még szigorúbb velünk, mint a többiekkel! Szabó komolyra vált: — Ha engednék a huszon­egyből és baj lenne a minő­séggel, úgyis a brigád inná meg a levét. Említik, nemrég Vácra kellett elmenni Szabóéknak. mert reklamáció érkezett a garanciális időn belül a PE- VA-ra, és ilyenkor a meós tartja a hátát (A PEVA egy magyar fémzsaluzat, amelyet előre összeállítanak és abba öntik az épület betonszerke­zetét.) Vácon kiderült, hogy a falvastagság nem felel meg az előírtaknak, mert az ösz- szehúzó tengelyt nem meg­felelő anyagból készítették. „Kicseréltük és dolgozhattak tovább!” Ennyi volt a bemutatko­zás. Majd az évkezdésre tere­lődött a szó. Albertéknál családi esemény volt. ennek örült a brigád. Aztán két nap múlva elszállt a jókedv: szét­pukkant az oxigéntömlő és Nagy József keze megégett. (Most emiatt táppénzes.) Az­tán újra jókedvüek lettek: semmi nem hátráltatta a brigád munkáját: Albert át­vette a lakáskulcsot. 16-án Garaj Pista elment a bri­gádból. Sajnálják, mert be­levaló gyerek volt. De hát családi gondok miatt az el­lentétes műszak kedvezőbb neki. 19-ére hárman is bete­gek lettek. Reggel még ket­ten bementek dolgozni, de lázasak voltak és hazaküld- ték őket. Itt az influenza. Van egy másik gond is: a három tanulóból kettőt et akarnak vinni tőlük. Sajnál­nák, mert remek fiúk. — Képzelje, az előbb egy menetet akartam vágni. Oda­készítem a kis fúrót, már éppen hozzá akarok kezdeni, mikor rámszól az egyik: Pis­ta bácsi, mit akar azzal a fú­róval, az nem tud bal me­netet vágni! Kösz, hogy szól­tál — mondom neki — aztán azon gondolkodtam: most szégyelljem magam, vagy örüljek, hogy ilyen fiúkkal dolgozom. „Majd elmondjuk februárban..." Termelni persze kell, sőt a betegek helyett is rá kell húzni. Március végére készen kell lenni a 30 PEVA-nak, mert úgy szeretnék, ha év végére nemcsak a tervezett 500 tonna lenne kész. Hogy mit várnak 1978-tól. azt Holló mondja: — Tavaly nagyon szép volt az évi átlagunk, ennél most sem adjuk alább. A na­pokban lesz a termelési ta­nácskozás, ott ismerjük meg pontosan a gyár terveit. Az­tán összeülünk és megbe­széljük, mivel csatlakozunk az angyalföldiek felhívásá­hoz. Mert a „Fémmunkás" is angyalföldi gyár. Hogy mit vállalunk, azt majd elmond­juk februárban... Balogh József HOLLÓ ISTVÁN DAJKA JÁNOS SZABÓ ZOLTÁN A „Fémmunkás“ is angyalföldi... I brigád 1 íve (JANUÁR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents