Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-22 / 19. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 22. | ÁLLVÁNYERDŐ A SZOBÁBAN Ismertető jele: „lakhatatlan“ A Nyíregyházi Városi Tanácson hallottuk: 1976-ban 13 életveszélyes lakást tartottak nyilván a városban, tavaly már 29-et. Pedig a tervezettnél lényegesen több családot költöztettek el a romos épületekből új, vagy átmeneti lakáNem mindegy, milyen „szájízzel"... Teríték huszonötezer embernek Üzemi étkeztetés sokba. A 29 aktában a szóban forgó épületek — az új rendeletnek megfelelően — ..lakhatatlan" címszó alatt szerepelnek. törölték ezt a fenyegető. riasztó szót: „életveszélyes". Ettől függetlenül az említett családoknak nincs teljes biztonságban az életük. Olyan családokról van szó. amelyek önerőből rövid időn belül nem tudnak új otthont teremeteni. Epreskert u. 12. A hátsó udvarban alacsony, roggyant ház. rajta olyan a kémény, mint egy felkiáltójel. A kartávolságnyi konyhában idős néni. a 76 éves Szabó Eszter kuporodott a tűzhely mellé. A földes szobába vezet, ahol két faoszlop magasodik :■ mestergerenda alatt. Az id< hölgy bátorít: — Nyugodtan beszélgethetünk. a padlás már régen üres. nem szakad ránk semmi. Öt. vagy nyolc éve az IKSZV szakemberei azt mondták, hogy cserepet tennének a nád helyére, de ez a ház már nem bírna el egy új tetőt Biztos van már vagy nyolcvan éve. hogy építették. Én harminc éve lakom itt. _•. Megszólal a csengő a bérházi lakásban és a bent .lévő tudja, hogy ki érkezik. Sőt. újabb csengöjelből mást is megtud, többek között azt: „Siess, lent várlak”, ^„Együtt a focicsapat'’ és így tovább. A bérházi csengő jelét használó gyermekek, aligha gondolják. hogy egy ősi jelzési mód alkalmazói modern korunkban. Ugyanígy a „fel-felfütyülők" azok, akik megbeszélt jelekkel sok mindent elmondanak egymásnak az iskolában szerzett „karóról", a szülők által elrendelt szobafogságról... A különféle :elzésrendsze- rekkel, főként a hangokkal több, mint tíz éve foglalkozik Tarczay Zoltán, a nyíregyházi tanárképző főiskola énekzene tanszékvezetője. A megyénkben is alkalmazott kurjantások leginkább a víz menti helyeken terjedtek el, amikor a révészeket hívták a túlsó partról. A szakemberek megállapítása szerint felszínre kerültek olyan kiáltástípusok is, amelyeknek szinte szótárszerűen megfejthető jelentése van. A 60-as években azonban többnyire már csak a gyermekek használták. (A hangjelzésekkel Sárosi Bálint és dr. Eperjesi Ernő néprajz- kutatók tudományosan foglalkoznak.) A személyes jelenlétet egyéni kurjantások jelezték, mintha csak a nevét mondta volna a kiáltó. A közismert nóta is erre utal: „Egyet-kettőt kurjantottam, Mindjárt tudták, hogy én voltam." Tarczay Zoltán főiskolai docens a hangszeres jelzések kutatója is. Elsősorban a vadászatokon használt kürtje— Van-e hozzátartozója? — Egy nevelt fiam él népes családjával, de ő nem tud rajtam segíteni. Reménykedem, pár hónapig még nem dől össze. A hivatalos emberek azt ígérték, a nyáron új lakást kapok. Talán jó lenne, ha az idős nő helyzetével a tanács szociálpolitikai csoportja is foglalkozna. Lehet, hogy nem az új lakás jelentené a végső megoldást... Selyem u. 10. A dufartot annyira aládúcolták, hogy itt majdcsak négykézláb lehet közlekedni. Két szoba, konyha. A főbérlő Mogyorósi Pé- terné. Második férjével és két gyermekével él ezen a helyen. Az egyik szobában valóságos állványerdő látható. a falak erősen repedezettek. A másik szoba épnek látszik, itt alszik a család. De csak az állványok alatt juthatnak ki az utcára! — Kaptunk egy levelet, hogy december 28-án reggel jön az IKSZV gépkocsija rakodómunkásokkal és költözünk ki a Guszevbe. egy átmeneti lakásba. Elmentünk itthonról, hiába jött az autó. lek foglalkoztatják, nemke- vésbé a postai jelzőkürttel adott különböző szignáljelek, amelyeket zenei művekben is alkalmaztak a szerzők. Egy idős soproni postással levelezik. aki az egyik élő, egyben utolsó postai kürtös, a régi jelzések tudója „A jelző hangszerek funkciója és a szignálzene műzenei kapcsolatai" című előadásában a főiskola tanszék- vezetője arra is választ keres, hogyan hasznosíthatók a tapasztaltak a gyermekek ének-zene oktatásában. Az emberi hanggal és hangszerekkel való jelzést napjainkban főként a gyermekek használják. Vannak azonban Az úttörők közlekedési parkjának avatására gyűltek össze Szakoly főterén szeptember 29-én az iskola tanulói és azok a szülők, felnőttek, akik társadalmi munkájukkal is hozzájárultak a park elkészítéséhez. Az ünnepség megkezdődött, s már épp az avatóbeszédre került volna sor, amikor orditozas, káromkodás, ran- dalírozás vonta el az ünnepség résztvevőinek figyelmét. Az Unepség félbeszakadt. A rendőrtiszt, a tanácselnök. az iskolaigazgató és még néhányan a garázdálkodó férfi megfékezésére indultak. Horváth fgnác 26 éves szakoly! alkalmi munkás aznap féldecivel köszöntötte a reggelt. Egy helybeli gazdálkodónál állt munkába, aki dohányföldiéről egy másik területre küldte dolgozni. Horváth elindult, ám útba esett az italbolt is. Két munkatársával betértek és délelőtt 11-ig ittak. Horváth berúgott és kötekedni kezdett, ezért az italbolt vezetője zárórát rendelt el. Kitessékelte A Selyem u. 10. sz alatt szinte naponta seperni kell a hulló vakolatot. Csak egyszer akarok költözni. mégpedig új lakásba. Já- ráshibám van. fáj a lábam, ne engem tegyenek ki a Guszevbe. hanem az egészséges embereket. — A városi tanácson kérdésünkre elmondták. hogy legközelebb március elején adnak át új lakásokat, csak akkor jöhetnek számításba, hiszen a város lehetősége is véges. Addig meg karhatalommal is kiköltöztethetik önöket. Senkinek nem engedelmeskedem, csak ha új lakásba mehetünk. Munkahelyem a városközpontban van. ne kívánjak. hogy naponta gyalogoljak a buszmegállóhoz. Ha érthető is az érv. azt aligha lehet vitatni, hugy a gyaloglás még senkinek nem veszélyeztette az életét... Ráadásul „átmenetileg... Nábrádi Lajos mindmáig élő. a felnőttek által is igénybe vett formái is, mint a nagyobb vadászoknál ma is használatos vadászkürt. A régi toronyjelzések, amelyek vihar közeledtét, tűzvészt jeleztek rég-mai „leszármazottja" a toronyzene. Gondoljunk csak a nyírbátori zenei napok kezdetét jelző toronyzenére. Tinódy Lantos Sebestyén ősi dallamának Farkas Ferenc zeneszerző által feldolgozott szignáljára. Az Iskolarádiónak készült „Zene és történelem” című témakörben Tarczay Zoltán jól felhasználja a tulajdonképpen hobbyból gyűjtött hangjelzéseket is. Horváthot. ám amikor bezárta az ajtót. Horváth döngetni, rugdosni kezdte, hogy bebocsátást nyerjen. Az ajtó ezután sem nyílt ki előtte. Ekkor a kerékpártartóban négy kerékpárt fedezett fel. s mérgében egyesével a téren lévő bekerített virágoskertbe hajigálta azokat. Mikor már nem volt több kerékpár, egy piros Zsigulit látott meg a másik oldalon. Odament és megpróbálta felborítani. Miután ez többszöri nekirugaszkodásra sem sikerült — a kocsin egy tenyérnyi nagyságú horpadást okozott — belekötött egy közelben álló rokkant férfiba. El akarta venni kerékpárját, de egyik munkatársa elhúzta onnan. Ekkorra értek oda az ünnepség rendezői és a rendőrtiszt bekísérte Horváthot a tanácsházára. Bezárta a nagyterembe, de amíg az elnök szobájából telefonált a rendőrségre, Horváth kinyitotta az ablakot és kereket oldott. Az ebédszünetet a munkahelyéken a termeléstől független időnek tartják, viszont a munkáhétke/tetést végző Alföldi Vendéglátó Vállalat területi igazgatója, Nyitrai István szerint ez a munkaidő és a termelékenység szempontjából szervesen kapcsolódik a ledolgozott nyolc órához. „Nem mindegy. milyen szájízzel megy vissza a dolgozó a géphez. Élettanilag is bebizonyosodott. hogy nagyobb teljesítményre képes a főtt, kalória- és vitamindús ételt fogyasztó ember." Étlap az orvos előtt Megyénk vállalatainak nagy többsége megkülönböztetett figyelmet fordít a munkások étkeztetésére. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat —- a nyersanyagnormákat figyelembe véve — összeállítja a heti étlapot. Ezt nemcsak a debreceni igazgatóság szakemberei bírálják el, hanem a vállalatoknál működő üzemi étkeztetési bizottság is megnézi, és a legtöbb helyen beviszik az üzemorvoshoz is, hogy biológiai szempontból tekintse át a javasolt étrendet. Az ételek kiválasztásánál a megfelelő mennyiséget, a változatosságot és a szükséges kalória-, fehérje- és vitaminszükséglet kielégítését tartják szem előtt. A nyersanyagértékek az üzémétkeztetés bevezetése óta eltelt húsz év alatt fokozatosan emelkedtek. A vállalatok már 1976. január 1-e óta a jóléti alap terhére tervezik az ebédhozzájárulást, csakúgy mint a dolgozók lakástámogatását, a segélyezést, a sport- és a kulturális kiadásokat. A _ konyha kapacitásától függően a legtöbb helyen kétféle menüt készítenek. A megyében az Öntödei Vállalat kisvárdai gyáregységében 3 választékot kínálnak a munkásoknak. Az étlap ösz- szeállításánál szempont az is, hogy két héten belül ne ismétlődjön egy fogás. A dolgozókkal kialakult személyes kapcsolat is segít az étrend, a választék bővítésében. A konyhai dolgozók — a vendéglátó vállalat alkalmazottai — látják: melyik étel ízlett, melyiket hozták vissza sokan. így a legmegbízhatóbb képet kapják a dolgozók igényéről, a szívesebben fogyasztott ételekről. Kik kapnak repetát? Több konyhán használnak a zsír mellett növényi olajat is. az intézményekben a reggeli és a vacsora készítésénél margarint a vaj mellett. A nehéz, zsíros, fűszeres ételek Több kerítést kellett megmásznia, míg végül a templomkertből az utc .• i ért. itt nekirontott egy férfinak, földhöz vágta, majd elindult Balkány felé. Közben a rendőrtiszt befejezte a telefonálást és elindult Hor- váthért. A terem üres volt. Az utcán megtudta, merre menekült Horváth és egy alkalmi kocsival utánament. A könyvtár előtt érték utói. s bár Horvath megpróbált elszökni. ezt sikerült megakadályozni. Horváth Ignác — aki volt már börtönben bűnszövetségben elkövetett rablásért és megrontásért — ügyében a napokban hirdetett ítéletet a nyíregyházi járásbíróság dr. Drégelyvárí Imre tanácsa és garázdaságért l év fegyházban letöltendő szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette. Horváth és védője enyhítésért fellebbezett. (batogb) helyett mind inkább igénylik a hasonló kalóriatartalmú, de könnyebben emészthető ételt. Ez az igény összefügg a fizikai munka fokozatos háttérbe szorításával, a kevesebb fizikai erőkifejtést igénylő szakmák számának gyarapodásával. Naponta 25 ezer ember ebédel az ALföldi Vendéglátó Vállalat konyháin. Ebből 45 vállalat 15 ezer dolgozója részesül ebben a szolgáltatásban. A vendéglátó ezenkívül naponta 17 óvoda közel 2 és fél ezer óvodásának főz. 24 általános iskolai konyhán, közel 5 ezer tanuló ebédelhet. A szakmunkásképző intézetek közül a nyíregyházi 110-es és a tiszavasvári intézet 1500 tanulója, valamint a nyíregyházi Krúdy gimnázium és a Bessenyei kollégium összesen 730 diákja kap meleg ételt délben. Az iskolákban és az óvodákban viszonylag nem nagy a különbség a nyersanyagnormák közt, így a felső tagozatos Az emberek szépségvágya ezúttal egy tudományos felfedezést tett lehetővé. Segítségével többet tudhattunk meg a szabolcsi honfoglaláskori népességről. Dr. Szath- mári Lászlót, a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársát a kutatás újabb eredményeiről kérdeztük. — A korabeli szépségideál a csúcsos fej, a magas, hátrafutó homlok volt. Hogy ezt elérjék, lemezekkel, szorítókötésekkel torzították a fejüket gyermekkortól a felnőtté válásig. Ezeknek az eszközöknek a nyomai a Szabolcsban talált honfoglaláskon leletek némelyikén is látható. A magyarok között azonban ez a szokás nem élt. Csupán két helyen találtak még ebből a korszakból származó mesterségesen torzított koponyát a régészek: a Don folyó torkolatvidékénél, illetve a Balkán-félszigeten. — Kapcsolatban lehet-e a dél-, illetve kelet-európai lelet a Szabolcsban találttal? — Igen. Mivel az ezt megelőző századból Magyarország területén nem maradt ránk iLyen koponyaforma, feltehető, hogy ez a népesség a IX. században telepedett meg a Kárpát-medencében. Az antropológiai vizsgálatok ’78 tanulóknál repetázással lehet a nagyobb étvágyú gyerekek igényeinek eleget tenni. Vacsora is — önköltségi áron A munkásszállóknál van egy olyan törekvés, hogy a vacsoráztatást is a vendéglátó oldja meg: elsőként a SZÁÉV munkásszállójában kezdik el a vacsora főzését február 1-től. Ez önköltségi áron történik, a vállalat ehhez nem tud úgy hozzájárulni, mint a valamennyi dolgozóját érintő ebédeléshez. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat mind több üzemre, intézményre igyekszik kiterjeszteni az ebédeltetést, ahol erre a raktározási és a főzési lehetőségek adottak. Az 1973- as 33 milliós forgalmat a múlt évre megháromszorozták. az idén 100 millió forintos tervet készítettek. eredménye szerint a Szabolcsban eltemetettek bolgár-törökök voltak. — Hogyan kerültek a Kárpát-medencébe? — Valószínűnek látszik, hogy a honfoglalás előtt a bolgárok ellen vívott al-dunai harcok során szerzett foglyok voltak ezek, onnan hurcolták be őket a magyarok a Kárpát-medencébe, de az is lehetséges, hogy a kelet-európai Kazár birodalom egyik nyugatra tolódott népeleme sodródott el mai hazánk területére. — Hogyan éltek? — A sírokban nyugvók között feltűnően sok volt a férfi. Kimutatható, hogy a családi kapcsolat kötötte őket egymáshoz. Nagyon rövid életkort értek meg, s gyakori volt a végtag- és bordatörés. Mindez arra vall, hogy igen nehéz munkát kellett végezniük. A sírok szegényes melléklete, a férfiak erős igénybevétele, s számos egyéb jel is arra utal, hogy ez a bolgár-török népesség a magyarokkal szemben alávetett helyzetben volt. Elképzelhető, hogy a szabolcsi vár építésében is részt vettek. Kántor Éva Műszakonként 19 ezer darab 50 kilogrammos papírzsákot készít a nyíregyházi papírgyár November 7. Szocialista Brigádja a Gabonaforgalmi Tröszt megrendelésére. (G. B.) Csengővel, füttyel beszélnek Nyíregyházi főiskolai docens a kurjantások, jelzőhangszerek használatáról (páll) ■CT—mm-i'——nriTinw—ni mu ,iw«mwn8MT-TirTMmnMwr?TWTrtflmr r-Tffwr— Egy év garázdaságért Az avatás félbeszakadt... Tóth Kornélia SZABOLCSI LELETEK NYOMÁBAN Csúcsos fej volt a divat ?
