Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-21 / 18. szám
1978. január 21. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Nyugdíjas gazdák N yugdíjasok szocialista címért munkálkodó brigádot alakítottak. Nem tévedés, nem félreértés. Ti- szamogyorósról kaptuk az érdekes hírt: falugyűlésen az állattartó nyugdíjas gazdák brigádba tömörültek és csatlakoztak a Láng gyáriak mun- kaverseny-f elhívásához, melyben vállalták, hogy az elmúlt évi tejtermelésüket tíz százalékkal növelik. A nyugdíjas tsz-tagok brigádjába eddig negyvenen kérték felvételüket, és több, még aktívan dolgozó, háztáji állattartással is foglalkozó tagja van. A tiszamogyorósiak csatlakozásra szólították fel a járás községeiben élő nyugdíjasokat: alakítsanak brigádokat, tegyenek meg mindent a termelés mennyiségi, valamint minőségi javítása érdekében. Remélik, felhívásuk kedvező visszhangra talál. A szocialista címet a munkájuk eredményeként kaphatják meg. Kezdeményezésük ezért mindenképpen figyelemre és életre való. Nem ártana kiszélesíteni a megye másik hat járására. fstpos) MÁTÉSZALKA IPARÁBAN Fegyelem és intenzitás Az első év 1977 volt Mátészalka iparának történetében, amikor a hatékonyság növelésével termeltek többet, mint 1976-ban, A számok nyelvére fordítva a szót: az elmúlt évben összesen 308 millió forinttal került ki több a mátészalkai üzemek, gyárak kapuin az egy évvel korábbinál és a megtermelt plusz kilencven százalékát a termelékenység növelésének eredményeként könyvelhették el. Tegyük hozzá, hogy a városban dolgozók által előállított cikkekből 320 millió forintnyi külföldön talált gazdát; felénél is több a tőkés piacokon kelt el. Mátészalka iparának 1977-es munkája mintegy kétmilliárd forintot ért. Áz előkészítés gyümölcsei Nem történt csoda Mátészalkán sem — hiszen gondjaik is vannak —, de egy bizonyos, az 1977-es esztendő jobb előkészítése meghozta gyümölcsét. Miként a közelmúltban megtartott városi gazdaságpolitikai aktíván elSzövet Nagykállóból A Magyar Posztó nagykállói gyárában ebben az évben 20 százalékkal növelik a termelést. 90 tonnával több fonalat, összesen 550 tonnát készítenek, valamint egymillió négyzetméter szövetet gyártanak. Minden ötödik Tanulmányozást kívánnak a munkafegyelemre, és munkaerővándorlásra vonatkozó adatok: Mátészalkán 1977ben minden ötödik ember munkahelyet változtatott. A vándorlási kedv a MOM, a BFK és a Szatmár Bútorgyár dolgozói között nőtt a legmagasabbra. Ugyancsak ők járnak élen az igazolatlan napok tekintetében. Aligha véletlen, hogy ezekben a .gyárakban volt egyébként is a legtöbb gond. Javult a város iparában a 100 forint állóeszközre jutó termelési érték, és nőtt az erre számolt nyereség, örvendetes az átlagos műszakszám emelkedése: majdnem eléri a kettőt. A legtöbb műszakot — 2,45-öt a MOM-ban teljesítik. Több üzem 1978-ban fontos változás elé néz. Ilyen a MEZŐGÉP, ahol a korábbi félezer cikk helyett már csak egyet — pótkocsit — gyártanak, és ezek sorát gyarapítja az ISG, ahol idén 63 millió forintos gépi beruházás kezdődik. Igaz ennek gyümölcseit csak egy évvel később élvezik majd. Megerősíteni, ami van Mátészalka ipara ebben az évben mintegy 12 százalékkal szándékozik túlhaladni az 1977-es termelési értéket, elsősorban a hatékonyság további növelésével. A már említett üzemeken kívül változást várnak a bútorgyárban, ahol a jelek szerint egészséges, előrelátásról tanúskodó folyamat indult meg. A BFK legfőbb teendője talán — a nyereség biztosítása mellett —, a fegyelem erősítése és a munkássá nevelés lesz. Az üzem- és munkaszervezési intézkedések meghozatala mindenütt feladat, akárcsak az eszközök jobb kihasználása. A megye második városában — állapították meg a nagyaktíván —, noha az ex- tenzív növelés szűkülő lehetőségei is megvannak, elsőd- legéssé a már meglévő ipar intenzitásának növelését kell tenni. Nem az új ipar telepítése a legfontosabb cél, hanem a már működő gyárak stabilizálása, a jelenlegi technika és technológia rekonstrukciója és annak figyelése, hogy a termelékenység növelésére fordított ösz- szegek ne kérdőjelezhessék meg az elért többlet valós értékét. S. Z. Képünkön: Pásztói Katalin gyűrűs fonógéppel, a laza szálak összefonását végzi. (Elek Emil felvételei) S okunkkal megesik, hogy a váltót rosszul állították és egy darabig, vagy végig rossz sínen fut életünk kereke. Az a jó, ha a pályamódosításra még időben sor kerül, sor kerülhet. A fiatal — még csak 36 éves — főmérnök 3300 hektáros termelőszövetkezet szakirányítója, sorsáról — ő mondta —, „fej, vagy írás” alapon döntött. Amikor leérettségizett, két helyre, a nyíregyházi tanárképzőre és a debreceni agrártudományi egyetemre adta be kérelmét. A feldobott fémpénz alapján végül is tanár lett. Talán az is marad, ha ... Ha nem lenne néha nagyon is szűkében a mezőgazdaság a munkaerőnek. Amikor beérik a gyümölcs, kellenek a katonák, a kisiskolások. A leveleki Dózsa Termelőszövetkezet is hívta sok évvel ezelőtt a fiatalokat, és a gyerekekkel együtt ment Snekszer Mihály, a tanító is. Értett valamit a kertészkedéshez, hobbyja volt és a termelőszövetkezet vezetői ezt észrevették. Hívták, rábírták, változtasson munkahelyet. Megtette. A tanító így lett ismét tanuló. Megszerezte a második diplomát, és most már agrár- szakember, főmérnök, de jobban kedveli a főmezőgazdász megszólítást. Az embeLEHETNE JOBBON? A tejtermelés A megye további dinamikus fejlődése attól függ, mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység növelésével, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változásával lehet a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelést megvalósítani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogyan lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni? — Termelőszövetkezetünkben ötszázharminchat tehén van. Ennek a felét a brigádunk gondozza, feji. A huszonnégy tagú brigádban két nő is dolgozik, akik tejkezelők. Mint általában az állattenyésztők, mi is korán kelünk. Négy órakor már kezdődik a munkanap a jászoltisztítással, kialmozás- sal, abrakolással. Az etetés még kézi erővel folyik, azonban ebben az évben munkába áll az abrakkiosztó gép is, ami megkönnyíti a nehéz fizikai munkát. Valóra váltjuk tervünket: a tehenek a hozamnak megfelelő mennyiségű abrakot kapnak. Ez azért lényeges, mert amelyik kevesebb tejet ad, az elpocsékolja a többlettakarmányt. — A fejést reggel fél hatkor kezdjük. Ez jelenti a szüretet, munkánk gyümölcsét, hiszen a tej mennyisége megmutatja, hogyan dolgoztunk. Tavaly kétezer- nyolcszáz liter volt a fejési átlag. Erre az évre háromezer litert terveztünk, de csatlakoztunk a Láng gyáriak munkaverseny-felhí- vásához, amelyben vállaltuk, hogy ezen felül egy százalékkal emeljük a tej mennyiségét. — Ez persze furcsán hangzik, hogy egyik évről ALMÁSI JÁNOS a másikra két-háromszáz literrel többet ad ugyanaz a tehén. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy szólunk neki, adjon több tejet. Ez igenis az embereken múlik, a takarmányozáson, a gondozáson, a lelkiismeretességen. A vállalásunk forintértékben félmilliót tesz ki. Ez nem kis összeg, s ennek több feltétele van. Említettem már. hogy annak a tehénnek, amely több tejet ad, több takarmányt is kell adni. Mi teljesítménybérben dolgozunk, a kifejt tej mennyisége után kapjuk a fizetésünket. Érdekünk, hogy minden csepp tejet megfogjunk, nehogy elfolyjon. Ez saját, de közös érdek is. — A tejtermelés növelése nagyban függ az embertől. Szereti-e az állatot^ ismeri-e az igényeit, s ezt mindig szem előtt kell tartani. A jószág többszörösen meghálálja a gondoskodást. S nem mindegy, hogy száz literrel többet, vagy kevesebbet ad egy évben. Úgy . érzem, jó munkával és annak pontos elvégzésével túlteljesíthetjük munkaver- seny-vállalásunkat, ezzel együtt a termelőszövetkezet éves tervét. Elmondta: Almási János, a csengeri Lenin Termelőszövetkezet Móricz Zsig- mond zöldkoszorús Szocialista Brigádjának vezetője. Lejegyezte: Sipos Béla Fej liiillllB írás ség, de más a föld, eltérőek az emberek, a szokások. Amit otthon szülőföldjén látott, tapasztalt, azt most is tanítja, de az új dolgok elfogadása nehezen megy. Példát is említett: Személyi művelésre eleinte kevesen vállalták a dohányt, hiszen úgy nagyobb volt a kockázat, a felelősség. Pedig az ilyen alapon termelőnek egy műszakra 200 forint, másoknak 120 forint jövedelem jutott. A tudatformálás, a cselekedetek helyes irányba terelése még a jó példákkal is nehéz. Most a háztáji föld hasznosításának új, jövedelmezőbb lehetőségét szorgalmazza. Sokan foglalkoztak Leveleken káposztatermesztéssel. Nem rossz dolog, hiszen egy hold terület a föld művelőinek átlagosan 27 ezer forint tiszta jövedelmet jelentett az elmúlt évben. A káposztától azonban jövedelmezőbb a fehér- és a pritaminpaprika. A paprika termesztésének nincsenek hagyományai, ezért is idegenkednek sokan, aztán több munkát igényel, nagyobb a költségráfordítás. A több munka, a többletráfordítás azonban a tiszta jövedelmet holdanként 40—50 ezer forinttal hálálja meg. Hányán vállalják a paprika termesztését, ma még nem tudja, de érvel, és rábeszéli az embereket, mert így az öntözési lehetőség is jobban hasznosítható. Olyat kérdezni egy munkába mélyedő, a környezetével együtt lélegző embertől: „megszokta-e már, megszerette-e a községet?”, szinte illetlenség. De a kérdés elhangzott, és a válasz sem váratott magára: „Nem voltam itt soha idegen.” ★ Fej, vagy írás. Soha nem jó a véletlenre bízni a döntés jogát. Ha mégis előfordul, szerencsére az élet korrigál, de a jól sikerült korrekcióhoz akaratos emberre is szükség van. Seres Ernő hangzott, részben olyan — egyébként természetesnek tűnő — dolog játszott közre a sikerekben, mint az éves tervek időbeni megismerése. Ehhez járult még a kellő számú munkaerő, valamint a megvalósítás jó előkészítése. Tallózunk az adatok sokaságában. Kiemelkedőt nyújtott a MOM, a nyomda, az ismert gondok miatt elmaradt a bútorgyár. Sajátos helyzet állott elő a Budapesti Finomkötöttárugyár szálkái üzemében, ahol kevés híján megduplázódott az egy főre jutó termelés, de éves tervüket ezzel együtt sem teljesítették. Ebbe a határidő előtt felépült új üzemben az átállás is belejátszott. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy a MOM, illetve az Ipari Szerelvény és Gépgyár, noha exporttermelésüket nagymértékben emelték, — 45, és 75 százalékkal —, mégsem tettek eleget a tervben előírtaknak. Az ISG helyzetét az anyaghiány nehezítette: ennek ellenére termékváltásuk sikeres volt. rek tudatában megmaradt — tanítónak. Nem Leveleken, Vencsellőr született. Légvonalban nine: messze egymástól a két közKépünkön: Munkában a jelölő centírozó. Feladatuk a szövethibák figyelése.
