Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG , 1978. január 21, TELEX... RÖMA Napi külpolitikai kommentár Amerika pillérei HAGYOMÁNY, HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK min­denkori elnöke „az unió helyzetéről” üzenetben — valójában beszédben — rész­letes elemzést tár év elején a törvényhozás elé. Az sem újkeletű, hogy az elnöki je­lentés általában nagyobb te­ret szentel a belpolitikának, mint a külügyeknek. Hosszú évtizedekre visszatekintve, az üzenet ritkán tárja-fel teljes mélységében az amerikai élet ellentmondásait, inkább de­rűlátó képet fest az álam- polgároknak az USA jelené­ről és várható kilátásairól. Carter elnök idei első üze­nete is híven alkalmazkodott a hagyományokhoz. Egészsé­gesnek mondta az Egyesült Államok helyzetét katonai, politikai és gazdasági tekin­tetben egyaránt. Óvatosan szólt ugyan a gazdasági gon­dokról, de mindenekelőtt az állami takarékosság fontossá­gát hangsúlyozta. Az üzenetekből soha nem hiányoztak az ígéretek. Car­ter sem feledkezett meg ró­luk, elsősorban a 6,4 száza­lékra becsült munkanélkü­liség mérséklését, a színes- bőrűek és a fiatalok helyze­tének javítását illetően. Nos, ami a színesbőrűeket il­leti, érdemes emlékeztetni egy fekete polgárjogi szerve­zet nemrég közreadott jelen­tésére. Eszerint az USA-ban a színesbőrűek jövedelme változatlanul csak 59 száza­léka a fehérekének. Kétszer annyi ma a néger munkanél­küli, mint tíz évvel ezelőtt, s egész színesbőrű nemzedékek nőnek fel úgy, hogy az ala­csony színvonalú iskolákban még az írást és az olvasást is éppen csak hogy elsajátítják. ERRŐL NEM SZÓLT CAR­TER ELNÖK, arról azonban igen, hogy az amerikai kül­politika legfontosabb pillére a katonai erő és a nyugati szövetségi rendszer. Nos, az előbbi iránt semmi kétség: a világ fegyverkezésre fordí­tott költségeinek egyharma- dát teszi ki az USA hadügyi költségvetése, s Amerika a földkerekség legnagyobb fegyverkereskedője. Az utób­bival függ össze az elnöknek az a bejelentése, miszerint to­vább erősítik — magyarul: növelik — a Nyugat-Európá- ban állomásoztatott amerikai csapatok létszámát. Mindez­zel némileg ellentétes Carter- nak az a megállapítása, hogy az USA továbbra is „bizako­dással és határozottan” tár­gyal a feszültség csökkenté­séről, a biztonságról. Ügy tűnik azonban, az el­lentmondások is a szokásos új esztendei elnöki üzenetek hagyományai közé tart nak. Gyapay Dénes Firenze város Tanácsa és az Olasz—Chilei Társaság kezdeményezésére január 21—22-én nemzetközi konfe­renciát rendeznek Firenzében „A világ városai Chile sza­badságáért” címmel. A kon­ferencia célja, hogy támo­gassa a chilei nép harcát, s a világ haladó közvélemé­nyének törekvését a Pino- chet-diktatúra felszámolásá­ért, a demokrácia visszáállí- tásáért Chilében. VARSŐ A szejm elnöksége január 26-ra hívta össze a lengyel parlament ülését, amelynek napirendjén többek között szerepel az államtanács be­számolója a tanácsok mun­kájáról, továbbá jelentés a munkaügyi törvénykönyv előírásainak végrehajtásáról. STOCKHOLM Január 17—19. között tar­totta ülését Stockholmban a magyar—svéd, áruforgalmi vegyes bizottság. A magyar— svéd áruforgalom az elmúlt évben számottevően fejlődött. Értéke mintegy 15 százalék­kal volt nagyobb, mint az előző évi és meghaladta a 6,1 milliárd forintot. Ezen belül a Magyarországra irá­nyuló svéd export növekedett erőteljesebben. A vegyes bi­zottság egyetértett abban, hogy a forgalom 1978-ban to­vább bővíthető és elsősorban a magyar export fejlesztésé­re van szükség. Európa ifjúsága a békéért (Folytatás az 1. oldalról) mondotta —. Céljaink eléré­sének alapvető feltétele, hogy békében élhessünk. A békét, az együttműködést, a leszerelést szolgáló politi­kánkkal a magyar kommu­nisták és pártonkívüliek, hí­vők és materialista világné- zetüek közös érdekeit, törek­véseit szolgáljuk és képvisel­jük. — Kormányunk arra tö­rekszik, hogy aktív munká­val szolgálja a kontinensün­kön kibontakozott pozitív fo­lyamatok erősítését, javítsa kapcsolatait és fejlessze együttműködését a helsinki záróokmányt aláíró országok­kal. Számos kétoldalú egyez­ményt kötöttünk ennek szel­lemében, és több kezdemé­nyezésünkről vannak folya­matban tárgyalások. — Meggyőződésünk, hogy a béke, a biztonság, az enyhü­lés és a leszerelés jelentősé­génél, horderejűnél fogva nem lehet csak az államok, a kormányok ügye. Miközben ezekről a kérdésekről fontos két- és sokoldalú tárgyalások folynak, a nemzetközi kap­csolatokra mind nagyobb ha­tást gyakorolnak a társadalmi és politikai tömegszervezetek, amelyek kifejezik a közvéle­mény növekvő érdeklődését és igényét a jelentős politikai döntések kialakításában való részvételre, soha ilyen nagy mértékben nem kapcsolódtak be a közös munkába a külön­böző ideológiai és politikai orientációjú társadalmi erők, — mint most. amikor a le­szerelés konkrét kérdései ke­rülnek napirendre. A politi­kai, ideológiai különbségek ellenére mind többen tartják ma már fontosnak, hogy azt keressék, ami összeköti őket. Ezt példázza az európai ifjú­sági leszerelési konferencia is. Jelentőségét az a szerep adja, amelyet az ifjúság ko­runk problémáinak megoldá­sában játszik és az a felelős­ség, amelyet mindannyian vi­selünk az ifjú generáció bé­kés, boldog, emberi jövőjéért. Lázár György nagy tapssal fogadott beszéde után Kovács Jenő olvasta fel a konferen­ciát üdvözlő neves államfér­fiaktól, személyiségektől ka­pott táviratokat. Sikeres mun­kát’' kívánt Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, Amadou- Mahtar M. Bow, az UNESCO főigazgatójának nevében Martha Hildebrandt főigaz­gató-helyettes, Leonyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöksé­gének elnöke, Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke és Bernt Carlsson a szervezet főtitkára, Enrico Berlinguer, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára, Hari- laosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt . Központi Bizottságának első titkára, Edward derek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának* első titkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának fő­titkára, az NDK államtaná­csának elnöke, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, köztársasági elnök, XJrho Kekkonen finn köztársasági elnök, Olof Pal­me, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnöke és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá- nak első titkára, az államta­nács elnöke. Ezt követően a konferencia megvitatta a tanácskozás ügy­rendjét és napirendjét, majd megkezdődött az érdemi munka. A plenáris ülés első felszólalója Stephan Miros­lav, a Nemzetközi Diákszö­vetség elnöke volt. Többek között arról beszélt, hogy az NDSZ különböző ak­ciókkal, felvilágosító munká­val fokozza harcát, tömöríti aktív küzdelemre a haladó diákságot. Legfőbb törekvé­sük: aktívan részt venni ab­ban a harcban, amelyet a tö­megpusztító fegyverek, kü­lönösen a neutronbomba tö­meggyártása ellen folytat a haladó világ. Az elvi állásfoglalásokat gyakorlati munkára kell fel­váltaniuk az európai ifjúsági szervezeteknek, hogy miha­marabb elérjük a hőn óhaj­tott teljes leszerelést — hangsúlyozta Eric Better­mann, az európai nemzeti if­júsági bizottságok tanácsa, a CENYC elnöke. Borisz Nyikolajevics Pasz- tuhov, a Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ifjúsága nagy fe­lelősséggel tevékenykedik azért, hogy ne ismétlődhes­sen meg a második világhá­ború vérzivatara. Ugyanak­kor azt is látni kell: bizo­nyos nyugati körök ma sem adják fel reményüket, hogy új, az eddiginél is tökélete­sebb fegyverek kidolgozásá­val katonai erőfölényre tesznek szért Az ebédszünet után az első felszólaló, Öve Fich a Szoci­alista Ifjúsági Nemzetközi Szövetség (IUSY) főtitkára, rámutatott, hogy a béke csak­is olyan világban valósul­hat meg, amelyben eltűnik az országok közötti és az országokon belüli szoci­ális különbség. A továbbiakban javasolta, hogy nemzetközi megállapo­dásokkal szorítsák vissza a katonai kutatásokat és a fegyverkereskedelmet. Volkmar Kallenbach, az Európai Liberális és Radikális Ifjúsági Szövetség (EFLRY) elnöke örömmel nyugtázta az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti SALT- tárgyalások eredményeit, s hangoztatta: olyan nemzet­közi szerződésre van szük­ség, amely valamennyi álla­mot eltiltana a tömegpusz­tító fegyverek újabb és újabb típusainak kifejleszté­sétől. Az Európai Keresztényde­mokrata Ifjúsági Szövetség (UEJDC) elnöke, Christine Kautzine a nukleáris fegy­verek gyártásának egyszerre történő beszüntetését java­solta — megfelelő biztosíté­kok mellett — a leszerelési folyamat egyik fontos lép- csőjeként. Bojcso Sterjanov, a Bolgár Dimitrovi Komszo­mol Központi Bizottságának első titkára kiemelte az elő­készítő munka alaposságát, hatékonyságát, amely a kon­ferencia sikeréhez nagy­mértékben hozzájárul. A késő éjszakába nyúló vi­tában minden hozzászóló egyetértett az enyhülési irányzat erősítésének szüksé­gességével. Több konkrét ja­vaslat is elhangzott, amelyek az általános enyhülés és biz­tonság megvalósítását szol­gálják, az ifjúsági szerveze­tek képviselői szorgalmazták például a haderőcsökkentési tárgyalások folytatását, a ha­ditechnikát szolgáló gazdasá­gi és kutatómunka visszaszo­rítását. Az európai ifjúsági lesze- relési konferencia szombaton délelőtt plenáris üléssel foly­tatja munkáját. 4. Á munkásosztály Központi Statisztikai Hivatal vizsgálata 'szerint 1973-ban az aktív keresők 58 százaléka tarto­zott a munkásosztályhoz, 14,6 százaléka a szövetkezeti parasztsághoz, 24 százaléka a szellemi dolgozókhoz és 3,4 százaléka a kis- árutermelőkhöz. Napjainkban tehát az ak­tív keresők többségét alkotja a munkás­osztály, amelyhez soroljuk a statisztikai gyakorlatban a mezőgazdaság szövetkezeti szektora kivételével az összes fizikai dol­gozót, valamint a szellemi dolgozók közül a termelés közvetlen irányítóit; műveze­tőket, technikusokat, diszpécsereket; raktá­rosokat; forgalmi, szállítási irányítókat. O Az aktív keresők osztály- és rétegtagozódása (%) 1949. 1960. 1970. 1973. Munkásosztály 38,8 50,8 57,1 58,0 Szövetkezeti paraszt 8,3 16,0 22,3 24,0 Kisárutermelő Tőkés, földbirtokos 50,7 21,1 3,2 3,4 vagyonából élő 1,9 0,1 Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 Az MSZMP politikáját folyamatosan a munkásosztály vezető szerepének érvé­nyesítése határozza meg. A párt Központi Bizottsága 1958-ban és 1974-ben kiemel­ten is foglalkozott a munkásosztály hely­zetének elemzésével, az ebből adódó fel­adatok megjelölésével. Legutóbb pedig a párt XI. kongresszusán elfogadott Prog­ramnyilatkozat állapította meg, hogy „szo­cialista társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. Vezető szerepe a szocializ­mus építésének időszakában mindvégig megmarad, társadalmi befolyása tovább erősödik. Növekszik politikai felkészültsége, általános és szakmai műveltsége. Tevé­kenységében csökken a szakképzetlen, nő a szakképzett munka aránya. Soraiban emelkedik a magasabb képzettségű mun­kások száma, új igények és képességek is kifejlődnek, amelyek elősegítik mind több munkás aktív részvételét a termelési folya­matok irányításában, a közéletben, a köz­ügyek intézésében. A munkásosztály szere­pe növekszik a szocialista életmód térhó­dításában és általánossá válásában is. A munkásosztály általános műveltségének, szakmai képzettségének emelése, új és nö­vekvő szükségleteinek kielégítése nem csupán gazdasági, hanem lényegesen tár­sadalompolitikai feladat”. Már az eddigiekben is utaltunk arra, hogy a munkásosztályhoz tartozók száma a szocialista építés időszakában közel meg­duplázódott. Ez a számszerű növekedés pe­dig elsősorban az ipari-építőipari ágaza­tokban volt jelentős. Ennek eredménye­ként a munkásosztályhoz tartozók között 57,6 százalék az ipari-építőipari fizikai dol­gozók aránya. Az 1960-as évektől kezdve az ipari fi­zikai dolgozók száma a korábbinál mérsé­keltebb ütemben emelkedett, majd 1970 után némileg visszaesett és ugyanezen idő­szakban az építőipari munkásság növeke­dése is lassúbbá vált. Lényegében arról van szó, hogy 1970-re az ipari-építőipari munkások száma elérte azt a szintet, amely gazdasági-társadalmi fejlődésünknek megfelel, és a jövőben arra számíthatunk, hogy a fejlett országokra jellemző átalaku­lási folyamatoknak megfelelően elsősorban a harmadik szektorban foglalkoztatott munkások száma és aránya fog növekedni. Magyarországon korábban elhangzottak olyan nézetek, hogy a munkásosztály nagy­arányú számszerű növekedése, valamint azok a társadalmi átrétegződési folyama­tok, amelyeknek során a munkásosztály legjobbjai vezető pozícióba kerültek és a számszerű növekedés főleg parasztok és azok gyermekeinek munkássá válásából adódott, a munkásosztály „felhígulását” eredményezték. Ennek a felfogásnak azon­ban élesen ellentmond az, hogy a szám­szerű növekedés időszakában, de különösen az elmúlt 15 esztendőben jelentősen nőtt^a munkásosztály általános és szakmai mű­veltségi színvonala. A munkásosztály aktív keresőinek iskolai végzettsége és foglalkozási minősége (1949—1973.) (n/()) 1949. 1960. 1970. 1973. 0—7 osztály 80 66 40 35 8 osztály 18 30 52 56 Érettségi 2 4 8 9 Összesen: 100 100 100 100 Termelés közvetlen irányítója 3 3 5 5 Szakmunkás 29 • 32 - > 37 40 Betanított munkás 14 27 31 31 Segédmunkás 54 38 27 24 Összesen: 100 100 100 100 íg 1960-ban csak a munkások egy- harmada, addig napjainkban már kétharmada végezte el leg­alább a 8 osztályos általános iskolát, nőtt a szakképzett munkások aránya, és a 30 év alatti szakmunkásoknak már közel egyhar- mada rendelkezik érettségi bizonyítvány­nyal is. A számszerű növekedés tehát nem­csak a munkásosztály arányának, hanem társadalmi súlyának növekedésével is együttjárt. A munkásosztályhoz tartozók több, mint 90 százaléka a felszabadulás után vált munkássá és így társadalmi hely­zetét éppúgy, mint tudatát már a felszaba­dulást követően kialakult szocialista társa­dalmi viszonyok határozzák meg. Következik: 5. A PARASZTSÁG. Kolosi Tamás Felavatták a első magyar űrtávközlési földi állomást A világűrben keringő mű­holdak televízió-, rádió-, te­lefon- és telexjelzéseit ezen­túl Magyarország is rendsze­resen kapja és közvetíti. Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pénteken felavatta hazánk első űrtávközlési földi állo­mását, a Bakony lábánál, Ta- liándörögdön. Havasi Ferenc ünnepi be­szédében hangoztatta, hogy a magyar hírközlésben — je­lenlegi ötéves tervünk — má­sodik figyelmet keltő beru­házása valósult meg; a solti nagyadó után alig egy esz­tendővel elkészült űrtávköz­lési földi állomás a tájékozó­dás és a tájékoztatás inter­kontinentális lehetőségeit te­remtette meg. A miniszterel­nök-helyettes szólt a szocia­lista országok együttműkö­déséről, amelynek egyik ki­emelkedő példája az új ob­jektum létrejötte. Szovjet és magyar tervezők, műszaki szakemberek együttműködé­sének kiváló példája az űr­távközlő földi állomás létre­hozása. Havasi Ferenc miniszterel­nök-helyettes ünnepi beszéde után Valerij Nikolajevics Le- begyev, a'Szovjetunió posta­ügyi miniszterhelyettese mél­tatta az első magyar űrtáv­közlési földi állomás átadásá­nak jelentőségét, a szovjet— magyar műszaki szakembe­rek sikeres munkáját és a szocialista országok együtt­működését. aA SZOCIALISTA A cTwagyar társadalom SZÜLETÉSE E

Next

/
Thumbnails
Contents