Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 16. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 19. A nyíregyházi szikvíz- iizem Csályi Ferenc ut­cai részlegében naponta 10 ezer egyliteres üveg és 7000 liter balonos szódavíz készül. Felvéte­lünkön Tóth Andrásné az üvegek gépi feltölté­sét végzi. Nyíregyházán, az 5. szá­mú Volán telepén házi­lag javítják a hibás ak­kumulátorokat. Felvéte­lünkön Tomosi Lajos szakmunkás, a Március 15 Szocialista Brigád tagja a savas akkumu­látor cellacseréjét végzi. Naponta 8000 11 kg-os gázpalackot töltenek a nyíregyházi TIGÁZ pb- gáztöltő üzemében. Fel­vételünkön Ábrahám Lászlóné és Szabó And­rásné, az aranykoszorús Kossuth Lajos Szocialis­ta Brigád tagjai munka közben. Veszélyes munkában >JU Bn'níb (Császár Csaba felvételei) A z iroda ablaka az ut­cára néz. Nevezzük irodának annál is in­kább, mert az ajtó feletti tábla felirata is erre fi­gyelmeztet. Ám a belépőt egészen más kép fogadja. Gondosan bevetett vaságy az olajkályha mellett, dú­san zöldellő mályva és kak­tusz az ablakban. Mindez inkább lakószobára emlé­keztet. Koncz Gusztávot, a híres tarpai szilvapálinka-főző üzem vezetőjét reggelizés közben találjuk. Hellyel kí­nál, nem zavartatja magát, reggelizik tovább. Két ha­rapás közben mondja: — Ha mindig eltenném az ennivalót, ha jön valaki, jól sem laknék, de be sem fe­jezném egész nap. Máris kopognak. Magas, 50—55 év körüli, bekecse« férfi lép be az „irodába”. Rögtön rátér a lényegre. — Mikor tudnák kifőzni azt a kis szilvát? — Várjunk csak, Kálmán bátyám — válaszol az üzemvezető, aztán lapozgat­ni kezd egy vastag számla­tömbben. — Hát, sajnos ebben a hónapban már annyi hely sincs, hogy egy szilvamagot bedugjak. — Hogyhogy nincs? Bez­zeg az Áronét, azt kifőzted! — Na, igen. Mert, tudja az az Áron minden áron idehozta. És akkor már mit tehettem? — Na és mikor tudnál be­sorolni? — Hát, úgy márciusban, Kálmán bátyám. — Még jó, hogy nem a nyáron. Amikor más már rég megitta az övét. — Hát az a jó! Képzelje el, hogy fogják irigyelni magát a nyáron, amikor isz- sza a jó szilvapálinkát. A többieknek meg már semmi sem lesz. Az ügyfél kicsit bosszú­san, kicsit elégedetlenül, de végül is elment. Koncz Gusztáv meg mintegy ma­gyarázatképpen így folytat­ja a beszélgetést. — Azt mondják. Én nem­igen szoktam megkóstolni. — Nem szereti? — Azt éppen nem mon­danám. Otthon, vagy társa­ságban megiszom egy kupi­cával. De itt nem, itt az embernek nagyon kell vi­gyáznia, nagy a felelősség. Beszélgetésünket újabb vendég szakítja meg. Az üzemvezető őt is hellyel kí­nálja. — Mit tegyünk? így mu­száj. Türelmesen, kicsit vic­cesen beszélni velük, mert különben könnyen baj is lehet. Hiszen amikor ide­jönnek, jobban mondva be­jönnek az irodába, már mindben van egy kicsi. Aztán meg tulajdonképpen igazuk van. Most van itt az ideje a főzésnek és most ér­nek rá leginkább. Űjabb vendég. Idős, tö­pörödött bácsi. Ezzel köny- nyem ment. — Hű, hát maga itt van. Benjámin bátyám? Ez baj! A lajt ugyanis kiment ma­gához a cefréért. Az öregnek sem kellett kétszer mondani, korát meghazudtoló fürgeséggel hagyott ott bennünket. — Valahogy így volna jó fogadni mindegyiket. De hát az igazság az, hogy nagy a tülekedés. Jó volt a szil­vatermés. Aztán meg , ide jönnek a könnyező közsé­gekből. Még onnan is, ahol egyébként van főző és még sorba sem kellene állni. — Ezek szerint itt jobb pálinkát főznék? — Mi szél fújt erre, Ber­ti? — Tudod te azt jól, Gusz­ti! Azt mondd meg: ki tu­dod-e főzni a szilvámat, vagy sem? Mert eddig min­dig utoljára hagytál. Most az egyszer kivételt kell, hogy tegyél. — Aztán mi volna az a kivételes ok? És egyáltalán, miért olyan sürgős? — Mert a katonafiam jön haza szabadságra. — Hát az nem kivétel! — Nem-e? Hát nem te mondtad, esküvő, temetés, bevonulás az kivétel? — Hát az igen, de a sza­badság, az nincs benne. Már ne is haragudj, de nem tud­lak besorolni, csak egy hó­nap múlva. Ez a vendég is elment. Nem fogott velünk kezet. Erre mondja Koncz Gusz­táv: — Jó a boltosnak. Ha van, kiszolgálja a vevőt, ha nincs, azt mondja, elfo­gyott! De hát mit csináljak én? Falcsik Ferenc Két évi használat ajánlatos Mi kerüljön a kocsi hűtőjébe? ÄLTALÄBAN csak „fagy- álló”-ként emlegetjük a gép­kocsi hűtőrendszerébe való folyadékot, holott e keveré­kek nem csupán abban kü­lönböznek a hajdanán alkal­mazott tiszta víztől, hogy alacsonyabb hőmérsékleten fagynak meg. Ma már az új autókat fagyálló folyadékkal feltöltve adják át nyáron is, mert a motorok hűtőrendsze­rét ezekhez a speciális hűtő- folyadékokhoz tervezik. A „Nagyító”-ban, a fo­gyasztók lapjában jelent meg a kapható kilencféle hűtőfo­lyadék tesztje. A FAGYÁLLÓSÁGOT 1:1 arányú hígításban vizsgálták (azonos mennyiségű desztil­lált vizet és fagyállót kever­tek össze), s a kristályképző­dés kezdetét okozó hőmér­sékletet mérték. A különböző folyadékokban —30 és —37,5 Oelsius-fök között kezdtek jégkristályok keletkezni, te­hát ez a keverési arány a cél­szerű a gyakorlatban is. El­lenőrizték a folyadék kor- rózis hatását is. Az sem közömbös, hogy e folyadékok milyen magas hő­mérsékletig tartják meg elő­nyös tulajdonságaikat. A modern motorok esetében ugyanis az üzemi hőmérsék­let akár 95 Celsius-fok is le­het, amelynél víz használata esetén már jelentős gőzkép­ződés lép fel. ELLENŐRIZTÉK, hogy mennyire hajlamos a folya­dék a habosodásra. Ha ugyanis hab keletkezik, rom­lik a folyadék keringése és a hűtőhatás is. Kiváló minőségű a Glyco- shell Plus (96,50 forint), a Glikopur (51,40 forint), az NSZK-beli Kühlerfrostschutz (126 forint), az Agip FI Anti­freeze (90 forint) és a szin­tén olasz Fiat 11 Paraflu, amelynek litere 95,50 forint­ba kerül. JÓNAK TALÁLTÁK az Autoglikol 90-et (49,20—60 forint az ára, a csomagolás űrtartalmától függően), az ÉVI 90-et (48,50—50 forint) és a csehszlovákiai Frostal „K” Super-t (63 forint). Közepesnek minősült a Frigol 90, ára literenként 49,20—51,50 forint. Hogy az ár nem mindig arányos-a mi­nőséggel, az abból is látható, hogy ennél tíz fillérrel ol­csóbban kiváló fagyállót le­het kapni. A FOLYADÉKOK tulaj­donságai a használat folytán az idő múltával romlanak. A gyártók általában kétévi használatot javasolnak, ez­után a korrózióvédelem már megszűnhet, s a fagyáspont is emelkedhet. R. P. GAZDAG TAVASZI PROGRAM Májusig: harminchárom kulturális rendezvény A megyei közművelődési tanács legutóbbi ülésén jóvá­hagyták a megyében sorra- kerülő nagy rendezvények programját. Az egész éves tervben májusig 33 külön­böző kulturális rendezvény szerepel. Januárban film- művészeti vetélkedő, óvodai bábosok megyei seregszem­léje, színjátszó együttesek, irodalmi színpadok megye? alapminősítő fesztiválja és Szőnyi István festőművész tárlata kapott helyet a prog­ramban. Az év első négy hónapjá­ban kerül sor többek között a „Magyarok” című film nyíregyházi ősbemutatójára, a pedagógiai és művészeti hetekre, a magyar nyelv he­tére, a diákszínpadok me­gyei találkozójára, a nép­táncegyüttesek minősítő be­mutatójára, a megyei me­netdalversenyre, a felszaba­dulási emlékhangversenyre, a színjátszó együttesek me­gyei nívódíjas versenyére, a III. tiszántúli bábjátékos napokra, a Váci Mihály vers- és prózamondó ver­senyre, több képzőművészeti tárlatra, költészetnapi író­olvasó találkozóra, a főisko­lák és egyetemek országos kulturális seregszemléjére, jubileumi ülésszakra a Ma­gyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata megalaku­lásának 10. évfordulója al­kalmából. Kiállítási cseréket is terveznek az ungvári, a szatmárnémeti és az eperjesi múzeumokkal. J Helyet j a majorét- L teltnek Á összjátékukkal, csapat­munkájukkal méltán nyer­ték el a tavalyi „verseny- idényben” a nézők ezrei­nek elismerését. Ritmusér­zékükkel, tempós váltásaik­kal tapsra ragadtatták az NB I-es légkörhöz szokott budapesti, kaposvári szem­tanúkat is... Most gondban vannak. Egyre közeledik a tavasz, a küzdőtérre lépés ideje. S nincs hol edzeniük, gyako­rolniuk. A nehézségeket csak tetézi, hogy 1978-ban a hazai találkozók mellett Csehszlovákiában is bizo­nyítaniuk kell tehetségüket s ráadásul nem is akármi­lyen mezőnyben. A hazaia­kon kívül holland, nyugat­német s olasz ellenfelekkel kell megmérkőzniük a vég­ső győzelemért. A téli alapozást végzendő teremkérelmeikre sok hely­ről még választ sem kaptak, máshonnan is csupán nem­leges jelzés érkezett. Az idő pedig sürget: az ország egyetlen majorette csoport­jának tornateremre van szüksége Nyíregyházán. (kz) Megújuló műemlékek Tartósítják a kopjafákat A szatmárcsekei temetőt nemcsak Kölcsey Ferenc sír­emléke tette országos hírű­vé, hanem az itt található szépen faragott kopjafák is. Közülük mintegy hatszáz fel­újítását fejezik be ebben az évben az Országos' Műem­lékvédelmi Felügyelőség me­gyei építésvezetőségének dol­gozói. Valamennyit kiemelik a földből és tartósító anyag­gal vonják be. Mintegy 350- nek elkorhadt részeit pótol­ják, s 50—60 darabot újrafa­ragnak. A Vámosatyán lévő XIII. századi későromán stílusú templom festett famennyeze­tének utánafestését, vala­mint a gótikus ablakok, kő­faragó munkáit végzik je­lenleg a réstarrátorok. A tuzséri volt Lónyay- kastélyt nagy építészünk, Ybl Miklós építette át mai formájára a múlt század vé­gén. A kastély egyik épület­részének helyreállítását vég­zik jelenleg az építők. A nagyarányú felújítások után könyvtár és mozi kap helyet benne. Még az év első felében be­fejezik a szakemberek a sza­bolcsi — a Tiszántúlon az egyetlen Árpád-kori — ba­zilika famennyezetének fes­tését, valamint a villany be­szerelését. Kívülről az épü­letet esténként reflektorok világítják majd meg. (kántor) Fiatalkorú betörők bűnszövetkezete A fiatalkorú L. Károly kedve­zőtlen családi körülmények kö­zött nőtt fel. Édesapja meghalt, édesanyja újabb házasságot kö­tött, azonban az új házastárs magatartása miatt a család hely­zete még rosszabb lett. Általános iskolai tanulmányait sem fejez­te be, munkahelyeit állandóan változtatta, csak a csavargásai váltak rendszeressé. Barátait a vele azonos gondolkodású, köny- nyelműségre hajlamos társai kö­zül választotta ki. Egyre többet tértek be az italboltokba is, ahol gátlásaik mindinkább feloldód­tak. Hasonló tettestársának a hely­zete is. A fiatalkorú N. László családi körülményei sem köny- nyebbek. Édesapja a családot el­hagyta, édesanyja nem tudott kellően hatni az általános isko­lában is sok problémát okozó fiúra. A munkában ő sem tudta örömét lelni, jobban szeretett csavarogni. A hasonlóan gon­dolkodó barátok körében a könnyelmű fiatalkorút nem volt nehéz a bűncselekmény elköve­tésére rábírni. A fiatalkorú S. László amúgy is rendezetlen otthoni helyzetét csak rontotta, hogy édesanyja öt évvel ezelőtt más férfihez költö­zött, sokgyermekes családját ma­gára hagyta. A szorgalmasan dolgozó édesapa nem tudott meg­felelő figyelmet fordítani a rendszeres nevelést és ellenőr­zést igénylő S. Lászlóra. Az is­kolából kimaradt, mert egyre töbet hiányzott. A csavargás ná­la is a szabad idő eltöltésének egyedüli módja volt. A dohány­zás, az italozás egyre erősebb szenvedélye lett. Ehhez pedig pénz is kell. Ilyen előélet után vetette fel az egyik novemberi estén befejezett italozás után a fiatalkorú D. Károly N. Lászlónak: „Vegyük elő B. Bélának a szakmáját.” B. Béla, a fiatalkorú L. Károly mostohaapia. Az ő „szakmája” pedig a betöréses lopás volt. így került sor a záhonyi gáz­cseretelep, majd ugyanezen az estén a 38. számú vegyesbolt fel­törésére, ahonnan jelentős össze­gű pénzzel távozhattak. A sikertől felbúzdult a fiatal­korú L. Károly. Decemberben a fiatalkorú S. Lászlóval ugyan­csak a Záhonyi ÁFÉSZ 37. szá­mú iskolaboltjába törtek be, ahonnan a megtalált pénzt elvit­ték. A pénz azonban kevés volt, ezért visszatértek — a november­ben már meglátogatott — 38. sz. boltba. Most azonban a kísérlet­nél nem jutottak tovább. L. Károly és N. Béla előzetes letartóztatásban. S. László pedig a gyermek- és ifjúságvédő inté­zetben várja a fiatalkorúak bí­róságának ítéletét. Dr. X. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents