Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

1978. január 18. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Nem a „papír" miatt nemcsak képesítés nélküli pedagógusok vannak, hanem képesítés nélküli népművelők is. A megye művelődési házaiban — 8 művelődési központban 90 mű­velődési házban. 113 klubkönyvtárban — százharmincket- ten dolgoznak népművelői munkakörben. Közülük 108-nak van népművelési szakképesítése. A könyvtárakban több mint félezer tiszteletdíjas és hivatásos könyvtáros dolgo­zik. A főhivatású könyvtárosok száma 125. s minden har­madiknak van szakképzettsége. Hiba lenne a végzettség szerint ..mérni" a közművelő­dési eredményeket. Akárcsak a képesítés nélküli pedagó­gusok esetében — nem mindig a diplomával rendelkezők érik el a legjobb eredményeket. Tény viszont, hogy elkel­ne a megyében a mostaninál több, jól képzett népművelő. Az óhaj azonban itt is kevés. Nem szabolcsi sajátosság, ^hogy kevés a képzett köz- művelődési dolgozó. De az mar megyén belüli pluszgond hogy sok a kis község, a megye egy részén kedvezőtlenek a közlekedési viszonyok, nagy a tanyavilág. Ha még azt is hozzávesszük, hogy a megyében a lakosság iskolázottsági szintje még az országos átlag alatt van — az analfabéták aránya 4.6 százalék, (országosan 1.9), az érettségivel rendel­kezők aránya 9.6 százalék (országosan 15,6 százalék, felső­fokú végzettséggel a lakosság 2,3 százaléka rendelkezik (országosan 4.2 százalék) — aligha van csodálkozni való azon, hogy a friss diplomások nem tolonganak a megye művelődési intézményeinek kapujánál. Ezt nem várhatjuk a jövőben sem. ezért szükséges ..elébe menni" a leendő vagy éppen érettségi után a nép­művelésben elhelyezkedő fiataloknak. Ennek azonban elég sok akadálya van. A legfőbb, a szemlélet. Az teljesem ért- hétő., hogy az orvos nélkülözhetetlen. Addig mennek a köység vézetői. amíg sikerül találniuk a megépült orvosi lakaShbz, rendelőhöz orvost is. Sokszor már a középisko­lában „kiszemelik" a leendő orvost ösztöndíjszerződést kötnek vele. SOKKAL KEVÉSBÉ FORDUL ELŐ EZ, ha megépül a művelődési ház. Kevés az ösztöndíjas népművelő. A jövőt tervezők ritkán gondolnak komolyan arra, hogy a művelt­ség fejlesztése telies értékű szakembert kíván, aki ért a művelődő emberek lélektanához, ismeri a módszereket, ké­pes eljutni minden réteghez, szinte, minden családhoz. Ahol pedig felismerik ezt, belefáradnak a keresésbe, mert kevés a képesített népművelő. A megye két középis­kolájában kísérletként egy idő óta nehány osztályban nép­művelési alapismereteket is tanulhatnak a fiatalok. Arra jo ez. hogy lelkeltse az érdeklődést. A nyíregyházi főiskolán — három évfolyamon — öt- ven-hatvan fiatal tanul a népművelési szak nappali tago­zatán. Körülbelül ennyi a levelező hallgatók száma. A nép­művelési tanszéken kevés a szakember, a fiatal tanszék sok gonddal-bajjal küzd. De ami a fiatalokat legjobban érinti, a népművelői szak párosítása, amelyben ősztől újabb változtatást terveznek. Eddig a földrajzot vagy az oroszt választhatták másik szaknak. Már ez a két érdeklődés sze­rencsés találkozását feltételezte, hisz a népművelők inkább vonzódnak a humán tárgyakhoz. A tervek szerint ősztől (napoali és levelező tagozaton egyaránt) az orosz nyelv lesz a népművelés párja. Ez különösen a már dolgozó ké­pesítés nélkülieknek jelent újabb akadályt, akik munka mellett szeretnék elvégezni a népművelési szakot. Köztu­dott. hogy az idegen nyelv iránti vonzalom egy kicsit spe­ciális, elég korán kialakuló érdeklődés, s bizonyos nyelv- érzék is kell hozzá. Nem valószínű, hogy valamennyi to­vábbtanulásban érdekelt képesítés nélküli népművelő neki mer vágni az orosz nyelvnek. Még nem lenne késő átgon­dolni —1 az Oktatási és a Kulturális Minisztérium — ille­tékeseinek, s úgy alakítani a szakok párosítását, hogy job­ban megfeleljen a népművelő-utánpótlás céljainak. HA A NÉPMŰVELŐ SZAKKÉPZETLEN, nem jó a közművelődésnek, sem a képesítés nélkülinek. Nem a „pa­pír”, a nagyobb tudást jelző oklevél miatt szükséges a tanulás, a művelődést szervező-irányító szakember világ­nézeti, pedagógiai, lélektani, módszertani kultúráltságát modern korunk követelményei írják elő. Kötelezően. S mivel a nyíregyházi tanárképző főiskola a megye egyetlen — nemcsak Szabolcsnak képző — népművelőket kibocsáj- tó intézménye — szükséges figyelemmel kísérni a képzés szerkezeti-tartalmi változásait. Szorosan összefügg ez azzal, milyen ütemben növekszik a szakképzettek száma a megye művelődési intézményeiben. Páll Géza Nincs idő a megállásra Tavaszra készülnek Naményhan A havas határ csendes Annál nagyobb a zaj, a sür­gés-forgás a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet központjában. A hosszú gépműhelyben nyüzsgő élet folyik: forgácsol az eszterga, tüzes szikrát vet a hegesztő- pálca, s a kov,ácsműhelyben is izzik a fém. Szakosított műhelyek — Harminc gépszerelőnk van — mondja Szűcs Endre, műhelyvezető, — és hét mű­helyünk: esztergályos, he­gesztő. kovács, szerviz és három javító. Most: tervez­zük. hogy megnagyobbítjuk. Egyelőre a nagy gépeket csak a szabadban tudjuk ja­vítani. A szakosított műhelyekben december elején kezdődött a nagy munka. Addigra befe­jezték az őszi munkát, szál­lítást, s egyszerre nekilát­hattak a gépek felújításának, javításának. Tavaszig min­den erő- és munkagép sor­ra kerül. A traktoros el­mondja gépének a hibáját, ezzel is könnyíti a'szerelők munkáját. Persze ilyenkor sok rejtett meghibásodást is észrevesznek az ügyes kezű szakemberek. Az egyes szá­mú javítóműhelyben már a tavaszi lemosó permetezéshez készítik elő a gépekét. Itt Pásztor János irányítja a munkát. — Fő feladatunk most a permetezőgépek javítása. Da­rabjaira szedjük, megtisztít­juk, bezsírozzuk az alkatré­szeket, az elhasználtakat új­ra cseréljük. Rajtunk nem múlik a tavaszi növényvé­delem sikeressége. Kiütik a garázs falát A műhely mellett van a hegesztő- és forgácsolórész­leg. A hatalmas esztergagé­pen gyártják a hiánycikk al­katrészeket. Ahogyan Illés Endre esztergályos mondja: — Mindig akad bőven mun­kám. Jelenleg boronafogakat gyártok, összesen 538 kell belőle — mutatja a gép mel­lett feltornyozott négyszög­vasakból méretre, vágott fél­kész darabokat. A kettes műhelyben MTZ Szatmári Gyula és Tóth Béla Béla felvétele) —50-est szerelnek. Nem túl nagy a helyiség. Erre mond­ják azt, ha bemegy egy. ket­tőnek kell kijönni. De nem sokáig. A mellette levő ga­rázs falát „kiütik” és ezzel majd háromszorosára fog nőni a területe. S talán a vi­lágítást is jobban oldják meg, mert most inkább vakosko- dik a szerelő, mint lát a fél­homályban. Persze a gépek­nek tavasszal dolgozni kell, tehát sürgős a munka. A „Belorusznak" az első futó­műve hibás, a kuplungját és a vezérműtengelyét pedig ki- cséréltk. A másik bent lévő traktort — szintén MTZ 50-es — műszaki vizsgára készíti fel Szatmári Gyula és Tóth Béla. szerelés közbert. (Gaál Indulás februárban Jó a kovácsoknak — hallot­tam valakitől a szövetkezet udvarán — náluk állandóan meleg van. Ami azt illeti nem téves a megállapítás Csak azt nem tudom vállal­ná-e mindenki az állandó meleget és az ezzel együtt járó nehéz munkát. Igaz vál tozatos, mert most éppen boronafogakat készítenek, de nemsokára már ekevasat fognak kalapálni, utána a gyümölcsös kerítéséhez szűk séges szögvasakat csinálják Egy szövetkezet és gépmű hely elengedhetetlen tartozé­ka a jól felszerelt raktár. — Időben indulni, ez a lé­nyeg — mondja Szűcs Jenő raktárvezető. — Két és fél millió forintos készlettel ren­delkezünk. A legszüksége­sebb alkatrészeket raktáron tartjuk. Eddig anyaghiány miatt nem kellett abbahagyni javítást. A szövetkezetben re­mélik, ha az idő is engedi, februárban már indulhatnak az első munkagépek a ha­tárba. Sípos Béla Rozsda M a a termelőszövetke­zetek főbb munka­eszközei : az erő- és munkagépek, az önjáró be­takarítógépek milliárdokat érnek. Jól eső látvány, hogy a gépudvarokban, a műhe­lyek előtt javításra várva tucatjával állnak az MTZ— 50-esek, krisztálok és nem fehér holló a másfél millió forintot érő Rába-Steiger sem. Ami elszomorító, hogy az időjárás gátlás nélkül vé­gezheti és végzi is pusztító hatását. A korrózió (közis­merten rozsda) a téli ned­ves napokban milliós káro­kat okoz. Szakember véleménye, hogy a rozsda nyolc tíz szá­zalékkal csökkenti ősztől tavaszig a szabadban ha­gyott gépek értékét. Tud­ják ezt a gépek tulajdono­sai is és azt is, hogy a kor­rózió megakadályozásának vannak hathatós eszközei. Legjobb lenne mindenütt a fedett szín, de ezt a szű­kös beruházási keretek le­hetetlenné teszik. Marad a vegyi anyag, illetve a pony­vás-fóliás védelem. Sem az egyiket, sem a másikat nem alkalmazzák. A százezer forintot érő „csillaggarázsban". álló kombájnok tetején olvad el a hó. és a víz akadálytala­nul jut el a legérzékenyebb alkatrészekig is. így hiába való erőfeszítés a leggondo­sabb téli javítás is, mert a minden eresztékében rozs­dás gép. ha majd újra rnun- kába kell állítani, egy újabb javítást tiényel. Ha most rejtvényről lenne szó, akkor a feladvány megfejtése na­gyon egyszerű: mi az ol­csóbb : a gépek megvédése a rozsdásodástól százezrek ,árán, vagy tűrni a rozsdá- sodást, milliós nagyságban. Ebben az esetben nem a .helyes válasz az érdekys, hanem a helyes cselekedet. (S. E.) A NEB napirendjén: A tsz-ek munkaerő-ellátása A termelőszövetkezetek munkaerő-ellátásának hely­zetét vizsgálták a közelmúlt­ban a népi^eUenprök. A vizs­gálatról" "készült jelentést keddi ülésén vitatta meg a megyei népi ellenőrzési bi­zottság. Ezt követően a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelési tevékenységét aka­dályozó tényezők utóvizsgá­latának tapasztalatait össze­gezték a népi ellenőrök. VV csiszológép levágja az automa- * ' tát. Pali bácsi gondosan félrete­szi a gépet, kiegyenesedik a csigalép­csőn, zsebkendőt vesz elő, megtörli iz­zadt homlokát. — A földszinten nem bírja az áramkör — mondja a körülállóknak, a kapcsolóhoz ballag, felbillenti, s veszi újra a masinát. Száll a finom por a le­vegőben, a csiszolt falépcső új hangu­latot ad a lakásnak. Összetolt asztalok és székek, felcsa­vart szőnyegek. A Herman Ottó utcá­ban végzik a hiánypótlást és a hibaja­vítást. Hudák Pál a TÖVÁLL dolgozója, ősz hajjal, erős fizikummal, jó kedélyálla­pottal. Túl van már az ötvenen. Csiz­mája ismerősen kopog az új lakásokat övező járdalapokon. Egyedüli ember, aki kezdettől részt vett az építkezése­ken, ismeri történetét, az építés apró részleteit. Csinált mindent. Volt raktá­ros, művezető-helyettes, segédmunkás, szakmunkás, ahogy a helyzet kívánta. Ö vezeti a néhány főből álló hibajavító csoportot is. Pali bácsinak szólítják munkatársai és a lakók is. Tudja, ki­nek milyen gondja van. A fiatal szak­munkások hol lelkesen, hol zsörtölődve végzik kérésbe foglalt utasításait. — Tiszaeszláron lakom. Onnan já­rok be naponta Nyíregyházára. Estére az autó a KótajL úton vesz fel, s visz a többi munkással együtt haza. Reggel jövünk újra. Ha valamilyen anyagra van szükség, bemegyünk a központba, ha nem, egyenesen idejövünk. Az egyik szomszédból középkorú férfi lép a szobába. — Pali bácsi, az üv ;et mikor te­szik fel? — kérdezi. A kérdezett csak felnéz, szereli a kor­látot, munka közben válaszol. — Az üveg kész van. csak ki kel­lene hozni a Simái úti telepről, de most nincs kocsi. — Én holnap reggel elhoznám ko­csival. ha valaki eljön velem érte — mondja bizonytalanul a kérdező. — Akkor holnap beszaladunk érte és felszereljük — feleli Pali bácsi. A lakó megnyugodva távozik. A karfát, amit szerel, ő maga hozta ki biciklin. Egyenként lehetnek olyan két és fél méteresek. A Makarenkón és a Búza utcán jár. Munka közben nagy sapkáját maga mellé teszi kézközeiben, s szótlanul dolgozik. Ha végez, összesze­di a hulladékot és a szerszámokat, a fiatal szakmunkásokat is .sürgetve tá­vozik. — Tizenöt évig dolgoztam Perecesen. ,i bányában — mondja, s közben szer­számot cserél. Mindennap hazajártam innan is. Naponta három órát tett ki \z út, száznyolcvan kilométert utaztam. Apám hazahívott, azt akarta, hogy gaz­dálkodjak. Két évig csináltam, de nem ment. A TÖVÁLL-nak megalakulásától dolgozója vagyok. Igyekszem rendesen dolgozni, vezetőim megbecsülnek. Nem könnyű a mi munkánk. N | em fűzi tovább a szót. odaszól a mellette álló fiatal kőművesnek, hogy hozzon a raktárból egy fűrészla­pot. Majd folytatja: — Tetszik tudni, nem szeretjük mi a hibajavítást. Ha beköltöztek a lakásba, nem könnyű radiátort szerelni. Vigyázunk a búto­rokra, d;> az ilyen munka óhatatlanul piszokkal jár. összeszedi a szerszámo­kat, a szőnyegre rakott fóliát, s készül haza. Amikor személyautóra invitálják nevetve mondja: — Szeretek gyalogolni, mert nem fázik a lábam. — S gyalog indul a s Hétben a Kótaji útra. Tóth László METRIPOND, Fehérgyarmat Jobb munkafeltételek, új gépek Komoly szerep vár a mér­leggyártásban a METRI­POND fehérgyarmati gyár­egységére. A KGST-szakoso- dás keretében a mechanikus mérlegek egyik gyártóbázisa lesz az üzem, ahol az ehhez szükséges fejlesztések meg­valósításán dolgoznak. A be­ruházásokról, a távlati ter­vekről dr. Mészáros Lajostól, a vállalat hódmezővásárhelyi központjának fejlesztési fő­mérnökétől kértünk tájékoz­tatást. A kis üzemben ebben az évben teremtik meg a na­gyobb önállóság feltételeit,. miután ezt a fejlődés is meg­követeli. A termelés értéke ugyanis elérte a százmillió forintot, a létszám, pedig kö­zel 400 főre nőtt. Az üzem­ben technológiai rekonstruk­ciót hajtanak végre, hogy eleget tegyenek a szocialista országokba irányuló export­kötelezettségeknek. A sza­kosodás keretén belül példá­ul itt gyártják az állatmérle­geket, a későbbiekben ez lesz a gyártás gerince. Mellette a tolósúlyos mérlegek gyártása szerepel nagyobb aránnyal. A helyi műszakiak is részt vesznek a gyártmányok kor­szerűsítésében, a gyártás- technológia kialakításában. A jelenlegi fejlesztések másik része a munkafeltéte­lek javítását célozza. Az ide­iglenes fűtést felváltja a köz­ponti fűtés, melyhez a szeré­lés már megvan, s még az idén őszre elkészül a kazán­ház az ÉPSZER kivitelezésé­ben. Az építkezés és szerelés mintegy 12 millió forintba kerül. Elkészültek egy 500 dolgozót befogadó szociális és irányító épület tervei is, amelynek kivitelezése való­színűleg csak 1979-ben kez­dődhet el. Ez teremti meg a lehetőséget a létszám továb­bi bővítésének. A kétszintes épületben a fekete-fehér öl­töző mellett helyet kap az üzemi étterem is. Folyik egy új csarnok ter­vezése, amelyben az ipari ta­nulók képzése történik majd. A 300 négyzetméteres csar­nokban lakatosokat, forgácso­ló, hegesztő és villanyszerelő szakmunkásokat képeznek. Ennek a beruházásnak az értéke a gépekkel együtt mintegy 8—10 millió forintot tesz ki. Az említett fejlesztések adják az alapot a következő ötéves tervben várható fejlő­désnek is. Újabb létszámbő­vítéssel, valamint a termelés további korszerűsítésével szá­molnak a METRIPOND-ban, valamint egy új üzemcsar­nok építése is szerepel a táv­lati tervekben. L. B. csőn ijjtép Fa

Next

/
Thumbnails
Contents