Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-18 / 15. szám
I XXXV. évfolyam, 15. szám ARA: 8« FILLER 1918. január 18., szerda MA Hajózás a Tiszán (2. oldal) Olvasóink írják (7. oldal) Plenáris ülés Belgrádban Cserebere „EGYESEK MEGVESZNEK EGY CIPŐT, öt hónapig hordják, utána lerúgják a sarkát, felfeszítik; a ragasztást, s mennek reklamálni. Mivel hat hónapig szól a jótállás, ezért a boltban újra cserélik a cipőt, a nyárit immár télire és viszont”. Olyan vád ez, amely a gyártók és kereskedők részéről hangzik el, bírálják azt az előírást, hogy a cipők minőségét fél évig kell garantálni a gyárnak, az eladónak. S tegyük hozzá, hogy valóban vannak esetek, amikor igaz az állítás. Ám a teljesség kedvéért jegyezzük meg azt is, hogy nem ez a jellemző. Ugyanis a statisztikák szerint a cserére visszavitt cipők négyötödét két hónapig sem viselték, amikor jelentkeztek a gyártási hibák, amikor a vevő bosszankodva kereste a blokkot, hogy visszavigye a használhatatlanná vált lábbelit. S ahányan vanak, akik visz- szaélnek a ^hathónapos cserélési határidővel, legalább annyi azoknak a száma, akik nem őrizgetik a blokkot, hanem csak füstölögnek a cipőiparra, amikor felválik a cipő talpa, leszakad a csatja néhány hetes viselés után. A reklamációs eljáráson ennek ellenére változtatni kell. Hiszen egy öltés, egy csat pótlása miatt a szemétbe dobni egy teljes egyébként hibátlan cipőt felesleges pazarlás. De a sokat emlegetett minőség ugyancsak változtatást kíván, mégpedig nem úgy, hogy engedünk a követelményekből. A szabolcsi cipők sem kivételek, amikor erről beszélünk. Mert igaz, hogy exportra, sok esetben tőkés exportra kerül a megyében dolgozó vállalatoktól, szövetkezetektől a cipők egy része. Az exportnál sokkal kínosabban vigyáznak a minőségre, mintha hazai piacra termelnének. S akadnak olyan üzemek is, amelyek csak az exportrendeléseknél érzik, hogy mennyire nőttek külföldön is a minőségi követelmények, j mennyire nehezebb az el- j rontott hírnevet vissza- j szerezni. EGY DARABIG — reméljük mmtl rövidebb ideig — még a cserebere lesz a jellemző a cipőboltokban, áruházakban. A gyári szalagoknál a tech- j nológiafegyelem megszi- I lárdításán, az ellenőrzés szigorításán múlik, hogy j mikor következik be gyökeres változás. L. B. Az új-belgrádi „Száva” kongresszusi központban — 25 napos szünet után — kedden délelőtt plenáris üléssel folytatta munkáját a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada küldöttségeinek kontinensünk biztonsága és együttműködése kérdéseiről tárgyaló találkozója. Az ülésen Sztefan Sztajkov, Három napig marad a baj- konuri űrrepülőtér orvosainak megfigyelése alatt Vlagyimir Dzsanibekov és Oleg Makarov, a Szojuz—26 űrhajóval hétfőn visszatért két szovjet űrpilóta. A Szál jut űrállomáson maradt társaik viszont pihenőnapot kaptak keddre, a hétfői nehéz nap után. A szovjet rádióban egyébként érdekes interjú hangzott el arról, miért ' került sor az „űrhajócserére”. Az egyik és igen fontos -ok az volt, hogy az űrhajósok gyakorolják az alkatrészek átszerelését a világűrben. Nagy jelentőségű volt azonban az, hogy az űrállomás „tatjáról”, a hátsó bejárattól elkerüljön az ott lévő űrhajó. A Szojuz—26 mint emlékezetes, a „hátsó bejáratnál” kötött ki, mivel nem volt biztos, hogy az első nagykövet, a bolgár küldöttség vezetője elnökölt. A küldöttségekre a következő hetekben az a feladat vár, hogy megszövegezzék és elfogadják a találkozó záró- dokumentumát és megállapodjanak a következő, belgrádi típusú értekezlet színhelyében és időpontjában. A magyar küldöttséget dr. Petrán János nagykövet vezeti. bejárat használható. Az ekkor elvégzett, majd a Szojuz—27 kikötése után mindkét űrhajóval elvégzett kor- mányozási és irányítási próbák azt mutatták, hogy két kikötött űrhajóval az űrállomás orientációja valamivel bonyolultabb, mint önállóan. A korábban egy — a hátsó bejáratnál lévő — űrhajóval elvégzett hasonló próbákkal kiderült, hogy ilyen esetben a súlypontelhelyezkedés az űrkomplexumban meglehetősen kedvezőtlenül alakul és a kormányzás megnehezül, mivel a kormányhajtóművekből kiáramló gázoknak az űrhajó bizonyos mértékig útjában/ áll. Ezért jobb, ha a két űrhajó közül az marad az űrállomással összekötve, amelyik az orrrésznél, az eredeti főbejáratnál „kötött ki”. április 16—23: szakszervezeti világkongresszus Az április 16-tól 23-ig lezajló IX. szakszervezeti világ- kongresszus színhelyén, Prágában kedden nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a tanácskozás előkészületeiről a Szakszervezeti Világszövetség és a Csehszlovák Központi Szakszervezeti Tanács vezetői. Pierre Gensous, a prágai székhellyel működő SZVSZ főtitkára mindenekelőtt a kongresszus legfőbb vonására: széles körű demokratikus képviseleti lehetőségeire, „nyitottságára” mutatott rá. A továbbiakban ismertette azt a két fő . dokumentum, tervezetet, amely a IX. kongresszus elé kerül. A főtitkár ezután újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy a szakszervezeti világkongresz. szusra mintegy 5—600 küldőt, tét várnak Prágába. Jeruzsálem: Izraeliegyiptomi tárgyalás Az izraeli—egyiptomi— amerikai külügyminiszteri tanácskozás kedden délelőtt 11 órakor kezdődött a jeruzsá- lemi Hilton-szállóban. A három külügyminiszter rövid nyilatkozatot olvasott fel, majd az egyiptomi és az izraeli fél egy-egy dokumentumot adott át egymásnak. Ugyanezen az ülésen elfogadták a végleges napirendet is. A 17 perces megnyitóülés után egyórás szünetet iktattak be, majd zárt ajtók mögött negyedórás eszmecserét folytattak. A zárt ülésen az izraeli és az egyiptomi fél egy-egy dokumentumot cserélt, amelyben mindegyikük kifejti a napirendi pontokkal kapcsolatos álláspontját. Egyidejűleg átadták a dokumentumok másolatát a tanácskozáson jelenlévő amerikai küldöttségnek. Elhatározták, hogy az egyiptomi—izraeli politikai bizottság szerdán délután tartja legközelebbi ülését. NEGYEDIK HÓNAPJA TART a nyírgelsei almatárolóban az alma feldolgozása. A hűtőtárolóban ősszel 1200 vagon almát tároltak be, s most napi 10—12 vagon hagyja el az tizem területét. A korszerű, súlyra és nagyságra osztályozó Roda-gépsor mellett 180 asszony és lány válogat, csomagol. A csomagolt almát a HUNGAROFRUCT exportra szállítja. Bajkonurban a Szojuz legénysége Szabolcsi termékek külföldre Növelik a szolgáltatást megyénk ipari szövetkezetei Havasi János, a RAFAFEM hegesztője hidraulikus kézitargonca emelővilláját hegeszti. (Hammel József felvétele) A megye iparának más ágazataihoz hasonlóan az ipari szövetkezetek termelése is az ötéves terv éveire meghatározott ütemnél dinamikusabban fejlődik. A szövetkezeti ipar 1978. évi összes árbevételét mintegy 2,3 milliárd forintra tervezik és ez 13—15 százalékkal nagyobb az 1977. évi bázisnál. Az ipari szövetkezetek kapacitásának túlnyomó részét már az elmúlt év utolsó hónapjában lekötötték. Különösen vonatkozik ez a gépiparhoz tartozó szövetkezetekre. Az 1978. évi tervben új gyártmányok készítése is szerepel és nagy arányokban növekszik az exportra termelés. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet például növeli a szovjet megrendelésre készülő transzformátorszekrények gyártását és tervezi a komplett transzformátorok gyártásának bevezetését. Az ELEKTERFÉM szövetkezet már korábban megkezdte az előkészületeket egy új technikai tv-játék kísérleti gyár. tására. A termelésfejlesztésben a cipőipari ágazatban várható a legnagyobb fellendülés. Erőteljesen növelik a tőkés piacra való gyártást, az erre tervezett kapacitás több mint felét az elmúlt év végén lekötötték. Növekszik a szocialista országokba irányuló exportarány is. Az építőipari szövetkezetek 19Í8. évre ösz- szesen 480 millió forintos termelést terveztek. A kapacitás 77 százaléka már lekötött, de feladat, hogy az ötéves tervben előirányzott lakásépítés 1978-ra jutó része megvalósuljon. A szolgáltató iparban nem lehet előre pontos adatokkal meghatározni a termelés mértékét, hiszen a legtöbb esetben a termelés nagyságát a lakossági megrendelés határozza meg. Az ipari szövetkezetek ennek ellenére 1978-ra 104,5 millió forint értékű javítást és szolgáltatást terveznek, jóval többet, mint amennyit 1977-ben végeztek. HATVAN ÜZLET REKORDJAI Milliárdos iparcikkforgalom 27 esztendő = 1 milliárd forint: a megyei iparcikkkiskereskedelmi válhatnál vetették papírra az első látásra is sokat mondó számokat. Vagyis 1950-es alapítása óta 1 milliárd forinttal nőtt meg a vállalat forgalma. A kezdeti 54 millióval szemben ugyanis 1977-ben nem kevesebb, mint 1 milliárd 54 milliót forgalmaztak a vállalat kisáruházai, üzletei. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy újabb taggal gyarapodott a szabolcsi „egymilliárdosok klubja”. A jelentős eredményhez hozzájárult az ezer fős kollektívának a jubileumi munkaversenyben tett felajánlása maradéktalan teljesítése. Az év elején 54 szocialista brigád vállalt terven felül újabb és újabb feladatokat. A vállalat 22 ezer négyzetkilométer alap- területű üzlethálózatában tavaly 234 millió Ft más megyéből beszerzett árut kínáltak a vásárlóknak. A nagykereskedelmi vállalatoktól beszerzett áruból 340 milliónyit adtak el, s termelőeszköz-kereskedelmük forgalma is meghaladta a 100 milliót. A 60 üzletben egy év alatt 4 millió 915 ezer 539 vásárlót szolgáltak ki. (E szám tanúsága szerint a megye valamennyi lakója átlagosan 8 ízben fordult meg az ipar- cikk-kisker boltjaiban.) Az egymilliárdos forgalom kötelez. Többek között a választék szélesítése mellett a még hatékonyabb üzem- és munkaszervezésre, az udvarias és figyelmes kiszolgálásra, s a bolti hálózat bővítésére is. Az idén bevezetik a minta utáni értékesítést. A vásárló kiválasztja a kívánt árut, amelyet azután házhoz szállítanak. Ugyancsak konkrét terv 1978-ra, hogy átalakítással, rekonstrukcióval gazdagítják Kisvárda kereskedelmi hálózatát. Már meglévő boltokat költöztetnek át új helyre s ezzel egy kultúr- cikk- és műszaki kisáruházat nyitnak. (kz).
