Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

1978. január 14. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Ron­gálok E gy este a megye- székhelyen megdöb­benést keltett a mátészalkai vonat érkezé­se. A szerelvény három ablakának és két ajtajá­nak üvege törött volt, a le­szálló utasok cipője alatt üvegszilánk ropogott. Sajnos, megyénk területén még mindig gyakori a vasúti járművek és az au­tóbuszok rongálása. A nyíregyházi vontatási fő­nökség műszaki kocsiszol­gálatánál elkészült a sta­tisztika, amely szerint 1977-ben a nyíregyháziak­nak 173 esetben kellett szándékos rongálás okozta károkat helyreállítani. A javítási számla végösszege nagyjából egy Trabant árával egyenlő: 42 ezer forint. ... Hasonló értékű javításo­kat végeztek a záhonyi, a mátészalkai, a debreceni stb. vasutasok. A debrece­ni vasútigazgatóság éven­te csaknem egymillió fo­rintot fizet a megrongált kocsik javítására. Az ösz- szeg csak az anyag árát és a munkadíjat jelzi, a nép- gazdasági kár ennél sok­kal nagyobb. Mert a sú­lyosan megrongált kocsi­kat a szerelvényből kiso­rolják és műhelybe von­tatják. A javítás ideje alatt a kocsi „nem keres” a MÁV-nak, a rongálást az utasok is bánják, hiszen a rövidebb szerelvényen nagyobb a zsúfoltság. A MÁV kocsiparkja még mindig szűkösnek mond­ható, tehát a forgalomnak szüksége van valamennyi személykocsira. Az ablaktörések mellett gyakori a tükörlopás, szá­mos esetben vandál mó­don felhasítják az ülése­ket, eltépik a függönyöket. A villanyégők pótlására oly gyakran van szükség, hogy ezek már nem is sze­repelnek a statisztikában. Jó tudni: a vasúti égők sem a lakásokban, sem a barkácsműhelyekben nem használhatók. Különösen ősz végén és télen hiá­nyoznak az égők. Néhány diákot már tettenértek, de jó lenne, ha osztályfőnöki órán is foglalkoznának a kulturált utazással. Az sem ártana, ha minden vo­nalon választanának, vagy kijelölnének egy diákot, aki a bejáró tanulók kö­rében felelne az utazás rendjéért. A kár nagyobb részét természetesen nem diá­kok, hanem felelőtlen, ko­molytalan felnőttek okoz­zák. Leleplezésük, illetve tevékenységük megelőzé­se közérdek. A szolgálat­ban lévő jegyvizsgáló hi­vatalos személynek tekin­tendő, neki munkaköri kötelessége a megelőzés és a feljelentés. A szolgá­laton kívüli vasutasok a debreceni vasútigazgató- ságtól pénzjutalmat kap­nak, ha „fülőncsípik” a rongálókat. A jószándékú és bátor utasok is jutal­mat kapnak a megelőzé­sért, vagy a feljelentésért. Jutalmuk egy menettérti (retur) jegy. Ezt kérhetik bárhonnan bárhová, akár Zajtárói Pécsre. A feljelentőt mind a vasúton, mind a rendőrségen véde­lem illeti, s nevét nem hozzák nyilvánosságra. A rongálóknak megálljt kell parancsolni, s nem csupán a jutalomjegyért, — első­sorban a kulturált utazás érdekében. Nábrádi Lajos vezett 150 mázsa hektáron­kénti átlaggal szemben 192 mázsát szedtünk. Plusz 20 hektárra több palántát kellett nevelni, ez 60 ezer darab. A Váci Mihály ifjúsági Szocia­lista Brigádban dolgozó fiata­lok ezt biztosították. „Tolnai Ferenc a párttitkár hozzá­fűzte: „Jórészt e helytállás­nak köszönhető, hogy a ter­vezettet 25 százalékkal sike­rült túlteljesíteni. Szocialis­ta szerződést kötöttünk a Nyíregyházi Konzervgyárral. A paradicsomot konténerek­ben takarítottuk be., sűrít­ménylé formájában szállítot­tuk. Javultak a munkakö­rülmények, a fizikai munkán könnyítettünk. A növényvé­delmi munkákat pedig heli­kopterről biztosítottuk.” Mudri Barnabás egy másik fontos kezdeményezés meg­valósítását említette: „Párt­ós gazdaságvezetői egyetér­tés eredménye, hogy tavaly tagjai lettünk a Virginia do­hánytermesztési rendszernek. Korszerű technológiát ve­zettünk be a dohánytermesz­tésben. Jórészt ennek az eredménye, hogy 110 hektá­ron a tervezett 13 mázsa he­lyett 15,6 mázsát termeltünk hektáronként szárazon! A dohánymunkában főképpen a nők álltak helyt.” Illik szólnom arról is, hogy a „vácis” fiatalok ebből a munkából is kivették a ré­szüket, mert a nyolc órai al- maszüretelés után még min­degyik 4 órát vállalt a do­hánymunkában”. Pótolták a kiesést Dr. Panyi György elnök- helyettes az állattenyésztés­ről szólt: „A tejtermelésben 32 literrel maradtunk le a tervezettől. Ami itt „elú­szott”, pótolta a vágómarha, sertés és a gyapjú. Vágómar­hából a tervezett 840 mázsa helyett 1513 mázsát értékesí­tettünk, sertésből az 1224 mázsával szemben 1404 má­zsát, gyapjúból pedig 8 he­lyett 93 mázsát. Báránysza­porulatunk is az előírt 1770 darab helyett 2174 lett. így aztán nemcsak „összeért” az állattenyésztési árbevételi tervünk vége, de még túl is teljesítettük: 10 millió 600 ezer helyett 14 millióra”. Tolnai Ferenc: „Túlzás nél­kül megállapíthatjuk, hogy az aratás, az őszi betakarítás sikere a párttagok e kezde­ményezése nélkül nem lett volna olyan zökkenőmentes, mint volt. Tíz ünnepi műsza­kot kezdeményeztek a párt­tagok. Vállaltak, bizonyítottak Buries Sándor: „Ha vagont kellett pakolni, vasárnap csináltuk. Gépkocsivezetők­kel, traktorvezetőkkel vállal­tuk ezt a munkát. Tolnai Ferenc: „Hat új párttagot vettünk fel. Első­sorban azok közül, akik pél­dát mutattak abban a min­dennapos küzdelemben, ame­lyet a határozatok végrehaj­tásáért tettünk. Vállaltak pluszáldozatokat és bizonyí­tottak. Közülük öt a fiatal, s mind fizikai munkás.” ★ Kezdeményezés, következe­tesség a határozatok végre­hajtásában. Bizonyára sok szó esik majd róluk a februári párttaggyűlésen. Okkal, mert jelentős lendítői voltak a si­kereknek. Farkas Kálmán H arminc év körüli fér­fi állított be az illat­szerboltba. — Egy szép manikűrkész­letet szeretnék venni — mondta az elárusítónőnek. — Sajnos, manikűrkész­lettel nem szolgálhatunk — hangzott a válasz. A vevő meglepődött: — Nem? De hiszen a ki­rakatban van kettő is! — Igen, kérem — mond­ta az eladónő —, csakhogy éppen a napokban rendez­tük a kirakatot, és majd csak két hónap múlva nyit­juk ki megint. Addig nem vehetjük be a kinti árut. A fiatalember csalódott arcot vágott: Hát akkor nem vehetem meg? Nekem pont az tet­szik. — Kérem — hangzott a válasz —, ha ön ragaszko­dik hozzá, akkor most tes­sék kifizetni az árát. adunk róla egy jegyzéket, és két hónap múlva, amikor majd LEHETNE JOBBAN ? A minőség A megye további dinami­kus fejlődése attól függ, mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anya. gi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység nö­velésével, a termék- és ter­melésszerkezetnek az eddigi­nél gyorsabb ütemű válto­zásával lehet a piaci igé­nyekhez jobban alkalmaz­kodó termelést megvalósí­tani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdezünk meg mun­kásokat és vezetőket, ho­gyan lehetne jobban dol­gozni, gazdálkodni? — Ha az a mérce, hogy cipőink egyre kelendőbbek, akár elégedettek lehetünk. A kereslet felér egy minő­ségi bizonyítvánnyal. De ha tudjuk, hogy mennyi min­den nincs még jól, kezdve az anyagellátással és végez­ve a munkaszervezéssel, örömünk már korántsem olyan nagy. Amikor azt boncolgatjuk: hogyan javít­ható a minőség, akkor az összetevőket két részre kell osztani. Az egyik csoportba a rajtunk kívülálló okok, a másikba pedig a házon be­lül orvosolhatók tartoznak. — Jobb anyag, jobb mi­nőség. Ez közhely lenne, ha nem érkezne hozzánk tétel­számra a selejtes bőr. Pécs­ről éppen úgy, mint .Indiá­ból. Az igaz, hibás anyaggal nem dolgozunk. De, amed­dig a szabász a rossz anya­got kicseréli, értékes időt veszt. Ha pótolni akarja, gyorsabb munkára kény­szerül. Ez gyengébb minő­séget okozhat. — Gépeink régiek, alkat­részt évek óta nem kapunk. A tisztázó késeink olyanok néha mint a fűrész; amit Tizenhat új termék gyár­tását kezdték meg január el­ső napjaiban a HÖDIKÖT tiszalöki gyáregységében. Mind a 16 termék felsőruhá­zati kötöttáru: férfi, női és gyermekpulóverek, valamint formás gyermekmelegítők. Többek közt polyamid, pol­beszedjük a kirakati árut, meg tetszik kapni a készle­tet... A vevő nem olyan arcot vágott, mint aki el volna ragadtatva ettől a megol­dástól. Fül­védő — De kartársnő — mondta — nekem máris kell a készlet. Ma van a fe­leségemnek a születésnap­ja. Csak nem képzeli, hogy két hónapig várok egy ma­nikűrkészletre, csak azért, mert maguk kényelmesek és nem hajlandók a kiraka­tot kinyitni... !? — Sajnálom, kérem, de FARKAS FRIGYESNE elrontanak, kézzel kell ki­javítanunk. Ez is idő, a ter­vet viszont teljesíteni kell... — De akadnák belső problémák is. Nem jó a munkaszervezés. Néha semmi dolgunk sincs, más­kor viszont ki sem látszunk a munkából. A rohammun­ka pedig rosszabb árut eredményez. Ebben fiatal technikusaink a hibásak, nekik kellene jobban fi­gyelni a tennivalók egyen­letes elosztására. Ide tarto­zik az is, hogy a lökésszerű termelés a meo munkáját is befolyásolja. Időnként szinte elvesznek a cipőtö­megben, és ilyenkor a hi­bás lábbeli is könnyebben átcsúszik. Néha még tech­nológiai fegyelmezetlenség is előfordul, de ezen a DH- munkamódszer bevezetése sokat változtatott már. — Szemléleti változás is szükséges a minőség továb­bi javításához. Sokan a mennyiség bűvöletében él­nek, közben elfeledkeznek arról, hogy az sem mindegy, milyen a tőlünk kikerülő cipő. — Az a véleményem, hogy a vezetők és beosztot­tak szorosabb kapcsolata, a szövetkezeti demokrácia jobbá tétele is sokat segít­het. Lejegyezte: Speidl Zoltán ester és acril alapanyagból gyártják a karcsúsított vona­lú cikkeket. Nagy részük ta­vaszra és nyárra készül — a nyár hangulatos, élénk és pasztellszíneiben. Az új ter­mékekkel együtt közel 50 féle modellt gyártanak a ti­szalöki gyáregységben. ennek ez a módja — felelte az elárusítónő. Ebben a pillanatban egy másik vevő nyitott be az üzletbe. Idősebb férfi volt, közel a hatvanhoz. A tár­cájából kis papírblokkot vett elő, és odanyújtotta az eladónőnek: — Kérem, én két hónap­pal ezelőtt vettem itt egy pár fülvédőt, de akkor nem kaptam meg, mert kint volt a kirakatban ... A z elárusítónő közbe­vágott: — Igen, kérem, em­lékszem is rá. Most már meg tetszik kapni a fülvé­dőt, mert a héten kivettük a kirakatból. — Köszönöm szépen — mondta az idős úr —, de nem lehetne inkább átcse­rélni valami másra? — Mire, kérem? — Fagykenőcsre, mert közben megfagyott a fü­lem. Heves Ferenc Télen is épül A téli hideg idő ellenére is dolgoznak Nyíregyházán, a Kun Béla utcai négy tízemeletes lakóház külső szerelési munkála­tain. Képünkön: Zámbori Lajos és Hamerszki András, a SZÁÉV dolgozói a házgyári elemeket a nagy teljesítményű daruhoz kapcsolják. Tiszalök, HÖDIKÖT: Tizenhat új termék tavaszra, nyárra Kemény munka a sikerért Kerékasztalnál a példamutatásról a nyírmada—pusztadobosi tsz-ben Almási István, az üzem­gazdászokra jellemző pon­tossággal sorolta: „Az 1976­os eredmények alapján 77- ben kiváló szövetkezeti gaz­daság címet nyertünk, KISZ- szervezetünk a KISZ K. B. kiváló ifjúsági szervezete lett. Öt-öt brigádunk nyert szoci­alista, illetve zöldkoszorús címet. Csoba Gyula, a tehe­nészünk a kistenyészetek kö­zött meghirdetett megyei versenyben 3180 literes tejr termelési átlaggal első lett és 10 ezer forint jutalmat ka­pott. Szerződés a gyárral Ezt a véleményt osztották a többiek is. Emlékezetes határozatokat fogadtak el a zöldségprogram megvalósítá­sára, a dohánytermesztés gé­pesítésére, az állat és állati termékek értékesítésének nö­velésére. Sőt, a pártszerve­zet a termelési előirányzato­kat még meg is „fejelte”. Er­ről szólt Buries Sándor: ,',Üzemi tervünk paradicsom­ból 50 hektár termelését ír­ta elő. Ezt vitatta a pártve­zetőség, taggyűlés. Különbö­ző fórumok és a párttagok, pártonkívüliek javaslatára növeltük 70 hektárra. A ter­Sikeres esztendőt zárt a nyírmada—pusztadobosi Béke Tsz. Ehhez jelentősen hozzájárult a pártszervezet termelést segítő munkája, a kommunisták helytállása és példamuta­tása, s az a következetesség, amelyet a helyi párthatároza­tok végrehajtásában tanúsítottak. Február 17-én kerül sor az év végi beszámoló taggyűlés­re, amelyen a nyírmadai I-es alapszervezethez tartozó 60 párttag minősíti majd a múlt esztendőben végzett munkát. Erről esett szó a szerkesztőségi kerekasztal-beszélgetésünkön. Partnereink voltak: Almási István üzemgazdász, Buries Sán­dor kertészeti agronómus, párt vezetőségi tag, Mudri Barna­bás, a növénytermesztési ágazat vezetője, KISZ-titkár, dr. Panyi György tsz-elnökhelyettes és Tolnai Ferenc, a pártszer­vezet titkára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents