Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 14. A bizalom és barátság légkörében tárgyalt Moszkvában Bumedien KOMMENTÁR-Egy csempész­botrány L isszabonban Ed- mundo Pedro, a szocialista párt or­szágos titkárságának tag­ja csempészbotrányba ke­veredett és letartóztatták. „Legalább valami csoda­szert csempészett volna be Portugáliába a politi­kai válság megoldására!” tréfálkoznak az ismert po­litikus, parlamenti képvi­selő, a rádió és televízió igazgató tanácsa elnöké­nek rovására. Komolyra fordítva a szót, ha Pedro úr nem is, a kommunisták annál in­kább szeretnének kiveze­tő utat találni a jelenlegi zsákutcából. Ennek érde­kében tárgyalásokat foly­tatnak a szocialistákkal. Nem újkeletű a megálla­pítás, hogy a lisszaboni válság ellenszere a két munkáspárt közös fellé­pése lenne, amitől viszont Mario Soares mind ez ide­ig mereven elzárkózott. A megbeszélések egye­lőre nem sok eredmény­nyel jártak, s valamiféle közös nevező kialakításá- sáról még nem lehet be­szélni. Csupán arról van szó — mint azt Alvaro Cunhal, a Portugál Kom­munista Párt főtitkára sajtóértekezletén kijelen­tette —, hogy normalizál- ni akarják a PKP és a PSZP kapcsolatát, egy­szersmind kiutat keresve a politikai válságból. A Soares tárgyalásai nyomán körvonalazódó kabinet viszont aligha lesz alkalmas arra, hogy tartósan stabilizálja a lisz- szaboni helyzetet. A lvaro Cunhal utalt az általános vá­lasztások esetleges előbbre hozására, mint a politikai válság megoldá­sának mindenkor lehetsé­ges módjára. Mindig nehéz felmérni, miként alakul egy országban a voksok aránya. Különösen bo­nyolult jóslásokba bocsát­kozni Portugáliával kap­csolatban. Annyi azonban bizonyos, hogy a megol­datlan gazdasági kérdések halmozódása aligha hasz­nált Soares pártja nép­szerűségének. Gy. D. Pénteken a moszkvai Kremlben befejeződtek a tár­gyalások Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke, Mihail Szusz- lov, az SZKP KB titkára, Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjai és Huari Bume­dien, az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaság el­nöke, a forradalmi tanács el­nöke között. A pénteki zárómegbeszélé­seken áttekintették a Szov­jetunió és Algéria közötti együttműködés további meg­szilárdításának fő irányait. A Vietnam és Thaiföld elha­tározta, hogy meggyorsítja a két ország kapcsolatainak normalizálására irányuló lé­péseit, szélesíti a kezdeti eredmények körét — tűnik ki a Nguyen Duy Trinh vietna­mi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter hivatalos thaiföldi tárgyalásairól ki­adott közös közleményből. A szívélyes és baráti lég­körben folytatott tárgyalások két ország népét a testvéri szolidaritás szoros szálai fű­zik egymáshoz az imperializ­mus ellen, a békéért a nem­zeti függetlenségért és a tár­sadalmi haladásért folyó harcban. A megbeszéléseken, amelye­ket a bizalom, a barátság és a kölcsönös megértés légköre jellemzett, folytatták elsősor­ban — a Közel-Kelettel és Afrikával kapcsolatos — né­hány időszerű nemzetközi probléma megvitatását. Meg­állapították, hogy a Szovjet­unió és Algéria azonos né­zeteket vall e problémák megoldását illetően. két legfontosabb eredménye: 1. A felek megállapodtak nagykövetségek kölcsönös fel­állításában, illetve a nagykö­vetek mihamarabbi cseréjé­ben. 2. A két külügyminisz­ter kereskedelmi, gazdasági és műszaki együttműködési egyezményt írt alá a szoro­sabb kapcsolatok megterem­tésére irányuló első lépés­ként. AZ OKP KÖZLEM ÉNYT ADOTT KI Szükségkormányt kell alakítani Rómában pénteken délután közleményt hoztak nyilvá­nosságra az Olasz KP veze­tőségének csütörtöki ülésé­ről, amelyen jóváhagyták Enrico Berlinguer főtitkár helyzetelemzését. A közlemény szerint az OKP vezetősége szükséges­nek és sürgősnek tartja az országban mélyreható válto­zást és ennek egy olyan szük­ségkormány megalakításában (Folytatás az 1. oldalról) készülnek az űrhajósok szá­mára. Átvitték a leszálló űr­hajóba egyéni felszerelésü­ket, védőruháikat. Mint a korábbi jelentések­ből kitűnik, Dzsanibekov és Makarov hétfőn fejezi be az együttes munkát Romanyen- kóval és Grecskóval az űrál­lomáson. Mint Konsztantyin Feok- nyisztov űrhajós-professzor elmondotta az újságíróknak, a munka során Dzsanibekov- nak ál kell vizsgálriia az űr­kell testet öltenie, amely ké­pes szembeszállni a demok­ratikus rendet és a gazdasá­got fenyegető bajokkal, ké­pes megoldani e problémá­kat. Egy ilyen kormánynak valamennyi demokratikus erő összefogására kellene támasz­kodni: ezt követelik a szo­cialisták és a köztársaság­pártiak is — állapítja meg a közlemény. állomás rádiótechnikai beren­dezéseit. A Szojuz—27 pa-' rancsnokának a rádiószerelés kedvenc időtöltése szabad idejében, most azonban mun­kaköri kötelesség „teljesítésé­ről” van szó. Az űrállomás egyes berendezései már mint­egy 100 nap óta működnek — azelőtt helyezték üzembe azokat, mielőtt az űrállomás személyzete megérkezett vol­na. Ezeknek a berendezések­nek egy részét cserélni is kell. A Szojuz—27 űrhajón megfe­lelő tartalékalkatrészeket szállítottak az űrállomásra. Normalizálódik Vietnam és Thaiföld kapcsolata Mi is az az IÁI? Együttműködés az atom békés felhasználására A z atom békés célú fel- használásának rendkí­vül széles a köre. A ko­hászatban izotópok segítségé­vel ellenőrzik az olvasztóke­mencék és a hengersorok üzemelését. A vegyészeiben a technológiai folyamatok szi­gorú betartását segítik elő. A lengyel iparban például je­lenleg több mint tízezer izo­tópos berendezés működik. Ezért egy új, speciális ipar­ág életrehívása vált szüksé­gessé. Ezt az iparágat — a nukleáris műszergyártást — ma már az „Interatominszt- rument” (rövidítve: IÁI) ke­retében, nemzetközi együtt­működés formájában fejlesz­tik. öt évvel ezelőtt, 1972. február 22-én hat szocialista ország: Bulgária, Magyaror­szág, az NDK, Lengyelország Csehszlovákia és a Szovjet­unió írta alá az „Interatom- insztrument” létrehozásáról szóló egyezményt. Az egyesülés 15 ipari és kül­kereskedelmi vállalatot fog­lal magába. Célja: a tudo­mányos-technikai fejlődést elősegítő, világszínvonalon álló műszerekkel ellátni a baráti országok iparát. Az IÁI főhadiszállása Var­sóban van. Az egyesülésnek — az „Interatominsztrument” résztvevőinek jóváhagyásá­val — joga van az országok területén képviseletek, ipari, tervező- és szervizvállalatok létrehozására. Az egyesülés első ilyen „leányvállalatai” a nukleáris berendezések mű­szaki kiszolgálására jöttek létre. Elsőként a lengyelor­szági Zeleno-Gorában, majd nem sokkal ezután megkezd­te működését a szovjet és a bolgár kirendeltség is Dub­nában, illetve Plevenben. A közeljövőben az NDK és Csehszlovákia területén nyí­lik majd meg új szervizállo­más. A dubnai Egyesített Atom­kutató Intézet szomszédsá­gában működő szervizszolgá­lat a Szovjetunióba importált rendkívül bonyolult és Sok­rétű technikával foglalkozik. Ezek elsősorban az egyesülés tagországaiból érkezett mű­szerek : sokcsatornás impul­zusanalizátorok, elektroni­kus imformációgyűjtő és -feldolgozó rendszerek, dozi­méterek és spektrográfok. Több szállító vállalattal, mint például a magyar EMG-vel vagy a lengyel „Polon”-nal — a szovjet vállalat olyan speciális szerződést kötött, melynek értelmében a garan­ciális javításokat a szovjet­unióbeli szervizszolgálat végzi. A dubnai, zeleno-gora-i és pleveni első önálló gazdasá­gi egységek létrehozása je­lentős lépés az Interatom­insztrument fejlesztése szem­pontjából és fontos állomás a rentábilitás elvére való át­térésben. Az atom békés célú felhasználása terén összegyűlt tapasztalatokat jól gyümöl- csöztethetik a szocialista or­szágok más irányú nemzetkö­zi egyesülései is. SZOVJET ÉLET Hal­tenyésztő üzemek A Szovjetunió alkot- " mányánalk 67. cikke­lye hangsúlyozza, „A Szov­jetunió állampolgárai köte­lesek óvni a természetet, védelmezni kincseit”. A környezet tisztaságának megóvása, a természeti kin­csek ésszerű felhasználásá­nak és újratermelésének biztosítása létfontosságú feladat. A Kaszpi-tenger a világ egyik legnagyobb vízterüle­te, ahol tokfélék élnek. A szakemberek adatai szerint ennek az értékes halfajtá­nak az állománya növek­szik. A haltenyésztő üze­mek létesítése lehetővé te­szi a vörhenyes sőregtok létszámának növelését. A Kaszpi-tenger partvidékén, a Kúra folyón, ahova a ha­lak ívás idején messze fel­úsznak, hatalmas halte­nyésztő telepeket létesítet­tek az ikrák inkubátorok­ban történő mesterséges keltetésére, valamint a hal­ivadékok felnevelésére. A halivadékot és az élő hal­takarmányt nagy meden­cékben tenyésztik. Ezek a haltenyésztő üzemek éven­te több mint 50 millió iva­dékot bocsátanak a tenger­be. A Kaszpi-tenger szeny- nyeződése elleni küzdelem — a halgazdaság fejleszté­sének első és elengedhetet­len feltétele. Ezért Azer­bajdzsánban mindent el­követnek a tenger szennye­ződésének leküzdéséért. Különös figyelmet szentel­nek a tisztítóberendezések építésének. Kísérleti halászás a Kúra folyón. Ezekben a medencékben tartják az ikrákból kikelt halivadékokat. / A „Vodgeo” öszszövetségi tudományos / kutatóintézet bakui fiókjának munkatársai / kipróbálják a Kúra folyón épülő Samhori ' Vízerőműnek az ívásra vonuló halakat át­eresztő speciális berendezését. (Fotók: TASZSZ) A TASZSZ SZEMLE! RÓJ A: „Carter torzított képet festett“ Carter elnök csütörtöki sajtóértekezletén részletesen foglalkozott az „Afrika szar­ván” kialakult helyzettel. Er­re vonatkozó megállapításait elemzi pénteki hírmagyará­zatában Jurij Kornyilov, a TASZSZ szemleírója. Carter torzított képet fes­tett a tényleges helyzetről azt állítva, hogy a Szovjet­unió jelentős mértékben já­rul hozzá az Etiópia és Szo­mália között jelenleg is folyó háborúhoz. Carter figyelmen kívül hagyta azt a közismert tényt, hogy Etiópia, mint független afrikai állam ellen nyílt ag­ressziót követtek el, amely­nek következtében megszól­ták az ország területeinek jelentős részét. Egyidejűleg Carter meglehetősen abszurd és egyáltalán nem helyénva­ló kijelentésekre ragadtatta magát, azt állította, hogy a Szovjetunió „kubaiakat küld Etiópába” — ezzel azt a lát­szatot keltve, hogy Kuba nem teljességgel szuverén ál­lam. A két szomszédos afrikai állam közötti fegyveres kon­fliktus természete és okai mindenki számára ismerete­sek. Nyílt titok ugyanakkor, hogy mely erők bátorították fel ígéreteikkel Szomáliát a nyíltan expanzionista lépé­sek megtételére. Ma Carter azzal érvel, hogy Washington megtagad­ta a fegyverszállításokat a konfliktusban szemben álló mindkét féltől. Ezzel egy időben még a nyugati sajtó sem csinál titkot abból, hogy az Egyesült Államok közel- keleti szövetségesei amerikai fegyverszállítmányokat jut­tatnak el Szomáliába. Ezek a tények. A Szovjetuniónak az etió- piai—Szomáliái konfliktusra vonatkozó elvi álláspontja közismert: Moszkva maxi­mális erőfeszítéseket tett az ellentétek gyökereinek kiir­tása érdekében, ma pedig a konfliktus mielőbbi befejezé­sét, a két ország vitájának tárgyalóasztal mellett törté­nő rendezését szorgalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents