Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-14 / 12. szám
2 KELET-MAGYAR ORSZÁG 1978. január 14. Tiszta vizet a patakba Tanulmányút az NSZK-ba Az első fél év végére munkába lép az új cementeszsák- gyártó üzem a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában. Az építésre és a műszaki berendezések vásárlására negyedmilliárd forintot fordítottak. Csak a cementes- zsák-gyártó gépsor 140 millió forintba került. A nagy értékű berendezést az NSZK-beli Gartemann- és Holmann-cég- től vásárolták. December 9- én 6 szakember indult útnak a papírgyárból Nyugat-Né- metországba tanulmányútra. Három hétig tartózkodnak kinn és ez alatt megismerkednek a gyártó vállalatnál a gépsor helyes kezelésével. Emellett több más papírgyárban is látogatást tesznek. A próbaüzemelés április—májusban zajlik le Nyíregyházán. Az üzemszerű termelés indítását július 1-re tervezik. A későbbiekben évi 50 millió forint értékű papír cementeszsák hagyja majd el az üzemet. Nyíregyháza szennyvíz- termelése” naponta 15 500 köbméter körül mozog. Ennek a jelentős mennyiségnek 30—35 százaléka ipari szennyvíz. A városból csatornába érkező folyadék több tisztítóműveleten megy keresztül, míg a SZAVICSAV szennyvíztisztító telepét elhagyva az Érpatakba érkezik. Fontos dolog, hogy ide minél tisztább víz kerüljön, ne szennyezze környezetünket. A telepre beérkező szennyvíz először fizikai szűrőkön megy keresztül. Biológiai tisztítás következik, melyben mikroorganizmusok segítségével a folyadékban lévő anyagok átalakulnak, s ezzel veszélytelenné válnak. Jenei Gábor a műszerfalon ellenőrzi a víz tisztaságát. Rágógumit árult a zöldséges Kereskedelmi ellenőrzés, 29 szabálysértéssel A lánya az esküvőre készül ideges, ezért számolt többet — mentegetőzött a pecsenye- sütő a nyíregyházi Búza téren. Az ellenőrzésnél 35 forint helyett 37,60-at számolt, s a második próbavásárlásnál is a vevő kárára fogott vastagabban a ceruzája: ekkor 21 helyett 23,30-at kért. Érdekes, az idegesség miatt soha nem lefelé kerekített... Ehhez hasonló magyaráz- gatásokkal gyakran' találkoznak a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. termelésellátásfelügyeleti osztályának kereskedelmi ellenőrei, amikor a megyeszékhely 270 állami boltját és- magán-kiskereskedőjét nézték meg 1977-ben: nem károsítják-e a fogyasztói érdeket, az engedélyezett árukat tartják-e a kereskedésben, betartják-e a közegészségügyi előírásokat? Minden ötödik esetben... A 270 vizsgálat során a kereskedelmi ellenőrök minden , ötödik esetben találtak valamilyen hiányosságot. Nem mindenütt a fogyasztói ár emelésével vétettek a kereskedelmi jogszabályok ellen, hiányosságnak számít, ha a bolti árjegyzéket, a felettes szervek nevét, a vásárlók könyvét nem függesztik ki. A kereskedelmi ellenőrök 29 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást. A ZÖLDÉRT vállalat boltjaiban többször találtak kisebb-nagyobb visszaélést, a nyíregyházi Jósavárosban a Dózsa Tsz pavilonjában kétszer egymás után be akarták csapni a vásárlót — az adott esetben a kereskedelmi ellenőrt. Először 2,40-nel, majd 1,40-nel számolt többet az elárusító. A szabálysértési bírság 2000 forint volt. Kisebb mérce, vastagabb ceruza A’vendéglátóipari vállalatok ellenőrzése során a leggyakrabban észlelt hiányosság a „túlszámolás” és a kevesebb ital mérése, öt ilyen vendéglátóipari üzletet, italboltot, éttermet találtak. Többet fizettetett a csapos a Hat- zel téri és a Vöröshadsereg utcai, úgynevezett Sas kocsmában. Az Arany Szarvasban viszont kevesebbet mértek a kifizetett italból. Az élelmiszerboltokban kevesebbszer vétettek a szabályok ellen. A legtöbb esetben a szavatossági idő lejárta, vagy az ártájékoztatás elmulasztása miatt kellett figyelmeztetni az üzlet vezetőjét. A ZÖLDÉRT vállalat igen szigorúan járt el a szabálytalanságok elkövetőivel: megvonták az egy évi jutalmát a vétkes dolgozónak, s ez minden esetben több volt, mint a kiszabott szabálysértési összeg lett volna. A magán-kiskereskedőknél 77 ellenőrzést végeztek a múlt évben, s 14 szabálytalanságot találtak. A leggyakoribb a jogosulatlan kereskedés: olyan cikkeket is tart a kiskereskedő, amely nem a bolt profiljába tartozik. A piacon az egyik maszek zöldséges rágógumit árult, a másik bazárost már másodszor büntették meg a bolt profiljába nem tartozó cikkek árusításáért. A kórház közelében egy trafikos alkalmi narancsárusnak csapott fel. Egy lán- gossütő a kispiacon két forintért adta a lángos darabját, nyáron a Sóstón hasonló áron kínálta portékáját — nagy tételben. Találtak olyan rövid-divat kereskedőt a piacon, aki nem tudta az áru eredetét megnevezni. Á zugárusok árdrágítása A karácsonyi és a szilveszteri ünnepek előtt igen sokan követtek el árdrágítást: a csemegeüzlet előtt például a 4 forintos szerpentint 20 forintért árulták. A zugárus elmondta: egy ÁFÉSZ-bolttól vette a szerpentint. A kereskedelmi ellenőrök mellett a társadalmi ellenőrök is több mint száz vizsgálatot végeztek — 4 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást. Sok esetben tapasztaltak hiányosságot a szombati, vasárnapi tej- és kenyérellátással, az üvegek visszaváltásával, az árváltozások, az átárazások jelzésének elmulasztásával. Tóth Kornélia P oharazgatnak a szatmári kisközség eszpresszójában. öten, közvetlenül az ajtó mellett, a pult előtt állnak, egyébként üres a terem, hideg van. A brigádvezető egy doboz cigarettáért tért be. Sorban mindenkivel lekezelt, megkapta a Fecskét, és már menne is, amikor a prémgalléros rászólt. — Te, Tónikám! Nem tudnál ajánlani nekem valami jó másodállást? A briaádvezető úgy tesz, mint aki erősen gondolkodik, majd nagy komolyan mondja: — Na hallod, éppen jókor szóltál. Göndör bárányfelhők behozatalával kívánunk foglalkozni, ahhoz kellene egy hozzáértő, belevaló ember. Még külföldi kiküldetéssel is jár. A prémgalléros nem vette rögtön a lapot, csákókkor mosolyodik el. amikor a mellette álló sovány már tteccelőa ki-kicsattanó és visszafojtott nevetés, de most már a prémgalléros sem hagyja magát. — Egyik sem jó. Jobb állásokat ajánlottak. Jobban szeretem a görbebotot sétáltatni. Azon is gondolkodom, hogy a verebeket ugrálás helyett járni tanítom. dők vijjonva felröhög. De ekkorra már a nagy darab, a körtállók közül fejjel kimagasodó férfi beszél. — Gyere hozzám dolgozni. Kényelmesebb munkát ajánlok, érkezett egy vagon hónaljmankó, azokat kellene bejáratni. Bugyborékol az arcokon m i9V kacag a kucsmás, U hogy a könnye is kicsordul. A társai előbb értetlenül ránéznek, aztán a szivek legmélyéből felszakad a jóízű derű. Nevetik, hogy a kucsmás nevet. A prémgalléros a nevetéstől fuldokolva nyögi: — Hát ez jó... nagyon jó, ez a Pista nem egy elveszett gyerek... Seres Ernő NAPONTA 20—40 FORINTÉRT Új filmek a megyei filmtárban I Három és fél ezer film várja a kölcsönzőket a nyíregyházi filmtárban a megyei művelődési központban. 1977. ben mintegy száz darabbal gyarapodott a filmtár — azaz harmincöt-negyvenféle új filmmel. Iskolai oktatófilmeket és a legkülönfélébb témájú ismeretterjesztő filmeket kölcsönöznek innen — a film hosszúságától függően napi húsz-negyven forintért — az iskolák és a művelődési intézmények. 1976-ban, illetve 1977-ben elkészült a filmek . katalógusa, ezt minden intézmény megkapta. Egy szövetkezet bolti alkalmazottjának azon a címen mondtak fel, hogy összeférhetetlen, munkatársaival rossz viszonyban van, hangos szóváltások, veszekedések vannak napirenden, ami a bolt jó hírnevét veszélyezteti. Magatartása közvetlen munkatársai között békétlenséget szított, ezenkívül őket sértő, durva kifejezéseket használt. A határozat hatályon kívül helyezéséért az illető előbb a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz fordult, de mindkét fórum elutasította. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárási rendelt el. Az indoklás szerint a felmondólevélből az oknak világosan ki kell derülnie. Vizsgálni kell, hogy a felmondás nem ütközik-e jogszabályi tilalomba, korlátozásba, a megjelölt okok megfelelnek-e a valóságnak és alapot adnak-e munkaviszony megszüntetésére. A vállalat azonban a felmondólevélben az előírt indoklási kötelezettségének nem tett eleget. Csak általánosságban hivatkozott a munkatársi viszony megromlására. Márpedig az indoklásnak világosnak és részletesnek kell lennie, hogy ab1977-ben mintegy két és fél ezer filmet kölcsönöztek ki a filmtárból — természetesen egy-egy ismeretterjesztő film több helyen is megfordult. Hiányoznak viszont a kölcsönzők közül a klubok — holott programjukhoz, foglalkozásaikhoz illő filmet bizonyára találnának a katalógusban. A nyíregyházi műsorkalauzban egyébként havonta rendszeresen közzéteszik az új filmek listáját, így a kölcsönzők figyelemmel kísérhetik a filmtár készletének gyarapodását. ból a dolgozó valóban megtudja, miért és milyen konkrét bizonyítékok alapján szüntették meg munkaviszonyát. A felmondás indokát, vagyis az összeférhetetlenséget, a rendelkezésre álló iratok aggálytalanul nem támasztják alá — hangzik tovább a határozat. A szövetkezet irodájában, illetve a munkaügyi döntőbizottsági eljárásban kihallgatott alkalmazottak nem tudtak említésre méltó nézet- eltérésekről. Egyikük kijelentette: elbocsátott munkatársával nem veszekedett, nincs tudomása olyan civakodásról, amely szélesebb körű nyilvánosság előtt zajlott volna le és az üzlet jó hírnevét veszélyeztette. Egy másik alkalmazott is azt vallotta: nem tud róla. hogy az illető az üzletvezető utasításait megtagadta, vagy munkatársaival összetűzése lett volna. Csak az üzletvezető — aki saját kijelentése szerint nincs jó viszonyban az elbocsátott dolgozóval — tett említést arról, hogy az illető az utasításait többször nem teljesítette és őt kifejezetten megsértette. Viszont e vallomás mérlegelésekor figyelembe kell venni a személyi ellentétet. Tekintve, hogy ilyen kö-' rülmények között a tényállást egyértelműen megállapítani nem lehet, a munkaügyi bíróságnak új eljárást kell lefolytatnia. Olvasóink kérdezik Rápolti Gyuláné sza- mosbecsi és több vidéki levélírónk érdeklődött a tehéntej felvásárlási árával kapcsolatosan, különösen a téli időszakban. Amint a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán elmondták, a tej felvásárlási árát az 1/1972. számú ÁH —MÉM. utasítás átlagosan 1,30 Ft-tal emelte. Jelenleg a tehéntej rögzített hatósági ára, téli idényben (december elsejétől, április harmincadikéig) elsőosztályú fizikai tisztaság esetén 5,50 Ft, másodosztályú fizikai tisztaságnál 5,35 Ft literenként. Nyári idényben (május elsejétől november harmincadikáig) ez 4,90, illetve 4,75 Ft-ra módosul, a tej tisztasági fokától függően. Az előbb említett értékek a 3,6% zsírtartalmú tejre vonatkoznak, a felvásárlási ár azonban a zsírtartalomtól függően is változik, a nagyobb zsírtartalmú tejért, valamint annak hűtéséért további felár illeti meg a termelőket. A jelenlegi árak 1976. január elsejétől érvényesek, a 18/1975. MÉM—ÁH. sz. miniszteri rendelet szerint. A tejtermelés ösztönzésére érvényben lévő közgazdasági szabályozórendszer — a mezőgazdaság szektoraira, a jellegükből adódóan —■ eltérő támogatási rendszert biztosít. A mező- gazdasági nagyüzemek, az ÁFÉSZ-ek által átadott tej és tejszín után az alapáron felül literenként harminc fillér felárat kell fizetnie az átvevőnek. A kisüzemi gazdaságok szarvasmarha-tenyésztésének támogatása 1977. január elsejétől kezdődően tovább nőtt, a szektor jellegéhez igazodva elősegíti a tenyésztői kedv szintentartá- sát. S. Á. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Felmondás személyi ellentét miatt? Nagy kézügyességet és rutint igényel a patkó méretre alakítása. Nyíregyházán él a 64 esztendős Pap János, az egyik legidősebb kovácsmester, aki még ma is saját maga javítja, cseréli unokaöccse segítségével a lovak patkóit. János bácsi már 12 éves korában verte a vasat Sütő Sándor uradalmi kovácsmester műhelyében. Azóta 52 év telt el, de a mesterség iránti sze- retete semmit sem csökkent. Á patkolókovács A végső művelet, a patkó felszegezése a patára. Pap Béla mesterétől ellesett mozdulatokkal pillanatok alatt végez felrakással. (Cs. Cs.)
