Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-14 / 12. szám
Bontják a vályogházakat a Rákóczi utcán • ~ ff í \ * * ,• ; Ülésezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa SZALJUT—6 Megkezdődött a költözködés a cserehajóra Csákánnyal, lapáttal verik szét az öreg, évszázados falakat. Az űrállomás négytagú személyzetének a pénteki munkanap is sok feladatot hozott, Dzsanibekov és Makarov a két „ideiglenes” lakó orvosi vizsgálatnak vetette alá magát. Az űrhajósok nagyszabású költözködést is lebonyolítottak, mivel Dzsanibekov és Makarov nem saját űrhajóján, a Szojuz—27-en tér visz- sza a Földre, hanem azon, amelyen eredetileg Roma- nyenko és Grecsko indult útjára, átszerelték az egyik űrhajó üléseit a másikba. Ezek az ülések ugyanis „méretre” (Folytatás a 4. oldalon) Betanítás, újabb szakma, lehetőség mestervizsgára Százezreket fordítanak szakmunkások Újabb mmkáslakásak épülnek Gazdagabb lakóterületi tevékenység A Parlament vadásztermében pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott tájékoztatót az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Második napirendként az országos tanács Szentistványi Gyulánénak, az országos tanács titkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta a mozgalom megújított működési szabályzatát, valamint az idei feladattervet. A vitában felszólalók elmondották : a népfrontmozgalom, ismerve feladatait, a legszélesebb tömegekre támaszkodva eredményesen tevékenykedik azok megvalósításában. A társadalom előtt álló tennivalók még hatékonyabb segítése azonban az eddiginél is értőbb, sokoldalúbb lakóterületi munkát kíván. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjai sorába kooptálta Bondor József nyugalmazott minisztert és Gosztonyi János oktatási államtitkárt. továbbképzését. 1977-ben 255-en fejeztek be valamilyen szakmai tanfolyamot. Szakközépiskolában húszán végeztek. Szakmunkásaiknak specializálódó, ismeretfelújító tanfolyamokat szerveztek. A felnőtt szakmunkásképzésre 51-en jártak, ahol forgácsolók, vasszerkezeti lakatosok és még szerszámkészítők is végeztek. Betanító tanfolyamra 32-en iratkoztak és váltak targoncavezetőkké, darukötözőkké. Különböző szakközépiskolákban 116-an tanulnak. Dolgozóik szakmai ismereteinek bővítésére 624 ezer forintot költöttek. Ez dolgozónként átlagban 2447 forintot jelent. Ebben az évben tovább kívánják növelni a különböző szakmai továbbképzésen részt vevő munkások számát. Szakmunkásaik közül specializálódó, ismeretfelújító, korszerűsítő tanfolyamra 232 dolgozót iskoláznak be. Szerveznek betanító jellegű tanfolyamokat és továbbképzik betanított munkásaik egy részét is. Lehetővé teszik a mesterszakmunkás-vizsga letételét. Biztosítják a második, esetleg harmadik szakma megszerzésének lehetőségeit. A szakmai ismeretek további bővítésére 1978-ban több mint 600 ezer forintot irányoztak elő. A TAURUS GUMIGYÁR dolgozói létszáma jóval fölötte van a 2700-nak. Közülük 467-en rendelkeznek szakmunkás-bizonyítvánnyal. Szinte állandó a gyárban a nyolc általánossal rendelkezők és az érettségizettek részére szervezett 408 órás intenzív szakmunkásképző tanfolyam. Jelenleg is mintegy hetvenen képzik magukat ebben az oktatási formában. A szakmunkások közül most éppen a gumigyártókon a sor, őket tanítják a legújabb technológiára. A gyárban a szakmunkások képzésére, továbbképzésére ebben az évben 200 ezer forint az előirányzat. A KEMÉV 2800 dolgozója közül mintegy ezerkétszázan rendelkeznek szakmunkásbizonyítvánnyal. A betanított munkások száma 800 körül van. A szakmunkásból az előírt öt évenkénti kötelező szakmai továbbképzés szerint most az ács-állványozókon, a kőműveseken, a motorszerelőkön, valamint a szocialista brigádvezetőkön a sor. A felnőtt szakmunkás- képzést vízszigetelő szakmában szervezték meg. Képeznek könnyű- és nehézgépkezelőket, szögbelövő készülékkezelőket, D kategóriás gépkocsivezetőket. Az energiafelügyelőséggel közösen biztonságtechnikai tanfolyamot tartanak. A kvalifikált szakmunkások számának növelésére hegesztő minősítő vizsgára küldik a legkiválóbb hegesztő szakmunkásokat. A vállalatnál ebben az évben szervezett keretek között több mint 500-an bővítik szakmai ismereteiket. A dolgozók szakmai tudásának bővítését, az új ismeretek megszerzését a vállalat több mint egymillió forinttal támogatja. (sigér) (Elek Emil felvételei) Csatlakozás a Láng gyári felhíváshoz Takarékosság, újítás, jobb munka a csengeri termelőszövetkezetben A csengeri Lenin Tsz-ben a múlt évben elért eredményekhez jelentősen hozzájárult a csepeli munkások felhívása nyomán kialakult versenymozgalom. Az év elején, amikor tudomást szereztek a Láng gyáriak felhívásáról megyénkben elsőként csatlakoztak, mint tsz a versenymozgalomhoz. A termelőszövetkezetben a Március 15. Szocialista Brigád indította el a kezdeményezést. A brigád tagjai a gépműhelyben dolgoznak. Többek között vállalták: a kiselejtezett gépeket leírás után azonnal szétbontják, a használható alkatrészeket raktározzák, a javíthatókat pedig folyamatosan felújítják. Ebben az évben e munkájukkal mintegy 100 ezer forintos megtakarítást érnek el. A brigád az erő- és munkagépek hatékonyabb kihasználását újításokkal is növelik. Például az erőgépek világítóberendezésein végzendő újítással 30 ezer forintot takarítanak meg. A gépműhely összes újítása megközelíti a 100 ezer forintot. A brigád vállalja, hogy társadalmi munkában a napközi otthon részére játékokat és sporteszközöket készítenek, ennek értéke mintegy 70 ezer forint. Az ifjúsági sporttelep építésénél pedig 300 óra társadalmi munkát teljesítenek. A Március 15. Szocialista Brigád kezdeményezéséhez csatlakoztak a termelőszövetkezet többi brigádjai is. A csengeriek felhívással fordulnak a megyében dolgozó termelőszövetkezeti szocialista brigádokhoz, hogy a múlt évi csepeli kezdeményezéshez hasonlóan az idén is vegyenek részt az éves terv teljesítéséért folyó versenymozgalomban. Búza téri munkáslakások. . így ismerik Nyíregyházán az egyik legnagyobb lakásépítés színhelyét a Rákóczi út— Árok utca, valamint a Búza tér és Széna tér által határolt területen. Az arra járók szemtanúi lehetnek a változásnak. Most az utolsó földszintes házat, az ószeres üzletet is lebontják, hogy helyet adjon az újnak, a modernnek, a több szintes, összkomfortos lakásoknak. Az Árok utcán felépített házak ennek a térségnek az új arculatát sejtetik. Négyen a Szaljuton. „1978-ban a fő figyelmet a tervek minőségi végrehajtására kell fordítani”, — olvashatjuk a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai feladatokat meghatározó határozatában. Ez arra készteti megyénk üzemeit, vállalatait, hogy egyre rendszeresebbé tegyék dolgozóik, különösen a szakmunkások szakmai képzését, továbbképzését. A MEZŐGÉP nyolc gyáregységében mintegy 2700-an dolgoznak. A vállalat vezetése már az elmúlt évben is nagy gonddal szervezte a fizikai állományúak képzését, Tisztán látni A vásárosnaményi termelőszövetkezet gépműhelyében szerelőkkel beszélgettem. Hamar kitűnt, hogy értik szakmájukat, szeretik amit csinálnak. Olyan nagy szakértelemmel beszéltek az egyes munkafogásokról, hogy az ott lévő műhelyvezető is elismeréssel bólintott. Engem nem elégítettek ki a gépműhelyről hallottak, így megkérdeztem őket, milyen nagyságú területen gazdálkodik a termelőszövetkezet, hány tagja van és más, a gazdálkodással összefüggő kérdésekre vártam választ. De csak vártam, mert nem kaptam. Nem tudták a választ. Már-már napirendre tértem az ügy felett, amikor — nem sokkal később ugyanezekkel a tsz-tagok- kal — a brigád életéről beszélgettünk. Ismét furdalt a kíváncsiság, vajon milyen brigádban dolgozhatnak ezek az emberek? Gyorsan, habozás nélkül válaszoltak: aranykoszorúval kitüntetett szocialista brigádban. És mi a neve? — érdeklődtem tovább. Erre már hallgatás volt a válasz. Illetve, rövid gondolkodás után tanakodni kezdtek: Esze Tamás...? Talán Rákóczi? Nem tudjuk pontosan, de nem is ez a fontos — mondta egy idősebb szaktárs. Nem ez a fontos? Igaza van. Nem ez. Ettől sokkal fontosabb a termelés eredményessége, a munkaerkölcs, a fegyelem, a jó munkahelyi légkör. Azért, mert nem tudják hány hektáros a szövetkezet, vagy mi a brigád neve, még jól dolgozhatnak. De éppen ez az elgondolkoztató. Miként lehet az, hogy jól kvalifikált szakembereket csak a szűkén vett munkahelyük érdekel, vagy még az sem? Tovább fűzve a gondolatsort kiderül: ez nemcsak az ő hibájuk. R észe van ebben a brigád vezetőjének, és a szövetkezet vezetőségének is. Például hogyan zajlik le ennél — vagy más ehhez hasonló brigádoknál — egy gyűlés? Megbeszélik, hogy a következő hónapban mit fognak csinálni? Esetleg értékelik az előző időszak munkáját? Ez kevés. Mondjuk ki nyíltan: baj van a dolgozók munkahelyi tájékoztatásával. Gyűléseken, vagy uram bo- csá, a közelgő zárszámadásokon — mert nem egyedi esetről ván szó — a legfontosabb adatok ismertetésére öt percnél többet kellene szentelni mindenütt. Hadd lásson tisztán a tag, hol is dolgozik, milyen szervezeti egységben. Megéri, ha „beavatjuk” az embereket a közösség lényeges dolgaiba. így nemcsak az öröm osztódik, hanem a gond is, amit a kétkezű emberek nélkül aligha lehet megszüntetni. S. B. XXXV. évfolyam, 12. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. január 14., szombat
