Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-13 / 292. szám

1977. december 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tévedő gépek? Szerkesztőségi kerekasztal a nagyhalászi zsákgyárban E gyre több vállalatnál és intézménynél vált már nélkülözhetetlen mun­katárssá a számítógép. Meg­bízható, objektív, pontos. Rit­kán téved, s ha tévéd is, va­lós tükröt tart elénk: feltár­ja a pontatlan adatszolgálta­tást, a vállalati szervezetlen­séget, a belső mechanizmus buktatóit. Feladata az, hogy programját teljesítse, s a gépnek nem lehet magyaráz­kodni az objektív nehézségek­ről, arról, hogy az alapadat azért hibás, mert Jolika a sta­tisztikai osztályon — influen­zás ... Példák sora mutatja, hogy a rossz, információ rossz eredményt ad. Egyik vállalatunk kutatója szép eredményt ígérő kísérle­tet végzett. A nagyobb szá­mú mintával megismételt kí­sérlet eredményeinek értéke­lését külső vállalatnál számí­tógépre vitték, ahol kiderült: az eredmény nem igazolja az előzetes várakozást. Vajon miért? Csalni akart a kutató? Nem, de annyira az óhajtott eredményre koncentrált, hogy akaratlanul is a kedve­ző eredményeket mutató té­nyezőkkel törődött. A számí­tás közbeni kerekítések, a kedvezőtlen adatok figyelmen kívül hagyása, s még egy sor, egyébként egymás hatá­sát lerontó tényező, amit a szubjektív kísérletező jóhi­szeműen az általa vélt igaz­ság bizonyításának szolgála­tába állított — ezek révén je­lezte a gép az első kedvező eredményeket. Van olyan eset >s, amikor a számítógép „tévedése” hív­ja fel a figyelmet egy-egy vállalati hibára. A nagyválla­lat bérelszámolását számító­gépre vitte, s az első fizetés előtt közderültséget váltott ki a gép jószívűsége. Sokak­nak nem egy, hanem két-há­rom havi fizetést utalt ki, ha a kifizetést nem a pénztá­ros, hanem maga a gép végzi megnézhették volna a válla­lat bankszámláját fizetés után. A bért másodjára már hagyományosan számfejtet­ték. Kiderült, a téves adatok olyan dolgozótól származtak, aki már máskor is követett el hasonló hibát, de akkor felettese ellenőrzés közben észrevette, s egy tollvonás­sal kijavította. Tehette, mert ismerte a körülményeket, tudta, hogy a megadott érték nem fedheti a valóságot. A gépnek viszont nem volt ilyen információja, ezért rez­zenéstelenül utalta ki a 2—3- szoros fizetéseket Az anyagkönyvelés gépesí­tése is számos érdekes esetre adott alkalmat. Egy vállalat­nál egyre több vegyszert rendeltek, hogy az állandó működéshez szükséges meny- nyiség raktárban legyen. A számítógép adta ki a mind nagyobb mennyiséget tartal­mazó „megrendeléseket”. A raktáros viszont észrevette, hogy készlete egyre jobban halmozódik, s már nincs ho­va tenni az újabb szállítaná nyokat. Kiderült, hogy a gép­hez csak a kivételezett anyagmennyiségek adatai jutnak el, a raktárba érkező mennyiségről nem kapott in formációt. A javított adatok­kal aztán helyreállt az egyen súly. A z említettek arra utal- ß\ nak, alaposan körül kell nézni a vállalatok háza táján, mielőtt átállnának egy-egy ügyviteli folyamat számítógépesítésére. Hiszen a gép nem lehet elnéző a ki- sebb-nagyobb anomáliák fe­lett. Ez egy gépnek nem hi­bája, hanem erénye. G. J Már 1978-at írnak Születésnap százezer után Az 5-ös Volán Vörös Októ­ber Brigádjánál már 1978-at mutat a naptár. A nyíregy­házi teherforgalmi főnökség 10 tagú kollektívája ugyanis november végéig eleget tett idei terveinek, s önkéntes munkafelajánl ásának. — Pedig nem akármilyen esztendő volt ez az idei — kezdi a beszélgetést Deák György brigádvezető. Már az év elején tisztában voltunk vele: minden korábbinál na­gyobb feladatok várnak ránk. No meg — teszi hozzá Görög György brigádvezető-helyet- tes —, nem mintha könnyű­nek ígérkeztek volna a ránk szabott tervek, de már csak a kettős jubileum tiszteletére is, mi még „rátettünk” a ter­vezettre. A Vörös Október a koráb­biaknál nagyobb teljesítmé­nyekkel kívánta „megülni” születésnapját is, hisz 10 éve, a forradalom félévszázados jubileuma alkalmából alakult meg a kis kollektíva. Mit mutatnak a brigád­napló éves teljesítményekről szóló bejegyzései? 1977 ele­jén vállalták, hogy energia­felhasználásukat 1 százalék­kal csökkentik, s az 1 mázsá­ra jutó állásidőt — speciális, a közlekedésben használt mutató — 0,2 perccel rövidí­tik. Mindezekhez a csepeliek versenybe hívó szavára újabb vállalásokat tettek. Az energiatervükben ezután már 2 százalékos megtakarítást ütemeztek be, s a mázsákra jutó állásidőt is megtoldottak újabb 1 tized perccel. Munka után végzett társa­dalmi munkájuk — tettek ígéretet — eléri majd a 300 órát, 50-et pedig a nyíregy­házi salakmotorpálya építé­séhez ajánlották fel. A 300 órából november végéig 430, az 50 órás „salakosból” pe­dig 118 óra lett. Tíz hónap alatt a brigád hét gépkocsivezető tagja 109 ezer kilométert tett meg, 6 15 800 tonna árut fuvarozott. Az idén november 7-ig 118 ezer kilométert töltöttek ten­gelyen, s ezalatt csaknem 20 ezer tonna szállításáról, to­vábbításáról gondoskodtak. Mindezt úgy, hogy a tavalyi 210 órás átlag havi munka­idejük közben 165 órára csökkent. A brigád naptára már a jö­vő esztendőt mutatja. Mit ért ön pártdemokrácián? Szükséges-e, hogy a pártdemokráciának hatása legyen a pár- tonkivüliekre is, a párt- és üzemi fegyelemre, a munkára, a munka légkörére? A nagyhalászi zsákgyárban tartott szerkesztőségi kerekasztal- beszélgetésünkön erről volt szó. Gyurka Sándor Gyurka Sándor rakodó- munkás. Huszonöt esztende­je tagja a pártnak. „Én párt­demokrácián azt értem, hogy bármilyen kérdésben véle­ményt mondhatunk. Sőt, a párttagnak ez kötelessége is.” Nagy Lajos villanyszerelő. Négy éve párttag. „Én a pártderpokráciát nem válasz­tanám el a centralizmustól. Csak így lehet teljes. Ez utóbbi még csak-csak érvé­nyesül, de a másik már aka­dozik nálunk.” Simkó János csoportveze­tő: „Szerintem akkor érvé­nyesül helyesen a pártde­mokrácia, ha a határozatok végrehajtását segíti. És így hatással van az egész gyár munkájára, fegyelmére, lég­körére is.” Kevés vélemény Kovács Sándor igazgató: „A pártdemokráciát egy mondatban úgy fogalmaznám meg, hogy beleszólás a dön­tésekbe és aktív résztvétel ezek megvalósításában. Ez a lényeg.” Valamennyien hangsúlyoz­zák: kevesen mondanak vé­leményt a párttagok közül. Ennek legfőbb oka az, hogy egy részüknek még mindig alacsony a felkészültsége. Jelentős azoknak a pártta­goknak a száma, akik nem végezték el a nyolc általá­nost sem. Három pártalap- szervezetben közel 90 párt­tag dolgozik. A tudati ténye­zők jelentősen befolyásolják egy-egy párthatározat, in­tézkedési terv sorsát. Gyurka Sándor: „Java­soltam a szövődéi pártszer­vezet taggyűlésén, hogy a láncfonalból csak az előírt mennyiséget használják. Hosszú ideig nem is mérték, így ráfizettünk, túllépték az anyagnormákat. Született is döntés. De ha az ellenőrzést elmulasztják, most is elő­fordul, hogy mázsákat fize­tünk rá, többet adunk szö­vetből a kereskedelemnek, mint amennyi járna ugyan­ezért a pénzért. Ez ráfizetés a gyárnak is, népgazdaság­nak is.” Alkatrészek a szemétben Nagy Lajos: „Annak idején elfogadtuk az anyag- és Nagy Lajos energiatakarékossági intéz­kedési tervet. Jó is volt. Csakhogy időközben nem Szabolcsi portrék Az er desz A mikor először keres­tem föl, javában folyt a fakitermelés. A mo­toros fűrész fel-felbúgó hang­ja már távolról hallható volt. Számomra e hang jelentette az egyedüli tájékozódási le­hetőséget a több mint félezer hektár területű nyírturai er­dőben. Kocsis József kerületveze­tő erdész egy farakásnak tá­maszkodva reggelizik. Tőlünk nem messze a melegedésre szolgáló lakókocsi. Miért nem ott fogyasztja el reggelijét? — Szeretek a munkások között lenni. Bár valameny- nyien jól értik munkájukat, mégis adódhat olyan helyzet, mikor figyelmeztetnem kell valamelyiküket a leselkedő veszélyre. Csak így vagyok nyugodt. A nagy erővel földre zu­hanó fa rövid időre felka­varja a frissen esett havat. Alig ül el a zaj, újra felbúg a motoros fűrész és hihetet­len goyrsasággal darabolja az előbb még élő fát. Sokunk úgy képzeli el az erdészt, hogy vállára veszi a puskáját és hűséges segítőtár­sával, a kutyával elindul na­pi sétájára az erdőbe. Néha, ha kedve tartja lepuffant egy-egy vadat. — Ez bizony még pályám kezdetén — 1946-ban — sem volt így. Ma pedig a feszített munka, a rohanó tempó be­tört az erdő nyugodt világá­ba is. Mindennap ötkor ke­lek, hogy jusson időm min­denre. Négy éve a demecseri körzetet is rám bízták, így a 760 hektár erdő a nyíregy­házi erdészet legnagyobb te­rülete lett. A magyar vizsla és a né­met juhász házőrzőkké lép­tek vissza — de azt kimagas­lóan jól látják el. Az autó Kocsis Józsefnek nem luxus célokat szolgál, mindennapi munkájához szükséges. Segí­tője a napi és havi bevásár­lásoknál is. A motoros fűrészek néhány percre leállnak. Megnyugtató ez a csend. Bemegyünk a la­kókocsiba, a munkások mint­ha csak szertartáson lenné­nek, óvatosan kortyolgatják a forró teát. Jólesik a meleg. A pihenő rövid, hiszen kell a hely, a szabad terület a kö­vetkező évben az új telepí­tésnek. — Ez a kerület a Nyíregy­házi Vasas vadásztársaságé. Van itt nyúl, fácán, őz, fo­goly, de én nem vadászom. Pihenőnapjaimat igyekszem a családommal jíölteni. Rend­szeresen olvasom a napila­pokat és a szaksajtót. Legin­kább a tv mellett szórako­zunk, ritkán felkeressük nyíregyházi barátainkat is. A falutól két kilométerre, az erdő szélén csodálatos — az idegen számára irigylésre méltó — környezetben, sop­roni fenyőkkel övezett össz­komfortos szolgálati lakásá­ban igazán minden kénye­lem megtalálható. Az 53 éves erdész a fatüzelést már évekkel ezelőtt olaj fűtésre cserélte fel. E szép, de korántsem nyu­godt és kényelmes hivatást kisebbik fia választotta élet­céljául. A motoros fűrészek ma már némák és mozdu­latlanok. Az erdőben újra csend honol. A faluhoz közeledve csak a kutyák ad­ják tudtul egymásnak az ide­gen távozását. Sánta János Fegyelem és demokrácia vettük komolyan. Baj van a következetességgel. Ma is megtörténik, hogy a villany- motorok „üresen” járnak. Feleslegesen fogy a drága energia. Sajnos elnézik ezt a párttagok is. Jócskán előfor­dul, hogy a csavarokat, ki­sebb alkatrészeket nem ve­szik fel egyesek, hanem in­kább odébbrúgják. Előfordult, hogy a gép leszerelt alkatré­szeit kiseperték, kidobták a szemétre. És mi, párttagok, elnéztük ezt. Nemcsak be­szélni kell a pártdemokráci­áról, hanem érvényesíteni is kell. Szerintem üres frázis, tartalmatlan valami lesz, ha nem a fegyelem, a kiállás az alapja. így nem mutatunk jó példát. Szűk a kisugárzó ha­tás. Szerintem egyes közép­vezetők példamutatásával van elsősorban baj.” Simkó János A fonodában nyolcvan kü­lönböző rendeltetésű és ko­rú gép van. Közel 20 jubilál: százévesek. Régen kicseré­lésre érettek. Szóvá tették ezt már taggyűlésen is. De a panasz nem hallatszik Pestig. Ügy tűnik — mint mondják —, hogy ezekkel még dolgoz­ni kell a jövőben is. Ha nem tartják megfelelő karban a gépeket, gyorsan „lerobban­nak.” Sok gépkiesés volt emiatt. Négymilliós anyagtöbblet Simkó János: „Javasoltam a taggyűlésen, hogy a gép­park karbantartása ne csak a gépek letörléséből álljon. Terjedjen az ki a mechani­kai részekre is. Legalább 10 gépünk állt már akkor, ami­kor rádöbbentünk, hogy er­re van szükség. Komplex karbantartást alkalmaz a fo­nodái kis tmk részlegünk. Lakatosok. Többségük fiatal párttag. Olyanok, mint Ve­res Gyula, Kató Zoltán, Gu­lya Ferenc. A többiek meg KISZ-esek. Lelkes fiatalok. Valójában az embereken múlik, hogy a javasolt el­Kovács Sándor képzelések, amelyekből hatá­rozatok lesznek, megvalósul­nak-e, vagy sem. Ez akkor jár sikerrel ha mindenki egy irányba húzza a szeke­ret. És azt is tudja, mi a fe­ladata.” Kovács Sándor: „Én a pártdemokrácia érvényesíté­sénél a határozatok végre­hajtásában való aktív rész­vételt hangsúlyoztam. Nos ezzel van baj nálunk. Sze­rintem fontos, hogy a párt­tag úgy végezze munkáját, hogy jó hatással legyen a környezetére is. Különben nem valósulnak meg a jó döntések. Szó volt az anyag- és energiatakarékossággal kapcsolatban született párt- határozatunkról. Kellemet­len, de őszinte amit mondok: Nem értünk el megtakarí­tást az idén. Lehet hivatkoz­ni arra, hogy nem volt meg­felelő minőségű az import­anyag, a fonodái gépekből 40 legalább 50 éves, rossz volt az alkatrészellátás is. De az már elgondolkoztató, hogy a modern gépekből is csak 60 százalékos maximum teljesí­tést tudtunk „kihozni”. A régi 40 gépnek sokszor a fe­le állt. És az egyik fő ok: a fegyelmezetlenség. Ez évben legalább 4 milliós értékű anyagtöbblettel dolgoztunk.” Elnézett selejtgyártás A pártdemokráciának a pártfegyelmen kell alapulni. És akkor érvényesül, ha a döntéseket nemcsak elfogad­ja a párttagság, de cselek­szik is megvalósulásukért. És erre serkenti a párton kívüli munkásokat is. És ebben van féloldalasság. Elmondták a kerekasztal résztvevői: a fonodában, a többi üzemrészben, a tmk- ban a párttagok egy része erején felül produkál. Töb­ben elvégzik mások helyett is a munkát, de eltűrik a fe­gyelmezetlenségeket is! Ez a baj. A főművezetők (Tuza János, Pere Dániel pártta­gok) a hibásak, hogy meg­sértik a technológiai fegyel­met is. Simkó János: „Egy példát említenénk. Ha nem egyen­letesen kerülnek a gépre a nyersanyagcsomók, akkor nem lesz megfelelő minősé­gű a szalag, az előfonal, a végtermék: a fonal. Végig gyengébb áru készül a gép­soron. Ilyen technológiai fe­gyelemsértésből az idén 1 millió forint értékű anyaggal használtunk fel többet. Eny- nyit lehetett volna megtaka­rítani fegyelmezettebb mun­kával.” Kovács Sándor: „Pedig jó volt a párthatározat. Ez is mutatja: hiába a pártdemok­ráciára alapozott jó döntés. Kevés még a párttagok sze­mélyes példamutatása is, ha nincs kiállás, ha nem szól­nak rá a munkatársukra: figyelj jobban, ne sértsd meg a technológiai fegyel­met, mert selejtet csinálsz, És ebből kára lesz a népgaz­daságnak. Ha például a Good’s-gépen történik egy technológiasértés, az lega­lább 50 dolgozó munkáját nehezíti meg, s a többi gép­re is kihat. Márpedig ilyen előfordult.” A Csak látszólag kanyarod­tunk el a pártdemokráciá­tól. Valójában a lényegéről szóltunk. Benne gyökerezik a cselekvés. Ezt határozat rög­zíti, amely akkor válik való­sággá, ha a gazdasági, a tár­sadalmi élet egy-egy terüle­tének jobbítására elfogadott döntés, határozat végrehaj­tása az egész üzem ügyévé válik. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents