Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 11. Amerikai levelünk % császár érkezése A perzsa császár, vagy ahogyan mostanában ír- /-\ juk, az iráni sah, mikor 1949. november 16-án először járt Washingtonban és a különös tisz­telet jeléül átadták neki a város kulcsát, nem gondolta, hogy ilyen gyakran fogja nyitogatni az amerikai fővá­ros kapuját. De különösen nem gondolhatta azt, hogy a tizenkettedik „kapunyitás”, amely éppen az első 28. évfordulójára esett, ilyen viharosra sikerül. A sah, mint általában a tengeren túlról érkező ál­lami hivatalos vendégek, egy nappal korábban jött át az Egyesült Államokba, hogy könnyebben átvészelhesse a hatórás időeltolódást. A sah és a felesége a repülő császári palotának berendezett óriási Boeing-gépen ér­kezett a Washingtontól délre, mintegy 200 kilométerre lévő festői szépségű Williamsburgba. A hatalmas gép leszállása után rövid idővel egy másik hasonló gép ereszkedett le a repülőtérre, mint mondták, ez hozta a sah és a felesége poggyászát. El­képzelhető, mennyi poggyász fér el egy ilyen gépben, amely 400 utas és azok csomagjainak szállítására ké­pes. Sokan fel is tették a kérdést: miért kell a két nap­ra érkező császárnak és feleségének ennyi poggyász. A helyzetet jól ismerők, de nincs kizárva, hogy a rossz nyelvek szerint, a sah az 1950-es évek eleje óta nagyon óvatos. Akkor ugyanis Mossadegh miniszterel­nökkel az élen demokratikus kormány alakult Iránban, amely államosítani készült az ország akkor angol, ame­rikai kézben lévő olajkincseit. A sah megijedt és meg­szökött az országból, mint mondják, egy szál ruhában érkezett Rómába. Ott az• amerikai hírszerző szolgálat, a CIA szedte fel, s ellenforradalmi helyzet teremtésé­vel visszaültette a császári székbe. Azóta is ott ül és akkor megfogadta, hogy többet nem hagyja el egy szál ruhában az országot. így ha külföldre megy, külön poggyászgép kíséri a császári kincsek legértékesebbjei­vel megrakva. Vagyis nem váltani való fehérneműkkel, zoknikkal, konzervekkel és szalámival van kitömve a Boeing, mint a magyar turista kocsijának csomagtar­tója. A császári pár Williamsburgból másnap reggel he­likopterrel indult Washingtonba, közvetlenül a Fehér Házba. De, mert az Egyesült Államokban tanuló iráni fia­talok és emigránsok már napok óta készülődtek a sah- ellenes tüntetésre, a biztonsági emberek ravasz fogás­sal éltek. Biztos, ami biztos alapon megtévesztő heli­koptereket indítottak. Carter elnök, a felesége, a kormány tagjai, a diplo­máciai kar képviselői, újságírók sokasága már ott ácsor­góit a Fehér Ház kertjének pázsitján, beszélgettek és kémlelték az eget. Végül feltűnt a nagy katonai heli­kopter. De az is feltűnt, hogy a vendégfogadó elnök csak egy oldalpillantást vetett rá. A kert közelébe ér­kező helikopter hirtelen fordulatot véve elkelepelt a Washington-emlékmű irányába. Üjabb helikopter köze­ledett, s eljátszotta az előbbi trükköt. Már kezdtük azt gondolni, hogy a perzsa császár stílusosan perzsa sző­nyegen érkezik. De ez a gondolat gyorsan elszállt, mi­kor az elnök sétálni kezdett a helikopter leszállóhelye felé, ami biztos jele volt, hogy a következő már hozza a perzsa császárt. — A repülőszőnyeg szervizen van — jegyezte meg valaki. Az első és a második helikopterrel szondázták a helyzetet, nem készített-e valaki fegyveres provokációt, vagy merényletet. Ez, itt, az elnökgyilkosságok hazá­jában nem elképzelhetetlen. De a helyzet más meglepetést tartogatott. A helikopter még csak ereszkedni kezdett a le- /\ szállóhelyre, mikor a kivezényelt katonazenekar hangszerein felzendültek az üdvözlés dallamai. A vendéglátók igazítottak ruhájukon, hajukon, mert a helikopter propellere áltál kavart szél összeborzolta a drága frizurákat, kimozdította ünnepi lógásukból a nyakkendőket. A diplomáciai kar vezetői kihúzták ma­gukat, az újságírók előszedték jegyzetfüzetüket, tollú­kat, kibújtak tokjaikból a fényképező- és filmezőgépek, a tv-kamerákon kigyulladtak a piros jelzőlámpák, fi­gyelmeztetve, hogy az egyenes adás megkezdődött. 'Xdú-á ei Qüjmjl Tűzoltósztrájk idején Nagy-Britanniában: „Csináld magad ..(Der Spiegel) letl szimfónia. Kissé hamis a Dajan-szólam ... (Horizont) A HÉT 3 KÉRDÉSE: Jóllehet a világpolitikai fo­lyamatok igazán nem igazod­nak a naptári egységekhez, az év vége közeledte mégis nagymértékben felgyorsítot­ta és megélénkítette a tárgya­lási folyamatokat. Érdemes ezúttal, a hét eseményeiről szólva, legalább utalni a sok­oldalú magyar párt- és álla­mi diplomáciára: magas szin­tű delegációink tettek látoga­tást Latin-Amerika több or­szágában, Angolában, Bécs- ben és Koppenhágában, hi­vatalos tárgyalásokat folyta­tott Budapesten Burundi kül­ügyminisztere, s a diploma­ta kérésére Kádár János fo­gadta az amerikai nagyköve­tet. Hazánk, a békés egymás mellett élés, a kölcsönös ér­dekek alapján a széles körű kapcsolatépítésre törekszik, s ezért volt sajnálatos mozza­nat, amint a magyar állásfog­lalás is kifejtette, hogy Kai­róban bezáratták a magyar kulturális intézetet. Ami a tágabb kitekintést illeti, az elmúlt napokban a Közel­rágalomhadjárattal próbálja elterelni a figyelmet a jócs­kán növekvő gondjairól. Ne­héz helyzetbe került a palesz­tin mozgalom, az arab világ jobboldala láthatóan szaka­dást kíván előidézni a PFSZ soraiban. Ilyen körülmények között érkezik a közel-keleti térségbe Cyrus Vance ameri­kai külügyminiszter. Az Az angolai Luandában véget ért az MPLA I. kongresszusa. A ta­nácskozás után a küldöttségek a főváros nevezetességeivel ismer­kedtek. Képünkön: Andre) Kirilenkó, az SZKP KB PB tagja, és a szovjet küldöttség megtekinti a luandai kikötőt. (Teiefotó — TASZSZ) Kelet hírei, a genfi és brüsz- szeli jelentések keltették a legnagyobb érdeklődést. O Mi jellemzi a közel- keleti diplomáciát? Há­rom értekezlet köré csoporto­sulnak a közel-keleti hírek s a nagy kérdőjel, hogy me­lyikre mikor és milyen rész­vétellel kerülhet sor. A Szadat elnök által kezdeményezett kairói különkonferenciának egyelőre három és fél részt­vevője lenne (Egyiptom, Izra­el, az USA, valamint részle­ges ENSZ-képviselet) — ugyanakkor még folyik a nagy toborzás. A Waldheim részéről javasolt New York-i előkonferenciáról a héten ke­vesebb szó esett, míg a gen­fi .békeértekezlet szükséges­ségét nyíltan senki sem ta­gadta, de Kairó, Jeruzsálem és Washington láthatólag ki akarja iktatni, vagy legfel­jebb arra használni, hogy az egy kész helyzetet szentesít­sen. Érthetően mozgásban van az arab diplomácia. Tripoli- ban ellenállási front alakult hat résztvevővel, de Irak az utolsó percben kivált s a szö­vetség hatékonyságát tovább gyengíti, hogy egyes irány­zatok általában elvetik a po­litikai rendezést s nem he­lyezkednek reális álláspontra. Közben megjelent a színen Husszein király, végigutazott több arab fővárost, s noha alapvető egyetértését nyilvá­nította Szadattal, a kairói konferenciától mégis húzó­dozik. Asszad szíriai elnök viszont három olajállamba utazott, hogy támogatást ta­láljon az öböl térségében is. Kairó időközben „előre me­nekült”, megszakította a dip­lomáciai kapcsolatokat bírálói­val, és féktelen szovjetellenes Egyesült Államok minden jel szerint a különbéke-tárgyalá- sokat akarja előmozdítani, amelyek méginkább bonyolí­tanák a válságot és újabb konfliktusok magvait ültet­nék el. A tények tanúsága szerint igaza lett az előre jelzések­nek: Szadat útja, amelyről olyan szellemesen állapítot­ták meg, hogy „elsiette az el­kerülhetetlent”, hallatlan mértékben megosztotta az arabokat és szinte tálcán kí­nálja a manőverezési lehető­ségeket a zavarosban halá­szoknak. A legnagyobb nyomás most Szíriára nehezedik: néhány nyugati lap nyíltan kifejezést ad reményének, hogy Da­maszkusz befolyásolásával sikerül majd megvalósítani a közel-keleti rendezést. Ter­mészetesen olyan „rendezés­ről” lenne szó, amely meg­kerülné a valóságos problé­mákat, s mindent a legna­gyobb rendezetlenségben hagyni. O Mi a brüsszeli NATO- nagyhét mérlege? A NATO téli tanácsülése — a hagyományoknak megfelelően — mindig a szervezet szék­helyén, Brüsszelben kerül le­bonyolításra. „NATO-nagy- hétről” beszélhetünk, hiszen a katonai tervező bizottság és a külügyminiszterek két-két na­pos összejövetele mellett, csúcsmegbeszélést tartott a Közös Piac is, márpedig a ki- lencek — Írország kivételé­vel — ugyancsak az atlanti tömb soraiba tartoznak. A nagy felvonulás viszony­lag sovány eredményeket ho­zott. A miniszterek egy része kénytelen volt állandóan ha- zatekintgetni, hiszen a NATO- héten megbukott a portugál kabinet, Olaszországban már Bias Boca Calderlo, a Kubai Köztársaság elnökhelyettese, a KKP PB tagja fogadta a Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a PB tagja vezetésével Kubában tartózkodó magyar pártküldöttséget. (Teiefotó — TASZSZ) három párt követeli demok­ratikus egységkormány meg­alakítását a kommunisták be­vonásával, Hollandiában pe­dig hetedik hónapjában to­porog a kormányválság. Ily módon viszonylag hosszabb lehetett a gondlisták sorolása, mint az igazi vagy vélt orvos­ságok szemrevételezése. A Közös Piac kormányfői lénye­gében megrekedtek a válság- jelenségek s a különleges problémát jelentő munkanél­küli statisztikák taglalásánál, s a NATO-tanácskozásokon is a szokott szólamok kerültek előtérbe a szövetség további erősítésének szükségességé­ről, az egység fontosságáról. Ami viszont új tényezőként jelentkezett: a nyugat-euró­pai szövetségesek első ízben igényeltek rendszeres tájé­koztatást az amerikaiak ré­széről a SALT-tárgyalások ál­lásáról, s a kiszivárgott hírek szerint, Brown amerikai had­ügyminiszter sürgetése elle­nére, nem mutattak különös lelkesedést a neutronfegyver nyugat-európai állomásozta- tására. A NATO-ban tulajdonkép­pen folytatódik az igazi vita: amikor az enyhülés bizonyos kezdeti eredményekre veze­tett, hogyan lehet fenntarta­ni a szövetség régi vonalát, amely szemben áll a fegyver­kezési verseny minden korlá­tozásával? Ráadásul olyan körülmények között, mikor bebizonyosodott, hogy nem váltak be az egyoldalú előny- szerzésre irányuló amerikai törekvések a SALT-tárgyalá- sokon s legfeljebb érzékeny időveszteségeket okozhattak az 1977-es esztendő folyamán. O Miről tárgyalnak Géni­ben? Genfben termé­szetesen sok mindenről tár­gyalnak, a héten is volt egy szokásos szakértői találkozó SALT-ügyekben. Uj témája van viszont a szovjet—ameri­kai—angol konzultációnak, amely a teljes atomcsend kér­dését tűzte napirendre. A nukleáris korszak egyik haditechnikai sajátossága, hogy a hadgyakorlatok, vagy­is a kísérleti robbantások nemcsak a fegyverkezési ver­seny felpergetését szolgálják, de ugyanúgy mérgező anyago­kat juttatnak a légkörbe, mint a háborús feltételek kö­zött történt detonációk. Az atomcsend-tárgyalások ezért önmagukban is jelentősek, de általában elősegítik a széle­sebb értelemben vett atom­leszerelést. 1963-ban a három hatalom részleges atomcsend- egyezményt írt alá, a légkör­ben, a kozmoszban, az óceá­nok szintje alatt eltiltották a robbantásokat. Folytatódtak a föld alatti kísérletek s azokat csupán részlegesen voltak ké­pesek mérsékelni. A 60. év­forduló alkalmából Leonyid Brezsnyev új javaslatokat terjesztett elő a teljes atoifl'- csendre vonatkozólag, többek között javasolta a békés célú robbantások moratóriumát, vagyis átmeneti felfüggeszté­sét. (A nyugatiak ugyanis ar­ra hivatkoztak: nem tudnak különbséget tenni a békés, il­letve nem békés kísérletek között, ezért inkább nem já­rulnak hozzá az atomcsend­hez.) A szovjet kezdeménye­zés nyomán most megkezdő­dött a konzultáció és remél­hetőleg nem lesz akadálya a három hatalom kötelezettség­vállalásának. Ez bizonyos ér­telemben ismét csak részleges lehet, miután Peking és Pá­rizs egyelőre nem hajlandó részt venni a tárgyalásokon. Nyilvánvaló azonban, hogy a szovjet—amerikai—angol megbeszélések előrehaladása és sikere nagy erkölcsi és po­litikai súllyal figyelmeztethet majd a távolmaradók felelős­ségére is. Réti Ervin HÉTFŐ: Tripoliban pánarab ellenállási front alakul, Irak azonban kivonul az értekezletről — Egyiptom megszakítja diplomáciai kapcsolatait több arab állammal — Koszigin Hel­sinkiben — Szovjet—amerikai—angol konzultáció Genfben a teljes atomcsendről — Honecker hanoi látogatása. KEDD: A brüsszeli NATO-nagyhéten befejeződik a közös piaci csúcs, megkezdődik a hadügy- és külügyminiszterek ta­nácskozása — Összeütközések a Bermuda szigeteken — új bantusztán alakul Dél-Afrikában. SZERDA: Bizalmi szavazás Lisszabonban: megbukik a Soa- res-kormány — Demokratikus egységkabinetet követel az Olasz Kommunista Párt. CSÜTÖRTÖK: Luandában ülésezik az MPLA kongresszusa — Husszein Damaszkuszban tárgyal — A Román Kommunista Párt országos értekezlete. PÉNTEK: Vance megkezdi közel-keleti körútját — Osztrák pártkongresszus — Amerikai bányászsztrájk — További élén­külés az arabközi diplomáciában. SZOMBAT: Rendkívüli választások Ausztráliában — Világ­szerte megemlékeznek az emberi jogok napjáról — A Szojuz— 26 űrhajó felbocsátása a Szovjetunióban. A HÉT HUMORA

Next

/
Thumbnails
Contents