Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-10 / 290. szám
MA Itt a hideg, hol a fűtés? (2. oldal) • Lépni az építők után (3. oldal) REKORDTERMÉS UTÁN Másfél ezer vagon dohány négy megyéből Jövőre újabb 270 Sirokkó-rendszerű szárító épül SZB Ü zemekben járva-tájé- kozódva gyakran tapasztalom, hogy a szakszervezet legszorgalmasabb tisztségviselője a gazdasági felelős. Fizetés után ellentmondást nem tűrően bekaszírozza a jövedelemnek megfelelő tagdíjat. Eszerint a szakszervezet és a tagság között a legfőbb érdemi kapcsolat a tagdíj? Igen is, meg nem is. A kérdezettek válasza meglehetősen egyhangú: „Beléptem, mert mindenki belép”. Hogy mit várnak a tagdíj ellenében? Alkalmasint üdülési beutalót, segélyt, vagy azt sem, semmit. Nyilvánvaló, hogy ez a jelenség ott érzékelhető, ahol a dolgozók nem érzik annak lehetőségét, hogy vitás kérdésekben számíthatnak a szakszervezetükre, az szb-re. A szakszervezetnek s valamennyi tisztségviselőjének újra és újra bizonyítania kell elhivatottságát. Ismerni keli az üzem, vagy a részleg dolgozóinak gondját-baját, még azt is, amelynek orvoslásáról már maguk a károsultak régesrég lemondtak. Ha ehetetlen az ebéd, ha szűkös az óvoda, ha a gyerekes anyák még mindig 2—3 műszakban dolgoznak. Múltkoriban az egyik textilipari nagyüzem szak- szervezeti bizottságán újságolták, hogy náluk az anyák mennyire szeretnek éjszakai műszakban dolgozni. Olyan mintha egy műszak lenne, hazafelé menet bevásárolnak, s még arra is marad idejük, hogy a gyereket elindítsák az iskolába. S csak azután alszanak egy keveset. Ott van tekintélye a szakszervezetnek, ahol a kollektív szerződés valóban a kollektíva jogait és kötelességeit summázza; ahol szorgalmazzák a biztonsági berendezések felszerelését, kultúrterem, üdülő, sportlétesítmény létrehozását; ahol nem nézik tétlenül a mértéktelen túlóráztatást, még akkor sem, ha ez nem minden esetben nyeri el a notórius túlórázók tetszését; ahol nyíltan kimondják a gazdasági vezetők tévedéseit, méghozzá a dolgozók füle hallatára... O tt van becsülete a szakszervezetnek — a szerencsére ilyen példából nagy a kínálat —, ahol a dolgozók minden túlzás és pátosz nélkül érdekképviseleti szervezetüknek érzik, vallják. Ahol, ha úgy adódik, a vállalatvezetés ellenében is igazságot szolgáltat a szakszervezet. Aligha kétséges, hogy ahol ennek a kapcsolatnak tényleges és érzelmi megnyilvánulásai vannak, ott mindenki büszke arra, hogy szervezett dolgozó, s nem éri be annyival, hogy hónapról hónapra a gazdasági felelős unszolására leszurkolja a tagdíjat. K. P. Aláírták az MSZBT és az SZMBT együttműködési tervét Apró Antal és Gyűri Imre fogadták a szovjet küldöttséget Pénteken délután a Barátság Házában aláírták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság 1978—80-ra szóló együttműködési tervét, továbbá a két társaság 1978. évi együttműködési jegyzőkönyvét. Az 1978—80 közötti időszakra szóló program az együttműködés hosszabb távú tervezésével lehetővé teszi az eredményesebb közös tevékenységet. A két testvér- társaság a jövőben is az SZKP XXV., és az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak, valamint a két ország megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének szellemében folytatja munkáját, tevékenyen hozzájárul a két párt kongresszusi határozatainak végrehajtásához. Az 1978. évre szóló együttműködési jegyzőkönyv rögzíti a két társaság jövő évi konkrét feladatait. Az együttműködési tervet és a jegyzőkönyvet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevében Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, a Szovjet— Magyar Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság nevében Vaszilij Mihajlovics Sztriganov, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettese, az SZMBT alelnöke írta alá. Az aláírásnál jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségét, amely Vaszilij Mihajlovics Sztriganov vezetésével tartózkodik hazánkban. A delegációt fogadta Győri Imre, az MSZMP KB titkára is. Verseny a jobb minőségért A jövő évi tervről tárgyalt a SZOT A jövő évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról és a dolgozók kedvezményes üdültetésének továbbfejlesztéséről határozott pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A népgazdasági terv teljesítésével összefüggő teendőket Herczeg Károlynak, a SZOT főtitkárhelyettesének beszámolója alapján vitatták meg. A beszámoló kiemeli, hogy az 1978-as év legdöntőbb feladata a termelés hatékonyságának az előző évekénél gyorsabb ütemű fokozása. A jövő év egyik fontos feladata az lesz, hogy a szak- szervezetek is segítsék a jelenleg hatékonyan nem foglalkoztatható dolgozók szervezett átirányítását oda, ahol népgazdasági szempontból szükség van rájuk. Az üzemi demokrácia fejlesztéséről szólva elsősorban arra tért ki, hogy egész sor helyen máris jól működnek a bizalmi testület és a szak- szervezeti tanács együttes új fórumai. Figyelmeztetett azonban arra, hogy néhol a bizonytalanság vagy a meddő viták miatt halasztást szenved e fórumok létrehozása. A főtitkárhelyettes méltatta a jubileumi munkaverseny eredményeit, s utalt arra, hogy a párt Központi Bizottsága a versenyben legkiválóbb eredményeket elért vállalati kollektívákat és szocialista brigádokat magas kitüntetésben részesíti. 1978. január 1-től a munkaverseny értékelésének új módszerei is életbe lépnek, ezzel kapcsolatban több ágazatban mór ki is dolgozták a „kiváló vállalat” cím elnyerésének pályázati feltételeit. A SZOT elnöksége javasolta a tanácsülésnek, hogy a KISZ Központi Bizottságával közös állásfoglalásban kérje fel a vállalatok, üzemek, intézmények dolgozóit, a szocialista brigádokat, hogy kezdeményezéseikkel, munka- verseny-vállalásaikkal segítsék az 1978. évi terv, a jobb minőség megvalósítását. További napirendi pontként Duschek Lajosné, a SZOT titkára a dolgozók kedvezményes üdültetésének helyzetét összegezte. Az elmúlt negyedszázad legnagyobb dohánytermését takarították be ebben az évben a mezőgazdasági nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban. Az átlagtermés 14,3 mázsa volt hektáronként, ami az elmúlt évihez képest másfél mázsával több. így mintegy 320 vagonnal többet vesznek át a tavalyitól a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál, ahol összesen 1500 vagon dohány felvásárlásával számolnak a körzethez tartozó négy megyéből. A tíz dohánybeváltó helyen 140 nagyüzem, és közel 3000 kistermelő termését veszik át. . . Év végéig — az 1500 vagonból — több, mint 1100 vagonnal vesznek át és dolgoznak fel. Júliustól a fermentáló és a gazdaságok 500 vagon dohányt szárítottak mesterségesen, a többiből természetes úton vonták el a felesleges vizet. Most már csak a természetes úton, a pajtákban szárított dohányt veszik át. Jövőre 270 Sirokkó-rendszerű dohányszárítót építenek a fermentáló körzetéhez tartozó Az automata bálaprésgép egy műszakban több, mint hétszáz 50 kilogrammos dohánybálát készít (GB) mezőgazdasági nagyüzemek, ami nagy segítséget jelent majd a gazdaságoknak. Ezzel a mostani harmadáról kétharmadára emelkedik a mesterséges úton szárított dohány mennyisége. A nyíregyházi üzemben szárítják és kocsányozzák a dohányt. Év végéig mintegy 700 vagon kocsányozását végzik el. 350 vagon termést pedig a debreceni gyárban dolgoznak fel. Több fajtát termeltetnek, ezek közül is a legelterjedtebb a kallói, ami a területnek közel a felén terem. Virginiából 350 vagonnal vesznek át és ennek a 10 százalékát NSZK, osztrák és holland exportra szállítják. Ezenkívül termelnek még az üzemek pálmonostori, kerti, burley és VP—9-es fajtákat. Jövőre az ez évihez hasonló nagyságú területen és mennyiségben termeltet dohányt a nyíregyházi fermentáló vállalat, (sb) Törődés a fiatalokkal üzemeinkben Lakás, segély, képzés II tanácsi gazdálkodásról Az idei és jövő évi gazdálkodós a megyei tanácselnökök értekezletének napirendjén A fővárosi, megyei, megyei városi tanácsok elnökei Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken ülést tartottak a Parlamentben. Az értekezleten Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese beszámolt a tanácsi gazdaság 1976—77. évi fejlesztésének főbb tapasztalatairól, majd a jövő évi tervezési feladatokról szólt. Elmondta, hogy az 1978. évi terv beruházási lehetőségeinek kidolgozásában alapvető feladat volt, hogy a tanácsok által jóváhagyott középtávú terv erre az évre vonatkozó előirányzata ne mérséklődjék. Az alapfeladatok változatlanok, új vonás viszont: a tanácsok tervező munkájuk révén közvetlenül bekapcsolódnak a középtávú népgazdasági tervezés hároméves folyamatába és a korábbinál sokkal erőteljesebb tervezési együttműködést alakítanak ki a minisztériumokkal és a vállalatokkal. Az ez évi tanácsi költség- vetés néhány jellemzőjéről Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes elmondotta többek között: az 1977. évi tapasztalatok általában kedvezőek. Csökkennek a tanácsok pénzügyi gondjai, a pénzeszközök felhasználása viszonylag kedvező. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak megyénk vállalataiméi, üzemeiben a fiatal szakemberek, a fizikai vagy szellemi munkát végző pályakezdők problémáinak megoldására. Az 1971-es ifjúságpolitikai párthatározat óta mind több anyagi és borítékon kívüli juttatásban részesülnek a fiatal dolgozók. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál ebben az évben 100 ezer forintot költöttek ifjúsági célokra. Közel 400 ezer forinttal segítette ugyanez a vállalat a fiatal házasok lakásvásárlását. A családi házat építőknek építőipari kisgépeket adtak kölcsön, valamint kedvezményes áron juthattak az anyagokhoz és szállíthatták azokat haza. Üzemi akadémiát szerveztek a szakmunkásoknak, technikusoknak és művezetőknek. November 25-én rendezték meg a vállalatnál először a pályakezdők fórumát. Az ötéves szakmai gyakorlattal még nem rendelkező fiatalok kérdéseire a vállalat vezetői adtak választ. A tavalyi ifjúsági parlament határozatai között szerepel: a KEMÉV-nél dolgozó 30 év alatti fiatalok, amenynyiben nem végezték el a 8 osztályt — három év alatt kötelesek általános iskolai tanulmányaikat befejezni. A szakmai továbbtanuláshoz tuskészletet, zseb6zámoló gépet kölcsönöz a vállalat, a tanszereket pedig teljes egészében megvásárolja a tanulóknak. Idén több, mint 20 egyetemista, főiskolás hallgatónak ad ösztöndíjat a KE- MÉV. A nyírbátori Minőségi Cipőipari Vállalat ebben az évben 13 fiatalt jutalmazott „A szakma kiváló dolgozója” címmel. Egy fiatal „A köny- nyűipar kiváló dolgozója”, egy pedig „Kiváló ifjúsági vezető” kitüntetésben részesült. A vállalatnál dolgozó fiatalemberek leszerelés után 1000 forint segélyt és jutalomszabadságot kaptak. Támogatják az általános iskolát befejező fiatal munkásokat, a vizsgák letétele után 1000 forint jutalmat vehettek át. A fiatal házasok kiadásait igyekeznek csökkenteni azzal, hogy ugyancsak 1000 forinttal segítik a házasulandókat. Idén 30 ezer forintot fizetett ki a vállalat 30 fiatal dolgozójának. 138 gyermekgondozási szabadságon lévő kismamának utaltak ki 130 ezer forint törzsgárdajutalmat. Névadóünnepséget rendeztek s itt a fiatal szülőknek összesen ötezer forint értékben nyújtottak át ajándékot. A társadalmi munkát végző KISZ-esek munkabérét, 36 ezer forintot utaltak át az idén a vállalati KlSZ-szerve- ' zetnek. Az EAG kisvárdai gyáregységében négy éve készítették el az ifjúságpolitikai intézkedési tervet. Ennek egyik lényeges eleme az ott dolgozó fiatalok szakmai képzése. A mechanikai műszerész szakmában indított betanító tanfolyamon 12 fiatal vett részt. A fiatal betanított munkásoknak hathónapos szakmunkásképző tanfolyamot szerveztek asztalos szakmában. A szakmunkások közül minden évben többen szereznek érettségi bizonyítványt. Az ifjúsági politikai vitakörök színvonalát képzett előadók meghívásával emelik. Már az ifjúsági parlamenten elhangzott: a sportolási lehetőségeket bővíteni kellene. Sokéves gond oldódott meg a kispályás labdarúgópálya létrehozásával. (t. k.>
