Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

Cél és eszköz E lőrehaladásunkban na­gyon fontos a mun­kaerő-gazdálkodás. Ennek intézése, a személy­zetis tevékenysége, ma már szakma. Megbecsült szak­ma, de mindenképpen csak eszköz a cél elérésé­nek szolgálatában. Miná- lunk azonban bizonyos területeken mintha össze­keveredne a kettő. A szakemberek például kalkulációkat dolgoznak ki arról, hogyan tudnánk jobban hasznosítani a ren­delkezésre álló munkaidő- alapot. Vizsgálataik során úgy találják, hogy a me­zőgazdaságban még min­dig van felesleges munka­erő, tehát irányszámokat adnak ki az átcsoportosí­tásra. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó sze­mélyzetisek, ha teljesíteni akarják ezeket az irány­számokat, furcsa helyzetbe hozzák a vezetőket. A nö­vénytermelésben és az ál­lattenyésztésben ugyanis beszerezhető gépek segít­ségével valóban képes ke­vesebb ember is elérni ugyanazt az eredményt. A gyümölcsültetvényeken, szőlőföldeken és kertészeti táblákon azonban más a helyzet. Ott több emberre van szükség. A kétoldalúság még in­kább tetten érhető a szak­munkásképzésben. Mi a jellemző a szakmunkások­ra? Kétségtelen, hogy a betanított munkásnál job­ban ismerik szakterületü­ket, de ahhoz görcsösen ragaszkodnak. Egy vizsgá­zott baromfitenyésztő szakmunkás például halla­ni se akar arról, hogy mondjuk átmenjen a most épült nyúlfarmra, főkép­pen, hogy tanult szakmá­jától még távolabb eső megbízatást vállaljon. Már a kérést is sértésnek te­kinti. (Tisztelet a kivétel­nek.) Az állami gazdasági dolgozók soraiban ma 30 százalékos arányt képvi­selnek a szakmunkások. A divatos megítélés szerint ez kevés, de a vezetők már kezdik úgy érezni, hogy sok. Túl nagy a megmere­vedett létszám. Jobban örülnének annak, ha „ma­gas szinten betanított” munkásaik lennének, és ezekre jobban számíthat­nának a változások köve­tésében. Csakhogy akkor nem teljesítenék a szak­munkásképzésre vonatko­zó „elvárásokat”. Tehát az eszköz megint a cél elé to­lakszik. gy van ez most, dúr- [ vábban vagy fino­mabban ; könnyeb­ben vagy nehezebben ki­mutathatóan — de egyál­talán nem bizonyos, hogy törvényszerűen. Meggyő­ződésem, hogy rendelke­zünk mindazokkal a lehe­tőségekkel, amelyek révén a dolgokat helyükre lehet­ne tenni. F. B. Luandában megnyílt az MPLA kongresszusa Az angolai fővárosban, Lu­andában vasárnap megnyílt az MPLA (Angolai Népi Fel- szabadítási Mozgalom) első kongresszusa. A központi bizottság kong­resszusi beszámolóját Agosti- nho Neto, az MPLA elnöke terjesztette elő. Neto először részletes áttekintést adott a mozgalom eddigi történetéről. A beszámoló szólt arról is, mennyi veszteséget, kárt oko­zott a mozgalomnak a belső frakciózás és a szeperatista szervezetek ellenséges tevé­kenysége. A központi bizott­ság számvetése az idei máju­si elvetélt ellenforradalmi kí­sérlettel kapcsolatban rámu­tatott, hogy az MPLA számá­ra az a következő tanulságok­kal járt: világosabbá kell ten­ni mindenki számára az esz­mei, gazdasági, szociális és külpolitikai célokat, és a szer­vezeti kérdésekben nagyobb fegyelmet és éberséget kell tanúsítani. Neto beszámolója részlete­sen foglalkozott a munkás- osztály élcsapatpártja létre­hozása szükségességének elvi kérdéseivel. Neto hangsúlyoz­ta: az MPLA. amely győze­lemre vitte a nemzeti felsza- badítási harc ügyét és meg­kezdte Angolában a szocializ­mus építése anyagi alapjainak lerakását — betöltötte törté­nelmi hivatását. Hangsúlyozta: az angolai forradalmi folyamat előreha­ladása diktálja azt, hogy jöj­jön létre egy egységes és tu­dományos ideológiával felvér­tezett párt Angolában. A beszámoló kiemelte azt a hatalmas katonai és anyagi támogatást, amelyet a Szov­jetunió és Kuba adott a népi köztársaságnak. A többi szo­cialista ország — így Magyar- ország —, a világ demokra­tikus erői és több afrikai or­szág segítségnyújtásáról is megemlékezett. Angola külpolitikájának alapelvei és célkitűzései kö­zül kiemelte a szocialista or­szágokkal és az afrikai orszá­gokkal való kapcsolatok szo­rosabbra fűzését, valamint az el nem kötelezettek mozgalmá­ban való aktív részvételt a kö­zös antiimperialista és gyar­matosításellenes célok érde­kében. A beszámoló részletesen tárgyalta a gazdasági hely­zetet is. A kongresszus hétfőn zárt ajtók mögött folytatta mun­káját. Az SZKP KB üdvözletét küldött az Angolai Népi Fel- szabadítási Mozgalom (MPLA) I. kongresszusának részvevőihez. (Folytatás a 4. oldalon) Biszku Béla Havannába érkezett A Magyar Szocialista Mun­káspárt latin-amerikai kör­úton lévő küldöttsége élén Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára szombaton este Mexikóvárosból hivatalos lá­togatásra Havannába érke­zett. A küldöttséget a mexi­kóvárosi repülőtéren Arnoldo Martinez Verdugo, a Mexikói Kommunista Párt főtitkára és a párt más vezetői, vala­mint Peják Zsiva, mexikói magyar nagykövet búcsúz­tatták. A Biszku Béla vezette kül­döttséget a havannai Jose Marti repülőtéren Bias Roca Caideiro, a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a nemzetgyű­lés elnöke és Machado Ven­tura, a KKP politikai bi­zottságának tagja fogadta. Biszku Béla és kísérete a vasárnapot a híres kubai üdülőhelyen, Varaderóban töltötte, hétfőn a Forradalom terén megkoszorúzta Jose Marti emlékműdét, majd ezt követően megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások a két párt küldöttsége között. Magyar küldöttség Finnországban Vasárnap küldöttség uta­zott Helsinkibe Trautmann Rezsőnek, az Elnöki Tanács helyettes elnökének vezeté­sével. Részt vesznek a Finn­ország függetlensége kikiál­tásának 60. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep­ségeken. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Bor­bély Gábor és Nánási László, az Elnöki Tanács tagjai és Nagy János külügyminiszter­helyettes búcsúztatta. Ott volt Kaarlo Yrjö-Koskinen, Finn­ország budapesti nagykövete. Demecserből Angliába A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri gyára az őszi, tavaszi szezonban mintegy 24 ezer tonna ipa­ri burgonya feldolgozását tervezte. Ennek több, mint felét a megye gazdaságai szállítják. Eddig mintegy 14 ezer tonna került fel­dolgozásra és ez az ütem kielégítőnek mondható. Ev végére elérik a 20 ezer tonnát. A korszerű gépekkel dol­gozó új keményítőüzem­ben különböző keményítő­ipari termékek készülnek, amelyekből nagy mennyi­séget szállítanak Svájcba és Angliába. Ugyancsak jelentős a demecseri gyár hűsítőital­készítése is. Októberben 1 millió 800 ezer, november 20-ig 1 millió 400 ezer kü­lönböző Sztár üdítőt pa­lackoztak. 1. A burgonya kirako­dása kézi erővel történik. 2. Makiári Zoltánná a Sztár-töltő gépnél. 3. Kiss László a kemé­nyítőgyártást ellenőrzi. (Hammel József képriport­ja) Ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöksége Kétségtelen, hogy a békés egymás mellett élés politiká­ja Európában érte el a leg­nagyobb eredményeket — húzta alá Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságá­nak elnöke a bizottság kibő­vített elnökségi ülésén mon­dott megnyitójában. A Par­lament vadásztermében meg­tartott hétfői tanácskozáson, — amelynek elnökségében helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Poltikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára. Kállai Gyula az európai békével és bizton­sággal összefüggő, még min­dig fellelhető nemzetközi fe­szültséggócokkal is foglalko­zott, majd a közel-keleti kér­désről beszélt: — Szükségesnek tartjuk, hogy az átfogó rendezéshez mielőbb hívják össze a genfi béketárgyalást, amelyen min­den érdekelt félnek, köztük a Palesztin Felszabadítási Szer­vezetnek is részt kell vennie. A Közel-Keleten olyan ren­dezést támogatunk, amely megfelel a térség valamennyi haladó országa és népe érde­keinek és igazságos tartós bé­két biztosít. Ezt követően Nagy János külügyminiszter-helyettes értékelte a belgrádi tanács­kozás munkájának eddigi eredményeit. — A tanácskozás minden részvevője kifejezte érdekelt­ségét az enyhülésben, a kon­struktív munkában — mon­dotta Nagy János. — A fel­szólalók egyöntetűen megál­lapították, hogy Európában az enyhülésnek nincs ésszerű alternatívája. Kedvezőnek értékelték — az esetenként (Folytatás a 4. oldalon) Megelőzni a tavaszi veszélyt Belvízrendezés 231 településen Szabolcs-Szatmár megye területének kétharmada va­lamikor a Tisza és a Szamos árterülete volt. A folyók sza­bályozása után az árterület nagysága jelentősen lecsök­kent, de a geológiai adottság nem sokat változott. Ez a sajátos helyzet minden ta­vasszal veszélyeket rejt: a megolvadt hó, s a lehulló csapadék olyan mértékű bel­vizeket okoz, amelynek lakó­házak ezrei és több ezer hek­tár termőföld esik áldoza­tául. Az idei év különösen kitett magáért: ötvenezer hektár földet borított belvíz és két­ezernél több ház rongálódott meg, vagy dőlt össze rövid egy hónap alatt. Igaz, évek óta jelentős kedvezményt ad államunk a belvíz rongálta házak újjáépítéséhez, ám ez alapvetően nem változtat a helyzeten. Megoldást csak az adottságok megváltoztatása, a belvizek elvezetése hozhat. Ebben az ötéves tervben a tanácsok különös figyelmet fordítottak erre, első feladat­ként a megye 231 településé­nek átfogó belvízrendezési tervét készíttették el. A mű­szaki és kiviteli tervek mint­egy háromszáz millió forint­ba kerültek a tanácsoknak, amelyet a vízügyi alapból, a lakosság hozzájárulásából, társadalmi munkájából fél milliárdra sikerült kiegészí­teni. Ebből az összegből erre az évre 61 millió forint ju­tott. A kivitelezési munkák tu­lajdonképpen a települések kétharmadában már megkez­dődtek: Ebben a nagy munkában — amelyre több száz milliót költenek a tanácsok — a la­kosságnak is van tennivaló­ja: mindenkinek kötelessége a lakása előtti csapadék-el- vezető árkok tisztán tartása, mert ez jelentős mértékben kihat a belvizek elvezetésé­re. Éppen ezért a tanácsok az eddigiektől nagyobb fi­gyelmet fordítanak erre.

Next

/
Thumbnails
Contents