Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 6. Szakmai tájékoztató végzős diákoknak Téli szünet december 22-től SZTK-labor Az SZTK nyíregyházi városi rendelőintézetének laboratóriu­mában naponta több, mint ezer különféle vizsgálati anyagot dolgoznak fel. Faragó Istvánná és Hankovszki Klára „vallatja” a vért. A ké­miai vizsgálatok nagy figyelmet, pontosságot kívánnak. Az or­vos a leletek alapján már könnyebben választ ad a beteg kér­déseire. Tolvajok és öltözők Alig több mint két hét múlva, december 22-én kez­dődik az általános és közép­iskolás diákok téli vakáció­ja. Az új év első tanítási napja január másodika. Ta­vaszi szünet: április 5—13. A tanév menetrendje a továb­biakban: az általános isko­lákban az utolsó tanítási nap június 3., a középiskolák I— III. osztályaiban június 10., az érettségizőknek május 13. Az írásbeli érettségik má­jus 15-én kezdődnek, a tan­évzáró ünnepélyeket pedig június 12—20. között tartják. Addig persze még jócskán akad iskolai tennivaló. Ja­nuárban a nyolcadikosok pá­lyaválasztása, februárban pe­dig az érettségizők felvételi- vizsga-jelentkezése jelent igen felelősségteljes munkát. A nyolcadikos diákok jelent­kezési lapját március 20-ig kell eljuttatni a középisko­lákba. Több mint 130 szakma között választhatnak a diá­kok — nem számítva a gim­náziumi és sznlvlrózépistoUá továbbtanulást — érdemes ezekben a hetekben számot- vetniük a családoknak a sok­rétű választékkal. Most csak ízelítőnek említünk meg bu­dapesti diákoknak szánva néhány szakmatanulási lehe­tőséget. A költségvetési szerveze­tek házipénztári pénzkezelé­séről: az általános szabá­lyokról, az ezzel kapcsolatos feladatkörökről, vagyis: a készpénz kezeléséről, a bi­zonylatokról, letétekről, zárlatokról, az elszámolásra kiadott összegek nyilvántar­tásáról, a munkabérfizetés­ről adott ki rendeletet a pénzügyminiszter. Az új elő­írásokat 1978 januárjától kell alkalmazni. Itt csupán egyik-másik pontját, leginkább közérde­kű részleteit ismertetjük a rendeletnek. A házipénztárban levő, készpénz és az egyéb érté­kek megóvása érdekében a költségvetési szervezeteknek gondoskodniuk kell a házi­pénztár tűz és betörés elleni védelméről. A helyiség ablakait védő­ráccsal, az ajtókat pedig biztonsági zárral kell ellátni. Ha a pénztárban időnként (például a befizetést meg­előzően) nagyobb összegű készpénzt tartanak, a pénz őrzésére, a helyi körülmé­nyektől függően, éjjeliőröket is igénybe kell venni. Az A Mikulás már járt ná­lunk az este, amikor hazajöttem. Hatalmas csizmája nyomát és különböző méretű képmásait hagyva ma­ga után a szoba minden ré­szében, amerre csak néztem. Volt az asztalon, a televízión csakúgy, mint a szekrények tetején. A szőnyegről nem is beszélve, ahol csak lábujjhe­gyen lehetett közlekedni, ugyanis a család legkisebb tagja itt épített garázst a kü­lönböző színű és méretű cso­koládéfigurákból. A csomagomat természete­sen én is megkaptam, súlya és nagysága meggyőzött róla, hagy nálunk ebben az évben is gazdag Mikulás járt. For­gattam, bontogattam a szép, piros cellofánzacskót és köz­ben egy nagyon régi kis Mi­kulás-történet jutott az eszembe. ★ A 30-as években történt, másodikos elemista voltam. Mikuláskor nem mentünk Lányok jelentkezését vár­ják a bőrdíszműves, cipőfel- sőres/.-készítő, dísznövény- kertész, édesipari termék­gyártó, fehérneműkészítő, fé­nyező és mázoló, fonó, kesz­tyűs. kötő-hurkoló. látsze- rész, mű- és géphímző, nö­vényolaj- és mosószergyártó szakmunkásképzők, valamint egész sor, kereskedelmi el­adókat képző intézet. Húsz szakmában 200 forint ösz­töndíj-kiegészítés emeli meg a 110—650 forintos juttatáso­kat. fiúknak különösen aján­lott a hegesztő, hengerész és forrasztár, kovács, öntő, gé­pi forgácsoló, ács-állványozó, útburkoló és -karbantartó szakma elsajátítása. E terü­leteken több vállalat kínál társadalmi tanulmányi ösz­töndíjat is a jelentkezőknek. 100—600 forintos ösztöndíjat kaphatnak az egészségügyi szakiskolákba jelentkezők is, tanulmányi és szociális hely­zetüktől függően. A Fővárosi Pályaválasztá­si Intézet pontos címjegyzé­ket és minden iskolára vo­natkozó részletes tudnivalót egybefoglaló kiadványa már elkészült, minden nyolcadi­kos osztályfőnöknek eljut­tatják az iskolák. egyzáras páncélszekrény kul­csát a pénztáros, a kétzáro- sénak az egyik Kulcsát a pénztáros, a másikat az el­lenőr, a háromzárasokénak a fő- és egyik mellékzárkulcsát az ellenőr kezeli. Hány személynek és mi­lyen módon kell közremű­ködnie a pénz felvételénél, szállításánál és visszafizeté­sénél? A rendelet kimondja: egy személyt általában leg­feljebb 20 000 forint kész­pénz felvételével és szállítá­sával szabad csak megbízni. Az ezt meghaladó, de 200 ezer forintot el nem érő ösz- szegek átvételére és szállítá­sára két személyt, ennél na­gyobb összeg esetében pedig három személyt kell a pénz­intézethez vagy a postahiva­talhoz küldeni. Két vagy há­rom személy esetében az egyik megbízott a pénztáros, a másik pedig a rendészet tagja vagy munkásőr legyen. A 20 000 forinton felüli ösz- szegeket lehetőleg gépkocsi­val kell szállítani és az ösz- szegnek a házipénztárban való elhelyezésénél a pénz­tári ellenőrnek is jelen kell lennie. iskolába, csak a rá következő nap. Emlékszem, cudar hideg volt. A szél úgy sodort ma­gával bennünket, hogy a lá­bunk csak imitt-amott érte a földet. Elfújni csak azért nem tudott, mert akkora darab fát cipeltünk magunkkal, amilyet csak bírtunk. Az iskolát fűte­ni csak akkor tudta az öreg Bodnár bácsi, ha tűzre- valót vittünk neki. Fázósan, dideregve vártuk a tanító nénit, aki a faluból járt ki hozzánk a tanyasi is­kolába. És hogy valamivel el­üssük az időt, meg hogy di­csekedjünk is egymásnak, előszedtük az előző nap ka­pott Mikulás-ajándékot és mutogattuk egymásnak. Hogy ki mit kapott, már nem em­lékszem rá, én egy kicsi da­rab krumplicukorral dicse­kedtem, ami egy darabka új­ságpapírba volt csomagolva. Nagyon örültem neki, hiszen Tolvaj nyomait fedezték fel ez év nyarán a nyíregyházi kórház mű­szaki öltözőjében. P. Dezső kese­rűen tapasztalta, hogy öltöző- szekrényét valaki időnként fel­nyitotta és ilyenkor pénze min­dig kevesebb maradt. Az öltöző- szekrényt fosztogató tolvajt, Mol­nár András sényői lakos szemé­lyében rövid időn belül megfog­ták. aki beismerte, hogy saját la­katkulcsával nyitotta ki az öltö­zőszekrényt és lopta meg munka­társát. A vizsgálat megállapította azt is. hogy a sok egyforma la­kat alig nyújtott biztonságot az öltözőtolvaj ellen. Molnár And­rást a bíróság folytatólagosan el­követett lopás vétsége miat 2000 forint pénzbüntetésre ítélte. ★ Hasonlóan az öltözőt választot­ta bűnös tervének megvalósításá­hoz Juhász László nyíregyházi lakos is. Ez év augusztus 25-én a reggeli órákban megjelent koráb­bi munkahelyén, a Nyíregyházi Konzervgyárban, majd amikor a helyzetet megfelelőnek tartotta, besurrant az üzemi öltözőbe és különböző ruhaneműket lopott el 400 forint értékben. A tolvajt mű­ködése közben tetten érték, az el­lopott ruhaneműket a tulajdono­sok visszakapták. Juhász László részletes elszámoltatása során fényt derült korábbi viselt dolgai­ra is. Juhász italozó ember volt, sokan voltak, akik semmit sem kaptak. Aztán a tanító nénink is megjött, aki minden reggel és este is 3 kilométert gyalogolt. Vékony lódenkabátját le sem vetette, csak állt sokáig a már jócskán duruzsoló kályha mellett. Egyébként árva lány volt, szüleim mondták, hogy apja a világháborúban ma­radt és az anyja, aki postás volt, öt gyermeket nevelt fel. Amikor egy kicsit felmele­gedett és végigsétált a két padsor között, észrevette a kis papírcsomagokat. — Úgy látom, járt a Miku­lás nálatok? — mondta kissé gyengén sikerült mosollyal. Aztán arról beszélt, hogy aki jó gyerek, szorgalmas és fő­leg jól tanul, azt a Mikulás meglátogatja és visz neki va­lamit. Majd még egyébről is beszélt, amikor az első pad- ban ülő Csordás Pisti — aki­ezért igen gyakran kényszerült munkahelyeit változtatni, mivel jelenléte többet ártott, mint hasz­nált. Ez év februárban a SZAÉV- nél dolgozott, munkaviszonya megszűnésekor azonban elfelej­tette leadni a rábízott szerszámo­kat. A hétezer forint értékű szer­számot eladta, a vételárat pedig rövid időn belül elitta. Juhász jól értett a hazugsághoz is, ami­kor a pénz elfogyott, hiszékeny ismerőseit csapta be különböző kitalált mesékkel. Március 12-én L. Károly isme­rősétől egy villany fúrógépet kért kölcsön azzal, hogy a Kelet Áru­házban dolgozik és ott nincs ilyen fúró. A fúrót még aznap törzshelyén, a „Nyíri fészekben” eladta 1500 forintért, amely rövid időn belül a vendéglő kasszájába került. Két nappal később hason­ló ürüggyel kereste fel másik is­merősét, aki a szakmunkásképző intézetnél dolgozott. C. Sándor­tól is egy villany fúrógépet kért kölcsön, amit még aznap a „Nyí­ri fészekben” ugyancsak 1500 fo­rintért adott el. A fúróért kapott pénz sorsa hasonló lett az előbbi­ekhez. Az ügyészség három rendbeli sikkasztás bűntette. 2 rendbeli lo­pás vétsége miatt adott ki ellene vádiratot. Iszákos alkoholista kedvének megfékezése érdekében indítványozta kényszervonó keze­lését. nek az apja szőlőpásztor volt, és vagy 4 kilométerről jár az iskolába — felállt az első padban. A tanító néni nem látta, mert háttal állt neki. Csak amikor megfordult, kér­dezte meg: „Nos, Pisti csak nincs valami baj ?” — Az a baj tanító néni — mondta a gyerek reszkető szájjal —, hogy nálunk akkor miért nem járt a Mikulás? C send volt. Aztán, hogy a tanító nem szólt, mind­nyájan egyszerre mond­tuk: „Igen, igen, Pistiéknél miért nem járt, hiszen ő a legjobb tanuló az osztály­ban?” De a tanító néni még most sem szólt. Elővette a zsebkendőjét, megtörölte vele a Pisti szemét, majd a magá­ét, csak aztán mondta: „Hát persze, tudom már, ide adta a tiedet nekem! Hiszen ti olyan messze laktok, hogy oda ő nem tudott elmenni.” Aztán belenyúlt a táskájába, kivett három szem csizmacukrot és beletette a Pisti kezébe. Falcsik Ferenc A múlt héten sugárzott dokumentumfilmek közül két, különösen közérdekű hazai temaval foglalkozóról érdemes talán említést ten­ni. Az egyik. Hogy a liftt mennyi baj van — köny- nyed címe ellenére — na­gyon is nehéz, elevenbe vá­gó kérdéssel, egy hasznos és egy gazdaságos találmány elfektetésével foglalkozott. (A téma egyébként újra és újra felmerül a sajtó ha­sábjain, a rádió és a televí­zió műsoraiban egyes, nem egyszer világra szóló talál­mányok több mint nehéz­kes hazai gyártása, beveze­tése kapcsán, jeléül annak, hogy ebben a tekintetben mintha túlságosan lassan haladnánk előre...) Holló Ágnes (szerkesztő), Szegvári Katalin (riporter) és Vitézy László (rendező­operatőr) dokumentum­filmje egyáltalán nem volt kíméletes az évekkel ezelőt­ti Bálint-Baumann-féle ta­lálmány, a lift legkorsze­rűbb elektronikus vezérlésű berendezése hazai gyártá­sának, s a szabadalom kül­földi értékesítésének kézen- közön történt elsikkadásá- ról, mind a mi „biztosra menő” tőkés licencvásárlá­sunkat, mind a Licencia Külkereskedelmi Vállalat­nak, a magyar szabadalom értékesítéséről való határo­zatlanságát illetően. A Bá­lint—Baumann-féle talál­mány előnyeiről, jelenleg legkorszerűbb voltáról a film feltehetően nemcsak a nézőket, hanem az illetékes műszaki szakembereket is meggyőzhette — hála a pat- rónusává szegődött lelkes szakértők érvelésének. A „tényfeltárás” azonban né­mileg féloldalas maradt, mert a dokumentumfilm­A Rádiószínház Borút Trekman, a Ljubjanai Rá­dió és Televízió munkatár­sának vendégrendezésében (magyar társrendezője Cse­res Miklós dr. volt) mu­tatta be Szasa Vuga szlovén író Éjféli ösvény című, ki­váló hangjátékát. A múltat és a jelent ritmikusan vál­togatva megelevenítő hang­képekben egyre fokozódó feszültségben bontakozott ki egy második világháborús jugoszláv partizántragédia. Egy négyéves kisfiú ártat­lan elszólása ( .......apukám­nak szebb puskája van...”) a nácik kezére juttatta az apját, aki a partizánok fu­társzolgálatát vezette. A fa­siszták a gyermek életéért kizsarolták az apából a val­lomást a partizántalálkozó­ról, s ennek következtében 15 partizánt gyilkoltak meg bestiális kegyetlenséggel. Tizenhatodik áldozatként tartja számon az emlékezet az apát, aki felakasztotta magát a szörnyűségek lát­tán, mert nem bírta elvisel­ni morális felelősségét. De a gyermeke életét megmen­tette. Árulónak ítéli-e a nép az apát ma, sok évvel a hábo­rú után? És hogyan véleke­dik róla az időközben fel­nőtté érett fia, aki éjszaká­kon át bolyong az „éjféli ösvényen”, az egykori ször­nyű tragédia színhelyén, a kínzó kérdésekre igazságos választ keresve? Az apa számtalan tanújelét adja hősiességének. A testi meg­ből korántsem derült ki ugyanilyen világosan a sza­badalom hazai alkalmazása körüli huzavona minden oka... László Ágnes szerkesztő, Márton József operatőr és Szűcs László dokumentum­filmje, a Nővérkék néhány portré érzékletes felvillan­tásán túl jószerivel nemigen nyújtott többet a téma szok­ványos megragadásánál, fe­lületen maradó kidolgozá­sánál. Ki ne tudna az ápolónők, asszisztensek, al­tatónővérek, az „egészség- ügyi szakalkalmazottak” ál­dozatos, hivatástudattól fű­tött, nagyobb társadalmi megbecsülést érdemlő mun­kájáról, a „nyújtott” mű­szakjaikról. vagy arról, hogy a szükséghez képest kevesen vannak? Ugyanígy arról, hogy munkájuk nem csupán „ágytálhordás”? A film mégis hasznos volt, több szempontból is figye­lemre méltóan szolgálta a jó ügyet, a „nővérkék” munkájának nagyobb tár­sadalmi elismertetését. Kü­lönösen kihangsúlyozták ezt az ő munkájukat legjobban ismerő és méltányló orvo­sok megnyilatkozásai. („Sok segédorvos megirigyelhetné egy-egy jól felkészült ápo­lónő tudását...” — így egy főorvosnő a pálya tár­sadalmi rangjáról. Vagy a kecskeméti kórházi — ahol a felvételek készültek — főorvos javaslata: „Az ápo­lónői képzettséget szak- munkási szintre kellene emelni.”) Ebben az irányba mutattak a kecskeméti kór­háznak a nővérek munka- feltételei és életkörülmé­nyei lehető javítására, la­kásgondjaik megoldására tett intézkedései is. gyötrés, az embertelen kín­zás nem törte meg, és soha­sem is tudta volna megtör­ni. Az áldozatok sorsát is önként vállalta, tizenhato­dikként. A túlélők őt is a fasiszták áldozatának tekin­tik, — legfeljebb nem szí­vesen beszélnek róla. A nép — megértve a legemberte­lenebb erkölcsi kényszert, úgy tetszik, erkölcsi fel­mentést adott neki. A fiú pedig tovább hurcolja a sú­lyos terhet: „...sem iga­zolni, sem elítélni nem tud­lak, te boldogtalan, jóságos apám...” Talán ennyi is eléggé ér­zékelteti a hangjáték gon­dolati ívét, a mondanivaló mélyen humánus erkölcsi- ségét: a fiúnak is meg kell szabadulnia a múlt nyo­masztó árnyaitól. A kísér­teties hitelességgel megele­venített, legdöbbenetesebb múltbeli hangképekben Öze Lajos (Százados) és Balázs Péter (Johan) különöskép­pen kiválót alkottak a náci gyilkosok pontos karakteri- zálásával. Emlékezetes ma­radt még Tolnay Klári (Ev- génija) és Mádi Szabó Gá­bor (Klofutár) alakítása is. A Fiú szövege — belső mo­nológok az éjjeli csavargá­sai során — bár merőben lírai volt a szinte doku- mentáris tárgyszerűségű többiekéhez képest. Juhász Jácint tolmácsolásában ro­mantikusan túlfűtöttnek, a kelleténél némileg érzelme­sebbnek hatott. Merkovszky Pál V. M. 1978. JANUÁR 1-TÖL Biztonságosabb pénzkezelés Dr. M. F. Fekszi Éva vérmintát vesz.

Next

/
Thumbnails
Contents