Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-29 / 305. szám
1977. december 29. KELET-MAGYABORSZÄG 3 Kooperálok O llergikus pontjai gazdaságunknak a beruházások. Nem csak azért, mert az idén például a tervezettnél három, három és félszer nagyobb összeget fordítottak a vállalatok új építkezések, fejlesztések megindítására — s ezzel tovább élezték a kivitelezői lehetőségek feszültségeit —, hanem azért is, mert e tevékenység produkálja a legnagyobb kooperációs zűrzavart. A kooperációs lánc mind gyakoribb szakadásai nem csupán a beruházások gondjaira vetnek fényt. Az állami építőipar súlyos problémáinak egyik forrása az, hogy még saját kereteiben sem sikerült az együttműködést, a különböző munkafolyamatokat végző egységek munkáját kifogástalanul megszerveznie. A lakásépítés, amely az idén jobb eredményeket ért el, mint tavaly, változatlanul azért marad el még mindig a kívánt ütemtől, mert a különböző szakiparosok nem használják ki jól az időt, különféle okok miatt rossz közöttük az összhang, illetve ne legyünk túl szigorúak: még mindig nem olyan, mint amilyen lehetne. Közismert, hogy az előre gyártott elemekből épülő házak, lakások sorsa két, egymástól meglehetősen különböző időszakot ölel föl. Az első a gyors, iparszerű- en szervezett, sorozatgyártás igényeit kielégítő elem — előre gyártás és szerelés fázisa, a második az úgynevezett szakipari tennivalóké. Az utóbbiról — bár az építőipar mind nagyobb erőfeszítéseket tesz a gépesítéstől a munkafegyelem megszilárdításáig, — nem mondható el, sem azt, hogy - iparszerű, sem azt, hogy akárcsak hasonlítható lenne hatékonyságban az első szakaszhoz. Ott áll a gyorsan összeszerelt „gyári” ház — nem is tudnám megmondani hirtelenjében, milyen készültségi fokban. De ott van, sokszor felkiáltójelként! Mert előfordul, hogy falainak felhúzása, elemeinek összeszerelése csak töredékét jelentette annak az időnek, amelynek el kell telnie, hogy lassan-lassan megjelenjenek a szakiparosok: a víz-gáz szerelők, a tapétázók, megérkezzenek a szükséges tárgyak — a villany- kapcsolótól a gáztűzhelyekig. Ki vonná kétségbe, hogy a szakipari tevékenység többféle szakma együttes, jólszervezett kooperációját követeli meg? Ki kételkedik abban, hogy az alkatrész- és anyagellátás nem tartozik a könnyű feladatok közé, nem különben az esetleges módosítások kivitelezése? Dehát éppen itt a lényeg: e több szereplős bonyolult koreográfia szerinti mozgást igénylő tevékenység az építő vállalatoknak ma is leggyengébb pontja. A kis és nagy munkák egyeztetése, a folyamatok szervezése, a szükséges munkaerő és anyag határidőre való „előállítása”. Még akkor is, ha a feltételek egyébként kedvezőek, — ha akad munkaerő, anyag, szállítóeszköz — nos, akkor is nagy a hibaszázalék. Mert vagy nem megfelelő a kooperáció terve, vagy a szervezésben vétenek rendre hibát. M árpedig az eredményes munkamegosztás nélkülözhetetlen tartozéka a fegyelmezett együttműködés. Ahogy azt a követelmények megfogalmazzák: a szervezett, tervszerű kooperáció. És ha bármelyik vonatkozásban támad rövidzárlat — akkor a kooperációs lánc azonnal elszakad, ez pedig az össz- tevékenységet bénítja meg szükségszerűen. M. I. A ••• rr A jovo szakemberei Ahogy korszerűsödik a mezőgazdaság gépellátása, úgy válik szükségessé a nagy szaktudású, sokoldalú szakemberek képzése. A baktalórántházi szakiskola három év alatt képezi az új típusú szakgárdát. Az első évet teljesen az iskolai foglalkozások töltik ki. A gyakorlati munka a második évben kezdődik és fokozatosan mind több időt fordítanak a gyakorló gazdaságokban a gépek üzemeltetésére. Varga Imre szakoktató felügyelete mellett MTZ —50-es erőgépen szelephézagot állít Zahorán Zoltán és Szegedi Tibor. (Hammel József felv.) Válasz levélre Hi legyen a fákkal? P ásztor Károlyné kér- semjéni olvasónk levélben kérdezte, mi lesz a Golden Delicsessz sorsa? Mert sok termett, nem vették át, léalmának 80 fillérért eladni viszont vétek a szép gyümölcsöt. Tizenöt évesek a fái. Szépek, bőven termők, mit tegyen; vágja ki? Ahogyan a fákat nem szabad kivágni, ugyanúgy a kereskedelmet, a termeltető szerveket is elhamarkodott dolog lenne mindenért okolni. Ezzel nem azt mondjuk, hogy mindenben vétlenek, de egyről biztosan nem tehetnek; arról, hogy 55 ezer vagon alma termett. Gondoljuk csak el, ha 5 ezer vagon almával kevesebb terem, annyival kevesürgető óhaj. Nagy feladat, mert igényli a pontos információt a termésről, a kölcsönös előnyöket tartalmazó szerződést, az inkább több, mint kevesebb ládát, a felvásárló telepek (ÁFÉSZ) nagyobb áteresztő képességét, az elegendő járművet, a nagyobb raktárteret. Nem elegendőek a részmegoldások. Nem csak gyorsan, de egyszerre kell cselekedni sok területen. Nagy gond ez, de még mindig kellemesebb a bőség, mint a szükség. Akármelyik oldaláról nézzük is a dolgot, az a jó, ha 50—55 ezer vagon álma terem és nem negyvenezer. Tehát mi legyen a fákkal. Ha a kiöregedés, a gazdaságtalan termelés nem indokolja, egyet sem szabad kivágni. A rekonstrukcióra viszont szükség van. A nagy Kiterjesztik a bértömeg-szabályozást — A bérszabályozási formák arányai 1978- ban megváltoznak, a bérszínvonal helyett a bértömeg-szabályozás kerül túlsúlyba — mondotta keddi sajtótájékoztatóján Horváth Sándor, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője. A bértömeg-gazdálkodás lehetővé teszi, hogy ha ugyanazt a munkát kisebb létszámmal végzik el, a megmaradó bér egy részét a továbbra is ott dolgozók bérének emelésére lehet felhasználni, mivel ilyen esetekben a nagyobb arányú béremelés is kevesebb adóval jár. Természetesen a bérszabályozásnak ez a módja egymagában nem elegendő a munka hatékonyságának növeléséhez, kevesebb dolgozó csak akkor tud nagyobb eredményeket elérni, ha ahhoz korszerűbb, szervezéssel a lehetőségeket, feltételeket is megteremti a vállalat. Fokozatos áttérés Ezért csupán fokozatosan lehet a bértömeg-szabályozási formát bevezetni. 1976- ban' a dolgozók 45, az idén 50 százalékát érintett a bértömeg-szabályozás valamely formája 1978-ban pedig a dolgozók 70 százalékára terjesztik ki. A tapasztalatok szerint — bár nagyon differenciáltan — de jobban ösztönözte a bértömeg-szabályozás a vállalatokat a létszám hatékonyabb foglalkoztatására, a belső tartalékok feltárására, a munka- és üzemszervezés korszerűsítésére. Elősegítette a vállalaton belüli érdekeltségi rendszer fejlesztését, valamelyest gyorsította az anyagi ösztönzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, s nem utolsó sorban a gyáregységek és a vállalatok létszámterveinek reálisabb kialakítását. A bértömeg-szabályozást alkalmazó vállalatok létszáma 1976-ban 1,9 százalékkal csökkent, míg a többi vállalatnál ez az arány csak 0,6 százalékos volt. A béremelés és az adó A bértömeg-szabályozás válik 1978-tól uralkodó formává a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban, s természetesen fennmarad azokon a területeken is, ahol eddig alkalmazták, egyebek között az építőiparban. Egyébként a bérszabályozás rendszerének alapelvei 1978-ban nem változnak. Továbbra is kötelező a bérek minimális másfél százalékos növelése, továbbá az az intézkedés is, hogy hat százalékig adómentesen emelhetik a vállalatok a dolgozók bérét. Az érdekeltségi rendszer természetesen lehetővé teszi, hogy ennél nagyobb mértékben is emeljenek bért. A gazdálkodás nagyobb hatékonysága iránt támasztott követelmények szükségessé tesznek szigorító intézkedéseket is, amelyek a vállalatokat hatékonyabb munkára, nagyobb nyereség elérésére ösztönzik. Néhány szakágazatban, például az építőiparban, a közlekedési eszközöket gyártó, a kötszövő, a rövidáru iparban megközelítőleg azonos gazdálkodási feltételek biztosítása érdekében szigorították az úgynevezett bérszorzók mértékét, vagyis a nagyobb arányú béremelés magasabb adóval jár. Rózsa József, a minisztérium főosztályvezetője foglalkoztatási kérdésekről szólva elmondta, hogy a munkaerők ésszerű átcsoportosításán túlmenően oly módon is ésszerűbbé lehetne tenni a munkaerő felhasználását, hogy a csökkent munkaképességűek, de egyes területeken teljes értékűen dolgozni tudókat a számukra legmegfelelőbb munkához juttatnák. Hazánkban félmillióra tehető a csökkent munkaképességűek száma, ezért nagyobb gondot kell fordítani szakmai rehabilitációjukra. A vállalatoknál rehabilitációs bizottságok működnek, amelyeknek feladatuk, hogy a csökkent munkaképességűekkel foglalkozzanak, javaslatot tegyenek átképzésükre, megfelelő munkába helyezésükre. Ahol ezek a bizottságok jól működnek — például a Csepel Művekben, a Láng Gépgyárban, a Tiszai Vegyi Kombinátban stb. — ott az eredmények is jók, a bizottságoknak egy része azonban formálisan végzi munkáját. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT illetékes osztályai most útmutatót készítettek a vállalatok számára a csökkent munkaképességűek racionális foglalkoztatásához, nyomatékosan felkérve őket, hogy az ügyet jelentőségének megfelelően kezeljék. Tovább dolgozó nyugdíjasok A főosztályvezető utalt arra is, hogy a Magyar Közlöny legújabb száma jogszabályokat közöl, amellyel a kormányzat a nyugdíjkorhatárt elérőket fokozottan ösztönzi továbbdolgozásra. A nyugdíjkorhatárt elérők, de teljes munkaviszonyban tovább dolgozók pótszabadságot kapnak, s az eddigi korlátozást megszüntetve nyugdíjuk a nyugdíjpótlékkal együtt elérheti majd keresetük 100 százalékát. A már nyugdíjban lévők is nagyobb lehetőséget kaptak arra, hogy nyugdíjuk megtartása mellett munkát vállaljanak. Korlátlanul vállalhatnak munkát egyebek között mindazok, akiknek a havi nyugdíja nem haladja meg az 1400 forintot. sebb göngyölegre lett volna szükség; gyorsabban ment volna az átvétel, az elszállítás, egyszerűbb lett volna minden. Dehát a megye 35 ezer hektár gyümölcsöse és benne a 28 ezer hektár alma termelői akaratunkkal és törekvésünkkel megegyezően egyre több és több- gyümölcsöt ad. Megtanultunk termelni. És most vágjuk ki a fákat? Nem. Egészen mást kell tenni. El kell érni, hogy megteremtődjön a termelés, a felvásárlás és feldolgozás közötti összhang. Csak első hatásra tűnik egyszerűnek az összhangot üzemekben, de a házikertekben is indokolt a váltás, a jobb termőképességű, a korszerűbb alanyokra. Pásztor Károlynénak talán nem teljesen megnyugtató a válasz, hiszen hogy mi lesz a Golden Delicsesszel, nem tudom (ha már értékesítette, örülök). De a fákat ne bántsa. Ha a felvásárló hitegette, ahogyan írja, hiba volt és erre is vonatkozik a jobb összhang, a pontos információ- adás megteremtésének szükségessége a jövőben. Seres Ernő Hazai együttesek műsorával Újévköszöntő az orenburgi építőknél Az orenburgi gázvezeték magyar építőinél — Bogo- rodcsányban, Guszjatyinban, Huszton és Ivanov-Fran- kovszkban — a karácsonyi hanglemezvásáron háromezer lemez talált gazdára, s az ünnepi könyvhéten 7600 könyvet adtak el. Az itt dolgozók zöme rendszeres olvasója a könyvtáraknak, s gyakran látogatja a mozitermeket is. Az ez évben vetített 135 játék- és ismeretterjesztő filmet mintegy 9000-en tekintették meg. Teljesen megtöltötték a nézőteret a hazai 17 együttes 40 előadása alkalmával is. Népszerűek a szovjet amatőr együttesek műsorai is. Az új esztendőt Guszjatyinban a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola művész- együttesével, Bogorodcsány- ban a Jászsági Népi Együttessel együtt köszöntik a magyar építők. A hazai együttesek szereplésükkel jövőre is folyamatosan gazdagítják az orenburgi gázvezeték építőinek szabadidő-programját. — Szervusztok gyerekek! Engedjétek meg, hogy bemutassam mai vendégünket, Marija Fantyelejmonovna Sztupakovát, járási szakfelügyelőt. Mint tudjátok, tegnap kapta osztályunk a mintaosztály megtisztelő címet. Marija Fantyelejmonovna most eljött, hogy megnézze, milyen is egy mintaosztály, hogyan kovácsolódtunk azzá, hogyan értük el eredményeinket. Vityja, add át kérlek a helyedet vendégeinknek, ülj át az első pádba. így hát elkezdhetjük a mai órát... Igen, igen, tessék csak kérem! Jó napot kívánok Szaveiij Lvovics. Gyerekek, még egy kedves vendég érkezett a mai óránkra, Szaveiij Lvovics Dugyik, megyei szakfelügyelő. Tánya, ülj át egy másik padba, hadd üljenek egymás mellé vendégeink. Nem baj, ha nincs szabad 'hely, elfértek ti hárman is egy padban. Borja, Szvé- ta, húzódjatok egy kicsit beljebb! Még, még, jó, nagyszerű...! Tehát, a maii óránk... Önök honnan jöttek elvtársak? Újságírók? Sokan vannak? Mindössze négyen. Rendben, jöhetnek. Gyerekek onnan a hátsó padokból jöjjön mindenki előrébb, s üljetek hármasával. Nos, a mai óránk témája... Kérem, csukják be ott az Gerbert Kemokerdie: ajtót, itt óra folyik. Önök hozzánk jöttek? Az 5. sz. iskola tanári kara? Egy kis tapasztalatcserére? Azt mondják, teljes létszámmal? Huszonhármán? Hát mit tegyünk, jöjjenek csak beljebb. Gyerekek, a jobb oldali padsorból üljetek át balra. Igen, lehet négyesével, ötésével is, elfértek. Mindenkinek van helye? Csak egy kicsit csen- dig csatlakozzatok a fiúkhoz, desebben. De ne menjetek el messzire, Végre elkezdhetjük az mert hamarosan csengetnek, órát... és önök kik? A 6. sz. Mindenki leült? Ruhagyár képviselői? A mi Akkor folytatnánk is az patronálóink? Hiszen mások órát... És megjöttek a mi patronáltak eddig. Azt mond- kedves vendégeink. Igen, ják, most maguk? És hogy megkaptuk a telefont, hogy az egész műhely eljött? Ak- ellátogatnak ma hozzánk. Énkor, tessék talán beljebb fá- gedjék meg, hogy bemutassam külföldi vendégeinket, akik a mi mintaosztályunkra voltak kiváncsiak. Elvtársak adják át kérem a helyet a hölgynek és az úrnak. Semmi baj, egy kicsit máris szűkösen vagyunk. Ne szégyel- jék, üljenek csak hármasával. Mindegy, mert még várunk egy külföldi delegációt, s akkor úgyis kiszorulnak a folyosóra. Ott bizonyára köradni. Fiúk, várjátok meg az zelebbről megismerkedhetnek óra végét. Kinn a folyosón, az osztállyal és meggyőződ- És önök pedig foglalják el a hetnek mintaszerűségéről — fiuk helyét. Egy kicsit élén- teljes létszámmal várják az kebben, ha lehet. óra végét, senki nem ment Hol is hagytuk abba?... még haza. És már szól is a Még önök is hozzánk? Me- csengő. A mielőbbi viszont- lyik kolhozból? Egyenként látásra uraim és elvtársak! jöjjenek, mert nem férünk. Minden jót! Lányok, adjátok át a helyet újabb vendégeinknek, ti pe- Oroszból fordította: L. M.
