Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

— Tessek elképzelni igazgató úr! Csupa olyan levelet adtak, melyekre hatforintos bélyeg kell. Én ezt nétn is adom fel! — méltatlankodott a hivatalsegéd a megyei kórházban. Sokallta a külföldre induló postát, bántotta takarékos lelkét a pazarlás.

— Adja csak fel — nyugtatta meg az igazgató. Maga nem is sejti, milyen olcsó levelezés ez.

Nem indokolt tovább, de magában örüli rtr. Pálfy Roland főigazgató. A küldemények ugyanis különlenyomatokat kértek tudós kollégáktól. braziloktól, japánoktól, szovjetektől. Magyarul: hat forintért a megyében élő orvosok legérdeklődőbbjei a legfrissebb információkhoz jutottak.

— Index Medicus?

— Van. És Excepta Medica is. De ha óhajtja, tudok más cím- és tartalomjegyzéket is ajánlani.

A kórház Gerlei könyvtárában Novák- né Szabó Katalin tájékoztat. Elmondja: a világon megjelenő tudományos, szakmai cikkekről naprakészen tudnak tájékoztatni. Van olyan kiadvány, amely a megjelenés előtt, a nyomdába adás időpontjában közli a címeket. témákat. Évente 86 ezer forintba kerül ezek járatása.

— Haszna?

— Sok van. Tájékoztat, hogy honnan érdemes különnyomatokat kérni. Irányítja a figyelmet, hogy mely területeket ki és milyen stádiumban kutatja. Lehetőséget ad arra. hogy "&zek nyomán rendeljünk. Ma állítom — így a könyvtáros — nincsen olyan témát kutató, olyan speciális kérdést tanulmányozó orvos, aki ne kapná meg nálunk a világszínvonalnak megfelelő irodalmat. A meg. növekedett érdeklődés jelzi: a megyeszékhelytől Kisvárdáig. vagy Nyírbátorig rengeteg olvasónk van.

A könyvtár félmilliót kapott a szintre- hozásra. A szakmailag fejlődni akaró orvos, az aki ad magára. így szoros kapcsolatban van mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos élettel, a gyakorlatban is hasznosítható ismeretekkel. A könyvtár segítette a jelenlegi öt kandidátust is a felkészülésben, s állandó kutatóhelye a következő években e fokozatért dolgozóknak is.

A megyei kórház vezető kórház. V igyis a gyógyító intézmények alkotta piramis csúcsán áll. Egy éve alakul ez a helyzet, amely következménye az integrációnak. Lényege: a különböző kórházak feladatai egymásra épülnek. Mindegyik feladata, hogy cgy bizonyos fokig maximális ellátást biztosítson a betegeknek. így. a műszaki és személyi feltételeknek megfelelően a kisebb intézmények lehetőségeik felső határáig gyógyítanak, gondoznak. Abban az esetben, ha a feladat meghaladja lehetőségeiket, a beteg a járási-városi kórházakba kerül. Innen egészen kis hányad, alig 10 százalék kényszerül továbbmenni oda, ahol a mai lehetőségeknek megfelelően a legmagasabb szintű gyógyászati eljárásokat alkalmazzák. Ez a megyei kórház.

Dr. Vágvölgyi János főigazgató-helyettes mondja: — Logikus ez a felépítés. Az

anyagi és szellemi erőket úgy kell összpontosítani. hogy a legmagasabb hatásfokkal tudjunk gyógyítani. Teljesen világos, hogy nem lehet minden kórhazat mindennel felszerelni, nem elképzelhető, hogy minden szinten minden alapszakma specialistái legyenek. Még a megyei kórházban is van egy határ, amelynél továbbjutni nem tudunk. Ilyenkor — s itt már valóban ezrelékről van szó — küldjük a beteget speciális intézetbe, országos hatáskörű kórházba.

ötvenen felüli beteg Záhonyból. Veséjével bajlódik. Az eset nem könnyű. Szükség van dializációra. Magyarul: művese bekapcsolásával szűrést végeznek. Hallgatom a szakszerű magyarázatot:

— A veseműködés lényege, hogy az a szervezetre káros anyagokat a vérből, illetve a vérplazmából kiszűrje. A veseelégtelenség következményei elkerülhetők, ha annak működése hiányában ezt a folyamatot gépi úton végezzük el. Ebből a gondolatból született a művese, melynek lelke egy szűrőberendezés, vagyis egy olyan félig áteresztő hártya, amelynek egyik oldalán a vér, a másikon a vérplazmával azonos összetételű fiziológiás sóoldat helyezkedik el...

A beteg, akit éppen kezelnek, hetenként két alkalommal jön. A művesés beavatkozás után haza tud menni, dolgozik, él. Már a megszokás kényelmes érzésével veti alá magát a gyógyításnak. De figyeljük a műszereket, kövessük nyomon a dialízis folyamatát.

— A betegből most az artérián át lassan folyik a vér. Ezt pumpa segítségével áramoltatjuk hártyából képzett lapokon, csöveken át. A vérben magas koncentrációban jelenlévő anyagcseretermékek a külső mosófolyadékba jutnak, majd az így megtisztított vér a vénán át újra a betegbe jut.

— Milyen színvonalú ez a kezelés?

— Mondhatjuk, hogy eléri a világszínvonalat. De helyette egy szám: ezelőtt az akut veseelégtelenség 100 százalékos halált jelentett. Ma ez nem éri el az 50 százalékot.

A záhonyi vasutas jól érzi magát. Óráját nézi. Másfél óra múlva indul a vonata haza.

— Legyünk tárgyilagosak — mondja dr. Pálfy főigazgató. Az új megjelenése és hazánkban történő alkalmazása között .1—5 er eltolódás van. Ez sok. de a hatásos gyógyítás szempontjából nem meghatározó. A lényeg az, hogy megyénkben ma már igen sok területen tudunk az országos átlagot meghaladó szintű szolgáltatást nyújtani. Ide tartozik a vesedializáció. röntgenológiánk. a kórbonctan, illetve a patológia, a terhesgondozás. érsebészet, az urológia, a hallásjavító műtétek. Korszerű a laboratórium, jók az intenzív, illetve örzőszolgálataink. magas szinten áll a traumatológia, összességében elmondhatjuk: az itteni gyógyító munka eredménye, hogy a debreceni orvostudományi egyetem oktatukorhaza vagyunk, ami feltétlenül rangot jelent.

S tegyünk mindehhez néhány számot. A kialakuló gastroenterológia 10—15 millióba kerül. A röntgenlaboratórium felszerelése 30 milliós beruházás. Nem megvetendő a korszerű mikroszkóppark sem. Jellemző adat. amely mutatja, hogy a műszerbeszerzésre a megye a kezdeti 10 milliótól a mostani ötéves tervidőszakban eljutott az 50 millióig.

— Azt is tegyük ehhez: a tárgyi feltételek nem jelentik az egyedül üdvözítő megoldást — fejtegeti dr. Szatai Imre röntgenfőorvos. A lényeg, hogy létrejöjjön a gyógyító orvosok teamje, vagyis az a közösség, amely egymás munkájára építve tud dolgozni. Vegyük a példát. Éveken át vittem mentővel beteget Debrecenbe, hogy ott angiog- ráfiás felvételeket készítsek. Sikerült elérni, hogy ma már. éppen a szükségesség miatt, itt is lehet végezni, mégpedig valóban magas szinten ilyen vizsgálatot. Ez a módszer lényegében nem más. mint kontrasztanyag segítségével belelátni a szív, az érek, a szervek belső világába. Talán mondani sem kell. mit jelent ez a pontos diagnosztizálás érdekében.

És ennek megfelelően tud ma már országos hírű műtétet végezni dr. Dohanics a II. sebészeten, jelentősen segíti dr. Mohácsi munkáját a nefrológia területén, de igen gyorsan szűri ki a műtétre várót az agysebé- szet számára is a röntgen. Az orvosok állandó szoros kapcsolata, az együttes munka tehát megszünteti az egy okos gyakorlatát, s helyébe emeli az egymásra utalt team-eket.

— Hogy mennyibe kerülnek a berendezések. amelyekkel vizsgáltak? Nem is érdekel. Ahhoz én nem értek — magyarázza H. Bálint kórházi ágyán. — Én meg akarok gyógyulni, azért jöttem ide. Csak azt tudom mondani: bosszantó, hogy néha hideg a leves, amit délben hoznak. A múltkor meg ide tették a konzervet, s nem volt nyitó. Ha az egyik betegtársam nem segít, akkor bizony éhen maradok. A főorvos úr rendes, bejön mindennap. A nővérek sajnos sokszor türelmetlenek, ami rosszul esik.

— Tudja, én otthon nagyon rendcsináló vagyok. A férjem sokszor mondja is: Erzsi, nem kell annyit takarítani. Nos, itt valóban nem kényeztetnek el. A víz felmosáskor csak úgy fröccsen. Az ágyak alatt — így Sz. Mihályné — mindig marad valami piszok. Bosszantó, hiszen nem a műtőben, itt kell feküdni egész nap.

— Itt istenes. De menjen el a szerkesztő űr a rendelőbe. Majd ott meglátja, mit vár egy ember, amíg sorrakerül. Sajnálom én az orvost is, gürizik eleget. De ha belegondolok.

az ember betegebb lesz. mint volt. mire hozzá kerül — mondja H. Bertalan.

A kerekusztal-beszélgetés során az orvosok nem tagadják: az alapellátásokat lényegesen tökéletesíteni kell. Gyorsabb ütemben szükséges megteremteni a kórházban fekvő komfortérzését is. Vannak ennek személyi vonatkozásai, bérvonzatai is. Nevetséges. de a takarítógépek egyszerűen használhatatlanok. A Hypótól tönkremennek, az ágy alá nem férnek be. kezelésük is kényelmetlen a takarítónők részére.

— Azt kell látni: egy folyamat kellős

közepén élünk — mondja dr. Magyar János megyei főorvos. Javítani kell c. szervezettséget, orvosolni kell a hibákat. De nem lenne okszerű, ha lemondanánk arról, hogy ezzel egyszerre lépjünk előre ott, ahol szükséges, ahol lehetséges. Biztos, hogy a bérrendezések után a középkáderek körében is egyre többen lesznek a magas hivatástudattal rendelkezők. A zsúfoltság megszüntetése viszont csak több orvos munkába állítása után lehetséges. Nem mondom, hogy nincsen gond. De az a tény. hogy a megyei tanács 80—100 lakást adott az egészségügynek, máris enyhített a helyzeten.

— Nem a betegséget, a beteget kell gyógyítani — így dr. Pálfy főigazgató. Ez alapelvünk. s ezt nyomatékkai hangsúlyozzuk. Hogy miért? Az ok egyszerű. Nem megengedhető ugyanis, hogy kialakulják egyféle műszermítosz. Az orvos mindig emberrel áll szemben. Olyannal, akinek valóban teljesen közömbös, hogy világszinten, drágán, szuperműszerrel gyógyítják. Egyet akar: egészségesen távozni. És ehhez a közérzetet biztosítani kell.

— Úgy érzem, ezzel nincsen problémánk, legalábbis nem jelentős — fejtegeti dr. Vágvölgyi Az új módszer etikai vonatkozásaira azonban érdemes odafigyelni. Megmondom, mire gondolok. Nem lenne szerencsés, ha a betegben bárki is pánikhangulatot akarna kelteni azzal, hogy a gyógyítás megyénkben található legkorszerűbb szintjére küld valakit. A legmagasabb szint nem a reménytelenek gyógyító helye, hanem a legmodernebb módszer a leggyorsabb gyógyítás érdekében. Továbbá: nagyon rossz lenne a másik véglet. Ha egy körzeti orvos például úgy akarna jó lenni, hogy betegét egyből a legmagasabb szintre küldi, holott a legközelebbi kórházban hasonlóan jól kezelnék. De nem kis veszélyt jelent az is. ha egy vidéki kórház orvosa csupán presztízs okokból mindenáron gyógyítani akar. Akkor is. amikor nyilvánvaló, hogy eszközei nem adottak. És van még egy sor más. úgynevezett „betartási" lehetőség, amit menet közben kell kiszűrni.

— Főorvos úr. tessék segíteni. A betegnek. akit délelőtt műtöttünk. rosszabb az állapota. Elfogyott a vér. Sürgősen három palackra van szükség.

— Jó, hívom a mentőket.

— Szó „sem lehet róla. Nem azért vagyunk. hogy vért szállítsunk. Mit képzel a főorvos úr? — így a szolgálatvezető.

— Kérlek, semmi akadálya. Mondd meg. hogy a mentőorvossal beszéltél, és menni fog.

— Hogyan? És mit képzel, milyen fegyelmit kapok én? Milyen nevet írjak a menetlevélre?

— Az nem érdekel. Értse meg. életről van szó. Ha valamiért, azért kaphat fegyelmit. ha nem intézkedik — robbant ki a főorvos.

A vér hat percen belül a Sóstói úton volt. Az ügy talán nem jellemző epizód, de jelez valamit. A gondot, amit az integrált szolgáltatás és a mentők külön irányítása jelent.

— A mostani módszer kétségtelenül sok betegszállítást, mozgatást igényel. Mint látható. van amikor nem is beteget kell vinni, hanem vért — elmélkedik hangosan a főigazgató. A beteg ugyanis nem szállítható. De előfordulhat, hogy mondjuk Kisvárdáról orvost kellene vinni műtétre Naményba. De orvos nem. szállítható. Nem sorolom a példákat. Ez a helyzet azt kívánja meg. hogy létrehozzuk a saját szállítószolgálatunkat. Nem hagyatkozhatunk ugyanis csak a baráti. emberi kapcsolatokra. Már van két mentőautónk, kapunk még kettőt, de a többi kórház is kiépíti a saját kocsiparkot.

Semmilyen érvelés nem győzött meg arról, hogy ez a legjobb megoldás.

— Egy szintet beállítani sem könnyű, de megtartani még nehezebb — fejtegeti dr. Vágvölgyi, aki a műszerbeszerzés főintézője. Az erkölcsi kopás ideje viszonylag gyors, így i késést is beszámítva, horribilis összegbe Kerül a kicserélés. Persze óvatosnak is kell lenni. Nem biztos, hogy ha valami új. az többet is tud. Ezért mindig gondos elemzés előzi meg a műszerbizottságban a vásárlásokat.

— Közben ne feledjük, hogy nemcsak a megyei kórházról van szó. A vidéki kórházakat is folyamatosan alkalmassá kell tenni ,i maximális ellátásra. Sőt, a körzeti orvosok műszereit is jó szinten kell tartani — teszi hozzá a főigazgató. Ismételten szeretném világossá tenni: a vidéki kórházak egy. a jövő évben meghatározott határig igenis alkalmasak, s azok is maradnak a legtökéletesebb gyógyító, megelőző, gondozó munkára.

— Az orvosok szakmai tudásának állandó növekedését — így Novákné Szabó Katalin könyvtáros — mint mondtam, a kórházi könyvtár is segíti. De ehhez jön az évi mintegy 200 fős szervezett oktatás más országos intézményeknél, klinikáknál, a tudományos ülések sora. Mindez elsősorban a -figyelemfelkeltést szolgálja, orientál, inspirál a tartós tanulásra.

őszintén örültem a beszélgetések során annak, hogy megyénk egészségügyével kapcsolatban immár ilyen kérdésekről is szó eshetett. Közben elgondolkodtam: vajon miért él még ma is sokakban az a meggyőződés, hogy a megyei kórház nem bizalomgerjesztő intézmény? Talán egy-egy épület külleme az ok? Vagy a korábbi évek néhány, esetenként felnagyított sztorija? Vagy az a vigasztalan látvány, amit a rekonstrukció idején most és még sokáig az intézmény udvara, kertje, parkja nyújt?

Lehet, hogy egyszerűen tájékozatlanság. Biztos, hogy egynémely embernél sikk a szidás. De úgy hiszem, valahol ott rejlik ennek mélyén a beteg maximalista követelése is. Ahogy rendeződik, modernizálódik az egészségügy szervezete, éppú"v rendezésre szorulnak az emberi fejek is. Vitatom magamban is a dolgot, mindenképpen a beteg érdekének szemszögéből. Talán nehezebben szokunk hozzá ahhoz, hogy a korszerű beteg- ellátás nem az, amely házhoz viszi a hipermodern műszert és orvost. Szokásaink revíziója bízvást része egészséget áhító magatartásunknak.

— Beszéljünk bármilyen magas szintű képzésről, továbbtanulásról, szakmai ismeretszerzésről — mondja dr. Szatai — gyógyító orvosok esetében csak úgy hasznosak ezek. ha a beteg érdekében történő alkalmazásuk a cél. Vegyük azt a példát, ami nálunk van. Dr. Dauda György kórboncnok kollégám egész iskolát teremtett. Munkája nagy elismerésre tarthat igényt. De annak ellenére, hogy ezek a kutatások úgy tűnnek, elméletiek, céljuk a gyógyító gyakorlat támogatása. Az alapkutatásokban csak akkor vesznek részt, ha minden más munka elkészült. És a lényeg ennél: az alapkutatásra vállalkozó orvos se általában vizsgálódjék, hanem kapcsolódjék ahhoz a programhoz, amely egy országos koncepció része.

— Mindez azért lényeges — fejezi be a gondolatot dr. Pálfy Roland —. mert szeret- nők eloszlatni azt az esetleges aggodalmat, hogy a magas szintű gyógyítás és az ezzel összefüggő tudományos munka, előadás, publikálás öncél lenne. Az a folyamat, amely megyénkben is megindult, jelzi: az orvoslás és egészségügy terén is eljutottunk az intenzív fejlesztés korába, oda, amikor a mennyiségi tényezők immáron a minőség változását eredményezik.

Az egészség nem egyszerűen a betegség ellentéte. Olyan állapot, amely a teljes szellemi, fizikai és társadalmi jólét összessége. A szocialista egészségügy ezért feladatait mindig a társadalmi kötelességgel egy időben teljesíti.

Bürget Lajos

A gyógyítás minősége

a megyei kórház intenzív osztályán.

m

1977. december 25,