Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-24 / 302. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 24. Még az alapellátás sem kielégítő Nem szűnő gondok A téli autózás „trükkjei” Több segítség kell a Guszev-telepnek Vadregényesnek nevezhetnénk a nyíregyházi Guszev- lakótelep esti életét, ha szépíteni akarnánk a megye- székhely talán legelhagyatot- tabb kerületének helyzetét. Szép számmal akadnának itt megoldásra váró feladatok. A területen még az alapellátást is nélkülözniük kell a Guszev-lakosoknak. A Hazafias Népfront kerületi elnöke Bessenyei József, a 15-ös iskola igazgatója. Évek óta a telep problémái jelentik számára a legnagyobb gon- dpt. — Amikor öt éve átvettem az iskola vezetését, a gyerekeken keresztül ismertem meg a szülőket, s így rajzolódott ki előttem a Guszev- telep élete. Városi, de még községi iskolában is megdöbbentő lenne, ami itt van. Nem egyszer tetűt találnak az ellenőrzésnél a gyerekek fejében. Volt már olyan eset is: itthagyták a gyógyszert azzal, hogy biztosan szükség lesz még rá... „Örök sötétség" az aluljáróban Sokszor elhangzott nehézségeket sorol az igazgató. A 12-es autóbusz végállomásánál az aluljáróban szinte mindig sötét van, a TITÁSZ hiába javítja a lámpákat, cseréli az égőket, egy-két napon belül elrontják. Szolgáltatás semmilyen sincs a Gu- szev-telepen, még fodrász, Patyolat, vagy valamilyen javítóműhely sem létesül itt. Igaz, hogy elég sok nagykereskedelmi vállalat lerakata kapott itt helyet ' — például ÜVÉRT, PIÉRT, cipőnagyker stb. —, s az is igaz, hogy — szükséglakások lévén — itt elsősorban alacsonyabb jövedelmű családok laknak, mindez azonban nem indokolja teljesen a szolgáltatás és az alapellátás hiányosságait. A nyomosabb indok, s egyben megdönthetetlen érv az, hogy idővel a telep megszűnik, a régi kaszárnyaépületeket lebontják, s az itt élők is összkomfortos lakásokat kapnak. De mi lesz addig? Az elhagyatott terület igen kedvez az esténként randalírozó fiataloknak és idősebbeknek is. Részletmegoldás volt az is, hogy a cukrászdából kivonták a szeszes italt, hiszen a mellette lévő élelmiszerboltban annál több fogy, főként pálinkából. S többen is tudják a Guszevben: a törzsvendégeknek pult alatt most is van a cukrászdában innivaló. Hét elhagyott gyerek Az iskola tanárai itt nem úgy foglalkoznak az igazolatA guszevi iskola, ahol sok az igazolatlan lan hiányzásokkal, mint más helyen. Nemcsak beírják a hiányzó tanulót, hanem ha 3 napnál hosszabb ideje nem jelent meg az iskolában, felkeresik otthon: mi a mulasztás oka? Egyszer az igazgató az állomáson találta a hiányzó gyereket este 11 órakor, amint az érkező vonatokat várva az anyjával „marke- colt”. — Sokszor kell kémünk a rendőrség vagy a gyermek- és ifjúságvédő intézet segítségét: A múltkoriban Lakatosék 2—3 hétre eltűntek'otthonról, hét gyereket hagytak a piszkos, fűtetlen lakásban egyedül. Amikor odamentem, lázasak, betegek, éhesek voltak. Állami gondozásba vetettem mindet. S akik otthon laknak, azoknak is igen sok, visszatérő problémával kell küszködni. A lakások állapota igen rossz. Felülről folyik a víz, a nyílászáró szerkezetek rosszul zárnak. S az ablakok is mindig kitörnek, mert a belső ablakszámy kilincse a bezáráskor hozzáütő- dik a külsőhöz. A nehézségek ellenére Bessenyei József azon fáradozik, hogy valamilyen kulturális lehetőséget teremtsenek a hiányzás... Guszevben a szórakozni vágyóknak. Miért nem az iskoláé a tornaterem? — A tornatermünkért évente 100 ezer forintot kell fizetnünk az IKSZV-nek, mert ez az övék. Szeretnénk már végleg a sajátunknak tudni. Itt az emelvényen lehetőség lenne irodalmi színpadok vagy zenekarok fellépésére is. Az ifjúsági klubunkat — jórészt társadalmi munkában — a helybeli fiatalok alakították ki. Most itt az iskola könyvtárát helyeztük el. Ez is félmegoldás, hiszen lenne jobb hely erre. A Gelkának régóta az iskola területén van egy selejtrak- tára. Hol kiutalja nekünk a tanács, hol visszavonják a rendeletet. Pedig így együtt lehetne elhelyezni az iskolai és a területi könyvtárt. Mivel 6—7 méter magas helyiségről van szó, felül lennének a könyvek, alul író-olvasó találkozót lehetne rendezni az olvasóteremben, galériát is kialakítanánk. A sok szép elképzeléshez nem is mindig pénz kellene, hanem több társadalmi segítség. Tóth Kornélia Féltékenység, harag Sztanics György tisztabereki lakos már két éve élettársi viszonyban élt I. Józsefné helybeli lakossal,, akinek korábbi házasságából származó gyermeke Is a családban élt. Az asszony az elmúlt év novemberében kapott egy levelet különélő férjétől, aki azután érdeklődött, hogy gyermekét meglátogathatja-e. I. Józsefné a levélre pozitív választ küldött, de azt is megírta, hogy együtt él Sztanics Györggyel és már közös gyermekük is van. I. József december 11-én megérkezett Tisztaberekre, ahol felesége testvérének lakásán találkoztak. Az esti órákban érkezett haza Sztanics. aki az Italboltban értesült arról, hogy élettársa- férje megérkezett és találkoztak a nap folyamán. Lakására érve megkérdezte élettársát, hogy igaz-e amit hallott? Az asszony azonban letagadta és közölte, hogy egy szó sem igaz. Másnap, a reggeli órákban azonban vendég érkezett Sztanics lakására, a vendég nem volt más, mint az asszony férje és két testvére. A vendégek bort hoztak magukkal, majd poharazni kezdtek, a házigazdát is kínálták, aki eleinte vonakodott, de élettársa testvéreinek unszolására végül is ivott velük. Az ital hatására I. József viselkedése és kijelentései kellemetlenül érintették Sztani- csot. I. József fennhéjázó modorban kijelentette, hogy neki joga van még mindig a feleségéhez, mert törvényesen nem váltak el, valamint a lakáshoz is, mert sokat dolgozott annak építésénél. Sztanics a kijelentések után felszólította I. Józsefet, hogy hagyja el a házat és a községet is. I. József azonban tovább ingerelte a féltékeny embert és kijelentette, hogy sehova nem megy, visz- szatér feleségéhez. Az asszony sem nézte jó szemmel férje viselkedését és közölte is vele. hogy kár erőlködni, ő nagyon jól megvan élettársával. I. József ezekután indulatosan a lakásból eltávozott. A felingerelt, féltékeny embert az egyre jobban elhatalmaskodó indulat arra vezette, hogy az asztalon lévő tőrkést felkapva I. József után ment és az udvaron utolérve ismét szólt neki, hogy gyorsan hagyja el a községet. I. József meglátván az asszony élettársát, szembe fordult vele és amikor az közelébe ért, ököllel az arcába vágott, majd otthagyta. Amikor I. József elfordult. Sztanics a nála lévő tőrrel hátulról nagy erővel megszúrta. A sérültet a mentők életveszélyes állapotban szállították a kórházba, életét csak a gyors, szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg. A bíróság Sztanics Györgyöt bűnösnek találta és ezért erős felindulásban elkövetett emberölés kísérlete miatt 3 évi. íegy- házban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A Nyírtass községben élő Jäger család évek óta haragos viszonyban volt a szomszédban lakó Szilágyiékkal. Az elmúlt év december 11-én Szilágyi József Ittasan tért be az ÁFÉSZ vegyesboltjába, ahol öszVezetés közben furcsa, égett szag csapta meg az új. donsült autótulajdonos orrát. Gyanakodott, hogy valami cities rendben, de gyakorlatlan még, ezért nem állt meg. Csak akkor torpant vissza, mikor észrevette, hogy szürke füstfelhő kíséri a Wartburgot. A szervizben tudta meg: éjszaka befagyott a behúzott kézifék, s ennek a súrlódása okozta a füstöt Mióta beállt a tél, alig van nap, hogy ne vinnének járműveket ezzel a hibával a 13-as számú Autójavító Vállalat nyíregyházi szervizébe. A szakemberek javítás után tanácsokkal is ellátják a póruljárt vezetőket. Mégis úgy tűnik, nem fogy a gyakorlatlanok száma. — Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a szabadban, vagy fűtetlen garázsban éjszakázó kocsik kézifékjét télen nem tanácsos behúzni — állítja Czvikk Ferenc üzemvezető. — Másképp is rögzíthető a jármű. Például első fokozatba állított sebességváltóval, vagy kitalpalással. Nem gondolnak erre, mint például ar£p sem, hogy az ajtózárak és az ajtók gumiszigetelőszalagjai is befagyhatnak. Pedig nem szükséges mást tenni, mint fagyálló folyadékkal, vagy glicerines kenőccsel bekenni, illetve feltölteni az érzékeny alkatrészeket. A jó műszaki állapotban levő autóknál nem okoz gondot télen sem az üzemeltetés. Sajnos a tulajdonosok ritkán alkalmazkodnak a megváltozott időjáráshoz. Egy. egy hideg éjszaka után ezért indul köhögve, döcögve olyan sok kocsi. — Szabálytalan hideg indítással könnyen tönkretehet j ük az akkumulátort. Az indítómotor és a szívató helytelen használata is súlyos motorhibát okozhat. A helyes indítás technikájáról szívesen adnak tájékoztatást szakembereink az AFIT-ban. Nem boszorkányság: kis gyakorlással könnyen elsajátítható. Az autók egyik legnagyobb téli ellensége az utakról fölcsapódó sós hóié. Pusztítása rendszeres — szárítással egybekötött — mosással, gyakori üreg- és alvázvédelemmel akadályozható meg. Fontos, hogy a mosás után kérjünk szárítást is. Hiszen az autó másik ellenfele a jéggé dermedő víz. Az alváz és a karosszéria érzékeny zugaiban rejtőző nedvesség kikezdi, megrongálja a négykerekűt. — Nem kis veszélyt jelent a szélvédőre verődő szürke sárié sem. Tanácsos minden utazás előtt ellenőrizni: van-e elegendő víz az ablakmosó tartályában. Kellemetlen meglepetésként érheti a vezetőt, ha útközben derül ki: befagyott az ablakmosó. Jó néhány autótulajdonosa hideg hónapok alatt nem használja járművét. Mielőtt garázsba tennénk, tanácsos alaposan átvizsgálni, rendbehozni, megtisztítani. Sokan úgy gondolják, hogy legalább egyszer havonta járatni kell a kocsit. Vigyázat! Ha benn a garázsban berregtetjük a motprt, a lecsapódó pára több kárt okoz, mintha egész télen közlekednénk a jeges utakon. Éppen ezért nincs szükség „téli szünetre”. Hiszen figyelmes használattal megakadályozható a só pusztítása is. Ha valaki mégis kímélni akarja autóját, mielőtt garázsba tenné, érdemes szakember véleményét meghallgatni arról: hogyan kezelje e hónapokban a következő nyárig pihenő gépkocsiját. Jelenet a tv-filmből, amely a vajai várkastély előtt készült. Ma este: Rákóczi a tv-ben Vaján készült a film nagy része F ejezetek a Rákóczi- szabadságharcból címmel három részes film kerül a tv képernyőjére a karácsonyi ünnepek alatt. Az 1703. és 1711. közötti eseményeket dolgozza fel történelmi hitelességgel Kézdi Kovács Zsolt filmje. A film nagyrészt Vaján készült. Azért választották az alkotók ezt a helyszínt, mert hazánkban csak ez az egy kastély maradt meg hitelesen ebből a korból. Forgattak még Tákoson, Sárospatakon és Egerben is. Elek Emil felvételei szetalálkozott Jáger Antalnéval. Szilágyi amikor meglátta szomszédasszonyát, szólt neki, hogy ideje lenne, ha a feleségét békén hagyná! Jágemé tartva magát a haragos viszonyhoz, válaszul annyit mondott: „Köpök én rád is, meg a feleségedre Is.” Szóváltás kerekedett erre a két haragos között, ami végül tettleges- séglg fajult. Szilágyi a dulakodás közben arcul ütötte Jágemét. Az egésznek a boltos vetett véget azzal, hogy mindkettőjüket kiküldte a boltból. Jágemé a lakására érve rögtön eloanaszolta férjének és fiainak, hogv mi történt vele a boltban, ők karókat és vasvillát kaptak kézhez. ígv indultak a szomszédba. hogy felelősségre vonják Szilágyit. Szilágvi látva, hogv a dolognak fele sem tréfa, felkapott ő is egv karót. A cseppet sem lovagias tornának az lett a vége. hogy Szilágyit megrúgták és a kezéből kivett karóval többször- feibeverték. Szilágyit életveszélyes kononvasérülésekkel vitték a mentők a kórházba. Életét csak a gyors orvosi beavatkozásnak köszönheti. A bíróság ifj. Jáger Antalt emberölés kísérlete miatt 3 évi. börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. mí° a Jáger család többi tagját 6—6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. (m.) A narrátor szerepét Koltai János, a Madách Színház művésze tölti be, aki a vajai kastély urával beszélget. Rákóczi fejedelem (jobbról, Kránitz Lajos, a József Attila Színház művésze) Károlyi gróffal beszélget a tá- kosi templomban. Á szakember jó tanácsai
