Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

1977. december 21. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Aki árat vet... TAVALY NEGYVENNYOLC ESETBEN szabtak ki gazdasági bírságot bírói ítélettel gazdálkodó egységek­re, döntő részben az árképzési kötöttségek durva meg­sértése miatt. Kétségtelen, a sokféle termelési, kereske­delmi tevékenység közül semmi sem kap akkora figyel­met, mint az árvetés, s nyomában az árcédulák válta­kozása, összességében az árszínvonal alakulása. Idén például á tartós fogyasztási cikkek árszínvonalának emelkedése a bútorok, kerékpárok, motorkerékpárok, fényképezőgépek drágulásából származott, s mert nem mindegy, milyen gyakorisággal vásárolt áruk ára válto­zik, a vevők érzékenysége itt sokkal kevésbé volt ta­pasztalható, mint a ruházati cikkeknél, vagy a — bor­nál. Jövőre a fogyasztói árszínvonal növekedésének ter­vezett mértéke 4 százalék, s mivel az egy lakosra jutó átlagos jövedelem gyarapodása 7—7,4 százalék lesz a számítások szerint, az egy lakosra elosztott reáljövede­lem 3—3,2 százalékkal emelkedik. Az adatok egyben választ adnak arra a kérdésre, miért nem az áremelke­dés ténye, hanem — a jövedelem bővülésével összeve­tett — aránya a fontos. Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. december 1-i üléséről kiadott közleményben azt olvashatjuk: „Az illetékes hatóságok továbbra is szigo­rúan ellenőrizzék a fogyasztói árak alakulását, akadá­lyozzák meg az indokolatlan áremeléseket és biztosít­sák, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1978-ban ne haladja meg a 4 százalékot.” Fölhívjuk az olvasó fi­gyelmét az idézet indokolatlan szavára; szó sincs tehát arról, hogy valamennyi áremelés mögött gyanús ügyle­teket sejtsünk. A munka társadalmi hatékonysága javításának, az erőforrások ésszerű hasznosításának lényeges feltétele a rugalmas árrendszer. Január elsejétől például 15 száza­lékkal emelkedik a villamos energia termelői ára, átla­gosan 21—22 százalékkal növekszik a vaskohászati ter­mékek árszintje. Elkerülhetetlen lépés ez; a tartós vi­lágpiaci árarány-változásokat a hazai áraknak tükröz­niük kell, mert csak így hathatnak megfelelő mérték­ben a felhasználásra, azaz így ösztönözhetnek takaré­kosságra. A fogyasztás köréből tollhegyre kívánkozó tény: 1977-ben hazánk a nyers kávé tonnáját olyan áron vásárolta, ami 338 százaléka az 1970. évi beszerzési költ­ségnek. HA LASSAN BELETÖRŐDVE, ha ismétlődően fur­csáivá is megszokjuk az árak lépegetését, s a hozzáér­tőbbek azzal vigasztalják magukat, csak nehogy szalad­ni kezdjenek a lépegetés helyett az árak, mint teszik ezt sok országban. A lépegetés állami kikötés: a Miniszter- tanács 1972-ben hozott határozatot az árpolitikai célok­ról és teendőkről, bevallottan kompromisszumot te­remtve a ráfordításokkal arányos árak fokozatos kiala­kítása és az életszínvonal-politikai célok között. Ezért járt együtt a húsárak emelésével a fix összegű jövede­lemkiegészítés, ezért szabja meg minden esztendőben a népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal növekedésé­nek mértékét. Éppen azért, mert az árrendszer fokoza­tos és tervszerű módosítását párt- és kormányhatáro­zatok szorítják megfelelő mederbe, nagy a felelősségük azoknak, akik egy-egy termelőhelyen, kereskedelmi cég­nél az árvetés gazdái. Nemcsak rendkívül pontosan kell ismerniük az előírásokat, hanem rendelkezniük kell az­zal a képességgel is, mely éles határvonalat húz az indo­kolt és indokolatlan bevételi többlet, a nyereség és a nyerészkedés közé. Javult az árfegyelem, ezt állapította meg a tárca­közi ár- és termékforgalmazási bizottság, amikor érté­kelte 1977 első fél évének tapasztalatait. Hat hónap alatt az árellenőrzések száma meghaladta az országban az 50 ezret, s az esetek 15,5 százalékánál volt szükség szankcióra, vagy intézkedésre. Amit magas aránynak kell tartanunk, még akkor is, ha e 15,5 százalékból 3455 ügy csupán figyelmeztetéssel zárult, azaz inkább alaki hibákat, mintsem tényleges árvetési szabálytalanságo­kat fedett fel itt az ellenőrzés. Persze, a gazdasági bír­ságok 1,5—2 millió forintos összege egyre inkább gon­dolkodóba ejti azokat, akik úgy vélték, az árvetés a leg­jobb módszer a — gazdag aratáshoz... Holott lehet gaz­dagon, ám tisztességesen aratni! BIZONYÍTJA AZ ELŐBBI MONDATOT, s persze, az eset általánosítható érvényét sem titkolva; miniszteri ér­tekezleten összegezték a közelmúltban a nehézipari tár­ca vállalatainál végrehajtott árellenőrzések tapasztala­tait. Mint megállapíthatták, egészséges törekvések lát­hatók az árstabilitásra, így például az alapanyagok ár­emelkedésének túlnyomó részét a vállalatok műszaki, szervezési intézkedésekkel ellensúlyozták, s kedvezően hatott a termelékenység növelése is, mert így a termék- egységre jutó költségek csökkentek. Aligha véletlen, hogy másfél év alatt a tárca vállalatainál az árfegyelem megsértése miatt mindössze két esetben kellett büntetni, amit — bevalljuk — nagy örömmel írnánk le más tár­cák cégeiről is. A módszer követhető, sőt, követendő, s ha általáno­san követett lesz, az árvetők — bár tapsot akkor sem kapnak — nyugodtan tehetik dolgukat. Mert ami indo­kolt drágulás, azt beletörődve elfogadja az ember, de csak akkor, ha biztos benne, az indokoltak mellé nem csapódik oda az, ami indokolhatatlan, ami nyerészke­dést takar, ami nemcsak az árfegyelmet, hanem a tár­sadalmi erkölcsöt is sérti. L. G. TY endíthetetlen híve lé- vén a sajtónak, min­dent elolvasok, amit a napi- és hetilapokban, vala­mint a folyóiratokban ki­nyomtatnak. Különösen nagy mohósággal vetem magam a tudományos cikkekre, mert ezekből mindig tanulhat va­lami hasznosat az ember. Most is mit olvastam? Elárulom. Az emberi test anatómiá­jával foglalkozó írás egyebek közt elmondja, hogy az an­tropológusok megállapítása szerint az ember testmagas­sága este általában egy cen­timéterrel kevesebb, mint reggel. Ennek az az oka, hogy napközben a csigolyák közötti nedvesség a mozgás­sal járó strapától felszívódik, estére eltűnik. Az érdekes cikk nyomán végre megértettem, hogy kri­tikusabb természetű ismerő­seim miért tartják olykor slamposnak, máskor viszont kitűnően szabott, testhezálló­nak ugyanazt a ruhámat. Ez tehát attól függ, hogy melyik napszakban találkozunk. Ép­pen ezért, mivel épp csináltatás előtt állok ruhá­éiba­Régi helyett új az Incédi-ház helyén. Annak idején, amikor le­bontották Nyíregyházán az Incédi-házat, nagy vitát váltott ki, hogy helyesen tették-e. Ma már senki sem hiányolja a régi elhanyagolt épületet, helyébe új, ötszin­tes modern lakóházat épí­tettek. Földszintjén gyógy­szertár kapott helyet. fl mérce: a világszínvonal Ördögfiókára emlékeztető, kormos arcú és kezű fiatal­ember nyit az irodába. — Talán mosson előbb ke­zet — kéri a főosztályvezető. — Hiszen mostam — jön zavarba Pásztor László mű­vezető. Az üzemiből érkezett, a gé­pek mellől. Együtt dolgozik a munkásokkal, a gyártás min­den részét meg akarja is­merni. Ezért néha piszkosabb lesz, jobban látszik rajta a munka szennye, mint azon, aki évek óta ott dolgozik. — Nem nagyon nehéz, de szokatlan a munka, — jegyzi meg. — De például ott van­nak az extruderek, Nyíregy­házán is olyannal fogunk dolgozni. Nyugaton is eladhatótí A Taurus budapesti ab­roncsgyárában folyik a be­szélgetés, ahol több,' mint 160-an vannak Nyíregyházá­ról, akik a technológiai fo­lyamatokkal ismerkednek, hogy két év múlva visszatér­ve az új mezőgazdasági ab­roncsgyárban ők legyenek az első szakmunkások. A mű­szakiaknak pedig az a fel­adata, hogy segítsék a beta­nulást, megismerve a folya­matokat a nyíregyházi indí­tároztam, hogy a Mértékelőt­ti Szabóságban (mindig ezzel a kitűnő szövetkezettel dol­goztatok) pontosan déli 12 órakor fogok mértéket vétet­ni. Vagyis a napi strapaidőt megfelezem. így ezentúl reg­gel és este legfeljebb csak fél centis eltérés lehet testmére­tem és az öltöny mérete kö­zött, ide vagy oda; és többé sem lötyögni, sem túlságo­san feszülni nem fog rajtam a ruha. Ezt az ötletemet minden­kinek figyelmébe ajánlom, aki nem konfekciót visel és ad arra, hogy minden időben jólöltözöttnek hasson. Heves Ferenc tásnál ők legyenek azok, akik irányítják a munkát. Alig egy éve kezdődött meg a szervezés, hogy a több, mint 600 munkással dolgozó, most még csak épülő mező- gazdasági abroncsgyár törzs­gárdáját kiképezzék. Buda­pesten hasonló technológia szerint folyik a gyártás, azért kapták feladatul, hogy 250 embert betanítsanak 1979-re. — Nem egyszerűen abron­csot kell gyártani, hanem vi­lágszínvonalon lévőt, Nyuga­ton eladhatót — fogalmazza meg Várkonyi László, a Tau­rus abroncsgyár munkaügyi főosztályvezetője. Az új munkások egyszerre vizsgáznak hozzáértésből és helytállásból. Azok is, akik korábban Nyíregyházán dol­goztak, s azok is, akik mint új emberek léptek be a gyár­ba. Az első hónapokban ugyanis a legnehezebb he­lyekre kerültek, s csak utána vizsgáztak le egy-egy gép, berendezés kezeléséből, kap­tak önálló feladatot. A már­ciustól mostanáig érkezettek közül alig néhány volt, aki meggondolta magát, ott­hagyta a gyárat. Á „nyíregyházi műszak1' — A két gyár közti kü­lönbség lepett meg először — mondja Négyesi István, aki feleségével együtt érkezett Budapestre. — Én vulkani­záló vagyok, már le is vizs­gáztam, a feleségem a kalan- derüzemlben dolgozik. Jól keresünk, 15 forint felett van az órabérem, amire még rá­jön a minőségi bér, a juta­lom, a műszakpótlék. Egy hónapra összesen négyezer forint felett jön ki a fizeté­sem. Mivel a Taurusnak nincs munkásszállása, ezért a be- tanulókat IBUSZ-szobákban helyzeték el, amelyet a vál­lalat bérel. — Emberhiány van, szólt a csoportvezető, hogy marad­jak benn túlórára — kezdi Tóth B. László. — Jobb, mintha csak otthon ülnék, és a fizetés is jól jön. Már váltottunk ifjúsági takarék- betétet. A legnagyobb gond, hogy viszonylag sok a szabad ide­jük a nyíregyházi fiatalok­nak. Ezért különféle progra­mok szervezésével, az állan­dó törődéssel igyekeznek ezt ellensúlyozni. — Talán egy kicsit többet foglalkozom az emberekkel, mint a műszaki dolgokkal — említi Pásztor Lászlóné. A műszakiak ugyanis fel­osztották egymás között az üzemeket, s egy-egy terüle­ten egyszerre tanulják a gyártást, s foglalkoznak az oda beosztott nyíregyházi be- tanulókkal. — Sikerül jobban össze­hozni őket. Már a harmadik brigád szervezésénél tartunk — szól Pásztor László. — Van olyan műszak is, ahol szinte csak nyíregyháziak dolgoznak, s legalább úgy megállják a helyüket, mint a pestiek. Rájuk bízzák a kulcsgépeket Az abroncsgyárban elége­dettek a betanulókkal. Több­ségüknek a Taurus az első vagy második munkahelye, két tucatra való az érettsé­gizettek száma. — Megindult egy szak­munkásképző tanfolyam is — mondja Pásztor Lászlóné. A betanulok ugyanis az üzemi gyakorlat megszerzése után kétéves szakmunkás- képző tanfolyamon vehetnek részt a -munka mellett. A magasabb képesítés arra is jó, hogy rájuk bízzák majd a kulcsgépeket, hogy Nyíregy­házán ők legyenek a betaní­tói az új munkásoknak. Az épülő mezőgazdasági abroncsgyár Nyíregyháza és a megye -most folyó legna­gyobb ipari beruházása. Fel­épülte után a nyíregyházi gyár háromszorosára növeli tőkés exportját. Ehhez vi­szont az kell, hogy már most megtanulják a gyártást a le­endő munkások, hogy az in­dulás minél kevesebb zökke­nővel folyjon. L. B. BETANULÁS KÖZBEN Vasúti munkaverseny Első Nyíregyháza debreceni vasút- igazgatóság veze­tői értékelték a csomópontok közötti munkaversenyt. Az első helyen a mindvégig egyenletes teljesítményt nyújtó Nyíregyháza vas­úti csomópont végzett. Az eredmények érté­két növeli, hogy olyan időszakban végeztek el­ső helyen, amikor több csomóponton 100 száza­lékon felül teljesítettek. A forgalmi dolgozók erőfeszítései a személy- és áruszállításban egy­aránt nagyszerű eredmé­nyekhez vezettek. A ko­csiigényes áruszállítási tervet 7,7 százalékkal, a kocsik raksúlykihaszná­lását 2,7 százalékkal, a tehervonatok átlagos terhelését 1,9 százalék­kal teljesítették túl. A személyszállításnál is kedvezőek a teljesítmé­nyek, hiszen az elért 98,9 százalékos menet­rendszerűség országosan is a legjobbak között van nyilvántartva. A vontatási főnöksé­gen felismerték az ösz- szefüggést a hatékony­ság növelése és a na­gyobb anyag-, energia­takarékosság között. Je­lentősen túlteljesítették a termelékenységi muta­tókat, a takarékosságnál pedig szinte példanélküli az elért 8 millió forintos megtakarítás. A kocsija­vítások mennyiségi és minőségi növelése nem­csak a megelőző év ha­sonló időszakához, ha­nem a tervezetthez ké­pest is nagyobb. Nem nagy létszámot képviselnek a csomó­ponton a szertári dolgo­zók, de a folyamatos anyagellátás révén hoz­zájárultak a csomóponti teljesítmények növeke­déséhez. Készletnormán belül gazdálkodtak, ami nagy szervezettséget és körültekintő szolgálatot igényelt. M int minden évben, idén is csatlakoz­tak a csomópont dolgozói az „Együtt Nyíregyházáért” mozga­lomhoz, s 300 dolgozó több mint 1950 társadal­mi munkaórát teljesített a mezőgazdaságban. A munkáért kapott pénz­összeget befizették az említett mozgalom szám­lájára. Üjabb pótvállalások, felajánlások bizonyítják, hogy a csomópont dol­gozói nem tekintik le­zártnak a munkaver­senyt. Simon Ödön Lakásátadások Nyíregyházán Befejeződött az OTP beru­házásában épülő nyíregyházi Árok utcai 40 lakásos épület műszaki átadása. A lakások­ba várhatóan még ebben az évben beköltözhetnek a tu­lajdonosok. Megtörtént az ugyanitt épülő, szintén 40 la­kásos, A—4 jelű OTP-ház előátadása is. A műszaki át­adásra a két ünnep között ke­rül sor, a beköltözés előrelát­hatóan január vége.

Next

/
Thumbnails
Contents