Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-21 / 299. szám
1977. december 21. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Aki árat vet... TAVALY NEGYVENNYOLC ESETBEN szabtak ki gazdasági bírságot bírói ítélettel gazdálkodó egységekre, döntő részben az árképzési kötöttségek durva megsértése miatt. Kétségtelen, a sokféle termelési, kereskedelmi tevékenység közül semmi sem kap akkora figyelmet, mint az árvetés, s nyomában az árcédulák váltakozása, összességében az árszínvonal alakulása. Idén például á tartós fogyasztási cikkek árszínvonalának emelkedése a bútorok, kerékpárok, motorkerékpárok, fényképezőgépek drágulásából származott, s mert nem mindegy, milyen gyakorisággal vásárolt áruk ára változik, a vevők érzékenysége itt sokkal kevésbé volt tapasztalható, mint a ruházati cikkeknél, vagy a — bornál. Jövőre a fogyasztói árszínvonal növekedésének tervezett mértéke 4 százalék, s mivel az egy lakosra jutó átlagos jövedelem gyarapodása 7—7,4 százalék lesz a számítások szerint, az egy lakosra elosztott reáljövedelem 3—3,2 százalékkal emelkedik. Az adatok egyben választ adnak arra a kérdésre, miért nem az áremelkedés ténye, hanem — a jövedelem bővülésével összevetett — aránya a fontos. Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. december 1-i üléséről kiadott közleményben azt olvashatjuk: „Az illetékes hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrizzék a fogyasztói árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket és biztosítsák, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1978-ban ne haladja meg a 4 százalékot.” Fölhívjuk az olvasó figyelmét az idézet indokolatlan szavára; szó sincs tehát arról, hogy valamennyi áremelés mögött gyanús ügyleteket sejtsünk. A munka társadalmi hatékonysága javításának, az erőforrások ésszerű hasznosításának lényeges feltétele a rugalmas árrendszer. Január elsejétől például 15 százalékkal emelkedik a villamos energia termelői ára, átlagosan 21—22 százalékkal növekszik a vaskohászati termékek árszintje. Elkerülhetetlen lépés ez; a tartós világpiaci árarány-változásokat a hazai áraknak tükrözniük kell, mert csak így hathatnak megfelelő mértékben a felhasználásra, azaz így ösztönözhetnek takarékosságra. A fogyasztás köréből tollhegyre kívánkozó tény: 1977-ben hazánk a nyers kávé tonnáját olyan áron vásárolta, ami 338 százaléka az 1970. évi beszerzési költségnek. HA LASSAN BELETÖRŐDVE, ha ismétlődően furcsáivá is megszokjuk az árak lépegetését, s a hozzáértőbbek azzal vigasztalják magukat, csak nehogy szaladni kezdjenek a lépegetés helyett az árak, mint teszik ezt sok országban. A lépegetés állami kikötés: a Miniszter- tanács 1972-ben hozott határozatot az árpolitikai célokról és teendőkről, bevallottan kompromisszumot teremtve a ráfordításokkal arányos árak fokozatos kialakítása és az életszínvonal-politikai célok között. Ezért járt együtt a húsárak emelésével a fix összegű jövedelemkiegészítés, ezért szabja meg minden esztendőben a népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal növekedésének mértékét. Éppen azért, mert az árrendszer fokozatos és tervszerű módosítását párt- és kormányhatározatok szorítják megfelelő mederbe, nagy a felelősségük azoknak, akik egy-egy termelőhelyen, kereskedelmi cégnél az árvetés gazdái. Nemcsak rendkívül pontosan kell ismerniük az előírásokat, hanem rendelkezniük kell azzal a képességgel is, mely éles határvonalat húz az indokolt és indokolatlan bevételi többlet, a nyereség és a nyerészkedés közé. Javult az árfegyelem, ezt állapította meg a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság, amikor értékelte 1977 első fél évének tapasztalatait. Hat hónap alatt az árellenőrzések száma meghaladta az országban az 50 ezret, s az esetek 15,5 százalékánál volt szükség szankcióra, vagy intézkedésre. Amit magas aránynak kell tartanunk, még akkor is, ha e 15,5 százalékból 3455 ügy csupán figyelmeztetéssel zárult, azaz inkább alaki hibákat, mintsem tényleges árvetési szabálytalanságokat fedett fel itt az ellenőrzés. Persze, a gazdasági bírságok 1,5—2 millió forintos összege egyre inkább gondolkodóba ejti azokat, akik úgy vélték, az árvetés a legjobb módszer a — gazdag aratáshoz... Holott lehet gazdagon, ám tisztességesen aratni! BIZONYÍTJA AZ ELŐBBI MONDATOT, s persze, az eset általánosítható érvényét sem titkolva; miniszteri értekezleten összegezték a közelmúltban a nehézipari tárca vállalatainál végrehajtott árellenőrzések tapasztalatait. Mint megállapíthatták, egészséges törekvések láthatók az árstabilitásra, így például az alapanyagok áremelkedésének túlnyomó részét a vállalatok műszaki, szervezési intézkedésekkel ellensúlyozták, s kedvezően hatott a termelékenység növelése is, mert így a termék- egységre jutó költségek csökkentek. Aligha véletlen, hogy másfél év alatt a tárca vállalatainál az árfegyelem megsértése miatt mindössze két esetben kellett büntetni, amit — bevalljuk — nagy örömmel írnánk le más tárcák cégeiről is. A módszer követhető, sőt, követendő, s ha általánosan követett lesz, az árvetők — bár tapsot akkor sem kapnak — nyugodtan tehetik dolgukat. Mert ami indokolt drágulás, azt beletörődve elfogadja az ember, de csak akkor, ha biztos benne, az indokoltak mellé nem csapódik oda az, ami indokolhatatlan, ami nyerészkedést takar, ami nemcsak az árfegyelmet, hanem a társadalmi erkölcsöt is sérti. L. G. TY endíthetetlen híve lé- vén a sajtónak, mindent elolvasok, amit a napi- és hetilapokban, valamint a folyóiratokban kinyomtatnak. Különösen nagy mohósággal vetem magam a tudományos cikkekre, mert ezekből mindig tanulhat valami hasznosat az ember. Most is mit olvastam? Elárulom. Az emberi test anatómiájával foglalkozó írás egyebek közt elmondja, hogy az antropológusok megállapítása szerint az ember testmagassága este általában egy centiméterrel kevesebb, mint reggel. Ennek az az oka, hogy napközben a csigolyák közötti nedvesség a mozgással járó strapától felszívódik, estére eltűnik. Az érdekes cikk nyomán végre megértettem, hogy kritikusabb természetű ismerőseim miért tartják olykor slamposnak, máskor viszont kitűnően szabott, testhezállónak ugyanazt a ruhámat. Ez tehát attól függ, hogy melyik napszakban találkozunk. Éppen ezért, mivel épp csináltatás előtt állok ruháéibaRégi helyett új az Incédi-ház helyén. Annak idején, amikor lebontották Nyíregyházán az Incédi-házat, nagy vitát váltott ki, hogy helyesen tették-e. Ma már senki sem hiányolja a régi elhanyagolt épületet, helyébe új, ötszintes modern lakóházat építettek. Földszintjén gyógyszertár kapott helyet. fl mérce: a világszínvonal Ördögfiókára emlékeztető, kormos arcú és kezű fiatalember nyit az irodába. — Talán mosson előbb kezet — kéri a főosztályvezető. — Hiszen mostam — jön zavarba Pásztor László művezető. Az üzemiből érkezett, a gépek mellől. Együtt dolgozik a munkásokkal, a gyártás minden részét meg akarja ismerni. Ezért néha piszkosabb lesz, jobban látszik rajta a munka szennye, mint azon, aki évek óta ott dolgozik. — Nem nagyon nehéz, de szokatlan a munka, — jegyzi meg. — De például ott vannak az extruderek, Nyíregyházán is olyannal fogunk dolgozni. Nyugaton is eladhatótí A Taurus budapesti abroncsgyárában folyik a beszélgetés, ahol több,' mint 160-an vannak Nyíregyházáról, akik a technológiai folyamatokkal ismerkednek, hogy két év múlva visszatérve az új mezőgazdasági abroncsgyárban ők legyenek az első szakmunkások. A műszakiaknak pedig az a feladata, hogy segítsék a betanulást, megismerve a folyamatokat a nyíregyházi indítároztam, hogy a Mértékelőtti Szabóságban (mindig ezzel a kitűnő szövetkezettel dolgoztatok) pontosan déli 12 órakor fogok mértéket vétetni. Vagyis a napi strapaidőt megfelezem. így ezentúl reggel és este legfeljebb csak fél centis eltérés lehet testméretem és az öltöny mérete között, ide vagy oda; és többé sem lötyögni, sem túlságosan feszülni nem fog rajtam a ruha. Ezt az ötletemet mindenkinek figyelmébe ajánlom, aki nem konfekciót visel és ad arra, hogy minden időben jólöltözöttnek hasson. Heves Ferenc tásnál ők legyenek azok, akik irányítják a munkát. Alig egy éve kezdődött meg a szervezés, hogy a több, mint 600 munkással dolgozó, most még csak épülő mező- gazdasági abroncsgyár törzsgárdáját kiképezzék. Budapesten hasonló technológia szerint folyik a gyártás, azért kapták feladatul, hogy 250 embert betanítsanak 1979-re. — Nem egyszerűen abroncsot kell gyártani, hanem világszínvonalon lévőt, Nyugaton eladhatót — fogalmazza meg Várkonyi László, a Taurus abroncsgyár munkaügyi főosztályvezetője. Az új munkások egyszerre vizsgáznak hozzáértésből és helytállásból. Azok is, akik korábban Nyíregyházán dolgoztak, s azok is, akik mint új emberek léptek be a gyárba. Az első hónapokban ugyanis a legnehezebb helyekre kerültek, s csak utána vizsgáztak le egy-egy gép, berendezés kezeléséből, kaptak önálló feladatot. A márciustól mostanáig érkezettek közül alig néhány volt, aki meggondolta magát, otthagyta a gyárat. Á „nyíregyházi műszak1' — A két gyár közti különbség lepett meg először — mondja Négyesi István, aki feleségével együtt érkezett Budapestre. — Én vulkanizáló vagyok, már le is vizsgáztam, a feleségem a kalan- derüzemlben dolgozik. Jól keresünk, 15 forint felett van az órabérem, amire még rájön a minőségi bér, a jutalom, a műszakpótlék. Egy hónapra összesen négyezer forint felett jön ki a fizetésem. Mivel a Taurusnak nincs munkásszállása, ezért a be- tanulókat IBUSZ-szobákban helyzeték el, amelyet a vállalat bérel. — Emberhiány van, szólt a csoportvezető, hogy maradjak benn túlórára — kezdi Tóth B. László. — Jobb, mintha csak otthon ülnék, és a fizetés is jól jön. Már váltottunk ifjúsági takarék- betétet. A legnagyobb gond, hogy viszonylag sok a szabad idejük a nyíregyházi fiataloknak. Ezért különféle programok szervezésével, az állandó törődéssel igyekeznek ezt ellensúlyozni. — Talán egy kicsit többet foglalkozom az emberekkel, mint a műszaki dolgokkal — említi Pásztor Lászlóné. A műszakiak ugyanis felosztották egymás között az üzemeket, s egy-egy területen egyszerre tanulják a gyártást, s foglalkoznak az oda beosztott nyíregyházi be- tanulókkal. — Sikerül jobban összehozni őket. Már a harmadik brigád szervezésénél tartunk — szól Pásztor László. — Van olyan műszak is, ahol szinte csak nyíregyháziak dolgoznak, s legalább úgy megállják a helyüket, mint a pestiek. Rájuk bízzák a kulcsgépeket Az abroncsgyárban elégedettek a betanulókkal. Többségüknek a Taurus az első vagy második munkahelye, két tucatra való az érettségizettek száma. — Megindult egy szakmunkásképző tanfolyam is — mondja Pásztor Lászlóné. A betanulok ugyanis az üzemi gyakorlat megszerzése után kétéves szakmunkás- képző tanfolyamon vehetnek részt a -munka mellett. A magasabb képesítés arra is jó, hogy rájuk bízzák majd a kulcsgépeket, hogy Nyíregyházán ők legyenek a betanítói az új munkásoknak. Az épülő mezőgazdasági abroncsgyár Nyíregyháza és a megye -most folyó legnagyobb ipari beruházása. Felépülte után a nyíregyházi gyár háromszorosára növeli tőkés exportját. Ehhez viszont az kell, hogy már most megtanulják a gyártást a leendő munkások, hogy az indulás minél kevesebb zökkenővel folyjon. L. B. BETANULÁS KÖZBEN Vasúti munkaverseny Első Nyíregyháza debreceni vasút- igazgatóság vezetői értékelték a csomópontok közötti munkaversenyt. Az első helyen a mindvégig egyenletes teljesítményt nyújtó Nyíregyháza vasúti csomópont végzett. Az eredmények értékét növeli, hogy olyan időszakban végeztek első helyen, amikor több csomóponton 100 százalékon felül teljesítettek. A forgalmi dolgozók erőfeszítései a személy- és áruszállításban egyaránt nagyszerű eredményekhez vezettek. A kocsiigényes áruszállítási tervet 7,7 százalékkal, a kocsik raksúlykihasználását 2,7 százalékkal, a tehervonatok átlagos terhelését 1,9 százalékkal teljesítették túl. A személyszállításnál is kedvezőek a teljesítmények, hiszen az elért 98,9 százalékos menetrendszerűség országosan is a legjobbak között van nyilvántartva. A vontatási főnökségen felismerték az ösz- szefüggést a hatékonyság növelése és a nagyobb anyag-, energiatakarékosság között. Jelentősen túlteljesítették a termelékenységi mutatókat, a takarékosságnál pedig szinte példanélküli az elért 8 millió forintos megtakarítás. A kocsijavítások mennyiségi és minőségi növelése nemcsak a megelőző év hasonló időszakához, hanem a tervezetthez képest is nagyobb. Nem nagy létszámot képviselnek a csomóponton a szertári dolgozók, de a folyamatos anyagellátás révén hozzájárultak a csomóponti teljesítmények növekedéséhez. Készletnormán belül gazdálkodtak, ami nagy szervezettséget és körültekintő szolgálatot igényelt. M int minden évben, idén is csatlakoztak a csomópont dolgozói az „Együtt Nyíregyházáért” mozgalomhoz, s 300 dolgozó több mint 1950 társadalmi munkaórát teljesített a mezőgazdaságban. A munkáért kapott pénzösszeget befizették az említett mozgalom számlájára. Üjabb pótvállalások, felajánlások bizonyítják, hogy a csomópont dolgozói nem tekintik lezártnak a munkaversenyt. Simon Ödön Lakásátadások Nyíregyházán Befejeződött az OTP beruházásában épülő nyíregyházi Árok utcai 40 lakásos épület műszaki átadása. A lakásokba várhatóan még ebben az évben beköltözhetnek a tulajdonosok. Megtörtént az ugyanitt épülő, szintén 40 lakásos, A—4 jelű OTP-ház előátadása is. A műszaki átadásra a két ünnep között kerül sor, a beköltözés előreláthatóan január vége.
