Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-20 / 298. szám

XXXIV. évfolyam, 298. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1977. december 20., kedd Kelet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jäHHBB AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA MA Kalácssütés szerdán (2. oldal) Vállalni a nehezebbet... (3. oldal) ÖTVENBŐL SZÁZAT? O tven forintból nem le­het száz forint ér­tékben vásárolni. Vagy mégis? Vegyünk egy példát. A vállalatnak új épületre van szüksége, a tanács óvoda, vagy iskola építésén töri a fejét. Ren­delkezésre áll — mondjuk — húszmillió forint. Fel­keresi a tervezőirodát és megrendeli a tervet. Ekkor jönnek a bonyodalmak. Olyan terv ugyanis nincs, amelyik az építtető zsebé­hez alkalmazkodik; elfo­gadnak hát egyet, amelyik — huszonöt millióért meg­valósítható. De ennyi pén­ze a vállalatnak vagy a ta­nácsnak nincs. Mi ilyenkor a teendő? Le kell faragni az öszeg- ből. Erre egyetlen lehetőség: a nemes anyag helyett gyengébb minőségűt hasz­nálni. kihagyni — tegyük fel — a szellőzóberendezést. Végül megkapják az épü­letet, amit megrendeltek. Kérdés: valóban azt az épületet veszik birtokba, ami a tervekben szerepelt? Külsőleg meglehet... De belül? És még egy kérdés: olcsóbb ez az épület, mint az eredeti tervek szerint lett volna? Nem valószínű. Egy új épület, lakás eseté­ben a garanciális javító épp úgy hozzátartozik a lé­tesítményhez, mint az épí­tőmunkás. A garanciális szakember jön és javít, tol­doz és foldoz és terhelje­nek a költségek bárkit, ez mindenképpen „kidobott” pénz. Eltelik néhány esz­tendő és kiderül, a szellő­zőberendezés — vagy más. ami a költségcsökkentés miatt kimaradt —. szüksé­ges. Nosza, elő néhány mil­lióval az építtető számlájá­ról és lesz szellőzőberende­zés is. Akire vonatkozik értheti a tanulságot: ötven forint­ból nem lehet száz forint értéket vásárolni. De. aki. mégis megpróbálja, úgy járhat, mint a példabeli vállalat, tanács. Mire fel­építtette húsz millióért a huszonöt milliós szociális épületet, harminc milliót is rákölthetett. megoldás igen egy­szerű lehet. Azt kell mondani, ennyi pén­zünk van, ezért ezt szeret­nénk kapni. Nézzük, mi hoz­ható ki ebből úgy, hogy az új épület betölthesse szerepét, ne kelljen összecsapni. Pontosan megfogalmazott igényekkel kell a tervező­ket felkeresni, akiknek kö­telessége — hisz ezért van­nak —, a reális igények­nek valamint a ráfordítha­tó pénznek megfelelő épü­letet, berendezést megal­kotni. És ne tévesztik szem elől a közmondást: „Csak addig nyújtózzunk, ameddig a takarónk ér!” Speidl Zoltán Kádár János találkozott Luis Corvalánnal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn az MSZMP KB székházában fogadta a ha­zánkban tartózkodó Luis Corvalánt, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárát. Az elvtársi, baráti légkör­ben lezajlott megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzeté­ről ős pártjaik tevékenységé­ről. Véleménycserét folytat­tak a nemzetközi helyzet, va­lamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. Áttekintették és megerősítet­ték az MSZMP és a Chilei KP hagyományosan jó kap­csolatait és megállapodtak a két pártnak a proletár inter­nacionalizmus elvein alapuló együttműködése továbbfej­lesztésében. A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési talál­kozó hétfőn délelőtt plenáris ülést tartott. Ezen a 35 részt­vevő állam köldöttsége elfo­gadta négy semleges ország — Ausztria, Finnország, Svédország és Svájc — közös munkaprogram- j avaslatát. Az elfogadott program sze­rint a találkozó december 22- én, csütörtökön megszakítja tanácskozásait, amelyek foly­tatására a jövő év január 17­Kádár János az MSZMP, a magyar nép szolidaritásáról biztosította a chilei kommu­nistákat, demokratákat, min­den hazafit abban a harc­ban, amelyet a fasiszta junta megdöntéséért folytatnak. Luis Corvalán köszönetét fe­jezte ki a Magyar Szocialis­ta Munkáspártnak, a magyar népnek azért a szolidari­tásért, támogatásért, amelyet a fasizmus ellen harcoló chi­lei kommunistáknak, népnek nyújt. A találkozón részt vett Volodia Teitelboim, a Chilei KP politikai bizottságának tagja, a KB titkára, Gladys Marin, a politikai bizottság tagja, a chilei KISZ főtitká­ra. Jelen volt Gyenes And­rás, az MSZMP KB titkára, és Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője. én kerül sor. A találkozó — záródokumentum elfogadásá­val — február 10-én fejező­dik majd be. A találkozó mostantól kezdve alapvetően plenáris üléseken tárgyal. A plénu- mok munkáját két szerkesz­tő bizottság és három szer­kesztői albizottság segíti. A küldöttségek megálla­podtak abban, hogy a negye­(Folytatás a 4. oldalon) Áz egyfejű sas országában (4. oldal) Á hét vége sportjáról (8. oldal) Népszámlálás 1980-ban 1980-ban népszámlálást tartanak hazánkban. Ezt most, 1978. januárjában pró­banépszámlálás előzi meg. A felszabadulást követően három népszámlálást tartot­tak: az elsőt 1949-ben, a má­sodikat 1960-ban, a legutób­bit pedig 1970-ben. Ennek módszertani tapasztalatairól kiadvány jelent meg orosz és angol nyelven: számos fejlő­dő ország felhasználja saját népességének összeírásához. Egy-egy népszámlálás elő­készítése hosszadalmas, ala­pos szervező munkát igényel. A jövő évi próbanépszámlá­lás tapasztalatai alapján ha­tározzák meg, milyen kérdé­sek szerepeljenek az 1980. évi „nagy népszámlálás” kérdő­ívein. Negyvenezer számláló- biztost jelölnek ki, meghatá­rozzák a számlálókörzeteket. Szükség lesz még tizennégy­ezer felülvizsgálóra is, és sok más szakemberre, össze­sen hatvanezren dolgoznak majd a népszámláláson, s az egy hétig tart. Plenáris ülés Belgrádban Készül a záródokumentum Csúcsforgalom Záhonyban Éjjel-nappal dolgoznak a daruk és a moto­ros targoncák a záhonyi átrakókörzetben. Hazánk legnagyobb külkereskedelmi góc­pontján 6500 vasutas munkájának eredmé­nyeként naponta 40—45 ezer tonna árut to­vábbítanak a szerelvények. Ebben az évben összesen 3 millió tonna vasérc, több, mint 30 ezer Lada gépkocsi, 2 millió tonna faanyag, 1 millió tonna koksz és szén érkezik a Szovjet­unióból. Miután az idén az átrakókörzet eddigi legmagasabb teljesítményét érik el, ezért nagy szerepe van a munkában a fokozott gé­pesítésnek, az átrakás szervezésének. Ezt se­gíti elő, hogy novembertől működik az új fé- nyeslitkei üres kocsikat rendező pályaudvar, amely az átrakóhelyek igényei szerint cso­portosítja a kocsikat. Eperjeske átrakón egy újabb daruval ellátott vágánycsoportot adtak át, amivel a nagy súlyú gépek és alkatrészek, a nemzetközi konténerek átrakása vált köny- nyebbé. Képünkön: faanyag átemelése a széles nyomtávú kocsikról az eperjeskei átrakón. (MTI Fotó — Horváth Péter felvétele —KS) II tömegpolitikai munka erősítéséről tárgyalt a népfront megyei bizottsága Hétfőn délelőtt ülést tar­tott a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és dr. Molnár Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára. Elsőként Pásztor András me­gyei alelnök adott tájékozta­tást a megyei bizottság leg­utóbbi ülése óta végzett mun­káról. Ezután került sor a népfront tömegpolitikai mun­káját és a feladatokat tartal­mazó írásos jelentés megvi­tatására. Elhangzott: a me­gyében dolgozó népfromtbi- zottságok, a mozgalomban részt vevő sok ezer aktivista ebben az évben is arra töre­kedett, hogy elsősorban mű­ködésének alapvető színte­rén, a lakóhelyen járuljon hozzá sajátos politikai esz­közökkel és módszereivel a társadalom előtt álló orszá­gos és helyi tennivalók ma­gyarázásához, a közösségi fe­lelősség és közéleti aktivitás erősítéséhez. Ez sikerrel járt. Növekedett a népfront kü­lönböző fórumain részt vevők száma, egyre több ember vesz részt a közéletben. A feladatok között jelentő­ségéhez mértein kapott he­lyet a gazdaságpolitikai fel- világosító és nevelő munka. A népfront politikai nevelő munkájának szintere tovább­ra is a lakóterület legyen — fogalmaztak —, de kezdemé­nyezni kell a társadalmi és tömegszervezetekkel együtt­működve az üzemekben és tsz-ekben is népfront vitafó­rumokat a népfront céljairól, szerepéről, feladatairól, a szövetségi politika időszerű kérdéseiről. A tömegpolitikai munkát megkülönböztetett figyelemmel szükséges meg­tervezni a kisebb települése­ken és a tanyavilágban. Még hatékonyabban kell ismertet­ni a megye helyzetét, jelenét, jövőjét, az itt élő és dolgozó emberek boldogulásának le­hetőségeit a Politikai Bizott­ság 1977. november 15-i ha­tározata alapján. A vitában felszólaló dr. Molnár Béla elmondta: a la­kóterületi tömegpolitikai te­vékenység fejlesztésében to­vább növekedtek a választott testületekkel szemben tá­masztott követelmények, s egyben nőtt a felelősségük is. Nagy figyelmet szükséges szentelni a bejáró dolgozók, a tartósan otthon lévők, az egyre növekvő nyugdíjasok táborára, valamint az új la­kónegyedekben, kis települé­seken élőkre és a cigányla­kosság körében végzendő munkára. A tennivalókra utalva elmondta: az a cél, hogy minél több pártonkívü- lihez eljussanak s mindenütt állandó jellegű párbeszéd alakuljon ki az állampolgá­rokkal. Külön hangsúllyal szólt a gazdasági tömegpoli­tikai munkáról, amelynek során magyarázni szükséges gazdasági életünk állandó és változó elemeit, a hazai és a világgazdaság összefüggéseit, gazdasági lehetőségeinket, az 1978-as tervet, a termelés és a fogyasztás összhangját. Dr. Tar Imre a megyei pártbizottság elismerését és köszönetét fejezte ki a né{5- frontmozgalomban dolgozók­nak azért a munkáért, amely hozzájárult a megye átlagos­nál gyorsabb ütemű fejlődé­séhez. Majd azokról a közös tennivalókról szólt, amelyek a következő években a me­gye dolgozóira várnak, hogy megvalósuljon a Politikai Bi­zottság Szabolcs-Szatmár me­gye fejlődését szolgáló hatá­rozata. Ebben a munkában továbbra is számítanak a népfrontbizottságok gazda­ságpolitikai agitációs és fel- világosító tevékenységére. A népfrontmozgalom továbbra is állandóan ható politikai té­nyező a megyében. Ez bizto­síték arra, hogy 1978-ban ha­tékony segítője lesz a megye gazdasági-társadalmi és kul­turális fejlődésének. A vitában felszólalt dr. Juhász Lajos, Sipos Béla, Scholcz Béla, Vass József, dr. Széles Csaba, Bagoly Ist­ván, dr. Pataki Béla, dr. Vá- rady Jenő és Hegedűs Imre; majd a résztvevők elfogadták a tömegpolitikai munkát tar­talmazó programot. A nép­front megyei bizottsága ez­után Gulyás Emilné dr. me­gyei titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a me­gyei bizottság és az elnökség 1978. évi munkatervét. Több lakás épül, növekszik az export Rz Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának ülése Javuló termékszerkezet, nagyobb hatékonyság, a ter­vezettnél jobb külkereske­delmi értékesítés, erősödő önkormányzat, szélesedő szö­vetkezeti demokrácia jelzi: 1977-ben meggyorsult az ipa­ri szövetkezetek fejlődése; több tekintetben teljesen, il­letve megközelítően sikerült pótolni az V. ötéves terv idő­arányos feladataihoz képest a múlt esztendőben bekövetke­zett elmaradást — állapítot­ta meg hétfői ülésén az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsa. A termelés növekedésének üteme a leggyorsabb a gép­iparban és az „egyéb” ága­zatba sorolt szövetkezeteknél, mérsékeltebb a könnyűipar­ban, s ezen belül is legin­kább a textilruházati ipar­ban. Körülbelül 300 gyárt­mányfejlesztési eljárást dol­goztak ki, korszerű gépek munkába állításával hatéko­nyabb, a nehéz fizikai mun­kát felváltó biztonságosabb termelési technológiákat ve­zettek be. A külkereskedelmi értéke­sítés a szövetkezeti iparban a tervezettnél nagyobb mér­tékben — 17—18 százalékkal — emelkedett. A tőkés ex­port a tervnek megfelelően alakult, a szocialista piaco­kon különösen gyors fejlő­dés figyelhető meg. Ezzel szemben a belkereskedelmi értékesítés elmaradt az elő­irányzattól, a lakosság köré­ben végzett szolgáltató tevé­kenység a tervet meghaladó­an, csaknem 10 százalékkal nőtt. A szövetkezetek az idén összesen mintegy 2—2,2 mil­liárd forintot ruháztak be, el­sősorban kiemelt feladataik jobb végrehajtása érdekében, főként gépek beszerzésére. A jövő év feladatait kör­vonalazva az országos tanács a fő súlyt a gazdálkodás to­vábbi erőteljes javítására, a munka termelékenységének fokozására, a termelőeszkö­zök jobb kihasználására és minden területen az ésszerű takarékosságra helyezi. A szövetkezetekre 1978- ban az a feladat vár, hogy felépítsenek és átadjanak 6800—7000 lakást, a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatá­saikat 7—8, belkereskedelmi szállításaikat 5—6, szocialis­ta exportjukat 9—10, tőkés szállításaikat pedig 16—1T százalékkal növeljék. Egy­idejűleg tovább korszerűsít­sék a javító-szolgáltató háló­zatot.

Next

/
Thumbnails
Contents