Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-20 / 298. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 20. Társasúton — külföldre Bikaviadal, kumisz, vízibusz Évről évre emelkedik a külföldre utazó turisták száma. Ma már nem elérhetetlen vágy más országok szép tájaira eljutni, idegen népek szokásaival, kultúrájával, életével ismerkedni. Mind többen élnek ezzel a lehetőséggel megyénkben is. A több ezer szabolcsi turista közül hármat kerestünk meg: mondják el, mi volt idei útjukon a legemlékezetesebb. Á kifütyült torreádor A háziipari és népi ipar- művészeti szövetkezetben varrónő Villás Ilona. Barátnőjével, Bíró Edittel — aki ugyanitt varrja a ruhákat egy másik gépen — Spanyolországba utaztak. Egy éve gyűjtötték rá a pénzt, tervezgették az utazást. — A spanyol tengerparton töltöttünk két hetet — kezdi az elbeszélést Villás Ilona. — Először jártunk itt, a barcelonai kirándulás, a sziklás tengerpart, a csodálatos repülőút, a zenés-táncos Flamin- go-est — ahol mindenki any- nyi pezsgőt ihatott, amennyit akart ingyen — nagyszerű élmények. De az, amit sohasem felejtek el, a bikaviadal. Egy kisváros körstadionjában rendezték meg. Hat bikát öltek meg, másfél óra alatt. A lovas torreádornak két szúrással kellett a bikát ártalmatlanná tenni, ha ez nem sikerült, a közönség kifütyülte. Egyébként a nézők úgy őrjöngtek, mint nálunk egy focimeccsen. A bikaviadal színhelyét még egy másfél méteres deszkapalánk is elválasztotta a nézőktől. Egyszer azonban a bika beugrott ide, s mi a közeli szektorban ültünk. Az se tudtuk hogy meneküljünk. . De a hasonló „viadalokon” jártasak megnyugtattak: előfordul ez máskor is ... Mi aztán állandóan fogtuk a táskánkat Edittel, s ha a bika erre nézett, már emelkedtünk. A spanyoloknak ez igazi látványosság, nekem azonban nagyon megrázó volt. Melinda Koreában A Bessenyei György Tanárképző Főiskola végzős biológia—mezőgazdasági szakos hallgatója, Nagy Melinda két földrészt is beutazott. A Szovjetunión keresztül Koreába és Mongóliába ment egy csoporttal a nyáron. — Koreában az étkezés jelentette számomra az egyik legnagyobb gondot — mondja Melinda. — Polipot, csíráztatott akácmagsalátát, krumplicsira-salátát és ehhez hasonló, magyar gyomornak szinte ehetetlen ételeket kaptunk. Ehhez jött a nem kisebb megpróbáltatás: pálcikával enni. A 15 centiméter hosszú, vékony fapálcikát úgy lehetett használni, hogy a mutatóujj két oldalára kell helyezni őket, majd ugyanezt az ujjúnkat mozgatva kell „nyitni”, „zárni” a pálcikákat, s úgy lehet enni. Pontosabban lehetett volna, mert hosszas gyakorlás után sem sikerült, így maradtam a hagyományos módszernél, kézzel ettem. Mongóliában kör alakú, vászonnal fedett jurtában laktak, ellátogattak egy működő lámakolostorba, ahol a buddhista szerzetes meleg kumiszt ivott és rizsét evett a szertartás közben. Órákon keresztül mormolta a szansz- krit szöveget. Jutalomúton Haltában Dobos Péter, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat lakatos csoportvezetője nyáron 23 munkatársával a Fekete-tenger partján, Jaltában járt. Az 5100 forintos társasutazáshoz a SZÁÉV szakszervezeti bizottsága minden dolgozójának 3 ezer forinttal járult hozzá az üdüléshez. — Kijevig repülővel mentünk, onnan szovjet helyijáratú géppel Szimferopolba, majd onnan 100 kilométeres autóbuszút megtétele után érkeztünk Jaltába — mondja Dobos Péter. — A 16 emeletes, 1600 szobás, hatalmas Jalta-szálló, ahol laktunk, a tengerre nézett. Nagyon szeretem a vizet, nézni is, fürödni benne és utazni rajta. Minderre volt lehetőségünk, egyszer még vízibusszal is mentünk egy kirándulásra. Nekem a bahcsiszeráji szökőkút tetszett és a szimferopoli kirándulás. A tengerparti szőlőgazdaság borait kóstoltuk végig egy este. — Még közelebb éreztük magunkat az otthoniakhoz, amikor a szállodában magyar újságot vehettünk. T. K. Friss kenyér ünnep előtt Kalácssütés szerdán 50 mázsa beigli kerül a boltokba A sütőipari vállalat már november második felében megrendelte a karácsonyi termeléshez szükséges alap- és járulékos anyagokat. Dióból a korai fagy miatt igen rossz termés volt. Ennek ellenére 2 mázsa dióbelet vásárolt a sütőipar és ebből közel 10 mázsa diós beigli készül. Mákos beigliből az igényeket korlátlanul ki tudják elégíteni. Foszlós kalácsból a múlt évi háromszázhatvan mázsával szemben az idén 420 mázsát termelnek. December 21-én, szerdán kezdik a kalácssütést és 22-én, csütörtökön az ünnepi kalács már a boltokban megjelenik. Rendkívül nagy az érdeklődés beigliből. Tavaly összesen 30 mázsát gyártottak, az idén több mint 50 mázsa került megrendelésre. A múlt év karácsonyán zsúrkenyérből és zsemlekenyérből 13 mázsa fogyott el. Ebben az évben 20 mázsát gyártanak és hoznak forgalomba. Kenyérből is lesz elég. December 23-án, pénteken valamennyi bolt teljes mennyiségben megkapja a rendelt beiglit és kalácsot, és szombaton friss kenyeret, zsúrkenyeret és zsemlekenyeret árusíthatnak a boltok. A kereskedelemmel történt megállapodás szerint december 23-án, pénteken a szombati kenyérmennyiség harminc százalékát elszállítják. Megállapodtak: az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat, a nyíregyházi ÁFÉSZ, a sütőipari vállalat jelentős tartalékkenyeret képez a megrendeléseken felül. A termékek kiszállításához 4 darab tartalékgépkocsi áll rendelkezésre. Farkas Pál Rlacsony vérnyomásnál rozmaringlevél Fűszerek könyve Sok nép fiait meghódította már kellemes, merész ízeivel a magyar konyha. Szakemberek szerint a siker egyik alapja a gondos fűszerezés, melyet — úgy tűnik — felednek a mai háziasszonyok. Az ételek többsége jó, ha a 4—5 legfontosabb ízesítőt — sót, borsot, hagymát, paprikát. köményt — tartalmazza. Romváry Vilmos: Fűszerek könyve című kötete a hazánkban vásárolható, illetve termő ízesítőkről nyújt 300 oldalnyi hasznos tájékoztatót. A fölsorolt több, mint 60 fűszer között jó párral — az angelikáról, csillagánizsról, szurokfűről, sáfrányos szekli- céről — aligha hallottunk sokat. A könyv megismertet e növények termesztésével, leírja azt, milyen betegségek gyógyítására jók, közöl étel- és italrécepteket. Kevesen tudják, hogy alacsony vérnyomás esetén a rozmaringlevél, borsikafű, koriander, elhízáskor só- és zsírszegény étrend, lestyán-, petrezselyemgyökér, zsályalevél és zöld kapor segít a betegen. Az ismertetett növények nagy része nem kapható a boltokban. (Miért is árusítanák, amikor alig van rájuk igény?) Néhány fajta a HERBARIA üzleteiben kerül forgalomba. Ha valaki kipróbálja és megszereti e fűszereket, nem árt, ha tudja őket házilag is tartósítani: vermeléssel, szárítással, sózással, savanyítással, fagyasztással. Jó tudni, hogy legjobb a délelőtt, vagy késő délután szedett növényt elrakni — mert ekkor legkisebb a nedvességtartalma. A leveleket, szirmokat nem szabad kézzel tépni — hanem ollóval, vagy késsel —, vágni kell! E titokról is számot ad a Fűszerek könyve ... Főleg a kezdő háziasszonyok állnak tanácstalanul a készen kapható ételízesítők előtt. A kötet ezek alkalmazásához is sok jó ötlettel szolgál. Fiatal anyákhoz szól a baba- és gyermekételek készítését taglaló fejezet. A sózás mestersége, a gombák, grillételek, húsok, sajtok, halak, konzervek és mirelitek feldolgozása viszont minden gazdasszonyt érdekel. Csipetnyi ízesítő „megbo- londíthatja” az asztalunkra kerülő italokat. A likőrök, pálinkák, gyümölcsborok, bólék, hűsítők és kávék fűszerezéséhez, illatosításához is tanácsot ad a könyv. Néhány növény fontos szerepet játszik a szépségápolásban is. A töltött pulykát és libát ízesítő, a gyomorfájást enyhítő borsmenta például bőrnyugtató — hűsítő —, tisztító hatású egyben. A fűszerkalauz jegyzéke összefoglalja, hogy egyes ételeinkhez milyen ízek tartoznak. A konyhai hasznos tanácsok mellett a fűszerek hatóanyagairól, adagolásáról, sőt történetéről is olvashatunk. Mindehhez dr. Buga László írt étvágygerjesztő — olvasmánynak is érdekes — „aperitifet”. Asszisztensnők a paraván mögött A fehérgyarmati kórházi KISZ-alapszervezet közel 30 tagja is részese mindazon programoknak, melyeken a nagyközség közel kétezer fiatalja részt vesz. Bán a több műszak komoly gondot jelent, mégis segítették az őszi betakarítást, segítették Fehérgyarmat gyermekintézményeit. Dr. Podhrogyay Lászlóné asszisztens kezdeményezésére mintegy 10 fiú, illetve leány vállalkozott arra, hogy bábjátékával örömet szerezzen önmagának, a nézőknek. A szervezésből, szereplésből aktívan kiveszi részét Paál Julianna, az alapszervezet titkára is. Az alapítótag Lovász Zsuzsa és társai, a maguk készítette bábokkal mutatták be Az igazmondó juhász és A holdbéli Télapó című bábdarabokat. Ez évben Bálint Ágnes: A kései vendég című bábjátékával szerepeltek a nagyközség, illetve a járás több gyermekkollektívája előtt. Különösen emlékezetes a cé- génydányádi állami gondozott kisdobos pajtások előtti szereplés. A Télapó-ünnepségen láthatta a fehérgyarmati kórházi dolgozók és gyermekeik népes csoportja is műsorukat. Külön dicséretükre szóljon, hogy anyagi áldozatot sem sajnáltak, hogy a fehérgyarmati kórházi dolgozók gyerekei ajándékot is kapjanak. A szereplők az egészség- ügyi sportnapok versenyein, a megyei természetbarátok vetélkedőin, s a mindennapi gyógyító-megelőző tevékenységben is a legjobbak között vannak. A dolgozók, illetve a gyerekek kérésére ellátogattak a Május 14. téri óvodába is. Felvételünk az óvodában fellépő csoportról készült. Molnár Károly Peches dollárcsempészek Épp egy éve, hogy a Kereső család nagyobb összegű dollárt kapott kanadai rokonoktól. Ezt a pénzt fel kellett volna ajánlani a Nemzeti Banknak, de Kercsóék ehelyett egy jobb üzletet találtak. Háromszáz dollárt eladtak Bója Sándornak és Tóth Zoltánnak, akik éppen Lengyel- országba készültek. A kiutazás simán sikerült, sőt a bevásárlás is jól alakult. 16 farmept vettek, aztán felültek a hazafelé induló vonatra. A farmert az ülés alá rejtették, de pechükre a vámosok felfedezték. Megkérdezték, hogy ki a farmerek gazdája, ám a két fiatalember félt a büntetéstől és nem merte vállalni. A vámosok leszedték a gazda nélküli farmereket, így a két fiatalember csaknem üres kézzel érkezett haza. Itthon még nagyobb meglepetés várta őket, mert kiderült, a feketén vásárolt dollárhistória is. A devizagazdálkodást sértő bűn- cselekmény miatt a Nyíregyházi Járásbíróság, dr. Péli-Toóth Sándor tanácsa a 40 éves Kereső Attila nyíregyházi lakost 5000, 19 éves fiát 2000, a 20 éves Bója Sándort és a 20 éves Tóth Zoltánt 3000—3000 forint pénzbüntetésre ítélte, s kötelezte őket, hogy 9900 forintot — ennyiért vették a 300 dollárt — az államnak közösen fizessenek meg. Az ítélet jogerős. 3 RÁD IÓ MELLETT Tágul a világ körülöttünk, egyre többet utazunk. Ma már nem számít különösebb szenzációnak sem családunk, sem ismerőseink körében, ha külföldre utazunk turistaként vagy hivatalosan. Vannak, akiknek egyik életformájuk lett az utazás, mert hosszabb ideig dolgoznak külföldön, vagy mert vállalatuk gyakran küldi ki őket az általuk gyártott, épített, szerelt termékek ellenőrzésére, javítására. ■ Ilyen módon és ilyen „kisemberi” szinten is szaporodnak a nemzetközi kapcsolatok, a külhonban vagy éppen az utazás közben a vonaton, repülőgépen szerzett tapasztalatok. S gyarapodnak a más országok állampolgáraiban rólunk szerzett információk. Nem mindegy tehát mit találnak, mit látnak, tapasztalnak vonatjainkon, repülőgépeinken, autóbuszainkon a velük utazó külföldiek.- Nem mindegy, hogyan utazunk és utaztatunk. Mi mindennel találkozik az ember egy nemzetközi vonaton, hogyan töltik az időt az emberek a reggeltől estig vagy estétől reggelig, másnap estig tartó úton, mit kapnak, hogyan bánnak velük? Ezekre és még számos más kérdésre keresett választ Borenich Péter hangszőttese, a Hungária expressz. Ez a — szinte a robogó vonat ütemére — viliódzó hangképekből szerkesztett műsor nemcsak annak a több mint kétszáz vasutasnak, határőrnek, vámosnak, étkező szolgálatosnak az utasok biztonsága és lehetséges kényelme érdekében végzett munkáját mutatta be több oldalról, hanem az utazó emberről általában is képett adott. A név nélkül megszólaló utasok mintegy miniportrét rajzoltak önmagukról azzal, amit (és ahogyan) mondtak. Az ügyeserí‘BTeltett (és a műsorban el nem hangzott) esetleges riporteri kérdések úgy irányították a szót, hogy lehetőleg a lényegesebb dolgokat tudjuk meg az illetőről. Munkára szerződöttek és üdülők, turisták és vásárolni igyekvők, hídépítő munkás és műszerész, szlovákiai magyar nemzetiségű, első ciklusukat töltő országgyűlési képviselők, hivatalos és magánügyben utazók szólaltak meg. Egy országot képvisel egy ilyen nemzetközi gyorsvonat, különösen, ha annak nevét viseli, mint jelen esetben a' Hungária ex- . pressz. Ezért nem mindegy, mit kap rajta az utas, hogyan bánnak vele. Akik hosszabb időt töltenek külföldön, azokban a honvággyal együtt erősödik fel a hazaszeretet, büszkék lesznek hazájukra, s arra, ha azt hallják, hogy a magyar munkások erős munkatempót diktálnak külföldi munkahelyeiken — mint egyik megszólaló utas megjegyezte —, s hogy nem vagyunk egyik népnél sem alábbvalóak. Ezért kell még többet tenni a nemzetközi utaztatás színvonalának javítása érdekében a vasútnak és az utasoknak egyaránt. Ennek az utazás hangulatát felelevenítő műsornak azonban hibája, hogy — éppen részletező. bizonyos dolgokat (például a késéseket) szükségszerűen magyarázó alapállása miatt — hosszú volt, hosszabb, mint ”ä‘ tartós figyelem maximuma. Seregi István A bűnügyi tudósítás jól bevált formáját, az események és a meghatározó motivációk visszapörgetését választotta Szántó Erika és Nemere László a Segítsetek! Segítsetek! c. dokumentumfilmjében. A hatás — ami nemcsak az érdeklődés fokról fokra való fel- csigázását, hanem az érdekes téma hiteles feldolgozását is illeti — nem maradt el, sőt a film széles körben gyűrűző beszédtémává vált a bemutató másnapján (lehet-e többet követelni egy dokumentumfilmtől?), mint magam tapasztaltam. Nagyon is valós társadalmi problematika, a cigánysorsból és életformából való kitörés lehetőségeinek, realitásainak és esetleges (legtöbbször egyéni hibából történő) torzulásainak vizsgálata indókol- ta tehát a megtörtént eset dokumentumdrámává „kinagyítását”. Jóllehet a kitörést minden módon segíti a mi társadalmunk, mint a filmbeli Rácz Kálmán törzsőrmester példája is bizonyság volt rá, de nemtelen eszközök fel- használására nem adhatja áldását. Rácz Kálmánná türelmetlen nagyravágyása önmagában még nem lett volna súlyos jellemhiba, legfeljebb kevésbé rokonszenves magatartásmódnak tűnhetett, mígnem — rendre megcsalva férjét — a gyorsabb „érvényesülést” jelenthető férfiakhoz próbálta kötni a sorsát. Pedig azok (sejthetően) csak a könnyen kínálkozó alkalmat használták ki. így sajnálatunk inkább a szere- lemféltésból felesége gyilkosává vált Ráczé lett, még ha szörnyű tettére természetesen nem is adható fölmentés, mert emberi indító. út jobban megérthettük. Két kiváló színészi alakítás, a szép Carla Roma- nelli-é (Szegedi Erika méltó szinkronjával) és az esz- köztelenségben is döbbenetes hitelű Madaras Józsefé, valamint Nemere László izgalmas légkört teremtő rendezése segített a doku- inentumfilm emlékezetesebbé tételében. ’ 1 A szombat esti műsorok közül a Vidám padlás mostani harmadik része, a sörkabaré ötlettelenségével „tűnt ki”. Pedig a jó keret (vendéglő, a pincér, szakács, csapos „3 K”-val, a szinte előre hálás közönséggel) egy-két jó, bár ismert magánszám (pl. A csapos közbeszól), a kitűnő népszerű művészek fellépteté- se jobb, kevésbé erőltetett szórakozásra is adott volna lehetőséget. Csakhogy kevés volt a műsorban a frisseség, hiányzott az aktualitás, alig volt nem ismerős poén — szóval a jó kabaré megannyi elengedhetet- , len kelléke ... Nem sok jót írhatok a Vitriolvásókor-ről sem. Elsősorban azért, mert nem vagyok meggyőződve róla, hogy a bökversek ilyen mennyiségben elviselhetők, alkalmasak az érdeklődés ébren tartására 35 percig, s ha ráadásul nem is olyan vitriolosak („meredekek”, mint a műsort sok szeretetteljes jószándékkal vezető Baranyi Ferenc mondta). Továbbá azért is, mert a versek közölhetőségének tréfás elutasítása — a belemagyarázó áttételek miatti szerkesztői óvatoskodás kifigurázása — igen lerágott csontnak és fölöttébb anakronisztikusnak hatott. Merkovszky Pál
