Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
MA Rekord a ZÖLDÉRT-nél (2. oldal) Útkeresés Kisaron (3. oldal) A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács megtárgyalta az 1978. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a népgazdaság fejlesztésének V. ötéves tervével, annak megvalósítását szolgálja. Az éves tervet a népgazdaság fejlődésének 1977. évi tapasztalataira alapozva, a gazdasági fejlődés belföldi és külgazdasági feltételeire figyelemmel dolgozták ki. II népgazdaság 1977. évi fejlődése A Minisztertanács megállapította, hogy 1977-ben a gazdasági folyamatok többsége az ötéves és az éves tervnek megfelelően alakul. Meggyorsult a termelés növekedésének üteme, meghaladja a tervben számítottat is. Javult a termelés hatékonysága, korszerűbb az összetétele. Több ágazatban teljes egészében, vagy megközelítően pótolták az ötéves tervhez viszonyított elmúlt évi elmaradást. A tervezettet némileg meghaladó mértékben emelkedett a lakosság életszínvonala, növekedett a felhalmozás, lendületesen bővült a külkereskedelmi forgalom. Nehezítette a népgazdaság fejlődését, hogy a külföldi beszerzési és értékesítési feltételek a számítottnál kedvezőtlenebbek, romlottak a külkereskedelmi cserearányok. A nemzeti jövedelem 1977-ben várhatóan 8 százalékkal emelkedik, az 1976 —77. évi együttes növekedés eléri az ötéves tervben e két évre számítottat. A termelő ágazatokban nem nőtt a foglalkoztatottak száma, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből származik. Az ipari termelés 1977. évben az előző évinél és a tervezettnél is gyorsabb- ban, 7 százalékkal nő. A viszonylag gyors növekedés egyik fő összetevője az élelmiszeripari termelés tervezettet meghaladó, mintegy 10 százalékos emelkedése. Az ipari termelés lendületes növekedését a múlt évinél nagyobb kereslet, az új kapacitások és a munka termelékenységének növekedése tette lehetővé. Az év során 10 nagyberuházásnál lép be jelentős termelőkapacitás. Az iparban foglalkoztatottak száma több, mint 7 ezer fővel csökkent, a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosította. Kiegyensúlyozott volt az anyag, és energiaellátás, a nagyobb termeléssel összefüggésben a tervezettet meghaladóan emelkedett az anyagok, a félkész termékek és az alkatrészek behozatala. Az ipar belföldi értékesítése a tervezettnél gyorsabban emelkedik, amin belül a beruházási javak növekedése igen erőteljes. Az ipari termékek szocialista országokba irányuló kivitele az előirányzottnál nagyobb mértékben, a nem szocialista országokba irányuló kivitele is jelentősen, de a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett. Az építőipar termelése az 1977. évben várhatóan 7 százalékkal lesz magasabb az előző évinél, meghaladja a tervezettet. Több nagyberuházáson javult a munka. Az építési kereslet azonban jobban nőtt a kivitelező képességnél, sok a folyamatban levő beruházás, elhúzódik a befejezés. A mezőgazdasági termelés az előirányzottnál nagyobb mértékben, 1975- höz képest várhatóan 9 százalékkal emelkedik. Különösen kedvező volt a kalászos gabonák terméseredménye. A szántóföldi zöldségfélék termésmeny- nyisége körülbelül 40 százalékkal haladja meg az 1976. évit. Megfelelő a lakosság zöldségellátása, a téli tárolás, és jobb a tavalyinál a konzervipar nyersanyagellátása. Az állattenyésztés termelése 9—10 százalékkal magasabb az 1975. évinél. Jelentős mennyiségű sertéshús, vágott baromfi terven felüli kivitele vált lehetővé. A tejtermelés mintegy 11 százalékkal több a múlt évinél. A közlekedés személyszállítási teljesítménye 2—2,5 százalékkal emelkedik. Az áruszállítási teljesítmény 9 százalékkal növekedett. A szállítási kapacitások a terv szerint bővültek, folytatódott a vasút korszerűsítése, a villamos és dizelvontatás aránya meghaladja a 92 százalékot. Több mint 20P kilométer új út épült és 400 kilométeren korszerűsítették, mintegy 2000 kilométeren pedig megerősítették a meglevő utakat. Félszélességben forgalomba helyezték az M—1-es autópálya Komárom—Győr közötti szakaszát. Gyorsan nő a személyi tulajdonban levő gépjárművek száma. (1977-ben 80 400 kocsit vásároltak.) A hírközlés fejlesztése során elkészült a solti nagy teljesítményű középhullámú rádióadó-állomás, most az ország területének 93 százalékán vehető a Kossuth rádió műsora. Üzembe helyeztek 25 000 új telefonállomást. A lakosság jövedelme, fogyasztása az 1976. évinél jelentősen, a számítottnál is valamelyest gyorsabban emelkedik. Az összes pénzbevétel mintegy 10 százalékkal haladja meg az 1976. évit. A bérek és bérjellegű bevételek a tervezett ütemben nőnek, a mezőgazdaságból származó pénzbevételek a nagyobb termeléssel összhangban a tervezettet némileg meghaladó ütemben emelkednek. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően, 3,8 százalékkal emelkedik. A lakosság egy főre jutó reáljöved’elmé így 4—4,5 százalékkal, ezen belül a bérből és fizetésből élők reálbére 3—3,5 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete 4—4,5 százalékkal múlja felül az 1976. évit. A jövedelmekkel összhangban a lakosság fogyasztása mintegy 4—4,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi forgalom volumene közel 6 százalékkal bővül. A lakosság ellátása összességében kiegyensúlyozott. Az év végéig a tervezettnél több, ösz- szesen 89 000 lakás épül fel. Ebből kereken 30 000 az állami lakás. Az ötéves terv első két évében az állami lakásépítés kismértékben, a magánlakásépítés jelentősebben nagyobb lesz a számítottnál. A szocialista szektor beruházásaira a tervezettnél 9—10 százalékkal nagyobb összeget, mintegy 178 milliárd forintot fordítanak. Az előirányzottnál nagyobb teljesítés oka a vállalati beruházások gyors növekedése. A nagyberuházásokra kifizetett öszeg 16—18 százalékkal, a tervnek megfelelően nő, egy kivételével valamennyi átadásra szánt nagyberuházás elkészül 1977-ben. A vállalati beruházásokra a tervezettnél 21 százalékkal nagyobb összeget fizetnek ki. Kedvező, hogy jelentős hányada a versenyképes export-árualapok növelését szolgálja. A tervezettnél nagyobb teljesítés nem jár együtt a beruházási hatékonyság általános javulásával, és meghaladja a népgazdaság teherbíró képességét. Az üzembe helyezések sok esetben elhúzódnak,- a beruházási költségek emelkednek, nő a befejezetlen beruházások állománya. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom tervszerűen alakul. A kivitel a behozatalnál gyorsabban nő. A leggyorsabban az élelmi- szeripari kivitel emelkedik, erőteljes a gépipari kivitel növekedése. A gépek, vegyipari és kohászati termékek behozatala növekedett lendületesen. Nem szocialista viszonylatokban a kivitel némileg kisebb, a behozatal viszont nagyobb az előirányzottnál. Elmaradt a tervezettől a gépexport, túlteljesült a vegyipari kivitel. A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a gépipari és a könnyűipari anyagok behozatala. A számunkra kedvezőtlen árváltozások miatt a számítottnál nagyobb a cserearányromlás. A külkereskedelmi mérleg egyenlege rosszabb a tervezettnél. fl népgazdaság 1978. évi tervezett fejlődése Az 1978. évi népgazdasági terv az ötéves tervre és a végrehajtás eddigi tapasztalataira alapozva, a termelés hatékonyságának növelését, a népgazdasági egyensúly javítását írja elő fő feladatként. A Minisztertanács az 1978. évi népgazdasági terv fő előirányzatait az alábbiak szerint határozta meg: A tervezett növekedés 1978. évi előirányzatai A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél lassabban, 2 százalékkal emelkedhet. Ezen belül a lakosság fogyasztása gyorsabban nőhet. A felhalmozást mérsékelni kell, a beruházások nagysága nem haladhatja meg az 1977- ben elért színvonalat. A fogyasztás—felhalmozás aránya az 1977. évihez képest a fogyasztás javára változik, az ötéves tervben előírt arányhoz közeledik. A belföldi fel- használás mérsékelt növekedése azt is lehetővé teszi, hogy a kivitel gyorsabban növekedjék a behozatalnál. A termelőágazatok legfőbb feladatai: folytatódjon a termelés szerkezetének fejlesztése; emelkedjen a műszaki színvonal; legyen rugalmasabb a kül- és belpiaci kereslethez való alkalmazkodás; javuljon a termelő- és a felhasználó vállalatok együttműködése. A terv számol az energia- és anyagtakarékossággal, a korszerű termelőberendezések jobb kihasználásával. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatható létszám 1978-ban sem növelhető, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedését a termelékenység emelkedésével kell elérni. Hz ipar * Az 1978. évi terv az ipari termelés 5,5—6 százalékos növekedését irányozza elő, fokozza a követelményeket a minőséggel szemben. Az ipar lendületesebben fejlődő ágazatai a vegyipar (9—10 százalék) és a gépipar (6—7 százalék) lesznek. Az átlagnál alacsonyabb ütemben növekszik viszont a kohászat, a könnyű- és az élelmiszeripar termelése. (Folytatás a 4. oldalon) Nemzeti jövedelem 5 százalék Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 2 százalék Ipari termelés 5,5—6 százalék Országos építési-szerelési teljesítmény 4—5 százalék Mezőgazdasági termékek termelése 2—3 százalék A szocialista szektor beruházásai összesen 180—182 milliárd forint Egy lakosra jutó átlagos jövedelem 7—7,4 százalék Egy ker'esőre jutó nominálbér országos átlagban 7 százalék Fogyasztói árszínvonal 4 százalék Egy lakosra jutó reáljövedelem 3—3,2 százalék Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér 2,8—3 százalék Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Az összes lakásépítés ebből állami 2,8—3 százalék 3,4—3,6 százalék 90 ezer lakás 33 ezer lakás Szabolcsi cipő a világpiacon A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár előreláthatóan túlteljesíti idei tervét: húszezer párral „fejeli” meg az eredetileg tervezett 800 ezer párat. A Szovjetuniónak szánt 215 ezer pár lábbelit — miként erről már korábban hírt adtunk —, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére, novemberben eljuttatták a szovjet megrendelőknek. A belföldi piacokra szállítandó cipők elkészülnek, azonban a szocialista országoknak vállalt exportkötele- zetségeik teljesítését — ha csak változás nem történik —, a bőrhiány késlelteti. Az NDK-ban értékesítendő 50 ezer pár négyötödét tudták eddig német partnereiknek elküldeni, de csúsznak a Csehszlovákiába szánt tízezer pár gyártásával is. Jelentős beruházást is elkezdtek. összesen 17 millió forintért építik fel nyírbog- dányi telepüket, ahol a 12 millió forintot érő telepen ötmilliót számláló gépparkot helyeznek majd üzembe. Az építők eddig az alapozással készültek el. A Rakamazi RAC1TA Cipőipari Szövetkezet ebben az esztendőben 1 millió tízezer pár lábbelit gyárt. Az előállított mennyiség hetven százalékát a szocialista országokban, tizenöt százalékát a tőkés piacokon értékesítik, A fennmaradó résszel pedig a hazai választékot bővítik. Tőkés exportjukat teljesítették, az USA, Anglia, Ausztria és Belgium boltjaiban már kapható a rakamazi cipő. A szocialista országok megrendelésére vállalt mennyiség egy kis részét — mintegy harmincezer párat — csak januárban tudják a megrendelőknek eljuttatni. A baráti országok közül a legnagyobb megrendelőik a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia. Itthoni partnereik igényeit is némi elmaradással elégítik ki: húszezer pár cipőt csak januárban adnak át értékesítésre a hazai kereskedelemnek. Fontos beruházásba kezdtek 1977-ben. ötvenhatmillió forintért egy 100X42 méteres üzemcsarnokot építenek és látnak el korszerű felszereléssel. Az építkezések jó ütemben haladnak. Fiatal szakemberek támogatása Odaítélték a megyei tanács alapítványát A megyei tanács 1973-ban rendeletet hozott, melynek alapján a megyében letelepedő felsőfokú végzettségű fiatal szakemberek anyagi ösztönzésére évi 120 ezer forint összegű alapítványt létesített, ebből évenként 12 személy részére 10—10 ezer forint adományozható. Az 1977. évi alapítvány elnyerésére 18 pályázat érkezett be. A megyei tanács oktatási, közművelődési és ifjúságpolitikai bizottsága javaslata alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága elbírálta a beérkezett javaslatokat. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén hózott határozat szerint 10—10 ezer forintos alapítványt kapnak: Mó- dosné dr. Takács Erzsébet jogász, munkahelye: a vásá- rosnaményi járási hivatal; Sándor János vegyészmérnök, munkahelye: Taurus gumigyár Nyíregyháza; dr. Bag- hy Zoltán állatorvos, munkahelye: Csenger, Lenin Termelőszövetkezet; Hódi Sándor faipari mérnök, munkahelye: Nyírbátori Faipari Vállalat; Illés András nyomdaipari mérnök, munkahelye: Nyírségi Nyomda; dr. Marián Erzsébet orvos, munkahelye: Nyíregyháza, megyei kórház; dr. Nagy Pálma orvos, munkahelye: Nyíregyháza, megyei kórház; dr. Göröncséri Ferenc orvos, munkahelye: Mátészalka, 3-as számú körzet; Bárd Zoltán gyógyszerész, munkahelye: Mátészalka, gyógyszertár; dr. Nagy Edit orvos, munkahelye: Nyíregyháza, megyei kórház; dr. Halmay Balázs orvos, munkahelye: megyei tanács egészségügyi osztálya; Szokol Ilona gyógyszerész, munkahelye: Nyíregyháza, megyei kórház gyógyszertára. Határőrök ünnepélyes eskütétele Nyírbátorban Szombaton délelőtt szülők, hozzátartozók ezrei gyűltek össze a nyírbátori határőrkerület udvarán, hogy tanúi lehessenek katonafiaik ünnepélyes eskütételének. Már hagyományossá vált, hogy ezek az eskütételek mindig díszes külsőségek között zajlanak le. Elöljárója parancsára lépett ki a sorból az egyik fiatal határőr, s utánamondták az eskü szövegét a kiképző egység határőrei. Ezután Heizer György alezredes mondott beszédet és látta el hasznos tanácsokkal az esküt tett határőröket. Az ünnepséget az Intemacionálé után nagyszerű díszmenet zárta be. MILLIÓS TÉTELBEN 8 népgazdaság 1978. évi terve
