Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-16 / 295. szám
MA (2. oldal) Hit és miért vállalunk? (3. oldal) Összeült az országgyűlés A költségvetésről tárgyaltak a téli ülésszak első napján Csütörtök délelőtt megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka, amelyen Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György is részt vett. Az országgyűlés állást foglalt, amelyben a Minisztertanáccsal együttesen üdvözli a szovjet vezető szerveknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján a világ népeihez intézett békefelhívását. Népünk is támogatja a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetésére, az eddig felhalmozott készletek csökkentésére, a nukleáris fegyverkísérletek betiltására vonatkozó szovjet javaslatokat, s kész minden erőfeszítésre az emberiség egyetemes vágyának, a világ békéjének biztosítása érdekében. Az országgyűlés az állami költségvetésről, valamint az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot vitatja meg, majd interpellációkra válaszolnak az illetékes miniszterek. Madarasi Attila expozéja Az állami költségvetés idei alakulása több vonatkozásban is eltér a tervezettől — mondotta a pénzügyi államtitkár. Bevétele kisebb, kiadása nagyobb volt a tervezettnél, így az államháztartás 1977. éve a számítottnál valamelyest kedvezőtlenebbül zárul. A költségvetési egyensúly helyzetét jövőre oly módon kívánják javítani, hogy a vállalatoknál és a szövetkezetektől származó bevételeket hathét százalékkal növelik, míg a részükre adott támogatások az idei 23 százalék helyett alig 3 százalékkal nőnek. A közgazdasági szabályozók bizonyos mérvű módosulása is arra ösztönzi a vállalatokat, hogy hatékonyabban dolgozzanak, a piaci igényeknek megfelelően gyorsítsák a termékszerkezet korszerűsítését, jobban gazdálkodjanak s így nagyobb arányú állami támogatás nélkül is érjenek el megfelelő nyereséget. A javuló eredményekre alapozva azzal számolnak, hogy a költségvetésnek mind a bevétele, mind a kiadása 6,8 százalékkal nő, ez az ideinél jobb eredmény lesz, így sem kerülhető azonban el egy 3,8 milliárd forintos költségvetési hiány. A megváltozott piaci árakhoz való közelítés folyamatában jövőre is szükségessé válik, hogy felemeljék egyes cikkek termelői árát. A vas- kohászati termékek ár szint je 22, a kábeleké és a villamos energiáé 15 százalékkal nő. A magasabb árakat azonban csak a vasbetontermékek és néhány, főleg beruházási célú gépipari termék árában háríthatják tovább a vállalatok, ez méginkább szükségessé teszi a költséggazdálkodás javítását, a termelékenység növelését, mert csak így tudják ellensúlyozni a nagyobb terheket. Közgazdasági szabályozással szabnak határt az indokoltnál nagyobb mérvű és szélesebb körű beruházásoknak is. Szűkítik az adókedvezmények és a mentességek körét, ezzel is erősítve a teljesítményen, a hatékonysági különbségen alapuló differenciálódás folyamatát. Több területen megszüntetik az építési adómentességet, a korábbinál nagyobb erőtartalékolási kötelezettséget vezetnek be azokra az induló beruházásokra, amelyekről a vállalatok döntenek. Beruházásokra a kormány jövőre 25 milliárd forint hitelt nyújt. A gazdasági 'ejlődés jövő évre előirányzott üteme lehetővé teszi, hogy a lakosság életszínvonala mérsékelten bár, de tovább emelkedjék, a reálbérek 2,8—3 százalékkal magasabbak legyenek, mint az idén. Társadalombiztosításra jövőre 8 százalékkal fordítanak többet, s 1978. január 1-től legalább 70 forinttal, az eddigi minimális 50 forint helyett. Végül az államtitkár rámutatott, hogy meg kell szívlelni azokat a jogos bírálatokat, javaslatokat, amelyeket a dolgozók a munka jobb megszervezésére, a termelés eredményes folytatásához szükséges munkafeltételek biztosítására és a társadalmi tulajdon nagyobb megbecsülésére, védelmére tettek. Huszár István Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Az 1978. évi állami költségvetés törvényjavaslatban szereplő előirányzatai az V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait, pénzügyi irányvonalát szolgálják, összhangban vannak az 1978. évi népgazdasági tervvel. A törvényjavaslat helyesen vette számításba az ország fejlesztéséhez, az életszínvonal javításához, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges és lehetséges pénzforrásokat, pénzszükségleteket. ' A javaslat az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak meghatározásakor szem előtt tartotta a népgazdasági, ezen belül a pénzügyi egyensúly fokozatos helyre- állításának követelményét — kezdte felszólalását a miniszterelnök-helyettes, majd többek között arról szólt, hogy a társadalmi termelés az elmúlt két évben kedvezően növekedett, az ipari termelés 11—12 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés 1976-ban csökkent ,ugyan, de 1977-ben mintegy 9 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Az építőipar két év alatt több mint 12 százalékkal emelte termelését. A termelés fejlődése a tervidőszak első két évében a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékos növelését tette lehetővé. A fejlődés a két év folyamán nem volt egyenletes. 1976-ban főleg a mezőgazda- sági termés visszaesése miatt felszólalása mérsékelt növekedést értünk el. 1977-ben viszont fokozódott a gazdasági növekedés lendülete. Igya nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, mintegy 8 százalékkal emelkedett, és ezzel elérte az ötéves tervben 1977-re előirányzott színvonalat. 1978-ban lassúbbra tervezzük a mennyiségi növekedést. Ez lehetőséget biztosít a termelés minden területén arra, hogy erőteljesebben növekedjék a termelés műszaki színvonala, termékeink versenyképessége, rugalmasabb legyen a kül- és belpiaci kereslethez való alkalmazkodás, gyorsabb legyen a termelési szerkezet olyan átalakítása, amely alkalmassá teszi egész népgazdaságunkat a tőlünk függetlenül bekövetkező feltételváltozások hatásainak rugalmas kivédésére, kiegyenlítésére. Ezután hangsúlyozta: egész munkánk történelmi célja a nép jólét emelése, ha szerényebb mértékben ugyan, de akkor is, ha a külső világ nagyobbik felében válságok sorozata sújtja a dolgozó embereket. 1978-ra sem ígérhetünk többet, mint amennyit gazdasági lehetőségeink várhatóan megengednek. A lakosság életszínvonalát ennek megfelelően, ha szerény mértékben is, de érezhetően tovább emeljük. A lakosság fogyasztását 3,4—3,6 százalékkal, az egy lakosra jutó reál- jövedelmet 3,0—3,2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbért 2,8—3,0 százalékkal kívánjuk növelni. További bérintézkedések várhatók és némileg javítjuk az alacsony nyugdíjakat. Népgazdaságunk fejlődésének és egyensúlyi helyzetének továbbra is egyik legkényesebb kérdése a beruházások alakulása — mondta, majd külgazdaságunk helyzetéről szólva hangsúlyozta: a járható út ismert; a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, a jó áron értékesíthető termékek előállítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása. A kivitel gyors növelése mellett mérsékelni kell a tőkés viszony- latú behozatal növekedési ütemét. Tekintettel a KGST- országokból származó import emelkedésére, a beruházás mérséklésére, • az importtal való ésszerű takarékosságra, a tőkés import növekedésének szerényebb mértéke a reális lehetőség. Az előttünk álló feladatokat nem oldhatjuk meg a gazdasági szabályozás egyes elemeinek változtatása nélkül. A tapasztalatok szerint a gazdasági szabályozók- a körülmények változásai miatt nem ösztönöznek eléggé a hatékonyabb munkára, esetenként túlzott volt a kedvezmények, támogatások mértéke. A szabályozás nem akkor jó, ha nem ad kellő ösztönzést a hatékonyság növelésére, vagy nem biztosítja a társadalom egésze számára szükséges pénzalapokat. A kettős hiányosságnak közös gyökere van: egyedi támogatások, kedvezmények és mentesítések túlzott mértéke gátolta a jövedelemközpontosítást és lehetővé tette a vállalati pénzeszközök viszonylag gyors növekedését, a nép- gazdaságilag gazdaságtalan termelés fenntartását. (Folytatás a 4. oldalon) Intézkedési terv a fiatalok segítésére Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az év utolsó megyei tanácsi végrehajtó bizottsági ülését tartották december 15-én. Az ülés napirendjén szerepelt többek között az ifjúsági törvény végrehajtásával kapcsolatos intézkedési terv elfogadása. Az előterjesztésben és a vitában egybehangzóan megállapították, jelentős eredmény az a kedvező szemléletbeni változás, amely az ifjúság megítélésében megyénkben végbement. Javult a megyében az ifjúság helyzete, kedvezőbbé váltak élet-, munka-, és a tanulási körülményei, a közéletben való részvételük, a szociális, és kulturális ellátottság. Az új tervben többek között meghatározták: az ifjúság nevelésének, oktatásának, és képzésének alapvető intézménye az iskola. A tárgyi feltételek biztosítása mellett eredményesebbé kell tenni a tankötelezettségi törvény végrehajtását, ezen belül, a cigánytanulók helyzetét, iskolázottsági szintjét tovább kell javítani. Kiemelten foglalkozzanak a szakmunkás- képző intézetekben folyó, oktató-nevelő munkával. Az eddiginél hathatósabban segítsék a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek a továbbtanulásban való részvételét. A pályaválasztási tanácsadásban, a pályairányítási munkában elő kell segíteni a tanulóifjúság helyes, a társadalom igényeit is kielégítő pályaválasztását, különös tekintettel a „hiányszakmákra” Az illetékes szervek jobban hasznosítsák az építőtábori mozgalomban rejlő lehetőségeket — megyén belül, különösen az őszi almabetakarítás munkaerőgondjainak csökkentése érdekében. Kiemelkedően kell foglalkozni a dolgozó fiatalok munka melletti tovább tanulásával és szakmai fejlődésével. A tanácsok elsőrendű feladatok között kezeljék az ifjúság szociális helyzetét, biztosítsák, hogy a fiatal házasok lakásjuttatási részaránya — településenként differenciáltan — megyei átlagban elérje a 40—50 százalékot. A határozat részletesen foglalkozik az ifjúság művelődési és sportolási lehetőségeinek biztosításával is. A végrehajtó bizottság ezt követően elfogadta a megye közoktatási, közművelődési és egészségügyi hálózatának korszerűsítésére tett előterjesztést. Jóváhagyták a megye tanácsi igazgatási és adminisztratív ügyviteli létszám 5 százalékos csökkentésének végrehajtásáról szóló előterjesztést. A határozat szerint a jövő év végéig a megyében 92 fővel kell csökkenteni a tanácsi apparátus létszámát A végrehajtó bizottság 10 felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalnak ítélte oda a megyei tanács által 1973- ban létesített személyenkénti 10 ezer forintos alapítványt. A számítástechnika elterjesztéséért Megalakult az MTESZ 20. megyei tagszervezete Csütörtökön délután Nyíregyházán, a múzeum dísztermében tartotta alakuló ülését a Neumann János Számítógéptudományi Társaság megyei szervezete. A számítástechnika világméretű elterjedésének jele, hogy a megyében lévő vállalatok közül is több alkalmaz már különféle programokat, tervezi a számítógépes irányítás és programozás megteremtését. Ennek a jegyében, a megyében lévő szakemberek összefogására alakult meg az MTESZ 20. megyei tagszervezete. Az alakuló ülésen Scholtz Béla, az MTESZ megyei titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Szemján Tibor, az MSZMP Nyíregyházi városi Bizottságának titkára .tartott megnyitó beszédet. A társaság célját, feladatait Ádám Anna, a területi szervezetek titkára ismertette, majd Obádovics J. Gyula, a társaság főtitkárhelyettese tartott előadást a számítógép vállalati alkalmazásáról: A megyei szervezet 9 tagú vezetőséget választott, melynek elnöke dr. Varga Lajos, a mezőgazdasági főiskola főigazgató-helyettese, titkára Simon Béláné. A máriapócsi Rákóczi Tsz 300 hektáros gyümölcsösében metszik a fákat.- A szállításban, rakodásban dolgozó Micsurin Szocialista Brigád, tagjai is segítenek a metszésben. „Hunkával melegítjük magunkat"
