Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

1977. december 15. KELET-MAGYARORSZÄG 3 1977 eredményei és 1978 gazdasági feladatai A megyei pártbizottság december 14-i ülésén megtárgyalta a gazdasági építőmunka 1977. évi eredményeit és meghatározta 1978 gazdaságpolitikai feladatait. A pártbizottság főbb megállapí­tásait az alábbiakban közöljük. Építőmunkánk 1977-ben Megyénk gazdasága 1977-ben dinamiku­san és tervszerűen fejlődött. Gazdálkodó egységeink a megyei pártbizottság által meg­fogalmazott feladatokat éves tervükben meg­tervezték, s a népgazdasági tervekben meg­határozott követelményeket teljesítették. Az idén elért eredményeket jelentősen segítet­ték azok a versenyvállalások, amelyeket me­gyénk dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tet­tek. Pozitívan értékelhető, hogy a vállalások elsősorban a minőségi mutatók teljesítésére irányultak. Az ipar termelése az előirányzott 10—12 százalékkal szemben 14—15 százalékkal nö­vekedett. A vállalatok többsége rugalmasan alkalmazkodott a változó feltételekhez, s új gyártmányok bevezetésével is befolyásolta a piacot. A nehézipar 11, a könnyűipar 16, az élelmiszeripar 15,5 százalékkal növelte ter­melését, amelynek iránya megfelelt az orszá­gos és megyei céloknak, örvendetes, hogy növekedett a külföldi piacokon értékesített megyei termékek aránya. Az exportot előál­lító vállalatok teljesítik, illetve túlteljesítik szerződéses kötelezettségeiket. Vállalataink közel 2 milliárd forint ér­tékű konvertálható exportárualapot fejlesztő beruházást valósítanak meg. A termelékeny­ség növekedése 6—7 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A gazdálkodás eredményeiben már érez­tették hatásukat az eszközök és a munkaerő ésszerűbb hasznosítására vonatkozó intézke­dések. Az év végén az átlagos műszakszám eléri az 1,91-et. Nőtt a teljesítménybérben foglalkoztatottak száma, javult a fizikai és az alkalmazotti dolgozók aránya. Csökkent az üzemi fluktuáció, megfelelőbb a teljesít­ménykövetelmények meghatározása is. Javult a beruházási tevékenység. Az épí­tőipar mintegy 3 milliárd forintos értéket termelt, ez 11 százalékkal több, mint 1976- ban volt. A többlettermelés szinte kizárólag a munka termelékenységéből származik. Ja­vult a beruházások anyagi, műszaki össze­tétele. A beruházások határidőre vagy annál korábban valósultak meg. Megvalósulnak a lakás-, a kommunális, az egészségügyi és a szociális fejlesztési célok. A tervezett 4111 lakás helyett 4412 épül. Átadtak 31 iskolai tantermet, 915 óvodai és 100 bölcsődei he­lyet. A megye víztermelő kapacitása 4800 köbméterrel bővült. A megye mezőgazdasági termelése — a kedvezőtlen időjárás által okozott félmilliár­dos árbevételi kiesés ellenére — mintegy 10 1978-as feladataink meghatározásához az alapot a XI. pártkongresszus, a megyei párt­értekezlet, a Politikai Bizottság megyénk fejlesztésével kapcsolatos határozata és a Központi Bizottság október 20-i és december 1-i határozatában foglaltak adják. A megye gazdaságának további dinamikus fejlődése, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vulása attól függ, mennyire lesz termelé­keny, a rendelkezésre álló anyagi és szelle­mi erőforrásokkal ésszerűbben, takarékosab­ban gazdálkodó, a termék- és termelésszer­kezetet gyorsabb ütemben változtató, a ter­melést a piac igényeihez jobban igazító a munkánk. A továbblépés útja Szabolcs-Szatmár megyében is az intenzív gazdálkodás. Ez a feltételekhez való rugalmasabb alkalmazko­dást, a kezdeményezőkészség fokozását, a népgazdaság, a vállalat és az egyén érdekei­nek jobb egyeztetését követeli meg. 1978-ban fő feladat a műszaki színvonal emelése, a kapacitások ésszerűbb kihasználása, a dol­gozók jogainak és kötelezettségeinek egyide­jű érvényesítése. 1978-ban a fő figyelmet a tervek minő­ségi végrehajtására kell fordítani. Arra, hogy a megye gazdaságában meglévő gondokat — különösen, hogy az ipar és a mezőgazdaság exportképessége elmarad a követelményektől és a lehetőségektől — kell megoldanunk. Ezt a vállalati tervező munka javításával, meg­alapozott vezetői előrelátással, céltudatosabb és fegyelmezettebb munkával lehet elérni. Ipar Az ipari termelés fejlesztését a meglévő bázisokra, a mozgósítható munkaerőforrásra, a mezőgazdasági nyersanyagokra, a vállala­tok közötti kooperációs kapcsolatokra, a ka­pacitások jobb kihasználására, a piac igé­nyeire, s az iparon belüli tartalékokra kell százalékkal nőtt. A hozamok meghaladták az elmúlt évit kalászosokból, kukoricából, nap­raforgóból, dohányból, burgonyából és zöld­ségből. Téli almából 55 ezer vagonnal taka­rítottak be. Az őszi betakarítási és vetési munkálatokat szervezetten, határidőben és jó minőségben végezték el üzemeink. A közös gazdaságok bruttó jövedelme várhatóan 9,5, részesedési alapja 3,6 száza­lékkal emelkedik. 1977-ben 33 ezer hektárral bővült, s ma már elérte a 79 ezer hektárt az intenzív ter­melésbe vont terület; Rendszerré vált a má- riapócsi dohánytermesztési társulás, megala­kult a máktermesztési rendszer, a naprafor­gó-termesztési és nyúltenyésztési társulás, két göngyölegellátá társulás is létrejött. A vágóbaromfi-tenyésztés fejlesztésére közös baromfiférőhelyek bővítése van folyamatban. /Gyors ütemű a fejlődés az állattenyész­tésben. Megyénkben a szarvasmarhalétszám az év végén 5 ezerrel, a sertéslétszám 35 ezerrel lesz több, mint egy évvel korábban. A vágósertés-termelés 10, a tehéntejé 14, a gyapjúé 21, a tojásé 40, a nyúlé 11, a vágó­baromfié 3 százalékkal emelkedett. 1977-ben 29 tsz és 8 szakszövetkezet egyesülését enge­délyezték. A megye lakosságának pénzbevétele az első háromnegyed évben 15,9 százalékkal, bér- és bérjellegű bevétele 9,5 százalékkal növekedett. Ebben nagy szerepet játszott a műszakpótlékok bevezetése, az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok központi béreme­lése. A kiskereskedelmi forgalom az elő­irányzott 8—9 százalékkal szemben várható­an 12 százalékkal növekszik. Leggyorsabban — 14 százalékkal — az iparcikkek forgalma emelkedett, élelmiszerből 11 százalékkal vá­sárolt többet a lakosság. Az ellátás különö­sen zöldségből és gyümölcsből javult. A megyei pártbizottság megállapította: Szabolcs-Szatmár 1977-re kitűzött gazdaság- politikai tervei megvalósulnak. Elismerését fejezte ki ezért a termelő kollektíváknak, a munkát segítő párt- állami és társadalmi szerveknek. A pártbizottság ugyanakkor ki­mondta: a gazdasági irányító munka még nem minden területén reagálnak időben a gazdasági feltételek változásaira. Néhány üzemünkben a vezetők túlzottan óvatosak, nem mindenütt bontakozott ki a vállalkozói kedv. Egyes vállalatoknál indokolatlanul ma­gas a munkaidő-veszteség, több helyen nem megfelelő a nagy értékű gépek és berende­zések kihasználása. alapozni. A termelésnövekedést 9—10 száza­lékban kívánatos előirányozni. Az átlagot meghaladó növekedési feltételek a könnyű­iparnál adottak. Dinamikus termelésnöveke­dés érhető el a gépiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban is. Hatékony intézkedéseket kell tenni a gazdaságtalan termékek termelésének visz- szaszorítására, illetve megszüntetésére, a ter­melés műszaki, technológiai színvonalának, a jó minőségű, új és gazdaságosan előállítható gyártmányok arányának javítására. Kiemelt feladat az importanyagokkal, az energiával való ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodás. Érvényesíteni szükséges azt a vezetői szem­léletet, amely egyesíteni képes az élenjáró és a gazdaságos termelési szintet. Az élelmiszeripar 1978-ban a megyei nyersanyagok, a növekvő belföldi fogyasztás és a tartósnak ígérkező exportlehetőség alap­ján a mezőgazdasági termeléssel összhang­ban fejlődjön. Meg kell szüntetni a technoló­giai elmaradást, a tároló- és hűtőtérhiányt. El kell kezdeni a Nyíregyházi Konzervgyár rekonstrukcióját, az ipari minőségű alma és burgonya, a zöldségfélék és a hús feldolgo­zásához szükséges kapacitások megteremté­sének munkálatait. Kohó- és gépipari vállalatainknál intéz­kedéseket szükséges tenni az üzem- és mun­kaszervezés fejlesztésére, az alacsony mű­szakszám növelésére, általában az eszközök intenzívebb felhasználására. Vállalatainknak és szövetkezeteinknek tervszerűbben és szervezettebben szükséges megoldaniuk a belépő kapacitások munka­erő-szükségletének képzését, továbbképzését. Konkrét intézkedéseket kell tenni a helyen­ként tapasztalható nagyarányú fluktuáció, a veszteségidők csökkentésére. Hatékony lé­péseket kell tenni a vállalaton belüli mun­kaerő-átcsoportosításokra is. A fejlesztés pénzügyi lehetőségeit — különösen a tanácsi és szövetkezeti iparban — a rekonstruk­ciós jellegű beruházásokra, a korszerűbb gé­pek és berendezések, technológiák bevezeté­sére célszerű felhasználni. Nagyobb arány­ban szükséges kiszorítani a termelésből az elavult gépeket. Több figyelmet szükséges fordítani az élőmunkát helyettesítő, a teljes gyártási folyamatokat felölelő gépesítésre, automatizálásra, elsősorban a hazai és a szo­cialista országokban fellelhető lehetőségek felhasználásával. Gazdasági egységeink alkalmazzák kö­vetkezetesebben a munka szerinti elosztás szocialista elvét. Növeljék a teljesítménybér­ben dolgozók arányát, rendszeresen foglal­kozzanak a munkanormák karbantartásával. Beruházás, építőipar, közlekedés Építőipari szervezeteink 1978-ban 7—8 százalékkal növeljék termelésüket. A beruhá­zások megvalósításában együttműködő szer­vek javítsák munkájuk minőségét, szerve­zettségét, folyamatosságát, a beruházások anyagi, műszaki fejlesztését, a figyelmet el­sődlegesen a népgazdasági érdekek érvénye­sítésére fordítsák. Építőiparunk a kapacitások jobb kihasz­nálásával, a vállalatok szervezettebb együtt­működésével elégítse ki megyénk építési szükségleteit. Az állami támogatásból és hi­telekből megvalósuló beruházásoknál az esz­közöket a már megkezdett építkezésekre kell koncentrálni. Űj beruházások kezdésére csak jó előkészítés esetén lehet vállalkozni. 1978- ban is folytatni kell a fontossági sorrendnek megfelelő ütemezést. A népgazdaság és a megye fejlődése szempontjából kiemelten kell kezelni a la­kásépítést, a köz- és vízműfejlesztéssel kap­csolatos beruházásokat, a záhonyi vasúti át­rakókörzet IV. fejlesztési programját, a Tau­rus gumigyár bővítését, az Egyesült Izzó kis- várdai beruházását, a tiszavasvári Alkaloi­da fejlesztését, az Üjpesti Gyapjúszövö újfe­hértói gyáregységének befejezését, a növény- termesztéssel, a meliorációs és öntözési program végrehajtásával összefüggő fejlesz­téseket, a szarvasmarha-, sertés-, juh-, nyúl-, baromfi- és haltenyésztéssel összefüggő prog­ramok végrehajtását, a szolgáltatás jellegű, valamint a szociális, kulturális és egészség- ügyi fejlesztéseket, ezen belül is a megyei kórház rekonstrukcióját és a megyei művelő­dési ház építését. Valamennyi fejlesztésnél tartani szüksé­ges a költségnormákat, meg kell oldani a já­rulékos és kapcsolódó beruházások időbeni átadását. Meg kell vizsgálni a kislakást kivi­telező építőipari kapacitás fejlesztési lehető­ségeit. Közlekedésünk fejlesztésével el kell érni, hogy legalább tíz százalékkal növekedjen az elszállított áru. A záhonyi átrakókörzetben elsőrendű feladat a növekvő szállítási igé­nyek zavartalan bonyolítása. Tovább kell ja­vítani a városi személyszállítást, a munkás- szállítás kulturáltságát. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelést 3,5—4 száza­lékkal célszerű növelni. Az állami gazdasá­goknál a termelés 5,5, a tsz-ekben 4,5—5 szá­zalékkal növekedjen. A termelésnövekedés anyagi-műszaki feltételei rendelkezésre áll­nak, teljesítése minden mezőgazdasági üzemtől nagyobb erőfeszítést igényel. A ter­melési szerkezetet az adottságoknak megfe­lelően, a belterjesség irányában kell tovább­fejleszteni. Erőteljesebben szükséges növelni a hozamokat. Mezőgazdasági üzemeink te­kintsék elsőrendű feladatuknak a helyi lehe­tőségek, tartalékok kihasználását, a minőség és gazdaságosság követelményének érvénye­sítését. Törekedjenek jobban arra, hogy több árut termeljenek exportra. Nyújtsanak na­gyobb segítséget a háztáji és kisgazdaságok termeléséhez. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordí­tani a termőföld védelmére, ésszerű haszno­sítására, a parlagterületek megművelésére, a termőképességet növelő táblásítási, öntözési, vízrendezési, talajjavítási munkák, valamint az indokolt területcserék és művelési ága­zatváltozások folyamatos elvégzésére. Segí­teni kell a szakszövetkezetek termelőszövet­kezetekhez való csatlakozását, az indokolt termelőszövetkezeti egyesülések folytatását. Alapvető feladat a talajerő-gazdálkodás­ban lévő lehetőségek jobb hasznosítása, a kalászosok és a kukorica terméshozamainak növelése. A burgonya, dohány, napraforgó, zöldség és cukorrépa vetésterületét az 1977. évihez hasonló területen célszerű előirányoz­ni. 1978-ban tovább kell folytatni a gyü­mölcsöstelepítést, a rekonstrukciót, különös figyelemmel a bogyós és csonthéjas gyümöl­csök telepítésére. A terméshozamokat a kor­szerű termelési eljárások meghonosításával kell növelni. A biztonságos télialma-termelés és értékesítés érdekében társulásos alapon fel kell készülni további 6500 vagonos hűtő­tárolótér kivitelezésére, 15 ezer vagon ipari alma megyén belüli feldolgozására. El kell érni, hogy az éves meliorációs kereteket koncentráltabban használják fel. A dohány hozamnövelését a termelés és a szállítás komplex gépesítésével, új, nagy ho­zamú fajták meghonosításával, jobb anyagi és erkölcsi ösztönzéssel szükséges segíteni. Az állatlétszám fejlesztése mellett jobb szervezéssel, minőségi benépesítéssel javít­sák a szakosított tehenészeti és sertéshizlaló telepek a termelést. A fejlesztéseknél a ba­romfi-, a nyűi- és a haltenyésztés feltételei­nek megteremtését kell elsődlegesnek tekin­teni. Az egy tehénre jutó tejtermelést, a ba­romfi- és a vágósertés-termelést tíz száza­lékkal célszerű növelni. A mezőgazdasági termelés hatékonysá­ga érdekében fokozni kell a vizsgálatokon alapuló műtrágya-felhasználást, szakszerűb­ben és időben szükséges elvégezni a növény- védelmi munkát, szélesebb körben elterjesz­teni a repülőgépes növényvédelmet. Töre­kedni kell a műtrágya szakszerű tárolására, a betakarító, a szállító- és a szárítógépek szá­mának növelésére, a betakarítás időbeni és veszteségmentes végzésére. A tömegtakar­mányok termelésének növelése igényli az eh­hez kapcsolódó társulások fejlesztését. Nagy gonddal szükséges foglalkozni a tápanyag- feltöltéssel, a beltartalmi értékek megóvásá­val, a melléktermékek felhasználásával. Mezőgazdasági üzemeink különösen az őszi betakarítási munkacsúcsok esetében pon­tosan és előre tervezzék meg a munkaerő- igényt. E munkához számba kell venni az al­kalmazottakat, a családtagokat, a nyugdíja­sokat, a járadékosokat, s fel kell készülniük a társadalmi munkaerő hatékonyabb fel- használására. Igen fontos népgazdasági és helyi érdek is, hogy a téli alma és a burgo­nya betakarítása időben, a minőség megóvá­sával, a szabványok következetes betartása mellett történjék. Változatlanul érvényes elv, hogy minden mezőgazdasági terményt és ter­méket fel kell vásárolni. A termelő, a felvá­sárló és a feldolgozó vállalatok között a köl­csönös érdekek figyelembevételével alakul­jon ki olyan tartalmas kapcsolat, amely a kö­zös érdekeltség és kockázatvállalás alapján fejlődjék tovább­Kereskedelem, szolgáltatás életszínvonal A megye lakosságának reáljövedelmét 1978-ban a népgazdasági tervben meghatá­rozott mértékben kell növelni. A termelé­kenység és hatékonyság javításával el kell érni, hogy az egy munkásra és alkalmazott­ra jutó reálkereset 3—3,2, az egy termelőszö­vetkezeti keresőre jutó reálkereset pedig 3,5 százalékkal növekedjen. A lakosság fogyasz­tásának növekedése összehasonlítható árakon 3,6—4 százalék legyen. Alapelv, hogy a keresetek a végzett munka mennyiségével és minőségével össz­hangban emelkedjenek. Az országos nagy- vállalatokkal történt tárgyalások alapján in­dokolt mérsékelni az egyes gyáregységek dolgozói keresetében meglévő különbségeket. A megye kiskereskedelmi áruforgalma 9—10 százalékkal növekedjen. A fő hang­súlyt a biztonságos áruellátásra, a jobb áru- választékra, az ésszerűbb kockázatvállalás­ra, az áruforgalom bonyolításában részt ve­vők jobb együttműködésére kell alapozni. Elsőrendű kereskedelempolitikai feladat az alacsonyabb jövedelmű lakosság igényeinek kielégítése. Ez is sürgeti megyénk árufor­galma szervezésének javítását, a piackuta­táson alapuló hatékony áruforgalmi mun­kát, amely feltárja az igények változásának tendenciáit, s kínálatával alkalmazkodik a lakosság keresletéhez. A lakossági szolgál­tatások értékét legalább tíz százalékkal szükséges növelni. Minden területen, de kü­lönösen a szatmári-beregi területeken elsőd­legesnek kell tekinteni a szolgáltatások fej­lesztését. Tanácsaink 1978-as költségvetési elő­irányzata meghaladja a 2,4 milliárd forintot. Megyénkben 4050 lakást — ebből 650 cél- csoportos —, 1050 új óvodai, 160 bölcsődei helyet, 49 általános iskolai osztálytermet kell megépíteni. A víztermelő kapacitásokat 5—6 ezer köbméterrel, a szilárd burkolatú úthálózatot 8—10 kilométerrel szükséges nö­velni. Be kell fejezni a kisvárdai szak­munkásképző intézet építését. Meg kell gyorsítani a nyíregyházi megyei és a kisvár­dai járási művelődési házak kivitelezését. A megye egészségügyi létesítményeire 85 millió forintot fordítunk. (Folytatás a 4. oldalon) 1978 gazdaságpolitikai feladatai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents