Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-15 / 294. szám
4 KELHT-MAGYARORSZÄG 1977. december 15. BELGRÁDI TALÁLKOZÓ Izári- dokumentum kidolgozása a kővetkező leiadat Az új-belgrádi „Szava” kongresszusi központban szerdán délelőtt teljes üléssel, délután pedig bizottságokban folytatta tanácskozását az európai biztonsági és együttműködési találkozó. A tanácskozáson a jelenlegi szakaszban egyre inkább előtérbe kerül a záródokumentum konkrét szerkesztési munkája. Ismeretes, hogy az előzetes megállapodás értelmében a találkozó 5 munkabizottsága december 16-án befejezi tevékenységét. Ezt követően a tanácskozás fő feladata az lesz, hogy az egyeztetett javaslatok alapján kidolgozza és elfogadja a záródokumentumot. Megnyílt a kairói konferencia Kairóban szerdán délelőtt megnyílt az a konferencia, amelyet Szadat elnök hívott össze izraeli látogatása után. Az értekezleten a házigazda Egyiptomon kívül Izrael, az Egyesült Államok és — megfigyelőként — az Egyesült Nemzetek Szervezetének, valamint a Vatikánnak a képviselői vannak jelen. Szerdán egyórás ünnepi nyitóülést tartottak. Az itt /elhangzott szónoklatok azt mutatták, hogy ✓" Egyiptom sürgős gesztust vár — a nyilvánosság előtt is — Izraeltől. Az izraeli küldött azonban csak azt ismételgette, ami Izrael részéről mindeddig elhangzott, s tapodtat sem engedett. Az elnöki tisztet a házigazda Egyiptom tölti be. Észmat Abdel-Magid egyiptomi küldöttségvezető (az ország állandó ENSZ-delegátu- sa) beszédében a béke szükségességéről beszélt. Feltűnt, hogy angol nyelvű beszédében a palesztinokról szólva nem a „State” (állam), hanem a „homeland” (haza) kifejezést használta. Izrael küldöttségvezetője Alian Ben Elisszar (Begin miniszterelnök irodavezetője) a békeszólamokon kívül semmivel sem válaszolt az egyiptomi kívánságokra, bár az egyiptomi küldött hangsúlyozta, hogy Szadat elnök „bátor lépésére, hasonló izraeli választ vár” Kairó. Az izraeli delegátus nem szólt a megszállt területek problémájáról. A konferencia ma zárt ülésen folytatódik, s előreláthatóan tíz napig tart majd. (Folytatás a 3. oldalról) A megyei pártbizottság megállapította: 1978-ban legfontosabb feladatunk a megyében is kibontakozó kedvező tendenciák megszilárdítása és fejlesztése. Ez fokozottan igényli a népgazdasági érdekek jobb érvényesülését, a feladatok megítélésében az egységes szemlélet erősödését. Nélkülözhetetlenül fontos, hogy kezdeményezőbb, következetesebb és fegyelmezettebb legyen a munka. A szocialista munkaverseny-moz- galmat a SZOT és a KISZ felhívása alapján, a népgazdasági terv követelményeivel összhangban a hatékonyság javítására, a minőségi követelmények érvényesítésére, az adott vállalat erőforrásainak jobb hasznosítására szükséges irányítani. Az illetékes gazdasági irányító és érdek- képviseleti szervek készítsék fel vállalataikat a jövő évi tervek időbeni kidolgozására, segítsék elő, ellenőrizzék a tervek hatékonyabb teljesítését. A jövő évi tervek a társadalmi és politikai feltételek összehangolt fejlesztése, színvonalasabb irányító munka alapján valósulhatnak meg. A pártbizottság ezért szükségesnek tartja, hogy a megye pártszervei és -szervezetei a kommunisták, a gazdasági vezetők és a dolgozók körében alaposan ismertessék meg a jövő évi gazdaságpolitikai céljainkból következő helyi feladatokat. Szükségesnek tartja, hogy megkülönböztetett figyelemmel erősítsék az üzemi párt- szervezetek munkáját, javítsák a megye pártbizottságainak gazdaságirányító tevékenységét. A gazdasági egységekben színvonalasabb vezető, szervező és kádermunkára kell törekedni, fökozottan szükséges üzemeink vezetőit politikai-szakmai képzésben, továbbképzésben részesíteni. Megyénk párt- állami és társadalmi szervei folyamatosan foglalkozzanak a termeléssel összefüggő politikai és mozgalmi feladatokkal. Válaszoljanak a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, segítsék az üzemi demokrácia érvényesülését, a munkához való szocialista viszony fejlődését. Pártszervezeteink érjék el, hogy a vállalati feladatokról időben és közérthetően kapjanak tájékoztatást a dolgozók, ez a helyi kezdeményezés, aktivitás növelésének fontos feltétele. A pártmunka minden szintjén a feladatok gyakorlati végrehajtására és ellenőrzésére szükséges a figyelmet összpontosítani. A kommunisták képviseljék hatékonyan a népgazdasági, a megyei célokat. A végrehajtást az anyagi ösztönzésen túl a vezetők iránt támasztott erkölcsi követelmények szigorúbb számonkérésével is alá kell támasztaniuk pártszervezeteinknek. A megyei pártbizottság elvárja a szak- szervezetekben, a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban dolgozó kommunistáktól, hogy aktív és példamutató szervező munkával segítik az 1978-as gazdaságpolitikai célok megvalósításátj s kiemelt feladatuknak tekintnná szocialista munkaverseny szervezését, a mozgósító-nevelő munkát. A KISZ-szervezetek konkrét vállalások, akciók szervezésével is segítsék a feladatok valóra váltását. A megyei pártbizottság felkéri a szak- szervezetek megyei tanácsát, a megyei tanácsot, a KISZ-, a Hazafias Népfront megyei bizottságait, a szövetkezetek megyei szövetségeit, hogy a határozatból adódó feladatokat vitassák meg és tevékenyen segítsék azok végrehajtását. A megyei pártbizottság meggyőződése, hogy Szabolcs-Szatmár megye 1978. éves terve teljesíthető, s hogy annak megvalósításában megyénk minden dolgozója lelkes és fegyelmezett munkával Vállal részt. Szfnestelevfziés- közvetités a szovjet űrállomásról Jurij Romanyenko, a Szojuz 26 és a Szaljut 6 parancsnoka helyszíni rádió- és színestelevíziós-közvetítést adott az új űrállomásról a szovjet közönségnek. Elmondotta, hogy a személyzet most már minden berende zést üzembe helyezett, érdekesség, hogy az űrhajó rádió- telexkapcsolatban van a földi irányító központtal, a rádión és a televízión kívül A televízió persze csak „egyirányú”, az űrhajóról közvetít a Földre. A telex viszont mindkét irányba dolgozik s az űrállomás személyzetének például rendszeresen továbbítják a Földről a legfrissebb híreket, „kozmikus újságot” 'szerkesztenek számukra. A Szaljut 6 űrállomás hatalmas objektum — összsúlya 26 tonna. Hossza körülbelül 21 méter, köbtartalma meghaladja a 100 köbmétert. flz ENSZ főtitkára az enyhülésről Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában ismét állást foglalt amellett, hogy a közel- keleti viszályt valamennyi érdekelt fél bevonásával tárgyalásokon rendezzék az ENSZ védnökségével. A főtitkár hangoztatta: „Meggyőződésem, hogy csak akkor oldhatjuk meg a közel-keleti problémákat, ha a tárgyalási folyamatba valamennyi érdekelt felet bevonjuk. Üdvözlök minden, a béke felé vezető lépést” — mondotta. Kurt Waldheim lényegében derűlátóan ítélte meg a nemzetközi helyzetet és a távlatokat. A főtitkár az Afrika déli részén kialakult helyzetről és az ENSZ szerepéről szólva „a helyes irányba tett lépésnek nevezte a világszervezetben a dél-afrikai rendszerrel szemben elrendelt fegyverszállítási tilalmat. A Genfi-tótól a kék Dunáig in. UNCTAD: 18 egyezmény N em vált be a reményem, hogy részt vehetek az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája, az UNCTAD ülésén. Bár a különböző ENSZ-bizottságok és albizottságok tárgyalásai általában nyilvánosak, azokon részt vehetnek az újságírók, az ülés most zárt, csak a hivatalos küldöttek vehetnek rajta részt. Az UNCTAD munkája valóban világjelentőségű; legfontosabb kérdése: a fejlődő és a fejlett országok viszonyának szabályozása a 'feladata. A világpiaci áraknak az utóbbi években bekövetkezett hallatlan arányú ingadozása az általában nyersanyagtermelő fejlődő országok kárára történik. Jelenleg az UNCTAD legfontosabb kérdése a nyersanyag-kereskedelem, a világpiaci (árak és kontingensek szabályozása. Az 1976 májusában Nairobiban megrendezett UNCTAD világkonferencia határozatot hozott arra, hogy 1978 végéig 18 nyersanyagra nemzetközi áruegyezményt kell létrehozni. Ezek közül az első, a cukoregyezmény már megszületett. E szerint a küldöttségek megállapodtak, hogy a cukor árát fontonként 11 és 12 cent között rögzítik. Ez magasabb, mint a cukor jelenlegi 7 cent körüli világpiaci ára. S bár lehetőséget nyújt bizonyos áringadozásra, de megakadályozza azt, ami két éve történt, hogy a cukorár 1500 dollárra ugrott tonnánként, majd az ár — az óriási kínálat hatására — ennek ötö- dére-hatodára esett vissza. Ennek persze a termelés visz- szaesése volt a következménye. Ugyancsak megállapodtak abban, hogy á gazdasági közösségeken (a KGST és a Közös Piac) kívüli úgynevezett szabad piacra az egyes országok mennyit szállíthatnak. A kiviteli listát Kuba vezeti két és fél millió tonnával. Mindez persze csak akkor valósulhat meg, ha a végrehajtáshoz szükséges anyagi eszközök rendelkezésre állnak. Kiegyenlítő raktárkészEgymás mellett az ENSZ-palota kertjében a Szovjetunió és az Egyesült Államok ajándéka: a moszkvai űrhajós-emlékmű kicsinyített mása és a világmindenség égöveit ábrázoló gömb. leteket kell létrehozni. Ez biztosíthatja, hogy nagy árukínálat esetén a közös alap felvásárolja a fölös készleteket, áruhiány esetén pedig az árak letörésére piacra lehet azokat dobni. A fejlődő országok 6 milliárd dolláros pénzügyi alap létesítését javasolták, amely összeg az egyes áruegyezmények keretében kerülne fel- használásra. Eddig a fejlett tőkés országok ellenkezése miatt nem sikerült a megállapodás. • November 7-én kezdődött a konferencia második szakasza, amelyen a fejlett országok elvben elfogadták ugyan a közös pénzügyi alap létrehozását, de ragaszkodnak ahhoz, hogy az szorosan kötődjék az áruegyezményekhez. Az egyezmény keretében lebonyolításra kerülő eladások bevételeinek tekintélyes hányadát a közös alapnál kellene elhelyezni, s a fejlődő országok ezek alapján vásárlásaikhoz hitelt vehetnének igénybe. A csata tehát folyik és remény van rá, — talán éppen a jól sikerült cukoregyezmény hatására —, hogy további érdemleges eredmények születnek. Walter, a konferencia jamaicai elnöke legalábbis optimista a tárgyalások kimenetelét illetően. Gáti István (Következik: IV. Az amerikai lépés) Amerikai levelünk A „megbotozott“ emberi jogok (4.) A sah látogatásának másnapján már alaposan megváltozott a Fehér Ház környékének képe. Gyalogos, motoros, lovas rendőrök tömege szállta meg a környező utcákat. A tüntetőket pontosan kijelölt helyre terelték, ahol szabadságuk kerítéssel és rendőr- kordonokkal szigorúan körül volt határolva. A Fehér Ház környékén lévő utcák olyan „sétálóutcákká” változtak a sah látogatásának idejére, ahol csak rendőrök és megfelelő sajtóigazolvánnyal ellátott személyek sétálhattak. A sahellenes és a sahpárti tüntetőket is t,öbb száz méterre elválasztották egymástól, hogy ne kezdhessenek közelharcba. A két tábor sebesültjei még a kórházban is folytatták a verekedést, ezért külön emeleten kellett elhelyezni őket. A sahellenes tüntetéseknek van egy érdekes nemzetközi epizódja is. Az egyik amerikai kolléga mesélte, hogy az iráni tv az ő tv-társaságukkal kötött szerződést az egyenes adás közvetítésének biztosítására. Az iráni tv-stáb utasítást kapott, hogy hagyja figyelmen kívül a sahellenes tüntetőket, ne adjanak róluk képet, csak a sahpártiak lelkes tüntetése legyen látható Iránban az egyenes közvetítés során. Az iráni tudósító odaállt a kamera elé, háttal a Fehér Háznak és a sahpárti tüntetőknek, hogy a kamera jól átfoghassa a lényeget, s magyarázni kezdte a sah érkezését, a lelkes fogadtatást. De mikor kitört a verekedés és a képen sahellenes jelszavakat kiabálva megjelentek azok, akikről ő egy szót sem ejtett, az álarcos tüntetők, másodpercekre elnémult, majd így vágta ki magát: kedyes nézőim, ezek az álarcosok amerikai radikálisok, palesztinek, kubaiak, terroristák, akiket a Szovjetunióban, Kínában, Kubában képeztek ki és küldtek Washingtonba, hogy megzavarják a sah ünnepélyes fogadtatását. Ezeket a tüntetőket a kommunisták pénzelik. De a találékony tudósító adós maradt annak a megmagyarázásával, hogyan kerülhetett az a tarka népség, amelyet ő felsorolt, Washingtonba? Az irániaknak segítséget nyújtó amerikai tv-társaság saját mundérját védve később közölte, hogy lefordították a tudósító szövegét, amiből tudomást szereztek a ferdítésekről. Azok, akik Iránban ebből a tudósításból értesültek, hogy mi történt ma Washingtonban — mondta a tv-bemondó —, azok nagyon sok mindenről lemaradtak. A tudósító helyzete és feladata tényleg kényes volt. Olyan tudósítást vártak tőle, amiből az ország megtudhatja, hogy uralkodójukat Washingtonban mindenki nagy szeretettel, lelkesedéssel és tárt karokkal fogadta. Az ilyen várakozás helyett botokkal, karókkal és sahellenes jelszavakkal felszerelt tüntetést közvetíteni — különösen a jelszavak miatt — számára életveszélyes. A jelszavak ugyanis súlyos szavakkal ítélték el a sah kegyetlen, diktatórikus uralmát, követelték a politikai foglyok szabadon bocsátását, az emberi jogok biztosítását és tiszteletben tartását. Carter, aki elnökségének első hónapjában az emberi jogok örökös hangoztatásával kizárólag kommunistaellenes kampányt igyekezett szítani, a sahhal folytatott tárgyalásai alatt alaposan lelepleződött a sahtól az emberi jogokat számonkérő tüntetők előtt. Az elnök ugyanis feltűnően csendes maradt az emberi jogok kérdésében, pedig a tüntetők ezzel kapcsolatos jelszavai a Fehér Ház ablakain is áthatoltak. „Miért tekint el Carter az emberi jogok számonkérésétől a sah esetében? — tette fel a kérdést az egyik amerikai tv-kommentátor, majd így válaszolt saját kérdésére: — Azért, mert a sah kommunistaellenes, az Egyesült Államok legjobb fegyver vásárló ja, olajat szállít az Egyesült Államoknak, Izraelnek, támogatja az Egyesült Államok közel-keleti és perzsa-öbölbeli politikáját, s a Szovjetunió határán megbízható katonai szövetséges.” Ehhez a kommentárhoz tényleg felesleges a kommentár. A fehér házi tárgyalások eredményét megismerve mondta keserűen az egyik sahellenes tüntető: „Míg bennünket botokkal vernek a Fehér Ház előtt, bent az elnök hozzájárul ahhoz, hogy Iránban továbbra is bo- tozzák emberi jogainkat.” De azért nem volt pesszimista. A harc tovább folyik. „A mostani csata nagyszerű erőpróba volt — mondta. — Hallott rólunk a világ és Iránban is tudomást szerezhettek harcunkról. A sah könnyező szemei elárulták, hogy még ő is kénytelen volt tudomásul venni létünket.” E z a beszámoló pedig legyen krónikája annak, hogy az iráni hazafiak nehéz megpróbáltatások ellenére is folytatják harcukat emberi jogaikért, a demokratikus rendszer megteremtéséért. Washington, 1977 december JCtoxácL 3itixáji
