Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

2 KELET-MAGYARORSZAG 1977. november 12. Formába öntik a több száz fokos anyagot VIGYÁZAT! ROBBANÁSVESZÉLY! Anódrudak Nyírbátorból Robbanásveszély! — hívja fel a figyelmet az ajtóra he­lyezett tábla, a MEZŐGÉP nyírbátori gyárában. A Haj­dúsági Iparművek megrende­lésére aktív anód rudakat gyártanak itt. Nagyfokú elő­vigyázatosságra van szükség mivel magnéziumot használ­nak a termék előállításához. Kivételesen az ajtóból fény­képezőgépünkkel megleshet­tük a gyártási folyamatot. A kis üzemben műszakonként három dolgozó 180 darab anódrudat önt ki, jó minő­ségben. A HIM ezeket a ru­dakat az exportra készülő vízmelegítőben használja, sze­repe a vízkőlerakódás meg­gátolása. Az igen nehéz fizi­kai munkát igénylő öntést Tóth István, Dudik Albert szakmunkások, Juhász Mik­lós műszakvezető végzi. Elek Emil képriportja Országos második a Nyírségi Nyomda Hosszú éveken át minden szeptemberben azzal kezdő­dött az új tanév, hogy nem került elegendő számú tan­könyv meg munkafüzet az általános és középiskolás diákok táskájába. A zavarta­lan tankönyvellátás érdeké­ben a kulturális miniszter munkaversenyt hirdetett a tankönyvgyártó vállalatok részére. Bekapcsolódott a versengésbe a Nyírségi Nyomda is. Sikerült szép eredményt elérniük: az 1977/ 78-as tanév jó ellátásáért in­dított versenyben, a közép­üzemek kategóriában máso­dik helyezést ért el. Mit kellett ezért nyújta­niuk? Tizenötféle tanköny­vet és 1—2 típusú munka­füzetet 378 ezer 600 példány­ban. A munkát július végén fejezték be. A jutalom nem maradt el: november első napjaiban dicsérő oklevelet és 25 ezer forintot kapott a vállalat. Az összeget szét is osztották a tankönyvgyártás­ban részt vett dolgozók kö­zött. Augusztus óta már a kö­vetkező, 1978/79-es iskolai év kötetei készülnek a nyom­dában. Az idén további 64 ezer könyv hagyja el az üze­met. Érdekes adat, hogy mindehhez 23 tonna papírt használnak föl. Jelenleg nyolcadik osztályos orosz nyelvtankönyv sorozatgyár­tása zajlik. A Nyírségi Nyomda meg­rendelői között csak nagyon kis számban találunk me­gyei vállalatokat. Régi szo­kás, hogy a szabolcsi üze­mek Budapesten, vagy még távolabbi városokban ren­delik meg nyomtatványai­kat. Pedig az új, nyíregyházi üzem modern gépeivel ma már színvonalas munkát vé­gez. Bizonyíték erre, hogy míg 1976-ban 68 millió, ad­dig az idén eddig 87 millió forint értéket állítottak itt elő. Mi készül a nyomdában év végéig? Legnagyobb megren­delőjük, a Nyomtatványellá­tó Vállalat részére kereske­delmi és más nyomtatvá­nyok: 25 tonna mennyiség­ben. A Móra Könyvkiadónak színes, meselapozót gyárta­nak, amely majd a legkiseb­bek kezébe kerül. Most Nyu­szi lapozó címmel készül egy képes, verses kis kötet 60 ezer példányban, amely jövő húsvétkor jelenik majd meg a könyvesboltok kirakatai­ban. Az utolsó tétel várha­tóan február végére hagyja el a nyomdát Az Eszperantó Kiadó fölkérésére egy Ady- emlékkiadványon is dolgoz­nak. Ebből 7—8 ezer pél­dány lát majd napvilágot. ÚT CSARNOK NYÍREGYHÁZÁN Bővíti szolgáltatásait az ELEKTERFÉM A nyíregyházi ELEKTER­FÉM Ipari Szövetkezet az el­múlt napokban új szolgáltató csarnok építését kezdte el a Kinizsi utcán. Az épület 2 mil­lió 300 ezer forintba kerül és jövő nyáron adják át rendel­tetésének. Ezt követően je­lentősen javul a szövetkezet szolgáltató tevékenysége, az új csarnoknak szinte az egész megye lakói hasznát veszik. Az átadás után a szövetke­zetnek megmarad a felvevő­helye a Mártírok terén, a Jósavárosban, Kisvárdán és Nagykállóban. Az említett helyeken végzik továbbra is a kisebb javításokat, a bo­nyolultabb munkák elvégzé­sére az új csarnokban kerül sor. Jövőre tovább bővül a szövetkezet szolgáltatása: né­hány vidéki vas-műszaki bolt eladóját mellékfoglalkozás­ként „üzletszerzőnek” bízzák meg. Az elektromos készülé­kek tulajdonosai a bolti el­adóknál jelentik be a meg­hibásodást, a szövetkezet tú­rajárata a szerelőkkel a meg­adott időpontban a községbe érkezik, s ha lehet, a hibát helyben kijavítják. Nagyobb meghibásodás esetén a készü­léket a központi csarnokba szállítják, majd javítás után visszaviszik a tulajdonosnak. Egy megállapodás értelmé­ben a szövetkezet a kisvár- dai tanácstól 1979-ben kap egy 264 négyzetméter alapte­rületű szolgáltató helyiséget, amelyben háztartási gépek, és elektromos készülékek ja­vítását végzik majd. Az ELEK­TERFÉM munkáját a megyei tanács is segíti. A megyei szolgáltatásfejlesztési alapból idén 500 ezer forintot kapott a szövetkezet, jövőre 600 ez­ret, 1979-ben ismét 500 ezret kap. Az OKISZ ebben az év­ben 900 ezer forinttal, a KI- SZÖV 800 ezer forinttal já­rult hozzá a szövetkezet fej­lesztéséhez. Az említett támogatásból és a saját alapból az elmúlt hónapokban jelentős gépeket vásároltak, s egy tanműhely megépítésére is sor került. Jövő nyáron a Kinizsi utcai központi telepen új, 500 sze­mélyes szociális létesítmény építését kezdik el, így a jobb szolgáltatásnak megte­remtik a személyi, a szociá­lis és a technikai feltételeit is. Á légköri elektromosság és az idegrendszer Fejfájás és frontbetörés Időnként csaknem minden­kinek i van kisebb-nagyobb panasza, melyet időváltozás­nak, frontbetörésnek tulajdo­nít. Ezek közül talán leggya­koribb a fejfájás, melyhez többnyire levertség, nyomott hangulat, koncentrálási ne­hézség is járul. Az utóbbi időben bizony elég szeszélyes, változékony volt az időjárás. Ennek alap­ján az idén is számolni kell hirtelen meteorológiai válto­zásokkal, frontokkal, melyek a fenti problémát aktuálissá teszik. Vérnyomás-ingadozás Kérdés azonban, hogy való­ban az időjárás okozza-e a panaszokat? Nem hibázunk-e akkor, amikor rossz közérze­tünket egyszerűen az időjá­rásra fogjuk? Nem valami­lyen alattomosan kezdődő be­tegség bujkál-e bennünk? A meteorológiai változások biológiai hatása ma már álta­lánosan elfogadott tény, de nem tisztázott még a hatás módja. Valószínűleg szerepet játszik benne a légköri elekt­romosság — a levegőben lé­vő elektromos töltésű ré­szecskék, ionok száma, elosz­lása, mozgékonysága —, de emellett még egyéb okok is lehetnek. Az időjárás hatása elsősorban az akaratunktól független, a belső szervi mű­ködéseket szabályozó vegeta­tív idegrendszereken keresz­tül érvényesül. Vannak kü­lönben egészséges emberek, akiknél a vegetatív idegrend­szer egyensúlya labilis. Az ilyen ember a környezeti ha­tásokra általában élénkebben reagál, pulzusszáma, vérnyo­mása ingadozó, könnyen pi­rul és sápad, izzadékony stb. Az időjárással összefüggő pa­naszok is — tapasztalat sze­rint — az ilyen egyéneknél gyakoriak, amíg mások a me­teorológiai változásokra alig érzékenyek. Migrén és glaukoma Ha egy területre, ahol me­leg légtömegek uralkodnak, hideg levegő érkezik, az be­tör a meleg alá, és felszállás­ra kényszeríti. Ez a betörési, vagy hidegfront, amely érte­lemszerűen főleg nyáron for­dul elő. Ilyenkor, amikor a nyári nagy meleg hirtelen hi­degre fordul, az arra hajla­mos egyéneknél érbeidegzési zavaron alapuló panaszok je­lentkezhetnek. Halmozottan lép fel ezért éreredetű fejfá­jás is. Ennek egyik tipikus lefolyású alapja a migrén, amely szigorúan féloldali, lüktető jellegű és általában látási zavar, hányinger kísé­ri. Hidegfront idején emellett gyakori a jellegtelen, tompa főfájás is, enyhe kábultság- gal, émelygéssel társulva. Nem szabad azonban elfeled­kezni arról, hogy egyes fej­fájással járó szervi megbete­gedések szintén rosszabbod­hatnak ilyenkor. Magas vér­nyomásos betegeknél például vérnyomáskiugrás léphet fel, a zöld hályogban szenvedők­nél heveny glaukomás roham keletkezhet, nyakcsigolya- meszesedésnél pedig fokozód­hat a tarkótáji fájdalom. Ha az uralkodó hideg lég­tömegek fölé meleg áramla­tok érkeznek, azt felsiklási, vagy melegfrontnak nevez­zük. Ez a meteorológiai válto­zás télen gyakoribb és ugyan­csak okozhat fejfájást, még­pedig elsősorban olyanoknál, akik szorongós, ideges, de­presszióra hajlamos termé­szetűek. Az időváltozás, a különbö­ző „frontok” tehát „okai” le­hetnek bizonyos panaszok­nak, fejfájásnak, kisebb-na­gyobb közérzetzavarnak. Ha azonban valakinek gyakran fáj a feje, az feltétlenül for­duljon orvoshoz. A fejfájás mögött ugyanis olyan belgyó­gyászati, ideggyógyászati, sze­mészeti, vagy mozgásszervi betegség is állhat, amelynek lefolyása összefügg a meteo­rológiai változásokkal. Előfor­dulhat továbbá az is, hogy a fejfájás kapcsolata a frontbe­törésekkel csak látszólagos és a valódi ok egy ezektől füg­getlen betegség. A gyógyszer segít Ha az orvosi vizsgálat alap­ján a fejfájás szervi oka ki­zárható, vagy csak vegetatív idegrendszeri egyensúlyzavart állapítottak meg, akkor okol­hatjuk csak jogosan panasza­inkért — és különösebb koc­kázat nélkül — a változékony időt. Gyógyszeres kezeléssel — orvosi javaslat alapján — azonban többnyire ilyen eset­ben is elérhető, hogy a fron­tot az ember kevésbé érezze meg, és hogy ritkábbak, illet­ve enyhébbek legyenek az ezzel kapcsolatos panaszok. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT NYÁRFÁK Beküldte: Szokolai Sándor, Nyíregyháza A megolvasztott alapanyag a legveszélye­sebb Elégedett az anódrudak minőségével a mű­szakvezető Nyuszi lapozó és Ády-emlékkiadyány

Next

/
Thumbnails
Contents