Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-12 / 266. szám
MÁ Órákból a napok... (3. oldal) • Hét végi sportműsor (8. oldal) A KPM Nyíregyházi Közúti Igazgatósága műszaki szemlét tartott a Tünde utcán. A vizsgálatra (elsorakozott járművek a téli biztonságos közlekedést segítik majd. A téli bevetésre (elkészített 105 gép várja a zimankós időjárást. Műszaki szemle tél előtt Bevetésre készen állnak a két lapátú hókotrók ^JJeményen megszidtak ’ , « egy dolgozót X vál- LAm lalatnál. Jogos volt a fejmosás. A hónap végi so- kadika előtt az illető kiszállásához a várható költségeket meghaladó szép kis summát vett fel, utielőleg gyanánt. Elszámolni viszont csak akkor számolt el vele, amikor már megkapta havi fizetését. Miért tette mindezt? Átmeneti pénzzavarát sikerrel hárította el a vállalattól ily módon felvett hitellel. Ugyanez a vállalat partnerétől egy nagyobb tételt vásárolt több milliós ösz- szegért. A partner —. tegyük hozzá, X vállalatnál jóval szerényebb méretű cég — határidőre szállította a megrendelt árut, s várta, hogy megkapja érte az ellenértéket. Várt egy hónapig, két hónapig, háromig. Az átutalás nem történt meg. Mitévők legyenek, nekik is szükségük lett volna a pénzre. Több ízben kérték írásban X vállalatot, ugyan utalják már át azt a néhány milliócskát. Ilyenkor mindig kaptak egy udvarias levelet, amelyben X vállalat megnyugtatta őket, hogy hamarosan egyszámlájukon lesz a kérdéses ösz- szeg. Mindez azonban csak írott malaszt volt, nem fizettek. Csak fél évvel a határidő előtt utalták át nagy kegyesen a várva várt ösz- szeget. A kis vállalat olykor már-már alig tudott bért fizetni dolgozóinak, mert nem volt az egyszámláján elegendő pénz. Mit tett X vállalat? Gazdálkodott a kis cég pénzével, azaz hitelt vett fel meg nem engedett módon. Átmeneti pénzzavarát hárította így el. Nagyban azt csinálta, amit dolgozója is elkövetett. Miért jogtalan az ilyen hitelfelvétel? Nemcsak azért, mert nálunk a Magyar Nemzeti Bank joga, hogy vállalatainknak gazdálkodásukhoz hitelt adjon. Azért is, mert akadályozta ezzel egy másik vállalat munkáját, korlátozta fizetőképességét, a szokásos pénzügyi műveleteinek elvégzését. Mit tesz ilyen és ehhez hasonló esetekben a hitelezésre kényszerült vállalat? (Többnyire kis cég, mert a nagyobbikkai nem szívesen húznak ujjat.) Megpróbálja kényszerű böjtöléssel kigazdálkodni a pénzt, s kitartani addig, amíg nem kapja meg jogos tulajdonát. Bírósághoz nem szívesen fordul, mert az is hosz- szú idő, amíg igazát ki tudja verekedni, elveszti a vállalat jóindulatát, s aztán megnézheti magát mikor fog tőle vásárolni X cég. S a folyamat vállalatok egész soránál megy végig, s mindenütt gazdálkodási zavarokat, problémákat okozva. Lavinát indíthat el ily módon egy-egy nem fizetés, jogtalan „fekete” hitelfelvétel! G. J. Befejeződlek Mexikéban Losonczi Pál és Pertille tárgyalásai Á legmagasabb mexikói kitüntetést adományozták a magyar államfőnek Tiszteletadás a Mexikó függetlenségéért életüket áldozott hősöknek, tisztelgés az 1810-es függetlenségi háború emlékműve előtt — így kezdődött Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének csütörtöki programja Mexikóvárosban. A magyar államfő elhelyezte koszorúját, a tiszteletadás tényét bejegyezték a jeles látogatók könyvébe, a bejegyzést Losonczi Pál kézjegyével látta' el. A mexikói és a magyar himnusz hangjai zárták a koszorúzás ünnepségét, amely katonai díszpompával zajlott le. Ezt követően az Elnöki Tanács elnöke Mexikó régmúltjával ismerkedett: vendéglátói társaságában felkereste a nemzeti antropológiai múzeumot. Egy másik tárló előtt Mon- tezumának, az utolsó előtti azték uralkodónak pompázatos tolikoronája állította meg a vendégeket, igaz, ez csak másolat: a quetzal madár tollából készült eredetit még Miksa császár Bécsbe „menekítette”. A gépkocsisor ezután a Palack) Nacionalhoz indult. Itt Losonczi Pált Jósé Lopez Portillo elnök fogadta és rövid eszmecseréjük után megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Portillo elnökhöz csatlakozott Santiago Roel Garda külügyminiszter és Francisco Merino Rabago földművelési miniszter. A Losonczi Pál vezette magyar tárgyaló delegáció tagja volt Bíró József külkereskedelmi miniszter, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Nagy János külügyminiszterhelyettes. A tárgyalások megkezdéséről csak ténykommünikét adtak ki a mexikói sajtónak. Az eszmecsere tartalmáról Nagy János külügyminiszter-helyettes a következőket mondta az MTI tudósítójának: a két elnök elsősorban a kétoldalú kapcsolatokat tekintette át és azokról elégedetten nyilatkoztak. Hangsúlyozták: bár a két ország hivatalos kontaktusai viszonylag újkeletűek, a két nép barátsága sokkal régebbi időkre nyúlik vissza. Az együttműködés az elmúlt években minden tekintetben eredményesen fejlődött, elmélyítésére újabb lehetőségek kínálkoznak. A két elnök mindenekelőtt az ipari kooperációk gyarapítását, a mezőgazdasági kapcsolatok ki- szélesítését szorgalmazta. Délben Jo6e Lopez Portillo és felesége ebédet adott Losonczi Pál és felesége tiszteletére. Az ebéden a Mexikói Egyesült Államok elnöke és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pohárköszöntőt mondott. (Folytatói a 4. oldalon) Púja Frigyes hazaérkezett Svédországból Pénteken hazaérkezett Svédországból Púja Frigyes külügyminiszter, aki Karin Söder külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott az északi országban. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Rácz Pál külügyi államtitkár, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Thomas Ganslandt, a Svéd Királyság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. TIT-aktíva Nyíregyházán A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezeteinek munkájáról — az ismeretterjesztés tervezéséről, végrehajtásáról és ellenőrzéséről — tanácskoztak november 11-én délután Nyíregyházán a Sza- bolcs-Szatmár megyei TIT- aktívák. Az aktívaülésen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára, aki előadást tartott, melyet vita követett. Megyénkben évről évre növekszik az ismeretterjesztő előadások, rendezvények száma : tavaly például több, mint négy és fél ezer volt, közel kétszázezer ember részvételével. Emellett akadémiák, szabadegyetemek szervezésével igyekszenek hozzáférhetővé tenni minél több ember számára a különféle szakterületek ismeretanyagát — hetven ilyen rendezvény volt az elmúlt év során Szabolcs-Szat- márban. Jelentős helyet töltenek be az általános műveltség fejlesztésében a TIT által szervezett körök, tanfolyamok is — a nyelvoktatástól a titkárnőképzésig vagy a szabás-varrásig. A tegnapi aktívaülésen szó esett mindezekről — és a felszólalók a tapasztalatok számbavétele mellett javaslatokat is tettek a TIT-munka további fejlesztésére. Tanácskozás a felnőtt szakmunkásképzésről A termelőszövetkezetek megyei területi szövetsége pénteken tapasztalatcsere-értekezletet tartott Baktalóránt- házán a felnőtt szakmunkás- képzés időszerű kérdéseiről. A tanácskozásra a termelő- szövetkezetek nőbizottsági elnökeit hívták meg azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági és kertészeti munkák oroszlánrészét végző nők körében növeljék a felnőtt szakmunkásképzés iránti érdeklődést. A tapasztalatcserén Sipos Béla, a szövetség titkárhelyettese tartott bevezetőt. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Hajdú Pálné, a megyei pártbizottság munkatársa. Köbli György, a baktaló- rántházi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke vitaindító előadásában ismertette a termelőszövetkezetben végzett nőpolitikái munkát. Részletesen szólt a nők munkakörülményeiről, szociális, kulturális ellátottságukról, továbbképzésükről. A termelőszövetkezetben dolgozó nők jelentős hányada tett betanított és szakmunkásvizsgát. Például az almafametszést 80 százalékban nők végzik. A paradicsomtermesztést teljes egészében női brigádok látják el. A termelőszövetkezetben betanított munkások öt, a szakmunkások 10 százalékkal több bért kapnak a vizsga letétele után. A helyi tapasztalatok elhangzása után a tiszaberceli, a mátészalkai és a baktaló- rántházi szakmunkásképző intézetek vezetői adtak tájékoztatót a felnőtt szakmunkásképzés termelőszövetkezeten belüli lehetőségeiről. A vitában elhangzott, hogy a termelőszövetkezetek vezetőinek, a szövetkezetben működő párt- és társadalmi szerveknek az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a felnőtt szakmunkásképzésre, elsősorban a nők körében. Utolsó simítások az egylapátú gépeken Próba közben az UNIMOG csigarendszerű kotrógép. (Fotó: Mikita Viktor) NYÍRKERT: Rekonstrukció ezer hektáron Fokozzák a termőképességet Szűk két év alatt is mesz- szemenően igazolta létjogosultságát a NYÍRKERT Társulás Gyümölcstermelési Rendszer, a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet gesztorságában. A rendszerhez 28 mezőgazdasági üzem tartozik, 7246 hektár gyümölcsös területtel. Az egyik fő feladat a rekontsrukciós terv megvalósítása volt. Az elmúlt két évre tervezett gyümölcstelepítést maradéktalanul valósították meg. 1975-től 982 hektár új, korszerű almáskertet telepítettek, ezenkívül 30 hektár szilvát, kísérletképpen 92 hektáron kajszibarackot, 61 hektáron őszibarackot, 40 hektáron cseresznyét és 133 hektáron meggyet ültettek. Most egy 400 hektáros terület előkészítésén dolgoznak a szakemberek, ahová 7 fajta meggyet telepítenek. Újdonság lesz ez a gyümölcskertészetben részben azért, mert a betakarítást gépi munkára tervezik. Úgynevezett rázómeggy termesztést valósítanak majd meg. Tervezik továbbá 12 hektár málna. 32 hektár szamóca, 15 hektár fekete ribiz- ke telepítését is. A jonatántermesztésben távlati elgondolás olyan jonatánklónok szaporító anyagának előállítása — ez a munka már elkezdődött —, amellyel egyrészt bővebben termő, jobb ízű gyümölcsöt állítanak elő, de előnyös lesz a betakarításnál is a munkacsúcs széthúzásában. A gyümölcstermelési rendszer az eltelt időszakban nemcsak a rekonstrukciós munkával, az új telepítésekkel bizonyított, de a meglevő gyümölcsösök termőképességének növekedésével is. 1976-ban az 540 hektár termőterületről 9600 vagon almát értékesítettek, idén 11 ezer 500 vagonnal. A NYÍRKERT a közeljövőben nemcsak az újonnan telepített gyümölcsösökkel gyarapodik de úgy is, hogy növekszik a rendszertagok száma. Ebben az évben újabb nyolc gazdaság jelentkezett, hogy tagja kíván lenni a NYÍR- KERT-nek. Ha a jelentkezeseket elfogadják, úgy újabb 800—900 hektárra növekszik a terület. Az új belépése’.kel a terv szerinti telepítésekkel megvan annak a lehetősége, hogy néhány elmúlva egy 10 ezer hektáros gyümölcstermelési rendszer működik majd megyénkben.
