Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-10 / 264. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 10. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT . Szokatlan tárlatot tekinthetnek meg az érdeklődőka Bessenyei György Tanárképző Főiskolán: az iskola rajz tanszéke mutatkozik be a kiállításon. A kerengőben bemutatott anyag igen bőséges — jócskán kínál látnivalót. Nem képzőművészeti kiállításról van szó, ezt a rendezők hangsúlyozzák is a plakátokon. Az a cél: bemutatni a rajztanárképzés „műhelytitkait” a kívülállóknak. Kívülállónak számít ebben az esetben az a hallgató vagy tanár is, aki esetleg a szomszédos teremben hallgatja vagy tartja az órát a főiskolán — más szakos lévén nem igen áll módjában bepillantani a rajz szakosok munkájába. Mindössze kilencedik tanévét kezdte idén ősszel a főiskola rajz tanszéke — annak idején egyetlen tanár és kéttucatnyi hallgató kezdte itt a tanulást. Ma lényegesen előrébb vannak — ez kitűnik a gazdag kiállítási anyagból is. Nemcsak a négy évfolyamon rajzolt-festett képek sokasága utal erre, hanem az a sok más jellegű munka is, melyeket ugyancsak kiállítottak: a szövéssel, batikolással, linómetszéssel, rézkarccal vagy plakett- és kerámiakészítéssel foglalkozó körök (speciálkollégiumok) tagjainak alkotásai. Nem véletlen például, hogy amikor a főiskola emblémájának tervezésére hirAz Alföldi Vendéglátó Vállalat 16. számú üzemegysége — közismertebb nevén az „irodaházi üzemi konyha” — naponta hatszáz fő étkeztetését végzi. Felvételünk a déli ebédidőben készült a konyhában szorgoskodó szakácsokról. (Császár Csaba felvétele) dettek pályázatot, elsősorban a rajz szakosokra számítottak — és nem is hiába. Az új embléma Kozma István másodéves hallgató alkotása. Bár félig-meddig szakmai kiállításról van szó, hiszen egy leendő szakember felkészítésének útját mutatja be — jóval több is ennél. Részben látványossága, szemet gyönyörködtető rendezése miatt — részben pedig az ötlet maga is újszerű, elismerésre méltó. Nemcsak a rajztanári pályára készülő középiskolások, hanem a teljesen laikusok is láthatják: mennyi munka, erőfeszítés az ára egy tanári diplomának... (tarnavölgyi) Elítélték a tejportolvajt Bodnár Sándor 27 éves nyíregyházi lakos, a nyíregyházi tejporgyár dolgozója tavaly óta rendszeresen lopott munkahelyéről. összesen 13 zsák tejport — ez 455 kilót jelent — lopott el, amelynek értéke 27 ezer forint. A lopott tejport Hajdú Mihály 50 éves orosi fuvaros szállította előbb haza,, majd Bodnár lakására, de értékesíteni nem sikerült. Miután a gyárban is felfedezték a lopást, Bodnár visszavitte a 13 zsákot. A Nyíregyházi Járásbíróság Bodnár Sándort és Hajdú Mihályt 8—8 hónap szabadságvesztésre Ítélte. A megyei bíróság Hajdú Mihály büntetését meg- változttatta: a szabadságvesztés helyett 10 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Beküldte: Szemén Gábor, Nyíregyháza Mi lehet ennek az oka? Kérdésünkre Tenják Tibor, a végrehajtói iroda megbízott vezetője elmondta, hogy nagyon sok olyan összeg van a számlájukon, amelynek rendeltetését nem ismerik. Átutalásnál ugyanis a.vállalatok, intézmények, üzemek, elfelejtenek a végrehajtói számra hivatkozni, vagy helytelen számot közölnek, fgy csak hosszabb levelezés, kutatás, nyomozás után tudják megállapítani, hogy a pénz kié, kinek kell kifizetniük. (soltész) Jelez az ellenőr Felvételitől a diplomáig — rajzban Esetek a végrehajtói irodán Kié a pénz ? milyen Állampolgárok is vagyunk? MILYEN FONTOSSÁGOT TULAJDONÍTUNK VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEINK TELJESÍTÉSÉNEK? EGY KICSIT EZT IS TÜKRÖZIK A MEGYEI BlRÖSÄG VÉGREHAJTÓI IRODÁJÁBAN ELŐFORDULÓ ÜGYEK. AMINT NEVE IS ELÁRULJA, AZ IRODA FELADATA, HOGY ÉRVÉNYT SZEREZZEN A BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEKNEK ÉS A KÖZJEGYZŐI ZÁRADÉKOKNAK. EZ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BEFEJEZŐ SZAKASZA. A végrehajtói iroda intéze- kedése egyeseknek jó hírt, másoknak rosszat jelent. A végrehajtást kérő örül, ha a pénzét megkapja, de ellenkező érzést vált ki abból, akinek fizetnie kell. Az irodához kerülő esetekkel ismerkedve az első benyomás: könnyelműek, meggondolatlanok, felelőtlenek olykor az emberek. 300 forintos potyautazás szembeni tartozások is ideértendők), a vízdíj, lakbér és egyéb szolgáltatásokkal ösz- szefüggő tartozások behajtását. Gyakran kell gyermektartásdíj ügyében is intézkedniük. Nem ritka, hogy külföldi állampolgárok — leggyakrabban NDK-beliek - kérnek ilyen ügyben segítséget. A végrehajtási törvény alapján ezzel is foglalkoznak. Ritka az árverés Több, mint fél évszázada szoros kapcsolatot alakított ki a kereskedelemmel Vogl Győző. Magánkereskedőnél kezdte 1924-ben, majd az egykori népboltok központjában áruforgalmi osztályvezető, aztán megyei kereskedelmi hálózati főellenőr. Három éve pedig a Nyíregyházi Városi Tanács felkérésére társadalmi ellenőrként járja a boltokat. Nehezebb a feladata, mint a népi ellenőröknek, mert nem rendelkezik önálló hatáskörrel. A hiányosságok láttán csak javaslatot tehet szabálysértési eljárásra. — Nem is azt tartom a legfontosabb feladatomnak, hogy ellenőrizzek, hanem hogy segítsek az üzletek vezetőinek — a kívülálló szemével — észrevenni a hibákat — foglalja össze röviden a társadalmi ellenőr feladatát Vogl Győző. — Mindig azt tartom szem előtt, mi a fogyasztók érdeke, s ehhez kell alkalmazkodni az üzletek vezetőinek, dolgozóinak. Az ellenőrzések során általában azt vizsgálják, hogy a szavatossági idő lejárta előtt forgalomba kerül-e az áru, nem mér-e kevesebbet az eladó egy pár dekával, nem számol-e többet a kimért termékért. Nem csak az üzletekben akad probléma, az ellenőrzést lehetne kezdeni már a gyártó vállalatnál. — Több esetben előfordul, hogy az üzletbe már úgy jön meg a tejtermék vagy a konzerv, hogy a szavatossága lejár. Ilyenkor az üzletvezető is vét, ha átveszi az árut. A vásárlók pedig legtöbbször nem veszik figyelembe a lejárt határidőket. — De nemcsak a szavatossággal akad probléma, hanem a tárolással is. Nyíregyházán, a Kun Béla utcai ABC-ben például nagyon kellene egy raktár. A társadalmi ellenőr elég gyakran találkozik a fogyasztó megkárosításával. Noha 30—40 fillér „többlet” nem annyira feltűnő, ezek is szabálytalanok. — A hiányosság feltárásánál nem elég a kereskedelmet megnézni. A gyártó vállalatok sem „vétlenek”. Van olyan termék, amelyre ráírják, hogy a szavatossági ideje 6 hét, de hogy mikor gyártották, az lemarad a címkéről. Természetesen ebben az esetben a kereskedő nem okolható az esetleges határidőn túli termékért. Nem kompromisszumot akarnak kötni az eladók és a vevők között, de az a célja minden ellenőrzésnek, hogy a fogyasztók érdekét védjék, ugyanakkor felhívják a kereskedelemben dolgozók figyelmét a hiányosságokra. T. K. Ady emlékezetére Rendezvénysorozat Mátészalkán Ady-rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára kerül sor Mátészalkán november 11-én, pénteken délután 17 óra 30 perckor, az úttörő- és ifjúsági házban. A vendéglátó gazda, a városi-járási könyvtár és a TIT városijárási szervezete rendezésében december 2-án záruló sorozat egy Ady-emlékkiállítás megnyitásával kezdődik, majd a TIT-szabadegyetem bevezető előadása következik. Az est záró műsorát Vörös jelek címmel a hodászi művelődési ház pedagógus irodalmi színpadának Ady- műsor; zárja. Kezességet vállalnak, egykét forintos „takarékosság” miatt, vagy inkább virtusból ingyen akarnak utazni, és végül rajtavesztenek: fizethetik esetleg a 300 forintos bírságot. A leggyakoribb ügyek egyike éppen a közlekedési bírságok behajtása. Sajnos, a végrehajtói iroda sem tud mindig eredményesen eljárni ezekben. Oka: a szabálytalanságok elkövetői többségének nincs munkahelye, és lefoglalható vagyona. Viszonylag igen kevés térül meg ezekből az államnak, s bizony a hosszú évek során jelentős összegre rúgnak a tartozások. A végrehajtói iroda intézi a vállalati tartozások (munkaruha, szállásdíj és minden egyéb, a volt munkahellyel Sőt, soron kívül intézik ezeket a kérelmeket, hasonlóan az állam által előlegzett gyermektartásdíjak behajtását is. Egyébként minden állami követelés soron kívüliséget élvez, így a bűnügyi költségek is. Előfordul, hogy a tartozást nem tudják készpénzben behajtani, ilyen esetben kerül sor a foglalásra. A lefoglalt tárgyakat aztán később — ^bizonyos határidőn túl — a Bizományi Áruházban értékesítik. Ma már ritkaságszámba megy az árverezés, havonta legfeljebb egy ha előfordul. Egyik levélírónk a közelmúltban panaszolta: kezességet vállalt OTP-hitel felvételénél. Ismerőse nem fizette a részletet, így tőle vonták le. Szerencsére a végrehajtás, a letiltás eredménynyel járt, adósának munkahelye annak fizetéséből levonta az összeget, és átutalta a végrehajtói iroda számlájára. A pénz hónapok óta ott van, levélírónk sérelmezi, hogy az iroda miért nem fizeti ki? A képen: általános iskolások nézik leendő tanáraik munkáit. (Mikita Viktor felv.) TÖRÖK TEMETŐ Á fogyasztók érdekében A sajtvásár után □ z elmúlt hetekben a szokásosnál lényegesen több vaj és sajt fogyott az üzletekben — sikere volt az árengedményes vásárnak. De vajon minek köszönhettük az alacsonyabb árakat? Egyszerű a válasz: az iparnak nagyok voltak a készletei, időszakos árcsökkentéssel igyekezett a romlandó árutól megszabadulni. A vásárnak mi, fogyasztók, természetesen örültünk. Ám, ha végiggondoljuk a dolgot, mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Mert a kedvezőbb árak országos gondokat is jeleznek. Nem csekély állami támogatással sikerült a tejtermelést fokozni, s most, hogy rendelkezésre áll a fehérje- és vitamindús egészséges ital, meg kell teremteni elfogyasztásának feltételeit. Bármilyen furcsán hangzik, de így van, hiszen eredeti, folyékony állapotában csak egy töredékét fogyaszthatjuk el. A többit fel kell dolgozni, méghozzá nem is akárhogy. Készül nálunk több mint negyven féle sajt — az árjegyzék szerint. A gyakorlatban jóval kevesebb van forgalomban; kisebb üzletben egy-két félét, nagyobb áruházban nyolcat-tízet kínálnak. S azok is milyenek?! A műanyag tömlőbe csomagolt ömlesztett sajtokat ízük szerint alig tudjuk megkülönböztetni, de az ementáli, a trapista, az eidami és a többi régi márka is többé-kevésbé elvesztette jellegzetességeit. ízük. minőségük olyan változékony, akárcsak az időjárás. Hasonló a helyzet a többi tejtermékkel is. A tejföl, a túró, a vaj, a joghurt határainktól keletre vagy nyugatra, északra vagy délre szinte mindenütt ízesebb, mint nálunk. Alighanem ez a magyarázata, hogy alig akad ország Európában, ahol olyan alacsony lenne az egy lakosra számított fogyasztás, mint nálunk. Igazságtalanság lenne a tejiparnak csupán a hibáit felróni és hallgatni a sikereiről. Mert sikert arattak az újabb készítmények: a gyümölcsös joghurtok, az ízesített krémtúrók, a francia licenc alapján készülő joghurthabok és a napokban megjelent tartósított tej is, amelyet hat hétig tárolhatunk szobahőmérsékleten. Éppen ezek az újdonságok bizonyítják: kelendőek a tejtermékek, ha jellegzetes, jó ízűek, változatlan a minőségük. És igazságtalanság lenne mindent csak az ipartól kérni számon, hiszen a forgalmazásnak olyan elemi részét sem sikerült eddig mindenütt megoldani, mint az iskolai tejárusítás. Pedig termelők, kereskedők, pedagógusok, szülők, úttörőcsapatok, társadalmi szervek próbálkoznak vele már hosszú-hosszú évek óta! A vendéglátás sem teszi meg a tőle telhetőt. Az unalmas és zsíros pörköltek, sültek minden rendű és rangú étterem étlapján megtalálhatók, de például sajtos fánkot, tejszínes almahabot, juhtúrós lángost, vagy — hogy egyszerűbbet, köznapibbat mondjunk — túrós gombócot soha, vagy csak ritkán kínálnak. N em kétséges: mindenekelőtt a tejiparnak kell stabilan jó minőségű termékeket előállítania a jelenleginél nagyobb választékban. És nemcsak azért, hogy elfogyjon a tej, amit a gazdaságok megtermelnek, hanem azért, hogy az ország népe egészségesebben, korszerűbben táplálkozhasson. A sajtvásár után is. (g. zs.)
