Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-09 / 263. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 9. Nemzetközi gyógypedagógiai tanácskozás Nyíregyházán Megyénkben a legmagasabb Torony vízvédelemre A tanácskozás résztvevői. (Mikita Viktor felvétele) Nemzetközi tanácskozás kezdődött a nyíregyházi tanárképző főiskolán november 8- án. Az UNESCO-n belül működő európai egyesület — mely az oktatás speciális területein dolgozó szakembereket fogja össze — és a gyógypedagógiával foglalkozó magyarországi intézmények, egyesületek közös szemináriumán csaknem száz szakember vesz részt, közöttük nyolc külföldi ország képviselői. A nemzetközi egyesület (EASE) svéd elnöke, Oloj Magne megnyitója után előadások hangzottak el kedden. Az előadásokat vita követte. Ma, szerdán a nyíregyházi kisegítő iskolába látogatnak a szeminárium résztvevői — két matematikaórán vesznek részt. A tanácskozás közép— Látna csak Venus-masz- kot! — csillan föl Tisza Istvánná kozmetikus szeme. — Uj találmány: fogászati gipszből készül. Krém- és gyógy- teába áztatott celofán kerül alá. A száradó gipsz légmentesen zár, így alatta mélyen beszívódik a bőrtápláló keverék. A fiatalasszony karcsú uj- jai fürgén siklanak a vendég arcán. Masszírozás után tégelyekkel telezsúfolt asztalkához lép. Elgondolkozva válogat. — Nem mindegy, hogy az arcot milyen készítményekkel kezeljük — magyarázza. — A híres lengyel Polena- és román Gerovital-gyártmányok mellett természetes szépítőszereket is használunk. Például mentacseppet, kamillát, kakukkfűteát. A mézet most fedezték fel másodszor a szakmában. A méhek gyűjtötte propolisz is viszonylag új alapanyag. Regenerálja a bőrt, serkenti a vérkeringést és eltünteti a ráncokat. A Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet 30-as számú üzletében modern készülékek segítik a kozmetikus munkáját. Kvarclámpa, gőz, Csini-masz- szirozó várja többek közt a vendégeket. Rövidesen elektromos álarcot is kap a szalon. Ez még olcsóbb és hatásosabb, mint a Venus-álarc. — Egy kezeléstől senki ne várjon csodát! Tartós eredményt csak a rendszeresség hozhat. Lényeges, hogy a venpontjában ugyanis az értelmi fogyatékos gyerekek matematika tanulásának nehézségei állnak. Az órákon tapasztaltak megbeszélése után a kisegítő iskola növendékeinek munkáiból rendezett kiállítást nézik meg a városi művelődési központban. A szeminárium november 10-én zárul az elhangzottak értékelésével, összefoglalásával. Az értelmi fogyatékos és a korrekciós oktatásban részt vevő gyerekek tanításáról, különféle kísérletekről, tapasztalatokról beszámoló előadások mellett nagy segítséget nyújt a szeminárium munkájához az a kiállítás is. melyet itt rendezett meg a Tan- könyvkiadó. Pedagógiai szak- szakkönyveket, különféle tankönyveket mutatnak be. dégek tartsák be a kozmetikus utasításait: aki a bőr alapján még az életmódra is következtetni tud. Csupán két lépés és a kozmetikustól a fodrászok birodalmába érünk. Csattog az olló. száll a lakk — legtöbb vendég arca körül sasson frizura rajzolódik. — Ez most a legdivatosabb hajviselet — bizonygatja Pió- szegi Gyuláné fodrásznő. — Számtalan változata miatt nem lehet megunni. Gyógy- hajvágásnak is nevezik: meggátolja a töredezést. A hajszínekkel már más a helyzet. Piószeginé szerint most a mézszőkét és a vörös árnyalatait kérik legtöbben. Hogy melyik áll jól valakinek, függ a szem. a bőr színétől. A szintén divatos melír viszont — elütő csík a hajban — a legtöbb arcot megszépíti. A fodrásznő ügyes mozdulatokkal rakja csavaróra a tincseket. Vendége a lágyan zümmögő búra alá ül. Alig foglal helyet, máris nyújthatja kezét a manikűrösnek. — Hiába, az asszonyok nem szeretnek gumikesztyűben dolgozni — sóhajt Nagy Ibolya manikűrös. A hölgy kezén is látszik a mosás. Körme repedezett, bőre a körömház körül beszakadozott. — Fabulon kézápolót javaslok. Jó hatású a citromos pakolás is. Erősen dörzsölje be ujjait citromhéjjal, s tíz percig tartsa rajta. A töredezést A karcsú óriás messziről ezüstösen csillog. Az egymáshoz illesztett vasak látványosan ívelnek a magasba. Itt található Jármi határában, egy jókora homokdombon. A csúcs alatt egy fontos és értékes rádiókészüléket helyezték el. Ez a csúcs jelenti megyénk legmagasabb pontját, ahová ember repülőgép nélkül feljuthat. Az adatok: a homokdomb 162 méterre van a tengerszint felett, a vasszerkezet 70 méter magas. Érzékeltetésül csak annyit: két falusi templomot kellene egymásra állítani, hogy meglegyen a 70 méter. A létesítmény kilengése erős szélben 20—25 cm. ötven méter magasban van a „házikó”, amelyben a rádió- készüléket elhelyezték. A tornyot 1972-ben adták át a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak. A bemutatkozásnak azonban most is megvan az aktualitása: a készülékek egy részének téglaházat építettek, s ezt az építményt november 9-én adják át rendeltetésének. Az igazgatóság hírközlési csoportvezetője Berencsi Attila mondja, a legmodernebb adó-vevő készüléket helyezték ide az árvíz után. A készülék közvetítésével a vízügyi szakemberek állandó kapcsolatot alakítottak ki Nyíregyháza és Szatmárnémeti között. Az igazgatóság működési területén ez a létesítmény biztosítja a kifogástalan rádióösszeköttetést. Az elképzelések szerint pár év múlva az ungvári vízügyi szakemberekkel is kapcsolatot teremtenek a hírközlők. így teljes lesz az összeköttetés a „háromszögben”. A csoport- vezető egy eseményt is közöl: körömerősítő folyadékkal, lakkal lehet gyógyítani. Piros, bordó, halványrózsaszín lakkok váltják egymást a manikűrös asztalkán. Kis tégelyben vérzéscsillapító lapul. Nagy Ibolya három éve van a szakmában, de még egyszer sem volt szüksége rá. Ügyesen vágja a bőrt. keni a lakkot. Húsz perc alatt készül el egy manikűrözéssel. Három szolgáltatás — egy helyen. Egy vendég átlagosan három óra alatt járhatja végig őket. De... manapság van erre ideje egy nőnek? A Búza téri szalon vendégei egybehangzóan állították: megéri! (házi) Berencsi Attila a rádiótorony legmagasabb pontjára igyekszik. (Mikita Viktor felvétele) — Az Országos Meteorológiai Állomás szakemberei is. felfigyeltek a toronyra. November elején kijönnek ide, tanulmányozni a helyzetet, majd egy készüléket helyeznek el a toronyban. Az állomás ugyanis a szatmári részről eddig nem kapott napijelentést. Kétszáznegyvennyolc létrafok vezet a csúcson elhelyezett antennáig. Erő, ügyesség és bátorság szükséges a feljutáshoz. Dalnoki Pál műszerész és Varkoly József karbantartó hetente feljut a magasba, nekik is köszönhető, hogy még nem volt üzemzavar. Az óriás torony a szatmári emberek védelmét szolgálja — a hang gyorsabban terjed mint a víz ... Nábrádi Lajos Országos hegesztési szeminárium Nyíregyházán A tanárképző főiskola ad otthont Nyíregyházán a negyedik országos hegesztési szemináriumnak. A háromnapos rendezvényen négy és fél száz szakember vesz részt, közel harminc előadás hangzik el. A tanácskozás központi témája: a hegesztés jelenlegi helyzete és fejlődési távlatai hazánkban. A Gépipari Tudományos Egyesület hegesztési szakosztálya által szervezett szemináriumon szakmérnökök, technikusok, tervezők és technológusok vesznek részt, de itt vannak az alapanyag- és elektródagyártás képviselői is, valamint a kereskedelem szakemberei. A keddi együttes ülést és a vitaindító előadást szerdán szekcióülések követik a záróülést 10-én, csütörtökön tartják. A ládahiányról A Kelet-Magyarország „A ládahiány kérdőjelei” című október 11-i számában megjelent cikke országos gondokat feszeget. Megállapításaik nyomán vizsgálatot végeztünk. A teljes képhez a következőkről tájékoztatjuk a szerkesztőséget, az olvasókat. A szövetkezeti kereskedelem ez év szeptember 30-ig 155 ezer tonnával több zöldséget vásárolt fel, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez 70 n/(ros növekedésnek felelt meg. Ugyanakkor megközelítőleg 100 ezer tonnával nagyobb a té- lialma-termése is. Sajnos, ennek minősége az export tekintetében esetenként kedvezőtlen. A különböző gyorsító intézkedések, akciók, kedvezmények ellenére a belföldi értékesítés vontatottan halad. Az áru természetes ütemű forgása lelassult, a felvásárlóhelyeken napokig állt az áru a göngyölegekben, így a göngyölegigény valóban jelentkezik. Időközben számos intézkedés nyomán az ilyen irányú gondok már csak néhány helyen jelentkeznek. Nagyon köszönjük, hogy a Kelet-Magyarország — mint sok más esetben úgy — ezúttal is egy jelentős kérdésre fokozottan ráirányította a figyelmet. Dr. Fehér Károly MÉM főosztályvezető-helyettes Mentacsepp, kamilla, kakukkfű Venus-maszk az arcon Furcsa kép hökkentett vissza az ajtóban. Különös, fehér maszk mögé rejtett arccal találtam szemközt magam. Meglepődésem másodpercig tartott. Hiszen egy kozmetikai szalon vegykonyhájában mindez hétköznapi jelenség. Ismét befejeződött egy vetélkedősorozat a rádióban, Az emberiség élén címmel több mint egy fél évig kérdések és válaszok sokasága hangzott el ezeken az estéken a Szovjetunióról, múltjáról, jelenéről, a szocializmus országának nemzetközi szerepéről, jelentőségéről, más országokkal való kapcsolatáról. Nemcsak a hat évtized történelme volt az, amiről hónapokon át szó esett, hanem inkább a jelen, sőt a jövő is. Ez a vetélkedősor úgy csinált kedvet a szovjet valóság megismeréséhez, hogy ezt az egyáltalán nem titkolt szándékot észre sem vette a hallgató adás közben. Majd csak utána nyúlt egy-egy ilyen könyvért, folyóiratért, s mélyedt el jobban az érdekes témákban. Vetélkedőt rendezni manapság nemcsak divat, hanem szellemi haszon is. S ez a haszon elsősorban nem a vetélkedőn hallottakban jelentkezik, hanem akkor, amikor valaki „utána olvas” annak, amiről ott tudomást szerzett. Ez az igazi nyereség. A közélet kiemelkedő személyiségei nem először — és bizonyára nem is utoljára — mutatták be a rádióban, hogy ők is érzékelik, értik az élet humoros jelenségeit, vidám oldalát is. Legutóbb Ünnepi vacsora ■után ültek be a rádió márványtermébe, a Magyar Rádió Kabarészínháza szerkesztőinek, rendezőinek meghívására. Jgen szellemes-kellemes estében részeltették a hallgatóságot. Csupa olyan ember, aki aktív részese volt az utóbbi harmincegynéhány évben a „történelemcsinálásnak” a maga posztját, az adott körülmények között. Radó Sándor földrajztudós, Úszta Gyula altábornagy, Czottner Sándor nyugdíjas miniszter, Pioker Ignác marós, Bon- dor József, Varga Ferenc tsz-elnök. Mindegyikük tudott elbeszélni az életéből olyan történetet, amelyben a nehéz helyzet humoros oldala is megcsillant. Folytat- 'ni lenne jó ezeket az estéket, s most már nem csak ünnepekhez, szilveszteri műsorokhoz kötni. A közéletben — mint már ez be is bizonyosodott — napjainkban is „terem” humor, vannak vidám vagy keser-édes pillanatai. Nem árt ezeket felmutatni azért is, mert az élethez tartoznak, azért is, mert a közéletet mindez otthonosabbá, tehát vonzóbbá teheti a benne még járatlanoknak, kevésbé jártasaknak. Seregi István Az unalom is lehet rossz tanácsadó, alig féken tartott, kártékony ösztönöket felszínre hozó, akárcsak a harag. Különösen egy olyan kis közösségben, amelyben ilyen-olyan okból mindenki elégedetlen a sorsával, vagy elégedetlenül megkeseredett. S ha valakinek lehetősége adódik a teljesebb emberi életre, menthetetlenül elbukik a kicsinyes irigységnek, a szellemi-érzelmi eldurvult igénytelenségnek az unalomban mindenfajta „szenzációt” szórakozásként kihasználó emberi rosszindulaton. Mint Arina ( Pásztor Erzsi remek megformálásában), az M. Gorkij Unalmukban c. novellájából készített tv-játék, a Naponta két vonat csúnyácska hősnője, akit szerelme, a vele csupán unalmát űző Gomo- rov ( Bujtor István alakította hitetően) gyávaságból megtagadott és öngyilkosságba hajszoló gúny céltáblájává tett. Arinát az „unat- kozók” az igazság leplezésével még halálában is megalázták ... A Gaál István adaptálásában és rendezésében készített tv-film ritka hitelességgel idézte fel a jellegzetesen gorkiji atmoszférát, kristályosította ki a jellemábrázolással és a cselekményben a nagy író korabeli társadalom kritikáját. A „Röpülj páva!” népművészeti vetélkedő első fordulója Veszprém és Heves megye versenyműsorának pénteki bemutatója után nem nehéz megjósolni, hogy ennek a most fölröppent pávának talán a korábbitól is több nézője, csodálója lesz, mert még sokszínűbben pompázik a tollazata. Ezúttal a népművészet teljességét van módjuk bemutatniuk a versengő megyéknek. Mégis ide kívánkozik két megjegyzés. Az egyik az, hogy az egyes produkciók külön-külön bemutatását — és értékelhetőségét — most felváltó, gondosan összeállított és megkomponált versenyműsorok jó körképet adnak ugyan egy-egy megye sajátos folkklórjáról, de ezeknek a produkcióknak az egészükben történő összevetése során valamiképpen elsikkad a vetélkedők talán legfontosabb eleme, a fej- fej melletti, számonkénti versengésnek a tv-nézőket is lázba hozó izgalma. Egyfolytában való végig- inézés után megmértük — egészükben — a két produkciót, összehasonlítottuk, hogy melyik volt szerintünk a jobb — és kész. így tette — tehette — egyébként a zsürj is. Nem lehetne-e valamilyen módon (esetleg az egyes műsorelemek külön- külön, utólagos értékelésével) az új Röpülj pávát izgalmasabbá tenni? (Bár az is lehet, hogy most túl nagy volt a különbség a két versenyműsor között — szerintünk is a veszprémiek javára.) A másik észrevétel a szakmai zsűrit illeti. A versenyműsorok összefoglaló értékelése persze óhatatlanul kínálta az összehasonlítást, ami eddig rendjén is való. Az azonban már kevésbé, hogy a zsűri egyben mindjárt rangsorolt is, még a szavazás előtt. (A kitűnő műsorvezető, Antal Imre közbe is szólt ezért.) Az előzetes rangsorolás a társadalmi zsűrit — fölöslegesen — befolyásolhatta, s még jobban csökkentette a vetélkedőizgalmat. Merkovszky Pál Drót a cukorban Elképzelem, hogy a szerkesztőségnek már szép kis gyűjteménye lehet azokból az élelmiszerekből, italokból, melyekben idegen anyagot találtak a levélírók és a panaszosok, és azokat eljuttatták önökhöz — jegyzi meg levelében Kucsa Ibolya nyíregyházi olvasónk. — Tudom, talán már egy kicsit unalmas téma is, de engedjék meg, hogy egy szem cukorral gyűjteményüket én is gyarapítsam. A Magyar Édesipar egyik új termékéből, a Pálmakeverékből való az a cukorka, melyben egy drótot találtam. Lényegesnek tartom szóvá tenni, hiszen a cukorkát elsősorban a gyerekeknek készítik, és éppen órájuk leselkedik a veszély, ha netán nem veszik időben észre a „megdrótozott” cukrot. HOZZÁSZÓLÁS
