Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 6. Szolgálati útlevéllel íllamköltségen külföldre-Újságból vett ötlet-Az IBUSZ-vendég kényelme Van akiknek a hófödte hegycsúcs, másoknak a nap­sütötte tengerpart, az itthon nem található történelmi, muzeális nevezetességek jelentik a külföldet, ám az utóbbi időben egyre többen vannak, akiket munkájuk szólít határainkon túlra. Dolgoznak, tapasztalatot cse­rélnek, üzleteket kötnek, pedig útlevelük épp olyan mint másé, csak a bélyegző szövege árulkodik a szol­gálati útról. A sok ezerből háromtól kértünk választ: mi is volt szolgálati útjuk célja? Négyezer igénylő Halló! Posta? Telefongondok o megyében Telex Kaliforniába Makra Imre, a Nyíregyházi Dohányfermentáló műszaki osztályának helyettes vehető­je: — A görjjgorshági út ijiind.- össze négy napig tártott, de hosszú előzménye varr. Egy emberkínzó technológia ki­cserélése volt a cél, s ez si­került. Évekig töprengtünk, hogyan lehetne géppel meg­oldani az 50—55 fokos meleg dohány préselését, amelyet emberek lábbal végeztek, kézi erővel húzták a nehéz ládákat, négy asszony varrta a' bálazsákokat. A taposok 8 órából csak négyet dolgoz­hattak, egy műszakban 700— 800 bálát kellett húzni, ta­posni és varrni gőzben, por­ban. — Egyszer, egy amerikai újságban láttam egy présgé­pet. Épp akkor szerelték ná­lunk az angolok a kocsányo- zógépet. Egyszer eljött a munkát megnézni az ameri­kai cég képviselője, s én megmutattam neki amit lát­tam. Azt mondja erre, neki jó barátja aki ezt gyártja, s nyomban telexezett neki Ka­liforniába. Félóra múlva itt volt a válasz: ha érdekel bennünket eljön, aztán szál­lít. A tröszt igent mondott, két hónap múlva megjelent az amerikai. Ilyen kis prést még nem gyártott — mondta, — náluk 400 kilós bálákat készítenek, de meglesz. Kész tervet, ajánlatokat küldött, s míg mi gondolkoztunk — a pénz volt ennek az oka —, legyártott egyet a görög Ka- réliász fivéreknek. Prospek­tust küldött róla, s azt írta: fizeti a költséget, nézzük meg működés közben Görögor­szágban. Hát így jutottam én ki 4 napra Kalamatába. A prés nagyon tetszett, azóta a mienk is üzemel. Tengeri viharban Dávida Magdolna, az IBUSZ külföldi társasutazá­sok ügyintézője: — Nem tudok pontos szá­mot mondani, hányszor jár­tam külföldön. Egy útlevelem rég betelt, pedig néhány éve még nem egyéni, hanem cso­portos útlevéllel utazunk. Legtöbbször a Szovjetunióban jártam, de vittem csoportot Csehszlovákiába, Lengyel- országba, .Romániába és Ju­goszláviába. — Megnézzük ami szép, ami érdekes, új arcokkal, új emberekkel ismerkedünk. — Persze előfordul, hogy ráncos lesz az ember homlo­ka. Nem érkezik vissza vala­ki az indulási időre, bosszú­ságot okoz a csoport többi tagjának, ha otthagyjuk, ak­kor az utaskísérő idegesked­het estig, hogy odaérkezik-e az újabb állomáshelyre. Azért több a kellemes él­mény, mint a gond. Tavaly egy fekete-tengeri sétahajó­záson viharba kerültünk, s több órán át nem tudtunk ki­kötni. Féltünk, utólag mégis a szép emlékek közé sorol­hatja, aki részt vett rajta. Repülőúton egyfolytában foglalkozunk az utasokkal, hogy aki fél, annak is elterel­jük a figyelmét, s azért az is szolgálati útunkhoz tartozik, hogy felkészüljünk arra, hogy válaszolni tudjunk az adott ország életével, munkájával kapcsolatos kérdésekre. Bz alagútzsalu ötlete Scholtz Béla, a NYÍRTERV főmérnöke: — Egyszer jártam Francia- országban, kétszer Angliá­ban, egyszer Romániában, nagyon sokszor Csehszlová­kiában és Lengyelországban szolgálati útlevéllel. A távo­labbi utakon az MTESZ kép­viselőjeként jártam, Angliá­ban például épületszerkezeti világkiállításokon vettem részt. Franciaországban az akkor még újnak számító alagútzsalus építés technoló­giájának tanulmányozása volt a cél, amelyet azóta itt­hon is alkalmazunk, s több mint ezer lakás épült fel ilyen módszerrel. Borsod me­gye is átvette terveinket, 600 lakás épül fel Sátoraljaújhe­lyen. — Több szót érdemelnek a lengyel és csehszlovák utak, amelyek évek óta szoros együttműködést jelentenek a műszaki és természettudomá­nyi egyesületek szervezetei­nek. Mi ott, ottani szakembe­rek itt tartanak tudományos előadásokat a technika új­donságairól, azok alkalmazá­sáról, szóval olyan tapaszta­latcserék ezek, amelyek mindkét fél számára gyakor­lati haszonnal járnak. Más­fél hete Kassán találkoztunk, s ezen az ülésen részt vettek Kárpát-Ukrajna képviselői is. Ez az együttműködés ki- szélesítésére nyújt majd le­hetőséget. Természetesen ezeken a szolgálati utakon sok mindent látunk, s a ta­pasztalatokon kívül megis­merkedhetünk barátaink éle­tével is. Balogh József Nyíregyházán van a legmo­dernebb távbeszélő-berende­zés a debreceni postaigazga­tóság Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyét érintő területén. A másik két megyeszékhelyen, Debrecen­ben és Szolnokon csak a kö­vetkező években várható új központok üzembe helyezése. Ugyanakkor — s ez mutatja a posta gondjait — egyedül Nyíregyházán három és fél ezren várják, hogy telefont kapjanak, a járási székhelye­ken, néhány községben szin­tén sürgető feladat, hogy korszerűsítsék a meglévő há­lózatot. A jelenlegi helyzet­ről, a fejlesztés lehetőségeiről tartott tájékoztatót Zombor Ferenc, a debreceni posta- igazgatóság távközlési és mű­szaki igazgatóhelyettese. Hang a föld alatt A posta napjainkban csak igen nehezen, vagy egyálta­lán nem tud lépést tartani az egyre növekvő igényekkel. A távbeszélő-hálózat fejleszté­se kapcsolódik a nemzetközi fejlődéshez, a hazai hálózat kiépítése is ennek a jegyében történik. Bizonyítja ezt az automatizálás térhódítása, hogy a nagyobb városokból — így Nyíregyházáról is — közvetlen tárcsázással lehet más városokba beszélni, de még nemzetközi beszélgetése­ket is folytatni. Kiépültek a megyeszékhelyek és járási székhelyek közötti kábeles összeköttetések, a községek között is egyre több helyen a nagyobb biztonságot és jobb hangminőséget jelentő kábe­len, s nem a hagyományos légvezetékes összeköttetés­sel lehet folytatni a beszél­getéseket. Az új berendezé­sek építése azonban jóval költségesebb, mint korábban a hálózat fejlesztése. Az élet fejlődése pedig többszörösére növelte a különböző infor­mációk áramlását, amelyben nagy segítséget jelenthet a telefon. Fejlesztés, de mikor? A nyíregyházi Crossbar­központot 5400 állomással 1974-ben helyezték üzembe. Azóta viszont a központ te­lítetté vált, további bővítése válik szükségessé. Az új la­kónegyedekben még nincse­nek kiépítve a kábelek, ez­után ott is jelentkeznek az igénylők, akik lakásukba te­lefont szeretnének. A bőví­tés viszont függ a posta anya­gi helyzetétől és az ipari hát­tértől is. A megyeszékhelyen csak a következő ötéves terv­ben várható a központ bőví­tése. Ennek tudható be, hogy a posta a későbbiekben sem lesz képes az igényeket ma­radéktalanul kielégíteni, ha­nem rangsorolni kényszerül. Elsősorban az államigazgatá­sit, a gazdasági tevékenységet elősegítő igényeknek ad helyt, ezt követően az egészségügyi feladatokat ellátók kaphat­nak telefont, és azok, akik­nek a munkájukhoz szüksé­ges a készülék, valamint szorgalmazzák a mások által is igénybe vehető előfizetői nyilvános állomások létesíté­sét. A postának jelenleg 35— 40 ezer forintjába kerül egy- egy távbeszélő-állomás léte­sítése, míg a nyilvános tele­fonok elhelyezése mintegy százezer forintba kerül. Eh­hez képest az egyéni előfize­tőknél igen alacsony a térí­tési díj, ami gátolja — az anyagi lehetőségek oldaláról 1. Á meglopott tolvaj Táborozásból érkezett ha­za május 14-én délben Nyír­egyházára Lajti Ágnes. Cso­magját — amelyben két há­lózsák volt — beadta az ál­lomás csomagmegőrzőjébe, mert tudta, hogy édesanyja nincs otthon és nem tud be­menni. Este 11 órakor ment a csomagért, de ekkor egy kis bonyodalom támadt, mert — legalábbis ezt mondta — elhagyta a pogy- gyászjegyet. A csomagmeg­őrző dolgozója felvilágosítot­ta, hogy így is megkaphatja, de jegyzőkönyvet kell készí­teni és a csomagot neki a tulajdonosnak kell kiválasz­tani. A lány rámutatott két bő­röndre és egy utazótáskára, aláírta a jegyzőkönyvet és távozott. Másnap reggel 9 óra tájban egy férfi ment a csomagjaiért. Átadta a pogy- gyász jegyét, s legnagyobb meglepetésére azt közölték vele, hogy csak két csomag­ja van, mert az este egy lány elvitte mind a hármat és ma reggel csak kettőt ho­zott vissza belőle. Megrongált, felnyitott, ki­fosztott bőröndöket kapott vissza és három helyett ket­tőt, mert a csomagok az éj­szaka egy különös kalandon estek át. A lány ugyanis még 11-kor sem tudott haza­menni, bezárta hát a csoma­gokat a ház alagsorába, amihez minden lakónak kul­csa van. Másnap reggelre egy csomag eltűnt, a másikat megrongálták, s kiszedték belőle a tulajdonos holmiját, aki éppen külföldre utazott, csak egy napra szakította meg útját Nyíregyházán. A meglopott tolvaj törté­nete úgy végződött, hogy reggel vissza vitte az idegen csomagokat, — ekkorára elő­kerültek a poggyászjegyei — és hazavitte a sajátját. A bíróság csalásért ítélte el 6 hónapra — amelyet próba­időre felfüggesztettek — és 2000 forint pénzbüntetést is kapott. — a postát, hogy nagyobb számban tudjon bekötni új telefonokat. „Beszédes" órák A megyében jelenleg több mint 4300 telefonigénylést tartanak nyilván. A posta hosszú távú, kétezerig szóló fejlesztési terve teszi egyedül lehetővé, hogy a távlatokban eleget tegyenek az igények­nek. A felmérések szerint egyenetlen az igénybevétel, a legtöbb beszélgetést délelőtt fél tíztől egyig és délután kettő és négy óra között foly­tatják. Mivel az új berende­zések javítása, karbantartása nagyobb szakértelmet kíván, ezért a postai dolgozók egy­re nehezebb munkát végez­nek. Fokozza munkájuk ne­hézségét, hogy szakember- hiánnyal küszködnek, kevés a jól képzett szerelő, kábel­fektető, ugyanakkor az után­pótlás biztosítása is nehéz. L. B. 2. Hány gyerekem is van? Már ott tartott a bíróság, hogy a súlyosbító és enyhítő körülményeket értékelje, amikor kiderült, hogy nem is egyszerű dolog ez. Az a gyakorlat, hogy az enyhítő körülmények között nagy súllyal esik latba a kiskorú gyermekek eltartása, ám eb­ben az esetben a gyermekek száma sehogy sem stimmel. Ahány helyen megtalálták a vádlott erre vonatkozó val­lomását, mindig más volt a végeredmény. Amit Pozsonyi Sándorné elkövetett — mert róla van szó —, annak egyébként elég rövid a története. Ez év már­ciusában jött Nyíregyházára és az ÁFÉSZ-nél talált mun­kát. Felszolgáló lett a nyír­teleki étteremben. Két hét múlva táppénzre ment és a munkahely megkereste az előző foglalkoztatót, hogy felvilágosítást kérjen ottani keresetéről, a jutalomról, mert a táppénzt ugye ennek megfelelően kell kiszámíta­ni. A válasz megjött és ki­derült, hogy Pozsonyiné mindössze 11 napot dolgo­zott náluk, nem pedig több mint két évet, amennyi a munkakönyvben szerepelt. Persze, amint a munka­könyvét jobban megnézték, már nagyon is feltűnő volt benne egy évszám javítás, aminek a belépéskor senki nem tulajdonított jelentősé­get. Míg ez a vizsgálódás tartott, arra is fény derült, hogy Pozsonyiné a kisven­déglőben a csaposát is be­csapta: a franciablokk ere­deti példányára ráírta a kért italmennyiséget, a másod- példányon viszont csak egy gyufa, egy sör szerepelt, s így a csaposnak kevesebbet adott, mint amennyi értéket kapott tőle. A bíróság 8 hónap bör­tönt szabott ki Pozsonyiné- nak, amire — a fellebbezé­sen kívül — annyit vála­szolt : az olyan munka­ügyist, aki nem veszi észre az ilyen javítást, el kell bo­csátani. (balogh) Hétezer tonna sé az utakra A KPM Nyíregyházi Közúti Igazgatóságának szakemberei már a télre készülnek. Műszakilag előkészítik a védekezésben részt vevő gépeket, novem­ber 10-én a Tünde utcán gépszemlét tartanak. A szemlén sor kerül a gépek kipróbálására, műszaki ál­lapotának felülvizsgálatá­ra. November 15-én az igazgatóságon megyei „hó­értekezletet” tartanak. Az értekezleten a tanácsok, a rendőrség, a mentő, a Vo­lán és a nagyobb vállala­tok képviselőivel megbe­szélik a fontosabb felada­tokat és ismertetik a vé­dekezéshez rendelkezésre álló erőket. Ezen a télen is Nyíregy­házán, Mátészalkán, Kis­várdán, Nyírbátorban és Vásárosnaményban szer­veznek ügyeletet. A köz­ponti ügyelet ezúttal is s nyíregyházi Búza téren lesz. Az ügyeletek urh-s rádióval tartják egymás közt a kapcsolatot. A vidé­ki ügyeleteken is lesz hó­eke, sószóró és készenléti brigád. Az igazgatóságnak a vé­dekezésben a bérelt gépek­kel együtt 105 gép áll ren­delkezésére. Van köztük nagy teljesítményű szovjet és NSZK-gyártmányú hó­maró, különböző teljesít­ményű hóekék is készen­létben állnak. Tavaly rend­szeresen 400—450 km utat sóztak megyénkben, idén 500 km kövesút rendszeres sózására lehet számítani. Az eredmény részben an­nak köszönhető, hogy az igazgatóság az idén négy új sószóró gépet kapott. A síkosság elleni védekezés­re közel 7 ezer tonna sót készítettek elő. Megkezd­ték a hóvédő rácsok kihe­lyezését, a rácsok felszere­lése a mezőgazdasági mum kák befejezésétől is függ. A tél beálltával az igazga­tóság három urh-s gépko­csija éjjel-nappal járja majd a kijelölt utakat és folyamatosan helyzetjelen­tést ad a központi ügyelet­nek. A közeljövőben a tél ellen küzdő dolgozók okta­tására is sor kerül. Mosoly és büntetés Következő két történetünknek tulajdonképpen semmi köze nincs egymáshoz, hacsak az nem, hogy mindkettő tárgyalóteremben hang­zott el. és mindkettőnek voltak olyan részletei, amelyek nevetésre fakasztották a tárgyalás résztvevőit. Nyírbátor 77

Next

/
Thumbnails
Contents