Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 6. Szolgálati útlevéllel íllamköltségen külföldre-Újságból vett ötlet-Az IBUSZ-vendég kényelme Van akiknek a hófödte hegycsúcs, másoknak a napsütötte tengerpart, az itthon nem található történelmi, muzeális nevezetességek jelentik a külföldet, ám az utóbbi időben egyre többen vannak, akiket munkájuk szólít határainkon túlra. Dolgoznak, tapasztalatot cserélnek, üzleteket kötnek, pedig útlevelük épp olyan mint másé, csak a bélyegző szövege árulkodik a szolgálati útról. A sok ezerből háromtól kértünk választ: mi is volt szolgálati útjuk célja? Négyezer igénylő Halló! Posta? Telefongondok o megyében Telex Kaliforniába Makra Imre, a Nyíregyházi Dohányfermentáló műszaki osztályának helyettes vehetője: — A görjjgorshági út ijiind.- össze négy napig tártott, de hosszú előzménye varr. Egy emberkínzó technológia kicserélése volt a cél, s ez sikerült. Évekig töprengtünk, hogyan lehetne géppel megoldani az 50—55 fokos meleg dohány préselését, amelyet emberek lábbal végeztek, kézi erővel húzták a nehéz ládákat, négy asszony varrta a' bálazsákokat. A taposok 8 órából csak négyet dolgozhattak, egy műszakban 700— 800 bálát kellett húzni, taposni és varrni gőzben, porban. — Egyszer, egy amerikai újságban láttam egy présgépet. Épp akkor szerelték nálunk az angolok a kocsányo- zógépet. Egyszer eljött a munkát megnézni az amerikai cég képviselője, s én megmutattam neki amit láttam. Azt mondja erre, neki jó barátja aki ezt gyártja, s nyomban telexezett neki Kaliforniába. Félóra múlva itt volt a válasz: ha érdekel bennünket eljön, aztán szállít. A tröszt igent mondott, két hónap múlva megjelent az amerikai. Ilyen kis prést még nem gyártott — mondta, — náluk 400 kilós bálákat készítenek, de meglesz. Kész tervet, ajánlatokat küldött, s míg mi gondolkoztunk — a pénz volt ennek az oka —, legyártott egyet a görög Ka- réliász fivéreknek. Prospektust küldött róla, s azt írta: fizeti a költséget, nézzük meg működés közben Görögországban. Hát így jutottam én ki 4 napra Kalamatába. A prés nagyon tetszett, azóta a mienk is üzemel. Tengeri viharban Dávida Magdolna, az IBUSZ külföldi társasutazások ügyintézője: — Nem tudok pontos számot mondani, hányszor jártam külföldön. Egy útlevelem rég betelt, pedig néhány éve még nem egyéni, hanem csoportos útlevéllel utazunk. Legtöbbször a Szovjetunióban jártam, de vittem csoportot Csehszlovákiába, Lengyel- országba, .Romániába és Jugoszláviába. — Megnézzük ami szép, ami érdekes, új arcokkal, új emberekkel ismerkedünk. — Persze előfordul, hogy ráncos lesz az ember homloka. Nem érkezik vissza valaki az indulási időre, bosszúságot okoz a csoport többi tagjának, ha otthagyjuk, akkor az utaskísérő idegeskedhet estig, hogy odaérkezik-e az újabb állomáshelyre. Azért több a kellemes élmény, mint a gond. Tavaly egy fekete-tengeri sétahajózáson viharba kerültünk, s több órán át nem tudtunk kikötni. Féltünk, utólag mégis a szép emlékek közé sorolhatja, aki részt vett rajta. Repülőúton egyfolytában foglalkozunk az utasokkal, hogy aki fél, annak is eltereljük a figyelmét, s azért az is szolgálati útunkhoz tartozik, hogy felkészüljünk arra, hogy válaszolni tudjunk az adott ország életével, munkájával kapcsolatos kérdésekre. Bz alagútzsalu ötlete Scholtz Béla, a NYÍRTERV főmérnöke: — Egyszer jártam Francia- országban, kétszer Angliában, egyszer Romániában, nagyon sokszor Csehszlovákiában és Lengyelországban szolgálati útlevéllel. A távolabbi utakon az MTESZ képviselőjeként jártam, Angliában például épületszerkezeti világkiállításokon vettem részt. Franciaországban az akkor még újnak számító alagútzsalus építés technológiájának tanulmányozása volt a cél, amelyet azóta itthon is alkalmazunk, s több mint ezer lakás épült fel ilyen módszerrel. Borsod megye is átvette terveinket, 600 lakás épül fel Sátoraljaújhelyen. — Több szót érdemelnek a lengyel és csehszlovák utak, amelyek évek óta szoros együttműködést jelentenek a műszaki és természettudományi egyesületek szervezeteinek. Mi ott, ottani szakemberek itt tartanak tudományos előadásokat a technika újdonságairól, azok alkalmazásáról, szóval olyan tapasztalatcserék ezek, amelyek mindkét fél számára gyakorlati haszonnal járnak. Másfél hete Kassán találkoztunk, s ezen az ülésen részt vettek Kárpát-Ukrajna képviselői is. Ez az együttműködés ki- szélesítésére nyújt majd lehetőséget. Természetesen ezeken a szolgálati utakon sok mindent látunk, s a tapasztalatokon kívül megismerkedhetünk barátaink életével is. Balogh József Nyíregyházán van a legmodernebb távbeszélő-berendezés a debreceni postaigazgatóság Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyét érintő területén. A másik két megyeszékhelyen, Debrecenben és Szolnokon csak a következő években várható új központok üzembe helyezése. Ugyanakkor — s ez mutatja a posta gondjait — egyedül Nyíregyházán három és fél ezren várják, hogy telefont kapjanak, a járási székhelyeken, néhány községben szintén sürgető feladat, hogy korszerűsítsék a meglévő hálózatot. A jelenlegi helyzetről, a fejlesztés lehetőségeiről tartott tájékoztatót Zombor Ferenc, a debreceni posta- igazgatóság távközlési és műszaki igazgatóhelyettese. Hang a föld alatt A posta napjainkban csak igen nehezen, vagy egyáltalán nem tud lépést tartani az egyre növekvő igényekkel. A távbeszélő-hálózat fejlesztése kapcsolódik a nemzetközi fejlődéshez, a hazai hálózat kiépítése is ennek a jegyében történik. Bizonyítja ezt az automatizálás térhódítása, hogy a nagyobb városokból — így Nyíregyházáról is — közvetlen tárcsázással lehet más városokba beszélni, de még nemzetközi beszélgetéseket is folytatni. Kiépültek a megyeszékhelyek és járási székhelyek közötti kábeles összeköttetések, a községek között is egyre több helyen a nagyobb biztonságot és jobb hangminőséget jelentő kábelen, s nem a hagyományos légvezetékes összeköttetéssel lehet folytatni a beszélgetéseket. Az új berendezések építése azonban jóval költségesebb, mint korábban a hálózat fejlesztése. Az élet fejlődése pedig többszörösére növelte a különböző információk áramlását, amelyben nagy segítséget jelenthet a telefon. Fejlesztés, de mikor? A nyíregyházi Crossbarközpontot 5400 állomással 1974-ben helyezték üzembe. Azóta viszont a központ telítetté vált, további bővítése válik szükségessé. Az új lakónegyedekben még nincsenek kiépítve a kábelek, ezután ott is jelentkeznek az igénylők, akik lakásukba telefont szeretnének. A bővítés viszont függ a posta anyagi helyzetétől és az ipari háttértől is. A megyeszékhelyen csak a következő ötéves tervben várható a központ bővítése. Ennek tudható be, hogy a posta a későbbiekben sem lesz képes az igényeket maradéktalanul kielégíteni, hanem rangsorolni kényszerül. Elsősorban az államigazgatásit, a gazdasági tevékenységet elősegítő igényeknek ad helyt, ezt követően az egészségügyi feladatokat ellátók kaphatnak telefont, és azok, akiknek a munkájukhoz szükséges a készülék, valamint szorgalmazzák a mások által is igénybe vehető előfizetői nyilvános állomások létesítését. A postának jelenleg 35— 40 ezer forintjába kerül egy- egy távbeszélő-állomás létesítése, míg a nyilvános telefonok elhelyezése mintegy százezer forintba kerül. Ehhez képest az egyéni előfizetőknél igen alacsony a térítési díj, ami gátolja — az anyagi lehetőségek oldaláról 1. Á meglopott tolvaj Táborozásból érkezett haza május 14-én délben Nyíregyházára Lajti Ágnes. Csomagját — amelyben két hálózsák volt — beadta az állomás csomagmegőrzőjébe, mert tudta, hogy édesanyja nincs otthon és nem tud bemenni. Este 11 órakor ment a csomagért, de ekkor egy kis bonyodalom támadt, mert — legalábbis ezt mondta — elhagyta a pogy- gyászjegyet. A csomagmegőrző dolgozója felvilágosította, hogy így is megkaphatja, de jegyzőkönyvet kell készíteni és a csomagot neki a tulajdonosnak kell kiválasztani. A lány rámutatott két bőröndre és egy utazótáskára, aláírta a jegyzőkönyvet és távozott. Másnap reggel 9 óra tájban egy férfi ment a csomagjaiért. Átadta a pogy- gyász jegyét, s legnagyobb meglepetésére azt közölték vele, hogy csak két csomagja van, mert az este egy lány elvitte mind a hármat és ma reggel csak kettőt hozott vissza belőle. Megrongált, felnyitott, kifosztott bőröndöket kapott vissza és három helyett kettőt, mert a csomagok az éjszaka egy különös kalandon estek át. A lány ugyanis még 11-kor sem tudott hazamenni, bezárta hát a csomagokat a ház alagsorába, amihez minden lakónak kulcsa van. Másnap reggelre egy csomag eltűnt, a másikat megrongálták, s kiszedték belőle a tulajdonos holmiját, aki éppen külföldre utazott, csak egy napra szakította meg útját Nyíregyházán. A meglopott tolvaj története úgy végződött, hogy reggel vissza vitte az idegen csomagokat, — ekkorára előkerültek a poggyászjegyei — és hazavitte a sajátját. A bíróság csalásért ítélte el 6 hónapra — amelyet próbaidőre felfüggesztettek — és 2000 forint pénzbüntetést is kapott. — a postát, hogy nagyobb számban tudjon bekötni új telefonokat. „Beszédes" órák A megyében jelenleg több mint 4300 telefonigénylést tartanak nyilván. A posta hosszú távú, kétezerig szóló fejlesztési terve teszi egyedül lehetővé, hogy a távlatokban eleget tegyenek az igényeknek. A felmérések szerint egyenetlen az igénybevétel, a legtöbb beszélgetést délelőtt fél tíztől egyig és délután kettő és négy óra között folytatják. Mivel az új berendezések javítása, karbantartása nagyobb szakértelmet kíván, ezért a postai dolgozók egyre nehezebb munkát végeznek. Fokozza munkájuk nehézségét, hogy szakember- hiánnyal küszködnek, kevés a jól képzett szerelő, kábelfektető, ugyanakkor az utánpótlás biztosítása is nehéz. L. B. 2. Hány gyerekem is van? Már ott tartott a bíróság, hogy a súlyosbító és enyhítő körülményeket értékelje, amikor kiderült, hogy nem is egyszerű dolog ez. Az a gyakorlat, hogy az enyhítő körülmények között nagy súllyal esik latba a kiskorú gyermekek eltartása, ám ebben az esetben a gyermekek száma sehogy sem stimmel. Ahány helyen megtalálták a vádlott erre vonatkozó vallomását, mindig más volt a végeredmény. Amit Pozsonyi Sándorné elkövetett — mert róla van szó —, annak egyébként elég rövid a története. Ez év márciusában jött Nyíregyházára és az ÁFÉSZ-nél talált munkát. Felszolgáló lett a nyírteleki étteremben. Két hét múlva táppénzre ment és a munkahely megkereste az előző foglalkoztatót, hogy felvilágosítást kérjen ottani keresetéről, a jutalomról, mert a táppénzt ugye ennek megfelelően kell kiszámítani. A válasz megjött és kiderült, hogy Pozsonyiné mindössze 11 napot dolgozott náluk, nem pedig több mint két évet, amennyi a munkakönyvben szerepelt. Persze, amint a munkakönyvét jobban megnézték, már nagyon is feltűnő volt benne egy évszám javítás, aminek a belépéskor senki nem tulajdonított jelentőséget. Míg ez a vizsgálódás tartott, arra is fény derült, hogy Pozsonyiné a kisvendéglőben a csaposát is becsapta: a franciablokk eredeti példányára ráírta a kért italmennyiséget, a másod- példányon viszont csak egy gyufa, egy sör szerepelt, s így a csaposnak kevesebbet adott, mint amennyi értéket kapott tőle. A bíróság 8 hónap börtönt szabott ki Pozsonyiné- nak, amire — a fellebbezésen kívül — annyit válaszolt : az olyan munkaügyist, aki nem veszi észre az ilyen javítást, el kell bocsátani. (balogh) Hétezer tonna sé az utakra A KPM Nyíregyházi Közúti Igazgatóságának szakemberei már a télre készülnek. Műszakilag előkészítik a védekezésben részt vevő gépeket, november 10-én a Tünde utcán gépszemlét tartanak. A szemlén sor kerül a gépek kipróbálására, műszaki állapotának felülvizsgálatára. November 15-én az igazgatóságon megyei „hóértekezletet” tartanak. Az értekezleten a tanácsok, a rendőrség, a mentő, a Volán és a nagyobb vállalatok képviselőivel megbeszélik a fontosabb feladatokat és ismertetik a védekezéshez rendelkezésre álló erőket. Ezen a télen is Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban és Vásárosnaményban szerveznek ügyeletet. A központi ügyelet ezúttal is s nyíregyházi Búza téren lesz. Az ügyeletek urh-s rádióval tartják egymás közt a kapcsolatot. A vidéki ügyeleteken is lesz hóeke, sószóró és készenléti brigád. Az igazgatóságnak a védekezésben a bérelt gépekkel együtt 105 gép áll rendelkezésére. Van köztük nagy teljesítményű szovjet és NSZK-gyártmányú hómaró, különböző teljesítményű hóekék is készenlétben állnak. Tavaly rendszeresen 400—450 km utat sóztak megyénkben, idén 500 km kövesút rendszeres sózására lehet számítani. Az eredmény részben annak köszönhető, hogy az igazgatóság az idén négy új sószóró gépet kapott. A síkosság elleni védekezésre közel 7 ezer tonna sót készítettek elő. Megkezdték a hóvédő rácsok kihelyezését, a rácsok felszerelése a mezőgazdasági mum kák befejezésétől is függ. A tél beálltával az igazgatóság három urh-s gépkocsija éjjel-nappal járja majd a kijelölt utakat és folyamatosan helyzetjelentést ad a központi ügyeletnek. A közeljövőben a tél ellen küzdő dolgozók oktatására is sor kerül. Mosoly és büntetés Következő két történetünknek tulajdonképpen semmi köze nincs egymáshoz, hacsak az nem, hogy mindkettő tárgyalóteremben hangzott el. és mindkettőnek voltak olyan részletei, amelyek nevetésre fakasztották a tárgyalás résztvevőit. Nyírbátor 77
