Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-05 / 261. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 5. AZ ORSZÁGBAN EGYEDÜLÁLLÓ Négyezer kiló rigó naponta Kőhegyi István és Gellén Józsefné munka közben. A nyíregyházi VAGÉP vállalatnak van egy „közvetett” szolgáltatása is: rugókat és kapcsolószerkezeteket gyárt. Az országban egyedülálló kisüzem a múlt év végéig Balkányban működött, most a nyíregyházi Soltész Mihály utcában. A szocialista brigád tagjai vállalták, hogy a költözködésekkel járó lemaradást november elejére pótolják. Vállalásukat teljesítették, így év végéig jelentősen túlszárnyaljak tervüket. Az üzemben naponta 4 ezer kiló rugót termelnek a három műszakban. A termékek iránt igen nagy az érdeklődés. A következő év elején a végleges helyére költözik a kisüzem: a Lujza utcai új üzemcsarnokba. Itt egy nagyobb teljesítményű NSZK-gyártmányú gépet helyeznek üzembe. A mátészalkai, a budapesti, a zalaegerszegi és az egri bútorgyár is innen szállítja az említett alkatrészeket. Országos hegesztési szeminárium Nyíregyházán November 8-a és 10-e között Nyíregyházán rendezik meg a IV. országos hegesztési szemináriumot. Az MTESZ Gépipari Tudományos Egyesülete és Szabolcs-Szatmár megyei csoportjának közösen szervezett eseményén több mint 450 résztvevő vitatja meg és dolgozza fel a hegesztés aktuális kérdéseit. Emellett a szeminárium célja egyrészről a hegesztett szerkezetek tervezésében elért eredmények illusztrálása s a hegesztőanyag-gyártás jelenlegi hazai rekonstrukciójának bemutatása, másrészről az elkövetkezendő esztendők tennivalóinak ismertetése. A szemináriumon külön szekciókban foglalkoznak a hegesztőanyagokkal, a technológiával, a tervezéssel és az üzemek alkalmassági vizsgálatával. Szót kapnak az országos tanácskozáson a hegesztőgépek gyártói, felhasználói s a technológia fejlesztésének szakemberei is. A hegesztési szeminárium november 10-én plenáris üléssel ér véget, ahol a szekcióvezetők ajánlásait követően határozati javaslatot fogadnak el a résztvevők az ipar e fontos tevékenységé^ nek további fejlesztéséről. Az ellátás, a szolgáltatás javításához mi mindenre lenne szükség egy-egy községben! A falugyűlésen vagy más fórumokon a település lakói hangot is adnak igényeiknek, de a községek vezetői is tudják: a vegyesboltok helyébe szaküzletek, modern ABC-áruházak kellenének, szükség lenne az óvoda, az iskola “bővítésére, s ebben vagy abban az utcában ideje volna portalaníta- ni az utat. Hozzá is látnának örömmel a munkálatokhoz a település javára, de... De az anyagi erők nem elegendőek. Ezért hoz fejlődést a közös községi tanácsok megalakítása, miszerint a kis- sebb települések összefogásával életképesebb nagyközség alakul. Hodász, Kántorjánosi, Nyírkáta tanácsát 1970-ben vonták össze, a lakosság száma meghaladja a 8500-at. A hét év alatt persze nem történt robbanásszerű változás, hiszen az ellátás javításához nagyon kellene egy ABC- áruház és szükség lenne a vegyesboltok szakosítására is. De Hodászon a közeljövőben kezdik el az új, 6 tantermes iskola kivitelezését, melyhez tornatermet is építenek, Kántorjánosiban pedig 1979- ben 50 személyes óvoda építéséhez kezdenek. És még egy fontos előrelépés: 1978 végére Hodászon és Kántorjánosiban is felszámolják a putrikat, s ezzel a három községben megszűnnek a cigánytelepek. Növekednek az igények, egyre több lakásba kerül új bútor, egy-két új családi házhoz már garázs i£ készül S a mind nagyobb igényeket csak a nagyköség képes fokozatosan kielégíteni. Mérk, Vállaj, és Tiborszál- lás közös tanácsa 1971-ben Nagyecsed: az egészségügyi ellátást javítja az orvosi rendelő és a két orvosi lakás. Mérk: új, 50 helyes óvoda. törpe vízmű Jiozza, amely a hatodik 5 éves terv elejére már egészséges ivóvízzel látja el a lakosságot. Nagyecsed és Fábiánháza közös tanácsa szintén 1971-ben alakult, s azóta itt is gyorsult a fejlődés. Az idén augusztus 20-ra elkészült egy 4 csoportos óvoda, most készülnek a vízműtelepítéssel kapcsolatos dokumentációk, s 1979- ben a munkálatok is megindulnak. Ebben az ötéves tervben látnak hozzá Fábi- ánházán egy 50 helyes óvoda építéséhez, Nagyecseden pedig 8 tantermes általános iskola épül majd. Az egészség- ügyi ellátást jelentősen javítja az 1975. április 4-re átadott orvosi rendelő és két orvosi lakás. A további fejlődést nagyban segítené egy nőket foglalkoztató üzem letelepítése, mert a nagyközségben mintegy 800 nő szeretne munkát vállalni. Szöveg: Kádas Viktória Fotó: Császár Csaba Hodász: egy-két házhoz garázs is készül. Gazdagodnak az egyesült falvak Pettyes busa és import tonhal Alig haladja meg a két kilogrammot az egy főre jutó évi halfogyasztás a megyében, és ez megegyezik az országos átlaggal. Messze lemaradunk a tengerparti országok mögött. Pedig közismert, hogy a sertéshús négyszer annyi kalóriaértékű, mint a ponty és a tőkehal. A zsír- tartalmat tekintve: a sertéshús 37, a ponty 4 és a tőkehal 0,3 százalék zsírt tartalmaz. Október elején kezdődik a lehalászás, ilyenkor „haldöm- ping” van minden szaküzletben. Idén is megtartották a halvásárt, hogy minél többen vásároljanak az ízletes táplálékból. A megyében igen kevés halastóval rendelkezünk, a császárszállásiban nevelik az eladásra szánt piaci halat. A Tiszavasvári Halászati Tsz-ben ivadékot, a fehérgyarmati Rákóczi Halászati Tsz tavában pedig fogyasztásra alkalmas halat hizlalnak. A lehalászás befejeztével a halak egy része téli tárolóba kerül, húsvétig szinte az egész mennyiséget értékesítik. Noha tavasszal drágább a hal — amikor már kevesebb van — mégis az a tapasztalat, hogy ilyenkor fogy a legtöbb. A szilveszter kivételével egész télen igen keveset vásárolunk az üzletekben. A megyében egy hét alatt 50 mázsa élő és ugyanennyi import fagyasztott hal kerül forgalomba. Az élő halak közül igen kedvelt a Császárszálláson nevelt pety- tyes busa. Az import fagyasztott halak közt a tonhal vezeti a listát. Dániától, Norvégiától és Lengyelországtól vásárolunk tonhalat. A halfogyasztás egy részét a halkonzervek teszik ki. A szegedi halkonzervekből több mint 20 ezer darab fogy a megyében egy hónap alatt, és szintén 20 ezer darabot adnak el a boltokban az NDK- beli, román, bolgár és lengyel halkonzervekből. Ez a mennyiség csak látszólag magas, a valóságban azt jelenti, hogy megyénkben minden eladott halkonzerven 15 (!) ember osztozik. A vendéglátó üzemekben, éttermekben, üzemi konyhákon többször szerepelhetne hal az étlapon, ha a KÖ- JÁLL-előírásoknak mindeElső születésnapjukat ünnepük november 30-án a nyíregyházi hármas ikrek. Marika, Mónika és Lacika már javában csúszkál a jósa- városi tágas otthonban. Az orvosok fokozott figyelemmel kísérték az ikrek fejlődését. Az édesanya, Márkus Lászlóné rendszeresen bevitte a gyerekeket a kórház koraszülött osztályára, ahol különböző vizsgálatokkal állapították meg, hogy az életkoruknak megfelelően fejlődnek-e a kis súllyal született ikrek. A legutóbbi vizsgálat is megnyugtatta a szülőket: a gyerekek testi fejlődése, értelmi, érzelmi és akarati élete megegyezik a hasonló korúakéval. Az ikrek általában együtt játszanak, de bizonyos elkülönülés megfigyelhető náluk. Lacika például az idősebb testvérrel, a kétéves Tibivel játszik legszívesebben. Ha az ikrek együtt vannak, Marika nütt sikerülne eleget tenni. Halat bontani, tisztítani ugyanis csak külön helyiségben szabad, ahol semmi mást nem csinálnák. A budapesti őszi vásáron mélyhűtött, csomagolt halat is bemutatott a Halértékesítő Vállalat, s terv szerint a jövő évtől a forgalomba kerülő hal felét — a baromfihoz hasonlóan — fél és egy kilogrammos csomagolásban árusítják. (t. k.) külön szeret lenni. A gyerekek súlya valamivel kisebb még, mint általában az egyéveseké. Lacika és Mónika 7, Marika 8 és fél kilós. Ennyi gyerek nagyon sok munkát ad a gyesen lévő édesanyának. A pelenkamosásban a vállalattól kapott automata mosógép segít. A gyerekek mindig egyforma ruhában járnak, s naponta nagyon sokszor kell átöltöztetni őket. Ha eljön az evés ideje, mind a három ölbe kívánkozik. Márkusné egymás után eteti az ikreket, és ha éppen Marikával kezdi, ő a végén még egyszer kér. Az etetés a gyerekek legkedveltebb elfoglaltságai közé tartozik: mindannyian igen jó étvágyúak és természetesen azt szeretnék, ha velük kezdené a mama a sort. A hagyományos bébiételek mellett már sok mindent esznek, a főzelékféléktől a palacsintáig sok kedvenc ételük van. jött létre. A legjelentősebb beruházások közé tartozik a két új, 50-50 férőhelyes óvoda, egyiket 1975-ben, a másikat az idén vehették birtokukba a gyerekek, s ezzel minden jogos óvodai felvételi kérelemnek eleget tudnak tenni Mérken, s további javulást hoz az új óvodai konyha, amelyet az idén adnak át. Felújították a tibör- szállási és az ágerdőmajori Kraszna-hidakat, és november 7. tiszteletére Tiborszái- láson új orvosi rendelőt adnak át. Igaz, ez utóbbi nem a nagyközséggé várás, hanem a lakosság összefogása eredményeként készült el mintegy 400 ezer forint értékű társadalmi munkával. A további fejlődést a mérkvállaji A hármas ikrek fejlődésükben nem teljesen egyformák. Ki ezt tudja jobban, ki azt. Mónika például sokat tornázik, Lacika ügyesen csúszkál a szőnyegen, Marika már tud köszönni. A sokirányú társadalmi segítségnek még most sincs vége. Nemrég a papírgyárnál rendezett tanácskozáson ezerötszáz forintos takarékbetétkönyvet kaptak az ikrek. Emellett kifogólepedőt, rúg- dalózót és játékkutyát is ajándékoztak a gyerekeknek. Mindenből hármat. A gyermekgondozási szabadságon lévő édesanya 3700 forintot kap havonta. Úgy gondolja, hogy a hátralévő két évben, ha szervez a vállalat, részt venne valamilyen tanfolyamon vagy oktatáson. Hiszen a gyermekneveléssel töltött éveket a szakmai -előrelépéssel is egybeköthetné. T. K. Áz első születésnap Egy halkonzervre —15 ember 450 résztvevővel Mit jelent nagyközségben élni? Szépen fejlődnek a hármas ikrek
