Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-27 / 279. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 27. HÉTFŐ: Karamanlisz pártja megtartja többségét, de előretör a baloldal a görög választásokon — Szadat befejezi jernzsálemi látogatását, az arab világban kiéleződnek a belső viták — Vance dél-amerikai körútja KEDD: Az ENSZ közgyűlésében megkezdődik a közel-keleti vita — Schmidt kancellár lengyelországi útja — A csehszlovák miniszterelnök Bécsben SZERDA: A KGST Végrehajtó Bizottságának ülése Moszkvában: a tagállamok egyeztetik az 1990-ig szóló energetikai terveket — Tárgyalások az új spanyol alkotmányról — Újabb összetűzések Dél-Libanonban CSÜTÖRTÖK: Budapestre érkezik Georges Marchais, azFKP főtitkára, megkezdi tárgyalásait Kádár Jánossal — Az MSZMP küldöttsége, Biszku Béla vezetésével több latin-amerikai országot keres fel PÉNTEK: A NSZEP központi bizottsági ülése Berlinben — A Benin ellen elkövetett támadás a Biztonsági Tanács előtt — Szovjet—amerikai megállapodás: megbeszéléseket folytatnak a fegyvereladások korlátozásáról SZOMBATBA#’ MPLA-kongresszus előkészületei Angolában — Az egyiptomi elnök beszámol a parlament előtt, újabb bírálatok az arab országokban Á hét három kérdése ÉHSÉG AZ ATOMKORSZAKBAN (4.) A megoldás A negyven óra, amelyet Szadat Jeruzsálemben töltött, nem rengette meg a világot, de annál súlyosabb bonyodalmakat idéz fel a Közel-Keleten. Miközben egymást érik a hírek, álhírek és cáfolatok, hogy esetleg még az idén, december 20-a után, összeülne a genfi békeértekezlet, az arab világ minden eddiginél megosztottabb képet mutat. Fennáll a reális veszélye annak, hogy összehívják ugyan a konferenciát a svájci városba, de az egész lépés igazából karikatúrája lenne a valódi „genfi szellemnek” s többen távolmaradnának a közvetlenül érdekeltek közül. O Milyen visszhangot váltott ki az arab világban Szadat utazása? Már két esztendővel ezelőtt 1975 szeptemberében megkötött sínai-megállapodás is válságos vízválasztónak bizonyult az arab világban, miután Egyiptom tulajdonképpen kivált a frontállamok köréből. Ettől kezdve hiába hangzottak el önmagukban talán nem kifogásolható nyilatkozatok Kairóban, az Egyiptom által vállalt feltételek jelezték: még akkor sem lennének képesek a szolidaritás jegyében fellépni, ha történetesen ilyen szándékuk lenne. A jeruzsálemi látogatással pont került a mondat végére, lényegében befejeződött ez a hosszabb ideje tartó folyamat. Szadat nyílt támogatóinak tábora viszonylag szűk: az Arab Liga huszonkét tagja közül Szudán, Marokkó és Omán helyeselte fenntartás nélkül az egyiptomi államfő döntését. Igazán számolni lehet azzal, hogy Tunézia is az óvatos támogatók közé lép-és Szomália, amely annak idején szembefordult a sínai alkuval — az új helyzet, s az Etiópiával vívott háború miatt —, ugyancsak csatlakozik. Felemás nyilatkozatok láttak napvilágot Szaúd- Arábiában. A legbefolyásosabb olajállam, s egyúttal Egyiptom egyik fő hitelezője, egyrészt örül annak, hogy a Pax Americana, az amerikai recept szerinti békerendezés előre halad, másrészt viszont az Iszlám szent helyeinek fanatikus őreként, nem nézhette derült tekintettel, amint az egyiptomi elnök, puszta jelenlétével szinte szentesíti az izraeli jelenlétet Jeruzsálemben, a muzulmánok Mekka és Medina utáni harmadik, legszentebb városában. A bírálók közé sorakozott fel Líbia, Algéria, Szíria, Dél-Jemen, Irak és természetesen a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet. A legmesz- szebb Líbia jutott, ismét szakítás történt, sőt Tripoli az egyiptomiak kizárását követeli az arab államok szervezetéből. Kairó ellenlépéseket tett, például utazási korlátozásokat vezetett be s nem lehet kirekeszteni annak veszélyét sem, hogy megismétlődik az idén már egyszer végrehajtott határ menti egyiptomi katonai akció. Felvetődött annak gondolata, hogy az „elutasítók” hívjahak össze külügyminiszteri értekezletet, ezt azonban Szíria és Irak viszálya mind ez idegi lehetetlenné tette. Bonyolíthatja a helyzetet, hogy a különböző manőverek megoszthatják a palesztin mozgalmat is. (Mivel a PFSZ-t szeretnék kizárni a genfi tárgyalóteremből, de palesztin személyiségek valamilyen formában ott lehetnének. A személyek és a politikai irányzatok összecsapása különböző ellentéteket idézhet fel.) Az arab világban tehát megszaporodtak a törésvonalak és ha Szadat — a valódi eredmények híján — azt emelte ki, hogy javította az Egyiptom és Izrael közötti „pszichológiai légkört” —, annál súlyosabbá vált a bizalmi válság az arab országok között. © Mi a jelentősége a nyugatnémet kancellár lengyelországi látogatásának? Az eredeti tervek szerint hat héttel korábban kellett volna ellátogatnia Schmidt kancellárnak Lengyelországba. Akkor ezt nem tehette meg — s ezt Varsóban is megértették — miután a diplomácia helyett a válságstáb üléseivel volt elfoglalva, a terrorista túszdrámák közepette. A hamburgi szociáldemokrata kongresszus másnapján azonban sietett pótolni az elmaradt utazást, s a kedvező lengyel—nyugatnémet párbeszéd továbbra is egyik fontos tényezője az európai tovább lépésnek. Szó esett természetesen a kétoldalú kapcsolatokról is, mindenekelőtt a gazdaság területén. Varsó és Bonn viszonyának jelentőséget ad az a tény, hogy a héten bizonyos átrendeződés kezdődött a nyugatnémet ellenzék soraiban, Strauss bejelentette nyílt igényét a jobboldal kancellárjelöltségére. Ez any- nyit jelenthet, hogy az uniópártok (CDU—CSU) a még terméketlenebb állásfoglalások felé sodródnak a külpolitikában. Ezért valóban kontinentális érdek az NSZK keleti politikájának folytatódása, s\fóként következetessége. E téren már koránt sincs minden rendjén, s az NDK fővárosában, a NSZEP központi bizottsági plénumán joggal hívták fel a figyelmet arra is, hogy a demokratikus német állam tárgyalási kezdeményezéseit nem mindig fogadják építő szándékú megközelítéssel az NSZK-ban. © Hogyan alakul a helyzet Dél-Európában? A közvéleménykutatók ezúttal nem fogtak mellé a görög választási előre jelzések során, csaknem százalékos pontossággal előre vetítették az eredményeket. Karamanlisz pártja megőrizte abszolút parlamenti többségét, noha a szavazatoknak csupán 43 százalékát szerezte meg. Jelentősen előretört a baloldal: Papandreunak a NA- TO-tagságot ellenző pánhel- lén mozgalma és a Görög Kommunista Párt. A rendkívüli választások indokai között előkelő helyen szerepelt a ciprusi probléma. A déleurópai áttekintés jogos kérdés tehát, hogy miután Athénban lebonyolódott a választás — Törökország egy papírvékony többséggel rendelkező kabinettel rendelkezik — és Cipruson februárban járulnak az urnák elé: történhet és történik-e valami előrehaladás? , A mediterrán térség másik végén, az Ibériai-félszigeten több szinten is folynak a tárgyalások. Spanyolország és Portugália között arról, hogy korábban két diktátor, a Franco és Salazar által kötött ibériai paktumot új szerződéssel váltják fel; London és Madrid Gibraltár jövőjéről tanácskozik; de viták folynak Spanyolországon belül az új alkotmányról s a gazdasági rendszabályokról, valamint Portugáliában, ahol a kormány kétségbeesett erőfeszítéseket tesz megrendült helyzetének könnyítésére. A Dél-Európa középpontjában elhelyezkedő Olaszországban pedig a hatpárti megállapodás realizálása van napirenden, nem kevés nézeteltéréssel, hiszen — a régi közmondás igazsága szerint — az ördög mindig a részletekben búvik meg. Dél-Európa frontjai mindenképpen mozgásba jöttek ezekben a napokban, s a jóslás kockázata nélkül is megállapíthatjuk: a közeljövőben sem várhatók errefelé unalmas hetek ... A kép, amit felvázoltunk, sötét, de — sajnos — igaz. Vajon ez azt jelenti, hogy az emberiség, amely eljutott a sztratoszféra valószínűtlen magasságaiba és a tengerek hihetetlen mélységeibe, a földfelszínen nem tudja eltüntetni az éhség Damoklesz- kardját? Semmiképpen. Az ember valóban a lét koronája. Amit eddig elért, biztosíték arra is, hogy nem szabad — és nem is kell belenyugodnia a dolgok jelenlegi állásába. Éppen hatvan esztendeje kezdődött meg a világon az a folyamat* amely máris bebizonyította, hogy az éhség nem valami „eleve elrendeltetett sorscsapás”, hanem olyan jelenség, amelyért emberi közösségek kiáltó egyenlőtlenségen alapuló jellege nagymértékben felelős. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom által elindított láncreakció olyan országokban következett be, amelyek súlyos örökséggel szembenézve, a szegénység körülményei között kezdték építeni az új életet. Történelmi mércével nézve igazán villanásnyi idő telt el a szocialista világrendszer megszületése óta. Mégis elmondhatjuk — és ezt ma már'nyugaton sem tagadja, tagadhatja senki —, hogy a szocializmus és éhség egymást kizáró fogalmak. Áz ördögi kör „kiegyenesítése" Ez pedig önmagában is csattanós válasz a pesszimisták, Malthus hívei számára. Mint ismeretes, Malthus teremtette meg azt a tant, amely szerint az emberiség szaporodása megoldhatatlanná teszi a világ élelmiszergondjait — ezért elkerülhetetlenek a népességet alaposan „megritkító” háborúk. A marxisták nemcsak mélységes antihumanizmusa miatt vetik el ezt a tant, hanem azért is, mert egyszerűen — nem igaz. Fenti példáinkon már láttuk, hogy a családtervezés eleve bizonyos jómódot feltételez, e jómód elérését viszont megnehezíti a család- tervezés hiánya. Ez valóban ördögi kör, de nem áttörhe- tetlen. Mi kell a probléma megoldásához? Milyen tartalékai vannak az emberiségnek, amelyek segítségével kitörhet az ördögi körből? Kezdjük egy olyan adattal, amely önmagában is érzékelteti a megoldás bizonyos realitását: jelenleg a világon napi (!) egymilliárd — nem tévedés, napi ezermillió — dollárt költenek fegyverkezésre. Nem kell nagy képzelőerő annak megértéséhez, hogy ennek az ijesztő számnak számtalan létfontosságú vonatkozása van. A legkézenfekvőbb természetesen az: ha ezt az irdatlan összeget a földkerekség élelmiszer-termelésére költenék, a problémák legalább 80 százaléka szinte automatikusan megoldódnék. De nem csak a pénzről van szó. Egy harci gép ára A modern mezőgazdasághoz öntözőművek, korszerű ipari eszközök egész sora kell, beleértve az agrár légiflottát is! Ezek előállításához a rengeteg pénzen kívül nyersanyagok tömege és óriási mennyiségű emberi-ipari munkakapacitás szükséges. A fegyverkezési hajsza csökkentésével mindez megteremthető lenne. Manapság egyetlen modern, szuperszonikus harci repülőgép ára megközelíti — egyes típusoknál meghaladja — a 20 millió (!) dollárt. Azt a szakemberek tudják, mennyi élelmiszert lehetne „előállítani” 20 millió dollárból. Azt azonban a laikusok is tudják, hogy — sokat... Sokat segíthet a megoldásban a genetika, a biológia számtalan új vívmánya is. Fentebb ugyancsak láttuk, hogy ezek bevezetése pénzbe kerül. Ha a leszereléssel kapcsolatos szovjet javaslatok akár csak részben megvalósulnának, kevesebb éhező gyermek lesz a világon. Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Az európai katolikus keresztények november 23—25- én megtartott VI. berlini konferenciája — amelyen 26 ország, köztük Magyarország tekintélyes egyházi személyiségei, főpapok, lelkészek, teológusok, egyházi szervezetek képviselői, parlamenti képviselők, művészek, publicisták vettek részt — felhívást intézett Európa katolikusaihoz, hogy tettekkkel járuljanak hozzá a béke és az igazság világának győzelméhez. Az európai helyzetet a felhívás úgy jellemzi, hogy földrészünk képe a helsinki konferencia óta, pozitív irányban tovább változott. Az államok, mindenekelőtt a szocialista és nem szocialista államok között számos szerződés és egyezmény mélyíti el az együttműködést és segít a bizalmatlanság felszámolásában. A különböző államok polgárai között fejlődnek az emberi kapcsolatok is. A berlini konferencia kéri az államok kormányait, hogy a záróokmányban vállalt kötelezettségeknek teljes mértékben tegyenek eleget, s a belgrádi találkozón keressenek utakat, módokat az enyhülés, a biztonság és az , együttműködés továbbvitelére. Az európai katolikus békefórum aggodalmát fejezte ki minden olyan kísérlettel szemben, amely mérgezi a légkört. „Ellentmondunk minden olyan Európa-eszmény- képnek, amelyet a kommu- nistaellenesség Hat át. Mivel meggyőződésünk, hogy az alapvető keresztény értékek a szocialista társadalomban is érvényre juthatnak, elvetjük a restaurációs alternatívákat Európa felépítésében. A legutóbbi FAO-konferen- cia határozata szerint a legszükségesebb tennivalók a következők lennének: Tengeri tartalékok 1. Hárommilliárd dolláros pénzalapot létesíteni azonnali gabonavásárlásra a leginsé- gesebb körzetek számára. 2. Felszólítani a kormányokat, növeljék segítségüket a fejlődő országok számára (Nagyon sok függ e segítség jellegétől. A szocialista országok például úgy segítenek, hogy annak eredményei tartósak legyenek; hogy az a segítség új létesítményeket, tehát új munkaalkalmakat, szakképzett munkaerő gyarapítását és a tőkés világtól való kisebb függőséget jelentsen.) 3. Nemzetközi mezőgazda- sági „tartalékbank” létrehozása, amely természeti katasztrófa (szárazság, árvíz stb.) esetén azonnali támogatást nyújthat. 4. Felszólítani a legnagyobb nyugati gabonatermelőket, mindenekelőtt Kanadát és az Egyesült Államokat, „változtassa meg eddigi önző agrárpolitikáját, a szűkölködők- re is gondolva ...” Az éhség elleni küzdelemben mind nagyobb szerepet kaphat a világóceán. Hála a modern halászflottáknak, 1950 óta megkétszereződött a tengeri termékek fogyasztása. Máris ezek a termékek szolgáltatják az oly fontos állati fehérjék 13 százalékát és a tudósok szerint ez az arány belátható időn belül megkettőzhető. Igen, az értelmes célokat követő ember elég erős lehet ahhoz, hogy véglegesen elűzze az éhség ősi rémét. Európa minden katolikusához fordulunk, különösen pedig azokhoz, akik az egyház szolgálatában állnak, ne engedjék meg, hogy hitünkkel kétes politikai célok igazolására visszaéljenek, s tevékenykedjenek azon, hogy a keresztény etika alaptörvényeit nemzeti és nemzetközi szinten figyelembe vegyék. Ez megfelel a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett* élése elveinek is.” ★ Dr. Fábián Árpád szombat- helyi római katolikus megyéspüspök — a magyar küldöttség egyik vezetője — az alábbi nyilatkozatot adta a konferenciáról a Magyar Távirati Iroda berlini tudósítójának: — Szerte a világon a béketeremtő és békét munkáló erők mindent megtesznek a békét fenyegető veszedelmek elhárítására és az igazságosságon alapuló, s a fejlődést biztosító béke megteremtése érdekében. Ezek között ott vannak Európa katolikus keresztényei is, akiknek egyik jelentős mozgalma és fóruma a közel másfél évtizedes munkálkodásra visszatekintő berlini konferencia. — A bizottságok mélyreható vitái során kialakult álláspontok az általános ülés záróokmányában úgy jelentek meg, hogy az európai katolikus keresztényeknek — és az ő szavuk által minden hívő embernek — van mondanivalója Európa és a világ nagy kérdései ügyében. — Ügy érzem, hogy a VI. berlini konferencia jelentősen hozzájárult a kölcsönös megismeréshez és a jó szándékú tettek eredményes ösz- szegezéséhez — mondotta dr. Fábián Árpád püspök. Réti Ervin DÉL-AFRIKA FEGYVERKEZIK Jelentem, a Vorster—Ku-Klux-Klan típusú rakéták el készültek. (A Krokodil karikatúrája — KS) Harmat Endre Európai katolikusok felhívása Tettekkel a béke és az igazság világának győzelméért
