Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 25. Évenként 440 sikeres vizsga Fokozottabb törődés a szakmunkástanulókról Ülésezett a KISZÖV elnöksége Csütörtökön ülést tartott a KISZÖV elnöksége. Az ülésen megtárgyalták az 1978. évi költségvetési előirányzatot, tájékoztató hangzott el a me­gye ipari szövetkezeteiben fo­lyó szakmunkásképzés hely­zetéről, a szövetkezetek jövő évi tervkészítésének irányel­veiről, valamint a jogsegély- szolgálat bevezetésének ta­pasztalatairól. Az elmúlt tanévben 1550 szakmunkástanuló képzéséről gondoskodtak 39 szakmában a megye ipari szövetkezetei­ben. Az 1978—79-es oktatási évre 1111 tanuló felvételét tervezik, ezzel szemben az intézetek csak 516 gyermek beiskolázását biztosítják, ami a tervezettnek 46 százaléka. Elsősorban a vas- és fémipari, a faipari, a bőrruházati, a bőrdíszműves és az építőipari szakmákban lesz kevesebb szakmunkástanuló. Ennek oka, hogy nem kielégítő a szövetkezetek és az általános iskolák kapcsolata, valamint az, hogy egyes szövetkezetek­ben a szociális ellátottság sem megfelelő. A gyakorlati oktatás körülményei sok he­lyen nem felelnek meg a kí­vánalmaknak. Hiba, hogy egyes szövetkezetekben gyak­ran a termelésből kivont gé­peken tanulnak a fiatalok. Ezért dolgozták ki a tanmű­helyek fejlesztési tervét, melynek alapján bázistanmű­helyek létesülnek korszerű gépekkel felszerelve. Jelenleg 25 tanműhelyben végzik gyakorlatukat a tanu­lók. Évente mintegy 440-en tesznek sikeres szakmunkás- vizsgát, s a negyedrészük — már szakmünkásként — más­hol helyezkedik el. Ezen se­gítene a minél szélesebb kör­ben elterjesztett társadalmi ösztöndíj. A KISZÖV szer­vezetten foglalkozik a megfe­lelő szakmai gyakorlattal rendelkező felnőttek szak­munkásvizsgára történő fel­készítésével, s évente 170— 180-an vizsgáznak. Továbbra is kiemelt feladatnak tekintik a szakmunkástanulók élet- és munkakörülményeinek javí­tását. (sb) Mit tesz az iskola Csenger sportjáért ? A „Bál előtt, bál után Csengerben” c. a Kelet-Ma- gyarországban 1977. novem­ber 13-án megjelent riport­ról írják csengeri olvasóink: „A vasárnapi mellékletben megjelent riportot mindig szívesen olvassuk, hiszen a számokban megjelenő hely­rajzok reális képet adnak a megye településeinek fejlődé­séről, gondjairól. Nincs miért vitába szállni az újságíróval, ha a riport elején felvetett, a csengeri fi­atalok problémájával foglal­kozó sorokat olvassuk. A va­lóságnak megfelelő, meglevő problémák ezek. A riportban viszont olyan dolgok is fel­színre kerülnek, amelyek csak részben fedik a valósá­got. Szó szerint nincs az írás­ban, hogy kit is terhel az állapotokért a felelősség, de a sportolási igények ki nem elégítéséért — ha burkoltan is — az általános iskolát ma­rasztalják el. Ha a riport készítői elláto­gatnak az általános iskolához is — amelyről elmarasztaló véleményt alkottak —, való­színű, hogy másképpen fog­lalnak állást. Mik is ezek a problémák? Először is, hogy a fiatalok ki vannak tiltva az általános is­kola sportlétesítményeiből. Cáfolatként csak annyit, hogy az üzemi bajnokságok nagy része, a különböző kupák mérkőzései itt kerültek és kerülnek lebonyolításra. Még olyan példát is említhetünk, hogy az úttörő sportfoglalko­zások terhére is biztosítottuk a játéklehetőséget. Lassan elkészül az úttörő­sporttelep. Az iskola tanulói több mint 6000 munkaórá­ban dolgoztak létrehozásán, karöltve a helyi tsz, állami gazdaság dolgozóival és a szülőkkel. Sokat segítettek a szocialista brigádok is, vi­szont kimondottan KISZ-ak- ció egyetlen egy sem volt. Több alkalommal jelezték a munka szervezését, de ilyen­kor a munkát irányító test­nevelők hiába várták a fiata­lokat. Egyedül a határőrség KISZ-szervezete végzett je­lentősebb mennyiségű társa­dalmi munkát. Szigorú statisztikát veze­tünk a végzett munkaórák­ról és ebből kiderül, hogy a több mint hatezer órából csupán 50 órát dolgoztak a nyilatkozó fiatalok. Azt hi­szem, hogy ez a munkaóra nem teszi indokolttá a sport­telep kapujára került felirat megváltoztatását. Egyébként sem a felirat dönti el a használat rendjét, hiszen a tervezett pályakihasználtsági rendben szerepelnek a KISZ- es fiatalok is. A művelődési háztól nem esik messzire a sporttelep. A derékig érő gaz, gyom helyett nagyon szépen kel ki az el­vetett fű, s lassan befejezésé­hez közel áll a 400 méteres futópálya is. Még egy momentum. A kü­lönböző gazdasági szervek egy napi bérüket ajánlották fel a sporttelepen épülő uszoda költségeihez. Az isko­la tanulói, tantestülete 24 ezer forinttal járultak hozzá a költségekhez. Befejezésül annyit: nem sértett bennünket a riport, de szeretnénk, ha a megyé­ben nem alakulna ki a Cen- geri „Petőfi Sándor” Általá­nos Iskoláról rossz, a való­ságnak nem megfelelő véle­mény.” Kazamér Tibor Moldvay János és Vályi András testnevelő tanárok November fogászati hónap Csínján a cukorral Dr. Tihanyi Tünde fogor­vos napi rekordja 77 fog betö­mése volt. Ö a jósavárosi ál­talános iskola iskolafogásza. Körzetéhez nemcsak ez az in­tézmény tartozik, hanem vá­rosunk általános iskoláinak fele is. — A problémák otthon kezdődnek, majd a menzán folytatódnak — nyilatkozik a töub éves rutinnal rendel­kező orvos. — Általában fi­gyelem a kosztot menzáin­kon. mivel nekem is vannak gyermekeim, akik szintén ott étkeznek. Bosszant, hogy az iskolai, vagy óvodai szaká­csok a munka könnyebbségét helyezik előtérbe. Például többször nápolyit adnak a gyerekeknek uzsonnára. De a baj már a reggelinél el­kezdődik. Csak egy nap ét­rendjét szeretném elmonda­ni, amit egy óvodában je­gyeztem fel: ahogy a gyer­mek megérkezett, nápolyival kínálták. Tízóraira mézes kif­lit kapott. Az ebéd egyik ré­sze tejbegríz volt cukorral. Uzsonnára pilótakekszet ka­pott. Csupa olyan étel, mely­ben megtalálható a fog leg­nagyobb ellensége, a cukor. Nem lenne ilyen nagy prob­léma, ha utána fogat mosná­nak. Sajnos, ez kevés helyen történik meg. Én csak azt tudom tanácsolni mindenki­nek, hogy minél kevesebb cukorral és minél intenzí­vebb fogápolással éljünk, óv­juk fogainkat. A korszerű táplálkozással elkerülhető mozzanat. Mikita Viktor képriportja Várakozó gyerekek az iskolafogászat várójában. Az illetékes válaszol MENETREND A Kelet-Magyarországban megjelent Menetrend című cikk kifogásolta a Nyíregyhá­za—Nyírbátor—Mátészalka között közlekedő 6128. sz. vo­nat közlekedését. Ezen a vo­Hűvelödési házat avattak Záhonyban Záhonyban elkészült a Vasutasok Szakszervezeté­nek felújított művelődési há­za. Ebből az alkalomból csü­törtökön a jubileumi munka- versenyben élen járó szocia­lista brigádok részére ünne­pi estet rendeztek. A felújított, több millió forintos költséggel korszerű­sített művelődési házat Ko­szorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezete főtitkára ad­ta át, ünnepi beszédet Gu­lyás János, a Magyar Ál­lamvasutak vezérigazgató­helyettese tartott. A budapesti József Attila Színház társulata adott nagy sikerű műsort az ünnepi est résztvevőinek. nalon a zavartalan utazást biztosítjuk. Az említett vona ton azonban Nyírbátor és Mátészalka között igen cse­kély az utasok létszáma, a jelenlegi menetrendben a vonat tovább közlekedtetése nem lenne kívánatos. Az új menetrend kialakításánál le hetőséget biztosítunk a kérel­mek teljesítésére. MÁV-igazgatóság, Debrecen Megjegyzésünk: a szabá lyok értelmében év közben is lehet módosítani a menetren­det és az említett vonatnál ez kívánatos is. A 6128. sz, vonat mozdonya és személy­zete Mátészalkáig közleke­dik, csak a „csekély létszá­mú” utasok maradnak Nyír­bátorban. A közlekedésnek ezt a módját tartottuk írá­sunkban ésszerűtlennek. « ici 'fr.mí: "ti?len*ív Három testvérterület kiadványa „Október utján Díszes albuma munkában élen járókról Szép kiállítású könyvet ve­hettünk kézbe a napokban — egy háromnyelvű kiad­ványt, melyben három or­szág egymással szomszédos területeinek, megyéinek ki­válóan dolgozó embereivel ismerkedhettünk meg. A Szovjetunió Kárpátontúli te­rülete, Csehszovákia kelet- szlovákiai kerülete és Sza- bolcs-Szatmár megye pártbi­zottságainak kezdeményezé­sére készült az „Október út­ján” című díszes album. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évé­ben megjelent könyvben a három megye huszonöt-hu­szonöt kiváló dolgozójának arcképe és munkájuk rövid ismertetése található, s a képsorok elé a pártbizottsá­gok első titkárai írtak beve­zetőt. „Egyre erősebbé és tartal­masabbá válik a szocialista országok szomszédos terüle­teinek dolgozóival fenntar­tott kapcsolatunk és barát­ságunk. Ezek a sokoldalú kapcsolatok a hatalmas szo­cialista közösség napról nap­ra erősödő egységének és ha­talmának gyümölcsei, a né­pek Nagy Október szülte le­nini barátságának gyümöl­csei, a gyakorlatban meg­valósuló szocialista interna­cionalizmus ...” — olvashat­juk J. V. Ilnickij, a Kár­pátontúli terület pártbizott­ságának első titkára beveze­tőjében. „Itt, Szabolcs-Szatmárban talán még gyakrabban és mé­lyebben érezzük népeink ösz- szetartozását, sorsközösségét. A sok jelentős kapcsolat kö­zül csak kettőt említenék: egyik a Záhony és Csap ha­tárállomások vasutasainak testvéri együttműködése, a másik a beregsurányi Barát­ság Tsz és a Lenin nevét vi­selő Barátságkert Kárpáton­túli területen élő dolgozóinak közel két évtizedes gyümöl­csöző kapcsolata” — írja dr. Tar Imre, megyénk párt- bizottságának első titkára. Szabolcs-Szatmár élen járó dolgozói közül huszonötén szerepelnek az albumban — de nem volt könnyű a vá­lasztás. Hiszen pédául Hor­váth Andrásné, a nyíregyházi Ságvári Tsz brigádvezetőjé­nek képe 'mellé még sok ha­sonló mezőgazdasági dolgozó arcképe kerülhetett volna, akiknek sokat köszönhet me­gyénk gyorsan fejlődő me­zőgazdasága. Molnár Mátyás vajai múzeumigazgató sincs egyedül a közművelődés, a kultúra terjesztésében, vagy Szloboda Pitémé, a Raka- mazi Cipőipari Szövetkezet munkásnője a szövetkezeti iparban jól dolgozók között. Jó néhány olyan ember dol­gozik megyénk gyarapodó iparában, mint Kiss Antal, az Alkaloida művezetője, sok kiváló orvos munkálkodik egészségünk védelmén, dr. Kemény Lajos főorvos tár­sai. Büszkék vagyunk mind- annyiukra, munkájuk ered­ménye is. hogy megyénk ma itt tart. És külön büszkeség számunkra, hogy nevük, arc­képük határainkon túl is is­mertté vált az album, által — ezzel is erősítve a kapcso­latokat, melyek a szovjet, a magyar és a szlovák dolgozók között a felszabadulás óta ki­alakultak. Eredményhirdetés november 28-án Sikeres néprajzi- honismereti pályázat Minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett zajlott le az idei néprajzi-honismereti pályázat megyénkben. A me­gyei népfrontbizottság, az SZMT, a megyei tanács mű­velődési osztálya és a me­gyei múzeumok igazgatósága által tavasszal meghirdetett pályázatra több, mint-félszáz pályamunka érkezett. Ezek között ott találhatók a nyá­ron Gergelyiugornyán meg­rendezett második honisme­reti diáktáborban született egyéni és kollektív dolgoza­tok, melyek lényegesen jobb színvonalúak, mint tavaly. A pályázati anyagot jelentősen kibővíti az a csaknem másfél tucat dolgozat, melyet a ta­vasszal megtartott sárospa­taki diáknapokra küldtek be középiskolások, s erre a pá­lyázatra is beküldhették. összesen így mintegy het­ven munkát értékelt a zsűri, A meghirdető szervek ér­tékelése alapján harminc pá­lyamunkát díjaznak idén: tizennégy ifjúsági és tizenhat felnőtt pályadíjat osztanak ki november 28-án. Emellett sok pályamunka készítője könyvjutalomban részesül. Ifjúsági ház épül Baktalórántházán. Az új létesítményt a baktalórántházi Vertikál Ipari Szövetkezet dolgozói ' építik, kétmillió forintos beruházással. HOZZÁSZÓLÁS

Next

/
Thumbnails
Contents