Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-25 / 277. szám
1977. november 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Á párt összetétele — a párt minősége Beszélgetés Nagy Tiborral, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesével A tagfelvételi munka, a párt összetételének céltudatos alakítása a pártszervezetek fontos feladata. Mi a jelentősége, melyek a meghatározó elvei és fő céljai ennek a tevékenységnek? — erről beszélgettünk Nagy Tiborral, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesével. A Központi Bizottságnak a tagkönyv- csere tanulságait összegező határozata ismételten leszögezi, hogy „a tagfelvételi munkára nagy gondot kell fordítani”. Miért tulajdonítunk ilyen nagy fontosságot ennek a munkának, mi a jelentősége további előrehaladásunk szempontjából? — Ügy gondolom, e kérdés megítélésekor osztály pártja. A párt a szocializmus felépítésén munkálkodva a munkásság osztálycéljainak megvalósítását szolgálja, politikája megtestesíti társadalmunk vezető osztályának alapvető érdekeit. Ez a párt összetételének alakítása során sem hagyható figyelmen kívül. Változatlanul irányadó a XI. kongresz- szus határozata, mely szerint a tagfelvétel fő bázisai a nagyüzemek, s az utánpótlás nevelése során különleges figyelmet kell fordítani a munkásokra, általában a fizikai dolgozókra. Politikánk következetes megvalósítása és a társadalmi problémák pontos érzékelése szempontjából egyaránt szükséges, hogy országosan a fizikai dolgozók, a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok, vagyis társadalmunk két alapvető osztályának tagjai többségben legyenek a pártba felvettek között. ŐSZI MÉLYSZÁNTÁS. A jármi Alkotmány Termelőszövetkezet földjén Suszter Gusztáv Rába-Steiger traktorral őszi mélyszántást végez. A csapadéktól fellazult földön jól halad a gép. is a párt programnyilatkozatában megfogalmazott távlati célnak, a fejlett szocialista társadalom felépítésének követelményeiből kell kiindulnunk. A fejlett szocialista társadalom csak úgy teremthető meg, ha tovább erősítjük, fejlesztjük a párt vezető szerepét. Márpedig a vezető szerep gyakorlati érvényesülése — más tényezők mellett — nagymértékben függ a párt összetételétől, attól, hogy a párttagság a maga egészében menynyire képes eleget tenni a társadalmi folyamatok irányításában reá háruló követelményeknek. A tennivalók megoldásában természetesen fontos szerepük van a párt vezető testületéinek, irányító munkájuk színvonalának, de tévedés lenne a párt vezető szerepének érvényesülését pusztán erre korlátozni. Végső fokon a párttagság a maga egészében gyakorolja ezt a szerepet. Ezért tekintjük alapvető politikai kérdésnek, hogy a párt soraiba újonnan bekerülők is minden szempontból megfeleljenek a vezető szerep érvényesítésével járó elvárásoknak, alkalmasak legyenek az ebből adódó teendők ellátására. Ugyanakkor a helyes tagfelvételek egészükben véve kedvezően hatnak a párt ösz- szetételére, belső szociális struktúrájára, s ilyen értelemben is biztosíthatják áz összhangot, a tagfelvételi munka és a fejlett szocializmus építésének társadalmi-politikai szükségletei között. A fejlődés jelenlegi szakaszában milyen elvek szerint kívánjuk alakítani a párt összetételét, milyen arányokat tekintünk optimálisnak? — Elmondhatjuk, hogy a társadalom életében végbement változások, az utóbbi három évtized társadalmi fejlődése a párt ösz- szetételében az utánpótlás bázisának alakulásában is tükröződnek. A párt és tagok között a társadalom minden osztályának, rétegének legjobbjai megtalálhatók. Ez természetes és pozitív jelenség; ennek megőrzésére törekszünk a továbbiakban is. Ehhez a lehetőség is kedvező, hiszen a termelési és osztály viszonyok megváltozásával lényegében elhárultak azok a korlátok, amelyek a fejlődés korábbi időszakában egyes rétegek tagjai számára eleve lehetetlenné tették, mások számára erősen megnehezítették a pártho? való eljutást. A szocialista fejlődés jelentősen kiszélesítette azt a társadalmi bázist, ahonnan a párt a maga utánpótlását merítheti. Ezekből kiindulva szögezi le a Központi Bizottság 1977 júniusi határozata, hogy mindenféle mechanikus kategorizálást mellőzve, a munkások, mezőgazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak legjobbjait kell párttaggá nevelni. — Ez azonban a kérdésnek csak az egyik oldala. A másik az, hogy pártunk változatlanul megőrizte osztályjellegét, az MSZMP — mint a neve is kifejezi — ma is a munkásAz említettekkel együtt továbbra is érvényes, hogy a felvételi kérelem elbírálásában mindig az egyén alkalmasságának körültekintő, szigorú mérlegelése a legfontosabb. Ilyen tekintetben mely követelmények érdemelnek különleges figyelmet a jelenlegi időszakban? — A gondos egyéni elbírálás során különleges figyelmet érdemel a politikai meggyőződés és aktivitás, a készség és képesség a párt politikájának képviseletére, terjesztésére, megvédésére, gyakorlati megvalósítására. Igen fontosak az ideológiai-világnézeti követelmények, vagyis a szervezeti szabályzat azon előírásainak érvényesítése, hogy a pártnak az lehet tagja, aki magáévá teszi a marxista—leninista eszméket. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt új tagja felvételekor már rendelkezzen bizonyos közéleti tapasztalattal, jártassággal, vagyis előzőén végezzen mozgalmi tevékenységet valamely tömegszervezetben, a társadalmi életben. Nagyon fontos, hogy a pártba bekerülő munkája és magatartása — a közösségben és a magánéletben egyaránt — feleljen meg a párt felfogásának: ilyen értelemben legyen példamutató. Helyes, ha a pártszervezetek ezeknek a tényezőknek nagy figyelmet szentelnek a felvétel során, s az azt megelőző nevelőmunkában. Melyek e folyamat legfontosabb jellemzői? — E folyamat, melyet a kommunistává nevelés, kommunistává válás folyamatának nevezhetünk, valóban szélesebb, sokrétűbb, mint maga a felvétel. Javarészt a tömegszervezetekben, társadalmi mozgalmakban, szocialista brigádokban kezdődik: itt szerzik meg az első közéleti tapasztalatokat, itt figyel fel rájuk a pártszervezet, az itt folytatott politikai tevékenység érleli meg többnyire az elhatározást a pártba való belépésre. Ezért tekintjük az e területen dolgozó párttagok fontos politikai kötelezettségének, pártfeladatának, hogy tudatosan vizsgálják környezetüket, foglalkozzanak a párton kívüli aktivistákkal. A tagfelvételt meg kell, hogy előzze a felkészítés a párttagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, meg kell ismertetni a jelentkezővel, hogy milyen politikai közösségbe kerül és mi vár itt rá. Tehát az utánpótlás nevelése megelőzi a felvételről való szavazást, de nem is ér ezzel véget. A kommunistává válás, illetve nevelés folyamata tovább folytatódik és kell is, hogy folytatódjék a pártéletben való részvétel, a politikai ismeretek elsajátítása, a pártmegbiza- tások teljesítése során. Ebben fontos szerepet játszanak ajánlói, pártcsoportja, de végső fokon a pártszervezet egész kollektívája is. Lássuk, hányán vagyunk? Áz UNIYERSIL munkaidőalapja — kritikus szemmel Méltán minősítette jelesre az UNIVERSIL nyíregyházi gyáregységének a munkaidő- alap kihasználásáról készített elemző összeállítását a városi pártbizottság végrehajtó bizottsága. Az anyag ugyanis valóban elemző, sokoldalúan alapos munkáról tanúskodott; igazolva, hogy a gyár illetékesei megértették a kérdés fontosságát. Az ezernél is több dolgozót foglalkoztató, termékeinek nyolctizedét külföldre szállító gyár helyzete a tárgyalt témakörben az országos adatoknak megfelelően alakult. Ami viszont talán nem mondható átlagosnak: itt tudják is, mivel lehet a helyzeten javítani. „Eltűnt" 116 ember munkaideje Tehát a helyzet. Az évi összes munkaidőkiesés — szabadságokkal együtt — 13,5 százalék. Ez pedig nem kevesebb, mint 116 dolgozó éves munkaideje. A munkaórák kihasználása majdnem tizennégy százalékkal marad el a maximálistól: igaz, hogy ez az adat az elmúlt évhez képest már javulást mutat. A táppénzes állomány — a létszám emelkedésével egyidejűleg — emelkedett, de — és ez figyelmet érdemel — a három napnál kevesebb ideig tartó, — Szégyen — kiáltott fel Magda. — Felnőtt ember létére nem átall mindenféle előjelekben hinni! Mi pedig ott álltunk és vártuk, hogy mit csinál az elégett gyufával: a gödör mögött ugyanis szemétláda volt. A férfi a gyufát Jacek Sawaszewicz: Előítélet — A babona: a szellemi sötétség jele — helyesel Maciek. Antek gúnyosan elnevette magát. — ön szerint holmi macska — azonos volna a sorssal? A férfi cigarettát vett elő és rágyújtott. visszatette a dobozba, a dobozt pedig zsebre dugta. — N-no igen — mondta Maciek — mennyire meggyökeresedtek az előítéletek egy bizonyos kategóriához tartozó emberek körében... — Az ilyenre rábeszéléssel nem lehet hatni — jegyezte meg Magda; nyilván elunta a várást. — Ne légy gyerek, öregfiú — mondta Maciek szándékos higgadtsággal, messziről kezdve neki a dolognak —: előbb-utóbb mindenkinek le kell küzdenie magában a múlt csökevényeit. — Azután magad is nevetsz majd a babonáidon — fűzte hozzá Antek, s megfogta a makacs ismeretlen kabátja hajtókáját. A férfi már-már ellenvetést akart tenni, ebben a pillanatban azonban belepottyant a gödörbe, s így átlépte azt a demarkációs vonást, amelyet a fekete macska húzott. Most már mi is elindulhattunk. Megkönnyebbülés és öröm töltött el bennünket. Valahogy mégis csak kellemes dolog, ha az ember egy tévelygő segítségére siethet, és a helyes útra vezérelheti! ■>m | entünk-mende- Hv I géltünk, vidá- man csevegtünk és tárgyaltuk a történteket, csupán Antek nézelődött aggódva a kapualjakba: vajon nem ugrik elő még egy fekete macska? Mivel ő volt a legnyápicabb valamennyiünk közül, teljes joggal feltételezte, hogy ez alkalommal neki kell majd megválnia a káros előítéletektől. Fordította: Gellért György néha bizony gyanúra okot adó gyengélkedések mennyisége elenyésző. Örvendetes a balesetek számának mérsékeltebb, de az emiatt kieső napok számának felére apadása. Az összes kiesés egy- harmada a magánügyek intézéséből, még jelentősebb része pedig a munkaidő alatt tartott továbbképzések, értekezletek, gyűlések óráiból áll össze. A munkaidő napi kihasználása gyári szinten — az egyes munkaterületek ekörül ingadoznak —, 76,1 százalékos. Áz okok: egy a háromhoz A kép vegyes, kedvező és kedvezőtlen mozzanatok váltják egymást. Nézzük, mi a kedvező változások kiváltója. Kevesebb lett a baleset, mert szigorúan szabályozták a munkavédelmi oktatást. Sőt, csakis fesőfokú végzettségűek lehetnek oktatók; a munkások kölcsönös példa- mutatása, egymás figyelése pedig sokat javult. Ez aligha az adminisztratív intézkedések, sokkal inkább a meggyőzés eredménye. A veszteségidők elemzése előtt fontos megjegyezni: az arány, ami a munkástól függő és a tőle független kieséseket mutatja, egy a háromhoz. Hiba van az anyagelőkészítésben, gyakori az anyag- és alkatrészhiány, nem ritka „vendég” a géphiba, és az energiakimaradás sem. De — ez már a munkások felelőssége — sokszor korábban kezdik áz ebédidőt, mint eljönne az ideje és az újrakezdést sem sietik el. A műszakváltások is a kényelem jegyében zajlanak. Amióta szigorúbbak a középvezetők, .azóta sokak önkényesen maradnak el a munkából. Nyilvánvaló: nem a szigorúság enyhítése a megoldás! (Ide kívánkozik: a városi tanács ügyfélszolgálata két hónapig — kísérletképp — munkaidőn túl is fogadta a gondjaikkal hozzájuk fordulókat. Nos: túlórában és szabad szombatokon az iroda az ürességtől kongott...) Teljesítményben, testresza bottan A helyzet javítása az adminisztratív intézkedéseken túlmenően a munkaszervezési problémákon való gondolkodást is megkívánja. Kétségtelen, hogy ehhez az egyik út a teljesítménybérben dolgozók körének bővítése. Ez a gyár vezetőinek is szándéka, de a szándéknak ellentmond az órabéresek számának emelkedése. Megfontolást érdemlő észrevétel, hogy az újonnan belépőket — ahol lehet természetesen, és testre szabott normával — de teljesítménybérben dolgoztassák. Az elképzelések és a valóság közötti különbséget ugyanis a friss munkavállalók hosszadalmas képzésével indokolták. Természetesen a gyári helyzetnek és a jobbítási erőfeszítéseknek vázlatos rajza ez csupán. A gyár vezetőinek beszámolóját vizsgálva azonban egyértelmű: jól fogtak hozzá tartalékaik felméréséhez; hamarosan tudni fogják, valójában mennyien is vannak. S. Z. Láda A vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet idén 300 ezer ládát készített alma exportcsomagolásához. 1978- ban már félmillió láda gyártását tervezik, társulnak a nyírmadai termelőszövetkezettel és a HUNGABO- FBUCT-tal. ennek eredményeként az exportláda- gyártás eléri majd a kétmillió darabot. A láda. illetve annak hiánya nem új keletű gond, küzdöttünk miatta 1975-ben. 76-ban és idén is. Az sem új felismerés, hogy a sza- bolcs-szatmári bőséges almaterméshez a GEV (Országos Göngyölegellátó Vállalat) egyre nehezebben tudja biztosítani — és főleg időben szállítani — a szükséges göngyölegmeny- nyiséget. Mindezek sürgetően igénylik a megyei, üzemi ládagyártás — társulásos alapon történő ládagyártás — megkezdését, fel- fejlesztését. A vajai kezdeményezés hasznos. de méreteiben még elenyésző, hiszen a nyírmadai társulással együtt is a készülő láda csak néhány ezer vagon exportszállításhoz elegendő. Ettől jővai nagyobb mennyiségre lenne szükség, és nemcsak export ládákból, de kishú- tőládákbói és konténeres ládákból is. Már most gondolni kellene arra, hogy a Jövő évi almatermés göngyölegellátását az üzemi ládagyártás bővítésével miként lehetne a legcélravezetőbben javítani. (seres) Á táppénz, a magánügyek és a munkaidő N éptelen utcán ballagtunk. — j Odanézzetek! — kiáltott fel hirtelen Maciek. — Fekete macska szaladt át az úton! A macska valóban fekete volt. Kandúr. Cső alakúra görbítette farkát és arcátlanul, közvetlenül az orrunk előtt iszkolt át a járdán, megkerült egy frissen ásott gödröt és eltűnt a kapuban. Megtorpantunk. Az előttünk haladó férfi szintén megállt. Néhány percig szótlanul álldogáltunk. — A macska: nagyon rokonszenves állat — mondta végül Antek szándékosan hangosan, hogy az előttünk álló férfi is meghallja. Az nem válaszolt, csupán egy helyben topogott.
