Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

Elfogadták a MÉSZÖV új alapszabályát A MÉSZÖV alapszabályá­nak módosításáról tárgyalt csütörtökön Nyíregyházán a fogyasztási szövetkezetek me­gyei küldöttközgyűlése. A küldöttközgyűlésen elő­ször Kállai Sándor, a MÉ­SZÖV elnöke méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját és szólt a jubileum tisztele­tére kibontakozott munka­verseny eredményeiről. Me­gyénk fogyasztási szövetkeze­teinek dolgozói maradékta­lanul teljesítették felajánlá­saikat, melynek révén to­vább javult a lakosság ke­reskedelmi ellátásának szín­vonala. Közel kétmillió fo­rintos társadalmi munkával is segítették 27 új ABC-áru- ház, élelmiszerüzlet, étterem, presszó és felvásárlási rak­tár elkészítését. Ezenkívül számos egységet korszerűsí­tettek, felújítottak. Színvona­lasabb lett a takarék- és la­kásszövetkezetek szolgálta­tási munkája is. Nagy Béla, a MÉSZÖV el­nökhelyettese az alapszabály módosításához fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta: az utóbbi tíz évben az ÁFÉSZ- ek forgalma 2,6-szeresére nőtt és az idén várhatóan el­éri a hétmilliárd forintot. A saját vagyon ugyanebben az időszakban megkétszerező­dött. A takarékszövetkezetek betétállománya tízszerese az 1967. évinek. A betétköny­vekben őrzött összeg decem­ber végére eléri a 870 mil­lió forintot. A lakásszövetke­zetek által karbantartott csa­ládi otthonok száma néhány százról négyezerre emelke­dett. Az elért eredményekben nagy része van a fogyasztási szövetkezetek érdekképvise­leti szervének, a MESZÖV- nek, amely gazdasági és szö­vetkezetpolitikai téren nyújt jelentős támogatást. Az új alapszabály a korábbiaktól is több és nagyobb lehetőséget nyújt a MESZÖV-nek a tag- szövétkezetek munkájának segítéséhez, eredményeik to­vábbi fokozásához. A küldöttközgyűlés a MÉ­SZÖV új alapszabályát egy­hangúlag elfogadta, majd új tagokat választott az elnök­ségbe és létrehozta a fogyasz­tási szövetkezetek munka- verseny-bizottságát. Az 1977. július 1-től alkal­mazott műszakpótlék ta­pasztalatairól tanácskozott az SZMT elnöksége novem­ber 24-i ülésén. A műszak- pótlék rendezésének célja, a társadalmi és technológiai szükségleteknek megfelelő üzemelés elősegítése. A ren­dezés a népgazdaság anyagi erőforrásaitól függően nem volt teljes körű. Szabolcs- Szatmárban a műszakpótlék 12 minisztériumi, 10 tanácsi, 5 kereskedelmi vállalatot, 25 fogyasztási szövetkezetét, 40 gyárat és gyáregységet érin­tett. így a több műszakban foglalkoztatottak aránya az 5 és 50 százalék között van. A műszakpótlékkal kap­csolatos rendelet megjelenése nem érte váratlanul a válla­latokat, gyáregységeket, üze­meket. Ennek ellenére kevés rendeletet értelmeztek és hajtottak végre olyan elté­rően, mint ezt. Az SZMT a rendelet vég­rehajtásának tapasztalatait 7 vállalatnál, 4 fogyasztási szövetkezetnél és 13 gyáregy­ségnél vizsgálta meg. A vizs­gált szakszervezeti alapszer­vezetek közül csak 7 helyen tárgyalták meg és csupán 4 fogadott el a végrehajtással kapcsolatban határozatot. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a vizsgált egysé­gek a műszakpótlék-rende­zést idejében végrehajtották. Egyes helyeken azonban elő­Szabolcsi küldöttség az érmindszenti ünnepségen Az Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett külföldi ünnepségek sorában a költő szülőfalujá­ban kerül sor Ady szobrának leleplezésére és megemléke­zésekre. Az Érmindszenten rende­zendő Ady-ünnepségeken a Román Szocialista Köztársa­ság Szatmár megyei párt- és tanácsi szerveinek meghívásá­ra Szabolcs-Szatmár megye küldöttsége is részt vesz. A csütörtökön elutazott de­legációt dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyeT Bizottságának első titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Gyúró Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese és dr. Margócsy József, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigaz­gatója. A küldöttséget a határon dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke és Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára búcsúztatta. fordult, hogy az őrök és a portások később kapták meg a pótlékot vagy még meg sem kapták. Egyes üzemekben a ren­delet félreértelmezése miatt az éjszakai pótlékot szüntet­ték meg. Ezt tették a Sza­bolcs Cipőgyárban, a Kis- várdai Szeszipari Vállalat­nál, az Öntödei Vállalatnál, a Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori gyárában, a Tau­rus gumigyárban. A műszakpótlék alapját a törzsbér és a rendszeresen kapott prémium képezi. Elő­fordul, hogy egyes vállalatok más számítást alkalmaznak. Ez helytelen. A műszakpót­lék az érintett vállalatok bérszínvonalát 0,5—6,8 szá­zalékos mértékben, az érin­tett dolgozók keresetét pedig a műszakok számától függő­en 10—30 százalékkal növel­te. Az eltérő gyakorlatok megszüntetése érdekében az SZMT több intézkedést tett, egyebek között felhívta erre az illetékes szervek figyelmét is. Rámutatott az SZMT el­nöksége a műszakpótlék be­vezetésének kedvező hatá­saira, mely megnyilvánul a több műszakban foglalkozta­tottak számának csökkenésé­ben is. Az intézkedés ked­vező hatással van a terme­lékenység növelésére is. A gumigyári építkezéseken téliesítik a munkahelyeket. Képünkön: Kovács András és Kienes János az ideiglenes távfűtés fogadóközpontja fölé fóliát helyez el. Georges Marchaist a Ferihegyi repülőtéren fo­gadja Kádár János. (Kelet-Magyarország tele- fotó) Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának meghívására csütörtökön Bu­dapestre érkezett Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára és Jean Kanapa, a Politikai Bizottság tagja. Georges Marchaist és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. (MTI) Hétmilliárdos forgalom a szövetkezeti kereskedelemben Már szeptemberben ké­szültek a télre a Kelet-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalatnál. Az olaj­kályhák nagy részét kiselej­tezték, helyettük 83 elektro­mos olaj radiátort vásároltak, amelyekkel a mozgó lakóko­csikat és a faházakat fűtik. A létesítmények melegítését 74 különböző teljesítményű hőlégfúvóval, 12 gőzfejlesztő­vel és 45 gázkályhával old­ják meg. A munkafolyamatok tech­nológiáját is téliesítik. Ed­dig 13 mázsa tricosal és 60 mázsa kalcidur kötésgyorsí­tót vásároltak. A betonépít­mények letakarásához és ideiglenes „ablaküvegnek” 60 mázsa fóliát szereztek be. Hatezer négyzetméter nád­pallót, 100 mázsa sót raktá­roznak. A szabadban dolgozó mun­kásoknak védőitalként csip­kebogyóteát főznek, ebből 80 kilogramm, cukorból 1700 ki­logramm kell a télen. Esőkö­penyből 416-ot, bundából 50- et és gumicsizmából 500 pá­rat szereztek be. A tavalyi 45 helyett az idén 76 létesítmény építését téliesítik a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat­nál. Az alapozást és a szer­kezetépítést az időjárástól függően végzik. Amikor az épület elkészül, fóliával ta­karják a nyílászáró szerkeze­teket. A szakszerelőipari, va­kolási munkákat nagy telje­sítményű hőtermelőgépek mellett végzik: 10 gőzfejlesz­tőt, 190 hőlégfúvót és 130 gázkályhát szereztek be. A munkafolyamatok télie- sítéséhez 430 mázsa kalcidurt 25 ezer négyzetméter fóliát és nádpallót szereztek be. Ahol lehet, a SZÁÉV is az olcsóbb táv-, vagy kazánfű­tést alkalmazza. Az a cél, hogy a vállalat 3900 munká­sa fennakadás nélkül dolgoz­hasson télen is. Másfél millió forintot köl­tenek a 24 munkahely téliesí- tésére a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vál­lalatnál. A beton érleléséhez 23 nagy teljesítményű hő­termelőt vettek, a munkahe­lyek fűtéséhez 22 hőlégfúvót és 3 gőzfejlesztőt használnak. Az olajkályhák összesen 120 ezer liter tüzelőolajat fo­gyasztanak a télen. 300 má­zsa tűzifát, 100 mázsa kok­szot és 300 mázsa szenet használnak a hagyományos kályhák fűtésére. A zavarta­lan munkavégzéshez 300 má­zsa kalcidurt 30 mázsa fóli­át és 500 négyzetméter nád­pallót szereztek be. A téliesítésre keveset kell költeni a tanácsi építőipari vállalatnak. Elsősorban la­kásfelújítást és átalakítást végeznek, s a központi fűtés szinte mindenütt helyettesíti ilyen irányú kiadásaikat. A meglevő 5 hőlégfúvóhoz még egyet vásároltak, három olajkályha üzemel. Dolgozó­iknak naponta egyszer-két- szer küldenek forró teát. (t. k.) Bernd Kiesewalter Nyíregyházán Szaboilcs-Szatmár megye kulturális életének, párt-, álla­mi, tömegszervezeti vezetőinek képviselőivel találkozott no­vember 24-én, csütörtökön Nyíregyházán Bernd Kiesewalter, az NDK kulturális és tájékoztató központjának igazgató- helyettese Nyíregyházán. A megbeszélésen azokról a lehető­ségekről esett szó, melyek felhasználhatók az NDK életének, fejlődésének megismertetésére Szabolcs-Szatmárban. A kul­turális központ és a megye képviselői között több konkrét megállapodás is létrejött — például NDK-s szakember elő­adása a megyében, és tavasszal NDK kulturális napok rende­zése. A megbeszélésen a távolabbi elképzelésekről is szó esett. Megállapodtak a kulturális központ és a megye kapcsolatai­nak szorosabbá tételében. Lieenc L icencet vásárolt a Vi­deoton, melynek alapján számítógépe­ket gyártanak. S nyomban tisztázzuk, nem a régmúlt időket akarjuk felidézni — hiszen a székesfehérvári gyár egyszer már vett ilyen licencet a francia C. I. I.- től. Egyszóval nem erről van szó, hanem arról, hogy a Videoton most, 1977-ben újabb licencet vett ugyan­csak a francia cégtől, s a licencet ugyancsak számí­tógépgyártásának fejlesz­tésére használja fel. Látszólag fura história. Különösképp, ha meggon­doljuk, hogy e második vá­sárlás nem fillérekbe ke­rült, hiszen a C. I. I. csak­nem 24 millió frankot kért a licencért. Zavarhatja a tisztánlátást, hogy a Vide­otonnak saját, több száz dolgozót foglalkoztató fej­lesztési intézete is van. En­nek ellenére ők mégis a li­cencvásárlást választották. Sőt, itt jó befektetésnek tartják ezt a 24 millió fran­kot. Mert azt mondják, már most gondolniuk kell arra, mi lesz a következő terv­időszakban. A komputerek világában ugyanis gyorsan évülnek el a termékek — egyes számítások szerint ez az idő két-két és fél év. Az pedig világos, hogy 1980 után is csak korszerű gé­pekkel maradhatnak a pia­con. A most megvásárolt li- cenc alapján 1980-ban már új terméket gyártanak — az azonban kétséges, ha ma­guk fognak a fejlesztésbe, az évtized végére árut tud- nak-e produkálni. Ilyenfor­mán tehát ezzel az újabb licencvásárlással nemcsak időt, de pénzt is megtakarí­tottak. A licencvásárlások által felszabadult fejlesztési ka­pacitást igyekeztek olyan termékek kimunkálására hasznosítani, amelyek kere­settek a piacon, s megvan a lehetőség, hogy rövid idő • alatt legalábbis megközelít­sék a világszínvonalat. Egyre több vállalat. látja be, hogy műsza­ki fejlesztésének egyik fontos eszköze a külföldi tudás megvásárlása. A szá­mítások szerint sokéves át­lagban a saját fejlesztéshez képest általában 2,5—3 év gyorsítást jelentenek a li­cencvásárlások. De nemcsak az idő a döntő, hanem az is, hogy a licenciák rend­szerint többet foglalnak magukba, mint a hazai ku­tatásfejlesztés eredményei. A licencekben rendszerint a gyártási ismeretek meg­szerzésén túl, kereskedelmi tapasztalat is megtestesül. D ermészetesen a licen- cek, know-how-k nem lehetnek műsza­ki fejlődésünk meggyorsí­tásának kizárólagos eszkö­zei. Ám mint egyik fontos módszerre kétségkívül az eddiginél jobban építeni kell rájuk. Márcsak azért is, mert sokszor ezek a li- cencek segíthetik elő, hogy a termék piacra dobásáig rövidebb legyen az idő, s kevesebb — legalábbis hosszú távon — a ráfordí­tott pénz. Ny. J. KEMÉV, SZÁÉV, ÉPSZER, TAÉV Budapestre érkezett Georges Marchais Télen sem áll meg a munka Fűtött építkezések — Kötésgyorsító — Fóliázott ablakok A műszakpótlék bevezetéséről tárgyalt az SZMT elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents