Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 24. Meghalt a mesemondó M eghalt Bálint bácsi. Véget ért a mese. Nemrég beszélgettünk. Élvezettel hallgattam áradó történetét, s álmomban sem jutott volna eszembe, hogy valamiféle jelet lássak az elmondott mesében. A Halálról mesélt... A Halálról, akin kifogott a fia. Neki nem sikerült. Hatvanhat éves korában bekopogtatott érte, s mit volt mit tenni, menni kellett. A kemecsei Bodnár Bálinttal az utolsó mesemondók egyike szállt sírba. A végtelen szorgalommal gyűjtögető, mindenkit szóra bíró, mesezsákokat nyitogátó, vásárokra talpaló, szekérre ké- rezkedő ember. Aki ifjú korától öregségéig rakta, rakta egymásra a csodás történeteket, a vaskos tréfákat, a szelíd meséket. Büszkén mutatta a több, mint 300 mesecímet, melyek egy vaskos pa- pírkötegen sorakoznak; le- hangoltan említette, hogy immár évtizede próbálkozik egy kisebb gyűjtemény kiadatásával. Két évvel ezelőtt a népművészet mestere lett, s még nagyobb odaadással folytatta pótolhatatlan munkáját. Mindig és mindenütt fülelt, kérdezett, jegyzetelt — gyarapodott a kék fedelű irkák halmaza az asztalán. Árván maradtak a füzetek, befejezetlen az utolsó mese. Bálint bácsi meghalt. Amit az elmúlt évtizedek alatt ősz szegyűjtött, mégsem veszett el — múzeumi gyűjtemények őrzik meséinek kéziratát. S jó emlékezetünk őrzi színes alakját, magasba lendülő kezét, huncutul villanó sze mét. S én külön őrzöm pár héttel ezelőtti beszélgetésünk utolsó mondatát: „Tudok egy másik jó mesét is a Halálról. Elmondjam azt is?” Már nem volt rá idő. Tarnavölgyi György Nyugdíjasok klubja Nagy sikerrel tartja foglalkozásait Kisvárdán a városi-járási művelődési központban hétről hétre, szerdai napokon a nyugdíjasok klubja. Az év elején alakult klub gazdag programmal várta és várja a város nyugdíjasait. A több, mint 300 klubtag találkozott már a város párt- és tanácsi vezetőivel, de vendégeik sorában orvos, országgyűlési képviselő, múzeumigazgató és még sokan mások szerepeltek. Mindezek mellett filmvetítések, dia- és diaporáma-vetítés, kirándulás és táncos teadélután is szerepelt programjukban, amit a tagok javaslatai alapján állítanak össze. A legutóbbi foglalkozáson Csányi István rendőr százados tartott filmvetítéssel egybekötött előadást a legfontosabb közlekedési szabályokról. Csaló felvásárlók a vádlottak padján Nem volt, aki a körmükre nézzen .VaSkű Károly 1976. január 1-től volt a Baktalórántházi ÁFÉSZ ■ felvásárlási alapegységének vezetője. Beosztottja, Rebák István zöldség-gyümölcs felvásárlóként dolgozott. Vaskónak évtizedes gyakorlata volt a szakmában, míg a 21 éves Rebák a felvásárlói munkakörben csak kezdőnek számított. Rebáknak ezt a viszonylagos tapasztalatlanságát felettese, Vaskó Károly igyekezett a maga javára felhasználni, ami nem is ment olyan nehezen, mivel Rebák megértést és együttérzést tanúsított főnöke iránt. Vaskó Károly gyakran volt pénzzavarban, igen sok ismerősétől kért és- kapott is kölcsönt, aminek nagy részét a mai napig sem adta meg. Ezek az összegek azonban nem voltak elegendők ahhoz, hogy költekező életmódját hosszabb távon tovább folytassa, s ilyenkor munkatársához, Rebák Istvánhoz Vordult. EGY ALMÁSRA — KÉT ELŐLEG 1976 tavaszán Rebák a Baktalórántházi ÁFÉSZ megbízásából a méhészektől 9 ezer forintot vett fel azzal, hogy az összeget befizeti az ÁFÉSZ pénztárába. Vaskó Károly akkor is pénzzavarban volt, elkérte hát a 9 ezer forintot. Az összeg az ÁFÉSZ pénztárából jelenleg is hiányzik. Vaskó 1975-ben bérbe vette idős Lukács József nyírj ákói lakos gyümölcsösét. A szerződéskötést, az alma szállítását és a fák kezelését teljes egészében a vádlott végezte, és őt illette meg _a bruttó jövedelem 55 százaléka is. 1976. március hónapban Vaskó a teljes almatermésre szerződést kötött a Baktalórántházi AFÉSZ- nél és 25 ezer forint előleget vett fel. Mivel további pénzre volt szüksége, 1976 júniusában a már leszerződött almatermésre egy másik szerződést is kötött, de nem a saját, hanem a bérbeadó nevére és ezért is felvett 12 000 forintot. A zöldség-gyümölcs idény indulásával Rebák Istvánnál — mint általában minden felvásárlónál — állandóan nagyobb ősz- szeg volt ellátmány cimén, amelyből a termelőktől felvásárolt áruk ellenértékét fizette ki. 1976 augusztusában Vaskónak 14 ezer forintot adott át minden elismervény nélkül. A hiány leplezése céljából Vaskó tanácsára a másodrendű vádlott kiállított 20 mázsa főzőhagyma felvásárlásáról egy fiktív vételi jegyet. Megállapodtak abban, hogy 1977 tavaszán az ÁFÉSZ által korábban felvásárolt nagy mennyiségű hagymából a fiktiv vételi jegyen szereplő 14 ezer forint értékű árut romlás cimén leírják, így a jogtalanul felvett összeg, mint hiány eltűnik. 1976 szeptember és december hónapokban Rebák István a kezelésében lévő ellátmányból összesen 50 ezer forintot adott át Vaskó Károlynak, aki a pénzt a saját céljaira költötte. SZERZŐDÉS — NEM LÉTEZŐ TERMÉSRE 1976 nyarán Vaskó Károlynak megint pénzre volt szüksége, ezért megkereste ismerősét, Varga Lászlót és megkérte arra, hogy kössön felvásárlási szerződést almára. Vaskó tudta azt, hogy Varga Lászlónak nincs almafája, és ilyen esetben nem szabad szerződést kötni. Varga azonban vállalkozott az üzletre és elment az elsőrendű vádlottal a felvásárlóhoz. Varga a nem létező almára megkötötte a szerződést, 15 ezer forint előleget is felvett és az összeget később átadta Vaskónak. Almaszállításra természetesen nem került sor, nem is kerülhetett, a 15 ezer forint kárt a vádlott hozzátartozói térítették meg. 1976 novemberében Vaskó Károlyt egy Csikós nevezetű ismerőse megkérte arra, hogy almáját vásárolja fel és értékesítse. Vaskó 10 ezer forint körüli ösz- szegért el is adta a gyümölcsöt, az ellenértéket azonban nem fizette ki a tulajdonosnak, hanem elköltötte és részben a korábban keletkezett adósságait törlesztette. Az összeget csak 1977 tavaszán adta meg Vaskó Károly, amikor a jogosult az AFÉSZ-irodában reklamált. 1976 októberében a nyíregyházi MÉK könyvelése 1 vagon alma és göngyöleg árát. összesen 196 812 forint értékben tévedésből a Ra- mocsaházi ÁFÉSZ-nek utalt át, holott a vagont eredetileg a ra- mocsaházi Rákóczi Tsz rakta be és szállította. Vaskó Károly és Rebák István tudomást szerzett a téves átutalásról és Vaskó kezdeményezésére megállapodtak abban, hogy a vagont Rebák István a sajátjának fogja mondani azért, hogy a korábban keletkezett és meglévő hiányokat a jóváírásra kerülő alma ellenértékéből el tudják tüntetni. A téves jóváírás megtörtént, Vaskó és Rebák öt fiktív vételi jegyet állított ki azért, hogy a jóváírásból származó alma súlytöbbletét ellensúlyozzák. A vételi jegyeket ramocsaházi és baktalórántházi lakosok nevére állították ki és a nevüket is aláhamisították. KIÉ HAT A VAGON ALMA? 1977 februárjában tisztázódott, hogy téves jóváírás történt, és az összeget visszautalták a ramocsaházi tsz-nek. A vádlottak azonban továbbra is kitartottak amellett, hogy a vagon almát Rebák István rakta be, sőt a HUNGA- ROFRUCT-tól és a MÉK-től olyan okmányokat próbáltak szerezni, amik az ő állításukat támasztanák alá. Természetesen ez a kísérlet eredménytelen volt. Az egész manipulációra úgy derült fény, hogy Rebák István 1977 májusában az ÁFÉSZ vezetőségének őszintén elmondta a történteket. A vádlottak a Baktalórántházi AFÉSZ-nek mintegy 290 ezer forint kárt okoztak, amelyből a nyomozás során egy jelentősebb összeget megtérítettek. A vádlottak cselekményeit vizsgálva felvetődhet a kérdés, hogyan tudták viszonylag hosszabb időn keresztül ilyen jelentős ősz- szeggel megkárosítani a szövetkezetét anélkül, hogy menet közben üzelmeikre fény derült volna? Nem lehet szó nélkül hagyni azt a tényt, hogy a Baktalórántházi AFÉSZ-nél a bizonylati fegyelem, a felvásárlók elszámoltatásának és ellenőrzésének rendje egyes területeken kívánni valót hagy maga után. Tanulságul kell szolgálnia ennek az esetnek nemcsak az érintett személyek, hanem valameny- nyi ÁFÉSZ és felvásárló számára. Tudomásul kell venni, hogy a társadalmi tulajdon megfelelő kezelése és védelme mindenkinek kötelessége, de különösen fokozott felelősséggel tartoznak azok, akiknek munkaköri kötelezettségük is az, hogy óvják és csak rendeltetésének megfelelően használják fel a társadalmi tulajdont. Vaskó és Rebák előzetes letartóztatásban van, a bíróság megkezdte ügyük tárgyalását. Dr. Márián Zoltán ügyész Kisebb létszámmal, színvonalasabban Beszélgetés a tanácsi dolgozók utánpótlásáról Megyénk minden állampolgárát érintő témáról a tanácsi dolgozók utánpótlásáról beszélgettünk dr. Mezősi Pállal, a megyei tanács vb személyzeti és oktatási osztályának vezetőjével. — A megyei tanács vb hogyan gondoskodik a szakemberek utánpótlásáról? 474 ösztöndíjas — Előtérbe került a felsőfokú végzettségű szakemberek munkába állítása. A megnövekedett tanácsi feladatok ugyanis egyre képzettebb szakembereket igényelnek. A vb legutóbb 1976. június 1-i ülésén foglalkozott a szakemberek helyzetével. Mind több egyetemi és főiskolai hallgatóval írunk alá megállapodást, társadalmi ösztöndíjra és számos tanulmányi szerződést kötünk. (Jelenleg 474 ösztöndíjasunki van.) Az említett tanulókkal igyekszünk megszerettetni a tanácsi munkát. Több egyetemmel tartunk kapcsolatot, közreműködésünkkel megalakult a „Szegeden tanuló szabolcsi egyetemisták baráti köre”. A Borsod megyei jogi konzultációs központot évente 15 ezer forinttal támogatjuk. Az aktív tanácsi dolgozók közül 180-an állami iskola levelező tagozatán tanulnak, 190-en politikai képzésben vesznek részt. Jó eredmény, hogy a vb-titká- raink országos viszonylatban is elsők közt vannak a szak- képesítés terén. — A személyzeti és oktatási osztálynak mi a szerepe az utánpótlás névelésében? — Az osztályhoz tartozik a személyzeti és oktatási munka szakmai részének felügyelete, irányítása és koordinálása. Figyelemmel kísérjük a kiválasztást, a kezdők munkába állását, beilleszkedését, adott esetben konkrét segítséget nyújtunk számukra. A sóstói továbbképző intézettel együttműködve segítjük a képzést és a továbbképzést. Közreműködésünkkel a helyi tanácsok szakmailag és politikailag egyre képzettebb fiatalokat állítanak munkába. — A járási hivatalok hogyan kapcsolódnak a személyzeti munkába? — Módszertani, gyakorlati segítséget nyújtanak a helyi tanácsoknak. A községi vezetők kiválasztásában, illetve kinevezésében meghatározó feladatuk van, hiszen jól ismerik a helyi sajátosságokat, napi kapcsolatot tartanak a községi és a nagyközségi tanácsokkal. A járási hivatalok közvetítő és összékötő szerepet is betöltenek a lakosság, a helyi és a megyei tanács, valamint a társadalmi szervek között. Személyzeti munkájuk azonban eredményesebb is lehetne. • Tanácsi gyakornokok — Mi a célja a tanácsi gyakornokok beállításának? — A községekben és a nagyközségekben képzettebb vezetőket és csoportvezetőket akarunk munkába állítani. A gyakornokok beállítására 1973 óta van lehetőség. Megyénkben két-három éve kapott lendületet a gyakornokok képzése. A cél az, hogy felkészült és végleg elkötelezett fiatalok kerüljenek a pályára. Érettségizett fiatalokról van szó, akik egy-két év alatt elsajátítják az alapvető tudnivalókat, emberismeretre tesznek szert, s ezt követően felvételi vizsgát tehetnek a tanácsakadémia nappali tagozatán, illetve a jövőben az államigazgatási főiskolán. Jelenleg húszán készülnek a főiskolára. A képzésben történt változás, illetve az átmenet nekünk is gond, mert a vártnál kevesebb fiatalt küldhetünk iskolára. A nyíregyházi közgazdasági szakközépiskolában, valamint a kisvárdai, a fehérgyarmati, a nagyecsedi és a tiszalöki gimnáziumban oktatják az államigazgatási ismereteket. Ezekben a középiskolákban néhány fiatallal megismertetjük és megszerettetjük a tanácsi munkát. Nálunk is némi gondot jelent az elnőiesedés (az ügyintézők három évig gyesen vannak), ezért a helyi isko-* Iák és tanácsok több fiatalembert győzhetnének meg arról, hogy a tanácsi munka hivatás, és ebben a munkában van lehetőség a fejlődésre. — A helyi tanácsoknál kik nevelik a fiatalokat a közösség szolgálatára? — A tanácselnökök és a vb-titkárok hivatalból felelősek a kezdők szakmai és politikai fejlődéséért. A városi tanácsoknál külön személyzeti vezetők segítik a nevelésüket. A gyakorlati tapasztalatokat mindenütt a legképzettebb, a leglelkiismeretesebb ügyintézők adják át. A szakmai ismeretek mellett a magatartási szabályokra, az együttműködéssel járó tudnivalókra is megtanítják a fiatalokat. A képzés mérhető haszna — Az utánpótlás nevelése mennyire befolyásolja a tanácsi munka minőségét? — Az utóbbi években megteremtettük a képzés és továbbképzés magasabb feltételeit. A képzésben, az oktatásban meghívott előadóként részt vesznek az egyetemek, tudományos intézetek és különböző főiskolák munkatársai, tanárai. A sóstói továbbképző intézetben új oktatási módszereket is bevezettünk. Az utánpótlás nevelése, és a régi dolgozók továbbképzése jelentősen kihat a munka színvonalára. A képzés színvonalának növelésével párhuzamosan javult a munka színvonala. Ezt néhány számmal igazolom. 1970-ben az ügyek 3,1 százalékát megfellebbezték, tavaly 2,5 százalékos volt a felebbezések aránya. 1970-ben megyénkben 530 hatósági panasz volt, tavaly már csak 316. A jövőben a tanácsi munka korszerűsítésével, egyszerűsítésével a növekvő feladatokat lényegében kisebb létszámmal, magasabb színvonalon kívánjuk ellátni. Nábrádi Lajos BEKÜLDTE: Mészáros Zoltán, Nyíregyháza, Rákóczi u. ÜGYINTÉZÉS Kötetlen foglalkozások: az asszonyok kézimunkáznak... a férfiak kártyáznak. Vincze Péter képriportja FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT ERDŐBEN
