Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

1977. november 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tizenhétezer iétesitmény A LEGUTÓBBI HÄROM ESZTENDŐT mérlegre he­lyezve — csökkent a határidőn túl átadott ipari fejleszté­sek száma. Míg a hetvenes évek elején minden három be­ruházásból kettőnél késedelem keletkezett, napjainkra a fele-fele arány alakult ki. Ami változásként örvendetes, eredményként még kevés. Főként most, amikor ismét túl­zottan meggyorsult a beruházási tevékenység, január és július vége között a szocialista szektorban 23,8 százalékkal többet fordítottak ilyen célokra, mint tavaly a hasonló időszakban. Nagyobb forinttömeg áramlik ki a vártnál, a számí­tottnál beruházási célokra, a summa két hónap alatt 81,3 milliárdot tett ki, s ez, bár módosít a tervszerűségen, ön­magában talán még nem hatna elgondolkoztatónak. Töp­rengésre okot adónak azt tartjuk, vajon a beruházók, ki­vitelezők együttese szervezettségben, eszközellátottságban képes-e zavar nélkül fölzárkózni a megnőtt feladatokhoz, avagy a több pénz, s vele a nagyobb fejlesztési kedv rövi­desen a gondokat szaporítja lassú munkával, áttervezé­sekkel, be nem tartott határidőkkel és költségekkel? Sietség hozhat kárt és nyereséget, figyelmeztet dolga­ink kétélűségére a népi bölcsesség, azaz nem okvetlen a léptek ritmusa, hanem hogyanja határozza meg, melyik vár ránk a kettő közül. Vállalati döntési hatáskörben a már említett 81,3 milliárdból 47 milliárdot költöttek el ja­nuár és július között, a pénz nagyobb része tehát ezen a területen kerül felhasználásra, azaz a gondosság óhajtása is itt a nyomatékosabb. Emellett szól, hogy az állami nagy- beruházásoknál — amint azt a Minisztertanács éppen a közelmúltban megállapította —, lényegesen javult a kivi­telezési fegyelem, már nem számít meghökkentő ritkaság­nak egy-egy létesítmény határidőre, vagy annál is koráb­ban történő átadása. ÖSSZESEN 17 EZER KÜLÖNFÉLE LÉTESÍTMÉNY munkáit kezdte meg a kivitelező építőipar idén, hét hónap alatt, s ez 12 százalékkal több a tavalyinál. Ennél is na­gyobb arányban növekedett — 20,7 százalékkal — e friss feladatok költségvetési összege, azaz nagyobb, drágább építmények tető alá hozásáról van szó. Ami logikusan a fölkészültség magasabb szintjét is megköveteli, de inkább úgy írjuk le, mert közelebb áll a valósághoz, megköve­telné. Tavaly 59 milliárd forintot tettek ki az ipari beruhá­zások, s az összeg súlyát érzékelhetjük, ha hozzáfűzzük, az építőipar, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a szállítás és hírközlés, valamint a kereskedelem fejlesztési ráfordí­tásai együttesen nem rúgtak ennyire! Így mérlegelve már érthetővé válik, miért rendkívüli az ipari beruházások fontossága, népgazdasági szerepköre, határideje, költsége. Esztendők óta a vegyipar és a gépipar jussa a mezőny vezetése az ipari beruházások forintjainak elköltésekor, s mi tagadás, ezen a két területen most már nem is kell lámpással keresni a példásan lebonyolított, a határidőket, eredeti költségeket tiszteletben tartó fejlesztési eredmé­nyeket. Több kőolajipari, kőolajipari termékeket feldolgo­zó, azután kohászati létesítmény igazolja — amint azt az Állami Fejlesztési Bank vizsgálódásai megerősítették —, hogy a pontosan szervezett előkészítésnek, a tisztességgel csinált kivitelezésnek gyorsan mérhető a haszna. Ennek az ellenkezőjére sem kell azonban — sajnos — lámpással keresni a példákat. Korántsem spekulatív felté­telezés, hogy az azonos rendeltetésű és összegű két beru­házásnál — történetesen az élelmiszeriparban — mutatko­zó tizenkilenc hónapnyi időkülönbséget a szervezettség el­térő színvonala teremtette, s az sem a véletlen következ­ménye, hogy megegyező szerkezetű, légköbméterű ipari csarnokokat hol 16, hol 31, sőt, 44 hónap alatt hozzák te­tő alá. Majdnem négy esztendő arra, amire a másik helyen még másfél sem kellett — luxus. HOSSZABB IDŐSZAKBÓL LESZŰRT TAPASZTA­LAT, hogy a beruházási kedv növekedése csökkenti a kon­centrációt, erősíti a hajlamot a „gyorsan elkezdjük, majd­csak befejezzük” típusú beruházói és kivitelezői magatar­tásra. Holott nyilvánvaló, nem az eredmény, hol. mennyit költenek el — az 1970-es 34 milliárd forint értékű ipari beruházásokkal 1976-ban 59 milliárd állítható szembe —, hanem a befektetések hozta haszon tömege, termelődési ideje, gyarapodásának ritmusa. Ezért érdemel megkülön­böztetett figyelmet a beruházási kiadások idei, számított­nál gyorsabb, s összetételében a tervezettől eltérő növeke­dése. M. O. Silómaró Nyíregyházáról A közelmúltban kezdték meg a silómaró gépek hajtóműveinek gyártását a MEZŐGÉP nyíregyházi gyárában, s az idén har­minc darabot készítenek. Képünkön: Nagy József esztergályos oszlopos fú­rógépen a hajtóművek felerősítő furatait alakít­ja ki. (Gaál Béla felvétele) Egy dinamikusan fejlődő szakma Pajzs és elektróda Áz országos hegesztési szeminárium után Az acélból gyártott termé­kek, szerkezetek döntő több­ségét hegesztési eljárással kötik, rögzítik egymáshoz. A hegesztéssel készült termé­kek az élet minden területén megtalálhatók és nélkülözhe­tetlenek. Napjainkban ezért ez az egyik legfontosabb és a legdinamikusabban fejlődő hegesztéstechnológia. Nemrég rendezte meg Nyíregyházán a Gépipari Tudományos Egyesület or­szágos és megyei szervezete a negyedik országos hegesz­tési szemináriumot. Ezen a tanácskozáson megvitatták és bemutatták a részt vevő szak­embereknek az új hegesztési eljárásokat, az alkalmazható technológiákat, hegesztőbe­rendezéseket és készülékeket, valamint a legújabb kutatá­si eredményeket. Miért éppen nálunk? Hogy miért éppen a Sza- bolcs-Szatmár megyei GTE volt a szeminárium házigaz­dája? Erre a megye ipari fej­lődését bemutató számok ad­nak választ. Szabolcs-Szatmár megyé­ben az ipari munkásság lét­száma a felszabadulás idején alig haladta meg az ezret. Ma már megközelíti a nyolc­vanezret. Ez a két adat jól érzékelteti, hogy az elmúlt három évtized során jelen­tősen emelkedett az iparban foglalkoztatottak aránya, egyben ugrásszerűen növe­kedett — különösen az utób­bi tíz évben — a gyárak, az üzemek száma is. A megye ipara hétmérföldes léptekkel halad előre, ez megköveteli a fejlett hegesztési technikát és technológiát is. Több olyan üzemünk van, ahol már a legmodernebb gépek­kel, berendezésekkel dolgoz­nak így Tiszavasváritól Fe­hérgyarmatig szinte minden ipari üzem, vállalat képvi­seltette magát a tanácskozá­son. A szabolcsiak becsülete külföldön A> termékváltás, a megva­lósuló gépesítés, a géprend­szerek alkalmazása több ol- dalúan vetette fel a hegesz­tés, mint alkalmazott techno­lógia iránti igényeket. A GTE megyei szervezetének két éve alakult hegesztési szak­osztálya nagy segítséget nyújt a megyei iparnak. A GTE évek óta foglalkozik hegesztők betanításával, a hegesztő szakmunkások mi­nősített hegesztőkké képzésé­vel, hiszen minden minőségi gyártmány előállításának M inthogy a társaság fér­fiakból állt, kizárólag a nőkről folyt a szó. Most éppen Libádi Gáspár tette le a garast. — Mint a legtöbb házasembernek — így kezdte —, nekem is van ott­hon dugipénzem. Nem tartom ezt helytelennek, hiszen az a férj, aki a keresetét az utolsó fillérig hazaadja a feleségé­nek, ha különmunkával, vagy más ügyeskedéssel mel­lékesen is tud valamit keres­ni, ezt nyugodtan félreteheti a saját céljaira. Ide tartozik a prémium is, mivel azt ál­talában az átlagon felüli jó munkájáért kapja az ember. Én ezeket a pénzeket nem is titkoltam különösebben. Csak felületesen rejtettem el az íróasztalomban, de kulcs­ra nem zártam a fiókot. Ha­nyagságból vagy kényelmes­ségből hosszú időn át nem is számoltam meg az összege­ket, talán azért is nem, mert valahogy nem szerettem vol­na rajtakapni a feleségemet, hogy hozzányúl ehhez a pénz­hez. Ez kiábrándító lett vol­na számomra. Pedig valószí­nűleg hozzányúlt, apróbb je­lekből is következtettem erre. Hogy aztán egyszer s min­denkorra véget vessek a tit­kos tartalékom megdézsmálá- sának, egy nap megolvastam a pénzt, egy cédulára felje­gyeztem az összeget, és mel­lé tettem a papírszeletkét. Másnap, de a rákövetkező napokban és hetekben is az­tán hiába számláltam át új­ra meg újra a summámat, egy fillér hiányt se találtam. Használt tehát a cédula, csakis ennek tudtam be, hogy nem hiányzik semmi az asztalfiókból. Mert továbbra is azt észleltem, hogy valaki rendszeresen babrál a rejtek­helyen. Nyilván csak az al­kalomra várt a feleségem, hogy újból megkezdhesse kisded játékait. — Most már megbántam — folytatta Libádi —, hogy annak idején nem bizonyo­sodtam meg az asszony pénzkivételeiről. El is hatá­roztam, hogy utólag teszek próbát. Kézenfekvőnek tűnt az a megoldás, hogy valami­vel kevesebbet írjak a cédu­lára, mint amennyi pénzt be­tettem. Mondjuk egy százas­sal. Hiszen akkor a felesé­gem azt hiszi majd, hogy tudtomon kívül történt a do­log, eltévesztettem a számo­lást, tehát nyugodtan leve- heti a többletet. Ezt a lehetőséget azonban elvetettem. Túlságosan dur­vának, szinte erkölcstelen­nek tűnt utólag, hiszen ez valósággal provokáció lenne. Vajon melyik asszony tudna ellenállni a csábításnak? Más módszerhez nyúltam. Éppen megfordítva: száz fo­núm tehát beigazolódott: a feleségem a múltban egész biztosan dézsmálgatta a pén­zemet. Minthogy azonban egy bizonyíték még nem bi­zonyíték, a kutatóorvosok és -vegyészek módjára további kísérletezésbe fogtam. Vár­tam néhány hétig, azután megismételtem a trükköt a százassal. És megint a koráb­bi eredménnyel: nejem óva­tosságból ezt a hiányt is pó­tolta. Most már teljesen biztos voltam abban, hogy hitve­sem a múltban állandóan csapolta a külön pénztárt. S bár a sikertől nem kaptam vérszemet, elhatároztam, hogy még egy utolsó próbát teszek. De óvatosságból két hónapot vártam a dologgal. M ost azonban már kétszáz forinttal írtam többet a papírdarabkára, mint amennyi pénz a fiókom­ban volt. — És ezt is pótol­ta a feleséged? — kérdeztük egyszerre többen is Libádi- tól. Nem, ezúttal egészen más történt — felelte kissé elborongva a leleményes fér­fiú. — Hajnalka pár szót írt a cédulára, éspedig ezt: többet nem csapsz be, csi­bész! Heves Ferenc egyik alapvető feltétele a minősített hegesztő. Egy számmal érzékeltetve: a megyéből exportra kerülő ipari termékek négyötöd ré­szénél a hegesztés valamelyik eljárását alkalmazzák. Már­pedig ehhez minőségi mun­kát kell végezni. Ami pedig a jó munkát dicséri, hogy szabolcsi hegesztő szakmun­kások is dolgoznak az oren- burgi gázvezeték építésén, különböző gázszerelési mun­kákon Algériában, Ausztriá­ban, az NDK-ban, Csehszlo­vákiában. A szakosztálynak az oktatáson kívül más fel­adata is van: előadásokat szerveznek és a hegesztések nek olyan kérdéseivel is fog lalkoznak, mint a hegesztési módszerek technológiai to vábbfejlesztésével, a hegesztés szervezési problémáival és a gazdaságossággal. A tanácskozáson szó esett a hazai hegesztő anyagok gyártásáról is. A magyar elektródák minősége sok kí­vánnivalót hagy maga után, exportra pedig csak jó minő­ségű gyártmány mehet. Így több üzemben átálltak az importanyagok használatára. Ma már, ha lassan is, de ja­vult ez az állapot. A rekonst­rukció nyomán már gyártja a magyar ipar a jó minősé­gű munkára alkalmas elekt­ródákat. Sajnos ennek elle­nére gyakran előfordul, hogy sok helyen még mindig előnyben részesítik a devizá­ért beszerezhető hegesztő anyagokat. Talán azért, mert a magyar még ismeretlen. A pisztoly lassan a múlté Ha hegesztésről esik szó, egy átlagember a pajzsot maga előtt tartó, villannyal, vagy gázzal hegesztő mun­kásra gondol. Pedig mostan­ra nagyot fordult a helyzet. Utat törtek a különböző ma­gyar gyártmányú hegesztő­gépek, berendezések és a ha­gyományos kézi hegesztést már csak ott alkalmazzák, ahol nem lehet nagy szériát gyártani, illetve a javítások­nál. A közelmúltban befeje­ződött háromnapos szeminá­riumon a megye ipari üze­meinek szakemberei láthat­ták és megismerhették ezeket az új gépeket, a legújabb technológiai eljárásokat. Ta­lálkoztak a gyártókkal, a forgalmazókkal és talán leg­többet ezek a személyes ta­lálkozások, beszélgetések ad­tak. Ez a tanácskozás nagy­ban hozzájárul a megye tu­dományos életének és ipará­nak fejlődéséhez. Sípos Béla ELÉG A GYANÜ Árnyéka is ... Rugalmas alkalmazkodás A felszabadulás utáni egészségügy nagy vív­mánya volt az ernyőképes szűrés. Mondhatni: a tuber­kulózis elleni szervezett küzdelem e mozgó ala­kulatai nagy részt mondhat­nak maguknak a sikerből. A pontos terv szerinti szű­rések segítettek felkutatni a betegeket, s ennek nyo­mán Szabolcs-Szat marban rohamos gyorsasággal szer­veződött a gyógyítás és megelőzés. Ha ma érdeklődünk a tbc-gondozókban, akkor ki­derül: évente alig-alig akad fenn valaki ezen a szűrőn. A munkát mégis folytatni kell, hiszen csak a folya­mat megszakítatlan volta biztosíthatja azt, hogy fel­fedjék a betegséget, nyomon kövessék a gyógyulás folya­matát. Az orvosok azonban nem nyugodtak ebbe bele. A kis- várdai járás jó példája is mutatja: a meglévő, kiváló lehetőséget arra is felhasz­nálják ma, hogy más beteg­ségek szűrését is végezzék. A szív- és keringési zavaro­kat, a rákot is keresik és akinél csak a gyanú árnyé­ka vetődik is fel, azonnaj a megfelelő helyre utalják. A szervezet tehát alkalmazko­dik a kor új betegségeihez, s tevőleges szerepet vállal a megelőzésben, a betegség feltárásában. A kisvárdai járás példája is igazolja: hasznos a kez­deményezés, igen sok eset­ben tudtak a nagyobb baj elé menni. Az újféle népbe­tegségeknek a szűrési prog­ramba történő beépítése..te,- hát a preventió kiváló esz­köze. A megoldás rugalmas, dicsérendő. A már meglévő jó apparátus, lelkes gyógyí­tó gárda feladatainak bőví­tése, illetve megmásítása jelzi: az egészségügy szer­vezői és irányítói korszerű gondoskodással harcolnak a legfontosabbért: az ember egészségéért. (bürget) Fogyasztható 42 napig Jön a tartós tej A tejipar dolgozóinak idei munkaverseny-felajánlása volt a hosszabb ideig eltart­ható tej kikísérletezése és üzemszerű gyártásának tech­nológiai megoldása. Mindkét feladatot sikerrel teljesítették, s november első napjaiban megjelent, egyelőre csupán a főváros üzleteiben a tartós tej néven forgalomba hozott új termék. Különlegessége, hogy pasz­törizálását ultrahanggal vég­zik el s így 42 napig szava­tolhatják eltarthatóságát, fel­használhatóságát. A fővárosi boltok után még az idén a szabolcsi szak­üzletek polcaira, hűtőibe is jut az új termékből. A tartós tej literje 9 forintba kerül. Az idén még csak kisebb tételekben érkezik megyénk­be a tartós tej, mindennek amolyan piackutató felmérő szerepe van. Szezonja ugyan­is majd a nyári hónapokban jön el, amikor a hosszú sza­vatossági idő miatt kirándu­lásokhoz, túrákhoz, utazá­sokhoz kiválóan alkalmas az új tej. (k. z.) ■ yyrkyyi'wyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyi^.iyyyyM' ,< / i I i « » / ; ; i i » / / / / / i / / I I / i i / / kJ I , I / / / ; / / / / , , / , , 4» ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents