Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
NORMA I N em érik el a munkásnők a norma szerinti termelést Fehérgyarmaton, a HÓDIKÖT telepén. Vásárosnaményban, a Vörös Október Férfiruhagyár üzemében a közelmúltban indított új szalagnál még a jövő évre is eleve 80 százalék körüli teljesítést terveznek. Üjfehér- tón, a gyapjúszövőgyárban az új gépek beállításával egyidejűleg a normától kisebb teljesítményt is betervezik. Példák, amelyek a gyorsan fejlődő, új üzemeket létesítő szabolcsi könnyűipar árnyoldalait mutatják. Mert igaz ugyan, hogy egy- egy új üzemnél bizonyos időre van szükség, amíg a dolgozók elsajátítják a munkafogásokat, amíg ugyanolyan teljesítményeket érnek el, mint a régebben működő gyárakban. Ám azt is meg kell mondani, hogy a kisebb teljesítés sokszor nem az egyes munkásokon múlik. Ha más nem, az is bizonyítja ezt, hogy az új üzemek első dolgozói a budapesti törzsgyárakban tanultak, s ott igen hamar ugyanúgy dolgoztak, ugyanúgy teljesítették a normát, mint régebben ott dolgozó társaik. Mégis, amikor hazajöttek, náluk is gond volt — ha kisebb is — a teljesítményekkel. Az új üzemeknél ugyanis nem lehet kizárólag a gyakorlattal nem rendelkező, a fakanál, vagy a kapa mellől az üzembe került munkásnők rovására írni a kisebb teljesítményeket. Legalább ilyen súllyal szerepelnek a helyben kialakult szokások, a munka szervezettségének színvonala. Mert, míg a Vállalatok központi gyáraiban anyaghiány miatt, váratlan gépállások miatt nem, vagy alig állnak a dolgozók, addig az új üzemekben gyakori, hogy a művezetők, csoportvezetők felkészületlenségére lehet egyenes arányban visszavezetni a kisebb teljesítményeket. Ehhez járul természetesen a munkamorált rontó néhány dolgozó fegyelmezetlensége, nemtörődömsége is. □ könnyűipari vállalatok vezetői napirenden tartják a munkateljesítmények vizsgálatát. Ám a tények azt igazolják, hogy az eddigieknél következetesebben kell odafigyelni a szervezésre, a munkássá nevelésre. Csak így valósítható meg, hogy a megye új üzemeiben ne csupán a legjobbak, hanem mindenki teljesíteni tudja, ha lehet túlteljesítse a normát, s ezáltal több fizetést vigyen haza. L. B. Aláírták a KGST-tagállamok egységes villamos energetikai rendszeréről szóló megállapodást Szekér Gyula nyilatkozata a KGST VB üléséről A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 1977. november 21—23. között Moszkvában megtartatta 83. ülését. A végrehajtó bizottság meghallgatta Ny. K. Bajba- kovnak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökének tájékoztatását az ipar fűtőanyag-energetikai és nyersanyagtermelő ágazatai hosszú távú célprogramjának kidolgozásáról, az alapvető élelmiszerek termelésének kiszélesítéséről, valamint a gépgyártás fejlesztéséről és jóváhagyta az e programok további előkészítésével kapcsolatos javaslatokat. Megbízta a KGST illetékes szerveit azzal, hogy megfelelő intézkedésekkel gyorsítsák meg a megállapodások kidolgozását azokról a konkrét kérdésekről, amelyeket be kívánnak iktatni a hosszú távú együttműködési célprogramokba. A végrehajtó bizottság ülése idején alapvető fontosságú- gyakorlati lépést tettek a KGST hosszú távú fűtőanyag-energetikai célprogramjának megvalósításában: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarorázág, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányának megbízásából aláírták a KGST-tagállamok egységes villamos energetikai rendszere 1990-ig szóló távlati fejlesztésének együttműködéséről kötött általános megállapodást. A végrehajtó bizottság nagyra értékelte azoknak a nemzetközi építőbrigádoknak' a munkáját, amelyek a KGST tagállamaiból az Orenburg- tól a Szovjetunió nyugati határáig vezető „Szojuz” gáz- távvezeték, a jelenlegi ötéves tervidőszak legfontosabb közös objektumán dolgoznak, s a szovjet fél javaslatára „A Szojuz gáztávvezeték építéséért” elnevezésű emlékérmet alapított az építés legkiválóbb dolgozóinak kitüntetésére A végrehajtó bizottság foglalkozott a gépgyártás terén megvalósuló nemzetközi szakosítás és kooperáció kérdéseivel. Megállapodás jött létre arról, hogy a szakosítás és a kooperáció további korszerűsítése érdekében intézkedéseket tesznek azért, hogy megszervezzék a legmodernebb gépek és berendezések gyártását, növeljék a műszaki színvonalat. Megvitatta az „ Inter atomengrgo” és az „Intertextilmas” nemzetközi gazdálkodó egyesülések tevékenységéről szóló beszámolót, a gyártásszakosítás és koope(Folytatás a 4. oldalon) JANUÁR ELSEJÉTŐL Minőségi bérerés az építőiparban Befejeződtek az előkészületek és kísérletek, amelyek tapasztalatai alapján a minisztériumok és a tanácsok építő- és építőanyag-ipari vállalatai 1978. január 1-től tel- jeskörűen érvényesítik a minőség javítására ösztönző bérformákat a darabbéres kategóriában, tehát azokban a munkakörökben, amelyek közvetlenül befolyásolják az építmény, a termék minőségét. Idén valamennyi érintett vállalat elkészítette a minőség javítására ösztönző bérezési rendszer belső szabályzatát, gyakorlati kipróbálására pedig egy vagy több építésvezetőségénél, üzemrészénél már át is tértek a minőségi bérezésre. Ennek lényege, hogy a különböző szabványok, technológiai előírások és műszaki normák alapján munkafázisonként minősítik a terméket, a munkát, s e minőségi osztályozástól függően növelik vagy csökkentik a keresetet. A vállalatok többsége az első osztályú munkáért az alapkereset 10—20 százalékáig terjedhető prémiumot fizet. A legmagasabb prémiumot azért a munkáért kaphatják, amely a kedvezőtlen feltételek ellenére is első osztályú. Hasonló elvek alapján prémiumot kaphat az a dolgozó is, aki harmadosztályú feltételek ellenére másodosztályú munkát végzett, tehát javította a minőséget. Az előzetes feltételek minősítésével azonos kategóriájú munka esetén teljes keresetet kap a dolgozó, s ha rontott a minőségen, akkor annak arányában 20—25 százalékot is elérhet a levonás. A rendeletben meghatározott program szerint a következő lépcsőben, 1979. január 1-ig a tatarozó és karbantartó szervezeteknél, s 1980. január 1-ig az építésügyi és építőipari ágazat valamennyi szervezeténél át kell térni a minőség javítására ösztönző bérformákra. \ illanyszerelok a magasban. I Enyedi Tibor és Tóth István a KEMEV villanyszerelői. A fé- nyeslitkei új rendező pályaudvar térvilágításának szerelését is ők végezték, munkatársaikkal együtt. A szabolcsi vállalatok részvételével Megalakult a Magyar Kereskedelmi Kamara észak-alföldi összekötő bizottsága Szerdán délelőtt több mint száz vállalat képviselőinek részvételével Debrecenben megalakult a Magyar Kereskedelmi Kamara észak-alföldi összekötő bizottsága. A Hajdú-Bihar, Szolnok és Sza- bolcs-Szatmár megyei vállalatokat és gyáregységeket, állami gazdaságokat és a külkereskedelemben érdekelt tsz-rendszergazdákat a kamara, mint érdekképviseleti szerv segíti a kereskedelem fejlesztésében, a külföldi kapcsolatok felkutatásában és megteremtésében. A mostani alakuló ülésen, — melyet Tóth Imre, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság titkára nyitott meg — saját jogon öt szabolcsi vállalat és több mint húsz gyáregység képviseltette magát. Részt vettek az ülésen az érintett megyék párt- és tanácsi vezetői is. A kereskedelmi kamara 1970-ben kezdett hozzá vidéki szervezeteinek kialakításához. Az észak-alföldi összekötő bizottság megalakításával minden tájegységben létrejött a munkát koordináló bizottság. A tagvállalatok az export mintegy 90 százalékát állítják elő. A további exportlehetőségek és szabad kapacitások felkutatása révén bővíti a vállalatok exportját, ezt a tevékenységét a kamara széles körben propagálja és szorgalmazza. A határ menti kár- pátontúli és román területekkel való árucsere-forgalmat és gazdasági együttműködést kiszélesítik, külkereskedelmi továbbképző tanfolyamok szervezésével az ipari, mező- gazdasági és szövetkezeti vezetőknek bővítik az ismereteit. Az alakuló ülésen megválasztották az összekötő bizottság elnökségét. Elnöknek Kéri Tibort, a Biogál Gyógyszergyár igazgatóját, titkárnak Bényei Bélát, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjét: Szabolcs-Szatmár megyei társelnöknek Hunyadi Jánost, a Szabolcs megyei ZÖLDÉRT igazgatóját, elnökségi tagoknak pedig Mándoki Istvánt, a tiszavasvári Alkaloida igazgatóját és Novák Lászlót. a gávavencsellői Szabadság Termelőszövetkezet elnökét választották. ✓ (1. b.) A Kismotor- és Gépgyárban az idén már több, mint egymilliárd forint értékben állítanak elő speciális gépegységeket a járműipar, valamint kis teljesítményű benzin- és Diesel-motorokat, áramfejlesztőket a mezőgazdaság számára, melyekből Szabolcs-Sza talárba is jócskán jut. Miután termékeik iránt nőttön nő a kereslet, az elmúlt tíz év során csaknem megháromszorozták a termelést. Képünkön: Diesel-motorok sorozatgyártása. (MTI fotó — Ha- das János felvétele — KS) II közélet hírei Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán délelőtt látogatást tett országgyűlési választókörzetében, a Csepel Autógyár szi- getszentmiklósi központjában. A vendéget Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára és a vállalat vezetői fogadták. Gáspár Sándor megtekintette a járműgyáregység autóbuszszekrényváz üzemét, valamint a Volvo és a Csepel Autógyár kooperációjában készülő Lapplander kistehergépkocsik gyártását. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán látogatást tett a főváros V. kerületében. Részt vett a látogatáson Gérnyi Kálmán, a budapesti pártbizottsága titkára. Fock Jenő tájékozódott a kerületi politikai munka helyzetéről. A továbbiakban felkereste az Erőmű-beruházó Vállalatot. Ezt követően a TRANS- ELEKTRO Külkereskedelmi Vállalat munkájával ismerkedett meg. Végül az Üt- vasúttervező Vállalat székházában aktívaülésen találkozott a kerületi tervezőberuházó, kivitelező és külkereskedelmi vállalatok pártós állami vezetőivel, s tájékoztatást adott időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatást tett Csongrád megyében. Kedden Szegeden részt vett és felszólalt a Csongrád megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának ülésén, ahol az MSZMP XI. kongresszusa, illetve a megyei pártértekezlet óta végzett munkát értékelték, és meghatározták a további tennivalókat. Borbély Sándor szerdán ugyancsak Szegeden, a megyei pártbizottság épületében az időszerű kérdésekről megbeszélést folytatott a megyei pártbizottság vezetőivel, majd látogatást tett a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban. MA mm Ügyintézés (2 .oldal) Pajzs és elektróda (3. oldal)
