Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 17. KÖZLEKEDÉSI GONDOK Nemcsak a busz késik Egy városban jó tömegköz­lekedést csak úgy lehet meg­szervezni, ha megvan az irá­nyítás lehetősége is. Nyíregy­házán ennek vannak példái az autóbuszállomással, a vas­útállomás előtt és a Sóstói úton elhelyezett forgalomirá­nyító irodakonténerekkel. Ez­zel a legtöbb vonalon a két végállomás közül legalább az egyiken ellenőrizni lehet a buszok pontos indulását, in­tézkedni lehet a váratlan hi­bák esetén a járatkimaradá­sok ellen. A városi törzshálózatban egyedül a 12-es járatnak nincs irányítása. Ezért — valamint a távlati közlekedésfejleszté­si elképzelések miatt — kérte május 16-án a Volán a városi tanács műszaki osztályát, hogy a Jósavárosban, a jelen­legi végállomásnál engedé­lyezze egy forgalomirányító irodakonténer elhelyezését. Először elutasítás volt a vá­lasz, majd fellebbezés után, a megyei tanács illetékes osztá­lyának hozzájárulása, vala­mint az összes érdekelt ható­ság képviselőjének helyszíni bejárása után augusztusban „A pavilon végleges elhelye­zésével kapcsolatosan az osz­tály a szükséges formában 15 napon belül nyilatkozni fog” — jegyzőkönyvi bejegyzéssel maradt függőben a dolog. A 15 nap azóta igen sokszor el­telt, ám a Volán még semmi­lyen választ nem kapott. A tanácsi illetékesek a zöld felületet, a környezetvédelmi szempontokat védelmezték az elutasításkor. Most mégis olyan hírek járnak, hogy a közlekedést is érdemes volna átszervezni, a Sóstói úton kell kialakítani egy kisebb közle­kedési központot az autóbu­szok számára. Ehhez jövőre lesz a tanácsnak pénze, ami­kor a várakozó kocsiknak le­állóhelyet építenek ki, meg­teremtik a feltételeket. A szanatórium környékét is­merve viszont e terv ellen az egyszerű városlakó is felleb­bezhet, hiszen ezt a tervet évszázados fák újabb irtásá­val, a sóstói erdő további csonkításával lehet csak meg­valósítani. Ráadásul újabb hónapok telnek el, megoldás nélkül. Közben a Volán irodakonté­nere ott porosodik a vállalat udvarán, a közelgő téli idő­ben az elromlott buszok miatt idegeskedhetnek az utasok, de a 12-es vonalán marad min­den a régiben — irányítás nélkül. Lányi Botond n Legfelsőbb Bírásig ítélete a szolnoki gáz­robbanás ügyében A Legfelsőbb Bíróság — felleb­bezés folytán — szerdán ítéletet hirdetett a Szolnokon tavaly no­vember 2-án rorfénf tragikus gáz. robbánás ügyében, amelynek — mint ismeretes — 14 emberélet esett áldozatul. ——. Mezö-Balázst a Szolnoki Váro­si íanács útfenntartó üzemének brigádvezetőjét négyévi szabad­ságvesztésre ítélte. Hesz Jánosné üzemmérnököt egyévi szabadság- vesztésre ítélte, amelynek végre­hajtását kétévi próbaidőre felfüg­gesztette. Sztankóczy Pált. a ta­nács műszaki csoportvezetőjét felmentette, mert a közművezeté­kek felderítése nem tartozott a feladatkörébe. A Legfelsőbb Bíróság megálla­pította, hogy Mező Balázs gon­datlansága közvetlen összefüg­gésben van a bekövetkezett sú­lyos tragédiával. Hesz Jánosné felelősségét csökkenti, hogy mun­kahelyén a vállalati vezetők ed­dig is elnézték, hogy hasonló fel­színi földmunkáknál szerez­zenek be _közműrajzot. K heTytC- len gyakorlat megszüntetése ér­dekében a Legfelsőbb Bíróság jelzést küld a Szolnoki Városi Tanács elnökének. A Legfelsőbb Bíróság a bünte­tés kiszabásánál tekintettel volt arra, hogy a brigádvezető és az i üzemmérnök korábban kiemelke- » dően jó munkát végzett, s mind. J ketten több kiskorú gyermek el­tartásáról gondoskodnak. — A szomszédban van a planetárium. A napokban lett kész, nézze meg azt is! Ilyet az országban csak két he­lyen talál. Az egyiket itt, a másikat Pesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen — teszi hozzá büszkén. Aprócska teremben fehér kupola, alatta kék színű gömb, rajta csillagképek. A gömb — mely nem más, mint az északi és a déli csillagos égbolt — belsejében izzó (a Nap), körülötte kering és fo­rog a Föld és a Hold. Mindez egyszerre 15 ember számára látható, a kupola belsejére ki­vetítve. — A planetárium elsősor­ban oktatási célokat szolgál. Segítségével hallgatóinknak szemléletessé tehetünk ritkán látható égi mechanikai folya­matokat (nap- és holdfogyat­kozást stb.), de planetáriu­munk alkalmas arra is, hogy bemutassa a déli félteke csil­lagképeit is, melyeket egyéb­ként mi az északi félte­kéről soha sem láthatnánk. Például, hogy csak a legis­Több ezer évig az emberi­ség legfontosabb időmérő esz­köze a napóra volt. Az Ókori városok utcáin- kőoszlopok voltak az órák, s az időt az árnyék hosszával és lépéssel mérték. 2300 évvel ezelőtt Arisztophanész görög dráma­író egyik vígjátékában az athéni asszony így szól fér­jéhez: „Amikor az árnyék tíz lépés hosszú lesz, gyere va­csorázni” — olvashatja, aki megáll egy pillanatra a nyír- egyházi tanárképző főiskola tanulmányi épülete előtt álló új napóra előtt. Sajnos, az impozáns időmé­rő eszköz néhány napja nem üzemel. De amíg a természet a hiba kijavításán fáradozik, kopogtassunk be az óra ter­vezőjéhez. íróasztala mögül mosolygós szemű férfi áll fel. Dr. Göőz Lajos főiskolai docens min­den szaván érződik: él-hal a csillagászatért. — Nyíregyházán a napsüté­ses órák száma 1950 körül van. Ennyit fog „járni” egy évben az óra. Gyakorlati fel- használása mellett a földrajz szakosok számára demonstrá­ciós, illetve oktatási célokat Napóra a parkban. is szolgál majd. — Milyen anyagból készült az óra? — A bronzból és rozsda- mentes acélból épített fém- szerkezet svéd vörösgránit alapon áll. Az alapzat elké­szültének — hosszú sora van Már a tervezéskor arra gon­doltak, hogy nemes anyagból fogják elkészíteni. Igen ám, de a piszkei márvány hamar fakul, külföldről behozni pe­dig körülményes dolog. Erre a vörös gránitra ő bukkant rá Pesten, az Épületszobrászati Vállalat kelenföldi telepén. Egy ismert szobrunkból ma­radt ez a darab. Megmunká­lása — keménysége miatt — hihetetlen nehézségekbe ütkö­zött, de végül mégis csak el­készült. Sikerére pedig mi sem jellemzőbb', mint az, hogy az óra mását dr. Ponori Thewrewk Aurél kérésére (aki a napórák talán legjobb hazai szakértője) a Dunántú­lon lévő penci obszervatóri­um előtt szeretnék felállítani. A szíves tájékoztatást meg­köszönve indulnék, de a ta­nár visszatart: F. Krivin: Az állat­kertben — Miért van az oroszlán ketrecben? — kérdezte tő­lem a fiam az állatkertben, az oroszlán ketrece előtt. — Azért, mert az orosz­lán ragadozó állat.' — És a zebra? Talán a zebra is ragadozó állat? És ha nem, akkor miért zárják azt is ketrecbe? — Hogy meg ne egyék a ragadozó állatok... — Kicsoda? Az oroszlán? De hát az oroszlán ketrecben van. És a többi ragadozó ál­lat is ketrecben van. Tehát a zebrának nem kellene ket­recben lennie. Akkor mégis, miért van ketrecben? — Mert különben meg­szökne. — Honnan és kitől? Azok­tól, akik a ketrecben van­nak? .., — Egyáltalán: megszökne. Az állatkertből. — Oda szökne, ahol neki jobb lenne? — Gondolom, igen. Bizo­nyára. — De hát kell az, hogy ne­ki is rosszabb legyen? — Nem. Nem feltétlenül... — Akkor miért van ket­recben? — Valóban nem érted? Azért, mert különben meg­szökne! Azt hiszem, elég érthető­en magyaráztam neki, de ő mégsem értette. — Akkor miért nincs a macska a ketrecben? — Mert o macska háziál­lat. — És ha a zebra a ketrec­ben marad, akkor háziál­lat lesz? — Nem, á zebra nem lesz soha háziállat! — Hát akkor miért van ketrecben? — Mondtam már: külön­ben megszökne... És kezdődött minden elöl­ről. (Antalfy István fordítása) mértebbet, a Dél Keresztjét említsem. — Az Alföld egyik csilla­gászati bázisává szeretnénk fejleszteni Nyíregyházát. Tárgyalásokat folytatunk a Zeiss Művekkel. Csillagvizs­gálónkba a 300 milliméteres, tükrös távcső mellé egy na­gyobb teljesítményű, fotóbe­rendezéssel ellátott, kutatási célokra is alkalmas távcsövet készülünk beszerezni. Csendes Csaba Kárt tett a fagy, a jég Kevés szőlő termett Nem fogadta kegyeibe eb­ben az évben az időjárás me­gyénk szőlőtermelőit. Előbb a kora tavaszi, majd az áp­rilis végi, május eleji fagyok okoztak tetemes károkat a szőlőskertekben. A legtöbb helyen 25—30 százalékos volt a fagykár, de volt olyan te­rület, ahol ez elérte az öt­ven százalékot is. S mind­ezeket év közben tetézte a többszöri jégverés, ami a fagykárral együtt azt ered­ményezte, hogy az idei ter­més jóval elmaradt a terve­zettnél, alig haladta meg a tavalyinak a felét. Az elmúlt évben az Eger— Mátra-vidéki Pincegazda­ság sóstóhegyi üzeme negy­venezer mázsa szőlőt, illetve hatezer hektoliter mustot dolgozott fel, az idén viszont csak 24 ezer mázsa szőlőt, és 2500 hektoliter mustot. A mennyiség elmaradását vi­szont részben kárpótolja, hogy az idén a cukorfoktar­talom jóval meghaladja az elmúlt évit, megközelíti a 17-et. A 25 szabolcs-szatmári, és néhány hajdú-bihari, illetve borsodi szőlőtermelő gazda­ságtól felvásárolt szőlő és must mintegy húszezer hek­toliter bor készítéséhez ele­gendő. A sóstóhegyi üzem tá­rolókapacitása azonban negy­venezer hektoliter, ezért He­ves megyéből még mintegy 16 ezer hektoliter mustot, il­letve bort szállítottak a sza­bolcsi üzembe. Jelenleg nyolcféle bort tárolnak Sós­tóhegyen, főleg zöldszilvánit, olasz rizlinget, debrői hársle­velűt. CSILLAGÁSZATI BÁZIS NYÍREGYHÁZÁK Jó termés vetőmagvakból Közel félmilliárd felvásárlásra — Januárban kezdődik a kiszállítás Az országos vetőmagigény részeként elegendő meny- nyiségű felvásárlás történt idén megyénkben. A nagy- és kisgazdaságok vetőmagva­kért közel félmilliárdot kap­tak. Már az őszi kalászosok vetéséhez eljutott mindenho­vá az igényelt, jó minőségű vetőmag. Ezúttal biztosított a fedezet az eddig nem mindig kielégítő ellátású, legfonto­sabb pillangósokból: lucerná­ból, lóheréből. Ugyanígy ele­gendő a kora tavaszi kalá­szosok, tavaszi árpa, zab ve­tőkészlete. A nagy mennyiségű vető­magot igénylő vállalatok — konzerv-, hűtőipar, ZÖL­DÉRT — részére az 1978. évi vetőmagkészlet megvan. Ta­vaszi burgonyavetéshez a megyének 300 vagonnal áll rendelkezésére. Ha az igény ezt meghaladná, azt is ki tudja elégíteni országos kész­letből az ellátó vállalat. Az eddig gyakran problémát okozó dughagymahiány a következő tavasszal nem fog ismétlődni. A nyíregyházi Búza téri vetőmagbolt már­is 15 mázsa készlettel ren­delkezik, a megye boltjainak rendelése ugyancsak időben kielégíthető. Egyébként, a megye boltjaitól 2 millió tasakos vetőmagigénylés ér­kezett máris — a következő évre — a vetőmagtermeltető és -ellátó vállalathoz. Az igény kielégítése már decem­berben megkezdődik, hogy a vásárlók időben beszerezhes­sék szükségletüket. Az idei vetőmag-felvásár­lásban különösen jó ered­ményt hoztak a gabonafélék, a konyhakerti növények, a vöröshere és a kendermag. A következő évi termelések­re pedig már ebben a hó­napban megkezdődtek a szerződéskötések, a kiszállí­tás januárban indul. (a. b.) Négymilliárd forint a takarékban Á világtakarékossági nap eredménye: 113 millió betétnövekedés Októberben a megye la­kosságának takarékbetét­állománya 113 millió forint­tal nőtt. Ilyen összegű la­kossági megtakarítás az el­múlt három évtized azonos hónapjában nem volt. A me­gye betétállománya október 31-én — a világtakarékosság napján — 4 milliárd 94 mil­lió forintot tett ki. Több szá­zan nyitottak megyénkben új takarékbetétkönyvet is. Egy hónap alatt 880 fiatal kötött megállapodást az OTP-fiókokkal öt éven át tartó rendszeres takarékos­kodásra. Az elmúlt hó végén 18 786 fiatalnak volt ifjúsági takarékbetétje. Várható, hogy az év végére számuk több száz fővel nő. Kiemelkedik a nyíregyházi 110. és 107. szá­mú szakmunkásképző intézet, a Vasvári Pál Gimnázium és a kereskedelmi szakközépiskola vezetőinek, tanárainak e té­ren végzett munkája. A négy iskolában összesen 520 fiatal kötött megállapodást. Növe­kedett a KST-tagok száma is. Megalakult megyénkben az első termelőszövetkezeti KST, a demecseri Kossuth Termelőszövetkezetben. Üj KST megalakításáról kap­tunk hírt Fehérgyarmatról, a HÖDIKÖT-gyáregységből. Több üzemben folyik új KST szervezése, illetve tag­létszám-növelési akciók. Megkezdték az év végi visszafizetésre alakult KST-k a tagok által havonként el­helyezett betétek visszafize­tését. Az év végéig várható­an 45 millió forint betétet fi­zetnek ki a KST-k. (nemes) FOTÓPÁLYÁZATUNKÉ ÉRKEZETT Beküldte: Gémes Sándor, Nyíregyháza, Honfoglalás u. 21., I. emelet. Ennyi éves vagyok!

Next

/
Thumbnails
Contents