Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-17 / 270. szám
1977. november 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Hódítanak az árueladás áj módszerei Beszélgetés Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettessel A kereskedelmi munka- és üzemszervezésről tanácskoztak a közelmúltban Nyíregyházán a kelet-magyarországi vállalatok és nagyobb szövetkezetek vezetői. A vitán több olyan módszerről esett szó, amely a kereskedelem jövőbeni fejlődését segíti. A tapasztalatokat viszont a mából, a nyíregyházi vállalatok példáiból merítették a szakemberek. A tanácskozás munkájában, a vitában részt vett Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes is, akitől a tapasztalatokról érdeklődtünk. — Ezen a tanácskozáson nem az egész kereskedelemről, hanem a vegyes ipar- cikk és a ruházati szakma- ról tárgyaltunk. A minisztérium valamennyi nagyobb szakmacsoport szerint szervezi a megbeszéléseket egy-egy területen. A célunk az, hogy jó gyakorlati példákon keresztül is megmutassuk a fejlesztés irányait. — Eszerint a két nyíregyházi áruházban, a nagykereskedelmi Irakatoknál és a szakboltokban kedvező tapasztalatokat szereztek a szakemberek? iparcikk-kereskedelmi hálózat, ami alkalmassá tette a várost arra, hogy itt rendezzük a tanácskozást. A látogatások során mindenki összehasonlíthatta a nagykereskedelmi raktárak, az áruházak és szaküzletek munkáját, hogy megismerje a legfejlettebb módszereket, vagy észrevegye a kereskedelmi hálózaton belül, hogy melyik az a láncszem, amelyen a szervezés hatékonysága múlik. — Ahogy az áru is előbb a nagykereskedelemhez kerül, úgy Önök is előbb a nagykereskedelmi lerakatok munkájával ismerkedtek. Milyen tapasztalatokat szereztek? — Az Amfóra-ÜVÉRT raktárában a jól szervezett belső anyagmozgatással, az áru nyilvántartásának jó módszerével ismerkedtünk meg. Az áru útja — a munkaszervezésnek megfelelően — jól szemmel kísérhető, egyetlen láncszem van, ahol megtörik ez a folyamat. A bolthálózat ugyanis olyan, hogy ott már nem lehet az egységcsomagokat megbontás nélkül bevinni az üzletbe. A cipő-nagykereskedelmi lerakat adottságainál fogva nem alkalmas a jó szervezésre, itt előbb- utóbb fejlesztéssel lehet változtatni. — Szabolcs-Szatmár megyében nincs nagykereskedelmi központ, csak lerakatok. A központok hiányára nem panaszkodtak? — Nagyon pozitív, hogy sem a tanácskozáson, sem a látogatáskor nem merült ez fel. Ugyanis a jó ellátás nem azon múlik, hogy hol van a központ, hanem, hogy milyen mintateremmel rendelkeznek, s hogy milyen gyorsan szállítják a megrendelt árut. — A Nyírfa és a Kelet áruházak milyen benyomást keltettek? > — Mind a két áruházban a világban legközismertebb, precíz eladási módszereket honosítottak meg. Ez kedvező, jó tapasztalatot adott a szakembereknek. Az áruházak eredményeit vizsgálva azonban vannak még bőven tartalékok, mert sem a hatékonyságuk, sem a te- rületkihasználásuk nem a legjobbak között van az~or- szág'kéleti Tétében. ' — Egyes szakemberek úgy vélekedtek, hogy sok Nyíregyházának a ,két_ nagyáruház és a Centrum. Az ellátási körzet kevesebbet- igényelt volna. — Nem örültünk-, annak, hogy egyszerre épült a két árüffáz. Akkor túlméreté- zettfiélT'tűnt ez a fejlesztés a város nagyságához képest. Bizonyítja ezt a kezdeti veszteséges gazdálkodás. Bár azóta sokat javult mind a két áruház hatékonysága, de szerintem van még tartalék. Olyan válasz- . tékot érdemes tartani, ] amely megkülönbözteti egymástól áT Rét áruházát. Tgy j a kishatármenti forgalom, a helyi termeltetés bővítése az egyik UfT de lehetne profiltisztítással is bővítést elérni. Például a mezőgazdasági szeráruk, a sportszerek árusítása nagyobb területen történhetne. — A minisztérium véleménye szerint a profilok tisztítása javítja a kereskedelmi munkát. Kevesebb fajta áruból szélesebb választékot lehet tartani. A tanácskozás vitáján mégis húzódoztak ettől a vállalati vezetők — féltve a forgalmat. — Azért, mert ez vállalatok között és a szakboltok kialakításánál vállalaton belül is a helyi megállapodás dolga. Erre azonban előbb-utóbb az élet kényszerít rá mindenkit. S itt vetődik fel a vállalati központok szervezettsége is. Az áruforgalmi munkát nem szabad kizárólag a boltokra szétaprózni, hanem a központi irányítást szükséges erősíteni. — A szervezésben, az áru útjának rövidítésében melyik még az a módszer, amelynek elterjedését szorgalmazzák? — A minta utáni értékesítés a legfontosabb. Egyes cikkeknél, mint a rádió, elektromos háztartási gépek, teljesen azonos minden darab. A vevőnek meg kell elégednie azzal, — ezt kívánjuk elterjeszteni —, hogy a boltban kiválassza a megfelelő típust, s ennek alapján a raktárból szállítanak. Ezzel a szállítást, raktározást lehet csökkenteni. Persze ehhez minőség, pontosság is szükséges. — A tanácskozáson gyakorlati példák és bíráló megjegyzések egyaránt elhangzottak. Mit láthat a vásárló a kereskedelmi munka- és üzemszervezésből? — A szervezés célja, hogy a meglévő eszközeinket jobban' kihasználjuk, " az áruforgalmi munkát javítsuk. Természetes, hogy semmiféle olyan szervezést nem támogatunk, ami az ellátást rontja. Éppen ellentétesen, a különböző intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy a javuló áruforgalom a lakosság jobb ellátását szolgálja az új eladási módszerekkel is — fejezte be Lauthán Ferenc. Lányi Botond A diákévem úgy teltek, mint bárki másnak. Igaz, eléggé vásott kölyök voltam. Hol egy asztallábat törtem el, hol az ablaküveget vertem ki... nem maradt ép, ami a kezembe került, amolyan égedelem voltam, A tanárnő elénk áll akkor is, s szigorúan azt kérdi: — Ki törte be az ablakot? Mindenki hallgat, egy moccanás, egy pisszenés nincs. Én meg felállók, s félénken válaszolok: — Én voltam. No, gondolom, most lesz neked nemulass! És mások is azt forgatják a fejükben: „Most majd megkapja a magáét!” A tanárnő meg csak néz rám kedvesen és ezeket hallom tőle: — Nagyszerű Nyikityin! Van bátorságod beismerni a dolgokat... és ezzel kész. Egyszer a fizikai szertárban nagy felfordulást csaptam. A tanárnőm megint szigorúan lépett fel: — Ki törte össze az eszközöket? Mindenki elrejtőzött valahová, egyesek az ampermérő mögé dugták a fejüket. Én meg elégé bátran kiállók: — Én! S közben azt gondolom: „Mi lesz most?” És ott az ampermérő mögött is arra gondolnak: „Mit kap most ezért?” A tanárnő meg gyengéden rámnézett és azt mondta: — Bátor legény vagy Nyikityin. Be mered vallani a csintevéseid is. És ezzel be is fejeztük.- Akkor meg (úgy tűnik már a 10. osztályban történt) a A. és L. Sargorodszkije: Nem vált tornateremben leszakítottam a gyűrűt, meg elfűrészeltem a lólábat. — Ki tette ezt? — kérdezte komoran a testnevelő tanár. Mindenki a sarokba húzódott, vagy az ugrószőnyeg mögé bújt. Én meg egyenesen a kötél felső végéről válaszoltam büszkén. — Én! Ki tehette volna más? Az ugrószőnyeg mögött mindnek az jár a fejében: „Mit csinál most vele?” Én pedig pontosan tudom, a hajam szála sem fog görbülni. És így is történt. A tanár hátraszegte a fejét és olyan meleg volt a hangja, amikor azt mondta: — Ez dicsérendő Nyikityin! Van elég merszed beismerni. .. Befejeztem az iskolát. Kiléptem az ÉLETBE. És az egész azzal kezdődött, hogy betörtem egy üzlet kirakatát. Az első fizetésem ünnepeltük. Már nem volt mit innunk és olyan későre járt, hogy sehol nem árultak bort. Ezért határoztam úgy, hogy kiveszem a kirakatból. Belevágtam az üres üveggel — csak úgy röpködtek a szilánkok. Mindjárt összesereglet- tek az emberek. — Ki törte be? — kérdez az ügyeletes járőr. A tömeg azonnal elszál- língózott. Ekkor kilépek én középre és nyugodtan bejelentem: — Hát, én tettem. G ondolom, magamban most ez is elkezd dicsérni, már torkig vagyok vele. Az ügyeletes meg: „Hát akkor menjünk”. El is mentünk. Visszafelé egyedül jöttem és 15 nap múlva. Junoszty 1972/9. Ford: Laczik Mária A vetélkedő mottója: JOHN REED A győztes trió egyik tagja, a kedves, szőke fiatalasszony, > Salamonná Kazár Ilona. Otthonos az orosz nyelvben, a zenében és irodalomban, de legalább ilyen a szakmájában, a számok, főleg az árak világában. Laikusnak száraznak, érdektelennek tűnhet az árkalkuláció, e zsebbe vágó, komoly játék. Persze csak addig, amíg Ilike fel nem villantja e munka sokoldalúságát, szépségeit. Tíz nap és a győztes trió — Egy-egy árelemzés izgalmas, szép munka — vallja szakmájáról. — Jelzéseket adunk, hol van baj, min kellene változtatni. Ez a másik fő feladatunk. Ilike 1972-ben a szakérettségi után került a MEZŐGÉP vállalathoz. Danes Bandi „bácsi” ismertette meg a szakma rejtelmeivel. Ő volt akkor a vállalatnál az egyedüli árkalkulátor. Űj generáció nevelődik mellette. E négyes csoport tagja Salamonné Kazár Ilike is. Munka mellett végezte el az árkalkulációs tanfolyamot. Tanult technológiát, műszaki ismereteket szerzett és megismerte az árszabályozás titkait. Ezek nélkül nem él meg az árkalkulátor. Sok függ munkánk pontosságától. Ha nincs a terméknek ára, nem tud szerződést kötni vállalatunk. Ezt nekünk kell „kiokoskodni”. Persze pontos, precíz számításokkal. Éppen a napokban végeztek az LTK—6-os pótkocsik árkalkulációjával. Felküld- ték a trösztnek, ahonnan a KGM-be kerüL Vaskos irat- köteg. Tele számokkal. — Sok mindent figyelembe kell venni egy árkalkulációnál. Ennek az LTK—6-osnak csak az anyagköltség-kalkulációja 15 oldalnyi. E munka mellett elemzéseket végzünk. Kiszűrjük a veszteséges termékeket, keressük a veszteségek okait, és a vezetők asztalára tesszük észrevételeinket, hogy mielőbb intézkedjenek. Most kalkulálják azoknak a gyártmányoknak az árait, amelyeket a vállalat a jövő évben gyártani fog. Ez aprólékos munka, műszaki tudást is igényel, s itt derül ki, hogy a darálók, kompresszorok, pótkocsik, a mindentfelhor- dók és a többi gyártmány gazdaságos lesz-e vagy sem? Gáspár Jenő a trió másik tagja. Róla vallja Ilike: ő a csapat esze. Valóságos lábon járó lexikon. Hasonló beosztásban van a vállalatnál is. Ahhoz, hogy a nyíregyházi és a tiszavasvári gyáregységekben külün-külön is jól haladjon az esztergagépek, marógépek felújítása, zavartalan legyen a kooperáció, ő a felelős. Kooperátor. Rangja van országszerte e két részlegnek. — Az idén 160 esztergagép és 40 marógép felújítását végezzük el. Tiszavasváriban végzik a gépek szétszerelését, az esztergaágyak megmunkálását, a lángedzést, gyalulást, köszörülést stb., Nyíregyházán pedig a készreszerelést. — Megrendelés van, munka van, még anyaghiányra sem panaszkodhatom — mondja. Csodálkozásomra hozzáteszi, hogy amit nem lehet kapni a kereskedelemben, legyártják ők maguk. Láttam Kárpáti Tibornak, a kohómérnöknek az arcán a megrökönyödést, amikor azt kérdeztem tőle, mit keres egy kohómérnök a vasas szakmában? Először mosolygott, aztán azt kezdte magyarázni. hogy ő kohógépész, ami átmenet a kohászat és a gépészet között. — Precíziós öntödénk van. Működik a vállalatnál magnéziumöntöde, kovácsüzem, végzünk tűzi horganyozást. Soroljam még? — néz rám. — És amióta itt dolgozom, ennek három éve, most alakult ki egy nagy kapacitású hőkezelő üzem, amely a legmodernebb technológiával rendelkezik. Sófürdős és indukciós egységekkel. A nyírbátori gyáregység hőkezelő üzeméről magyarázott, ahol megoldódik a gyorsacélok hőkezelése. — Ez a legmodernebb forgácsoló szerszámok alapanyaga. Belőle készülnek az esztergakések, fűrészlapok, marószerszámok. Nem mindegy, milyen a minőségük. A tröszt összes üzemének igényeit ionén elégítjük ki. Az elkészült szerszámok itt kapják meg a kívánt mechanikai tulajdonságukat. Mindez országos jelentőségű. Kárpáti Tibor részt vett az üzem tervezésében, megvalósításában. Egyik irányítója a tiszavasvári precíziós öntöde és a nyírbátori anódöntöde továbbfejlesztésének. Emellett a központi gyáregység KISZ- szervezetének titkára, ahol száz fiatal él, dolgozik. Irányításával alakult újjá az FMKT (a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa), s már 60 fiatalt foglalkoztatnak. . - Idén érett be első sikerük Í6. A megyei pályázaton II. díjat nyertek. Pályamunkájuk éppen a tiszavasvári precíziós öntöde továbbfejlesztésének kérdéseit boncolgatta. — Ez négy fiatal munkája. Reméljük, e pályaművet figyelembe veszik az öntöde fejlesztésében — mondja. Szerényen hallgat arról, hogy e műnek ő volt a szellemi atyja is, irányítója is. Szikár alkat, vékonypénzű fiatalember, tele energiával. Felesége tanárnő. Albérletben laknak. És várják a trónörököst is. Tibor második diplomájának megszerzésére készül. Most elsőéves Miskolcon, az egyetem gazdasági mérnöki szakán, s tanul az Oktatási Igazgatóság ifjúság- politikai speciális kollégiumán is. Sokan csodálják. Ö megszokta. Gond csak ezután lesz: mi történik, ha megszületik a kicsi? Még nem tudja. ★ John Reed: Tíz nap. Ez volt a mottója annak az országos vetélkedőnek, amelyet az MSZBT hirdetett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára. A nemes vetélkedőre Budapesten, a Budavári Palotában, a Munkásmozgalmi Múzeum aulájában került sor. Az első helyet ez a hármas szerezte meg. Farkas Kálmán Szemben: Gáspár Jenő Kárpáti Tibor