Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

1977. november 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Hódítanak az árueladás áj módszerei Beszélgetés Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettessel A kereskedelmi munka- és üzemszervezésről tanácskoz­tak a közelmúltban Nyíregyházán a kelet-magyarországi vállalatok és nagyobb szövetkezetek vezetői. A vitán több olyan módszerről esett szó, amely a kereskedelem jövő­beni fejlődését segíti. A tapasztalatokat viszont a mából, a nyíregyházi vállalatok példáiból merítették a szakem­berek. A tanácskozás munkájában, a vitában részt vett Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes is, akitől a tapasztalatokról érdeklődtünk. — Ezen a tanácskozáson nem az egész kereskedelem­ről, hanem a vegyes ipar- cikk és a ruházati szakma- ról tárgyaltunk. A minisz­térium valamennyi na­gyobb szakmacsoport sze­rint szervezi a megbeszélé­seket egy-egy területen. A célunk az, hogy jó gyakor­lati példákon keresztül is megmutassuk a fejlesztés irányait. — Eszerint a két nyíregy­házi áruházban, a nagy­kereskedelmi Irakatok­nál és a szakboltokban kedvező tapasztalatokat szereztek a szakemberek? iparcikk-kereskedelmi há­lózat, ami alkalmassá tette a várost arra, hogy itt ren­dezzük a tanácskozást. A látogatások során mindenki összehasonlíthatta a nagy­kereskedelmi raktárak, az áruházak és szaküzletek munkáját, hogy megismerje a legfejlettebb módszere­ket, vagy észrevegye a ke­reskedelmi hálózaton belül, hogy melyik az a láncszem, amelyen a szervezés haté­konysága múlik. — Ahogy az áru is előbb a nagykereskedelemhez kerül, úgy Önök is előbb a nagykereskedelmi lera­katok munkájával ismer­kedtek. Milyen tapaszta­latokat szereztek? — Az Amfóra-ÜVÉRT raktárában a jól szervezett belső anyagmozgatással, az áru nyilvántartásának jó módszerével ismerkedtünk meg. Az áru útja — a mun­kaszervezésnek megfelelő­en — jól szemmel kísérhe­tő, egyetlen láncszem van, ahol megtörik ez a folya­mat. A bolthálózat ugyanis olyan, hogy ott már nem lehet az egységcsomagokat megbontás nélkül bevinni az üzletbe. A cipő-nagyke­reskedelmi lerakat adottsá­gainál fogva nem alkalmas a jó szervezésre, itt előbb- utóbb fejlesztéssel lehet vál­toztatni. — Szabolcs-Szatmár me­gyében nincs nagykeres­kedelmi központ, csak le­rakatok. A központok hi­ányára nem panaszkod­tak? — Nagyon pozitív, hogy sem a tanácskozáson, sem a látogatáskor nem merült ez fel. Ugyanis a jó ellátás nem azon múlik, hogy hol van a központ, hanem, hogy milyen mintateremmel ren­delkeznek, s hogy milyen gyorsan szállítják a meg­rendelt árut. — A Nyírfa és a Kelet áruházak milyen benyo­mást keltettek? > — Mind a két áruházban a világban legközismertebb, precíz eladási módszereket honosítottak meg. Ez ked­vező, jó tapasztalatot adott a szakembereknek. Az áru­házak eredményeit vizsgál­va azonban vannak még bőven tartalékok, mert sem a hatékonyságuk, sem a te- rületkihasználásuk nem a legjobbak között van az~or- szág'kéleti Tétében. ' — Egyes szakemberek úgy vélekedtek, hogy sok Nyíregyházának a ,két_ nagyáruház és a Centrum. Az ellátási körzet keve­sebbet- igényelt volna. — Nem örültünk-, annak, hogy egyszerre épült a két árüffáz. Akkor túlméreté- zettfiélT'tűnt ez a fejlesztés a város nagyságához ké­pest. Bizonyítja ezt a kez­deti veszteséges gazdálko­dás. Bár azóta sokat javult mind a két áruház haté­konysága, de szerintem van még tartalék. Olyan válasz- . tékot érdemes tartani, ] amely megkülönbözteti egy­mástól áT Rét áruházát. Tgy j a kishatármenti forgalom, a helyi termeltetés bővíté­se az egyik UfT de lehetne profiltisztítással is bővítést elérni. Például a mezőgaz­dasági szeráruk, a sportsze­rek árusítása nagyobb te­rületen történhetne. — A minisztérium véle­ménye szerint a profilok tisztítása javítja a keres­kedelmi munkát. Keve­sebb fajta áruból széle­sebb választékot lehet tar­tani. A tanácskozás vitá­ján mégis húzódoztak et­től a vállalati vezetők — féltve a forgalmat. — Azért, mert ez válla­latok között és a szakbol­tok kialakításánál vállala­ton belül is a helyi megál­lapodás dolga. Erre azon­ban előbb-utóbb az élet kényszerít rá mindenkit. S itt vetődik fel a vállalati központok szervezettsége is. Az áruforgalmi munkát nem szabad kizárólag a boltokra szétaprózni, hanem a központi irányítást szük­séges erősíteni. — A szervezésben, az áru útjának rövidítésében me­lyik még az a módszer, amelynek elterjedését szorgalmazzák? — A minta utáni értéke­sítés a legfontosabb. Egyes cikkeknél, mint a rádió, elektromos háztartási gé­pek, teljesen azonos min­den darab. A vevőnek meg kell elégednie azzal, — ezt kívánjuk elterjeszteni —, hogy a boltban kiválassza a megfelelő típust, s ennek alapján a raktárból szállí­tanak. Ezzel a szállítást, raktározást lehet csökken­teni. Persze ehhez minőség, pontosság is szükséges. — A tanácskozáson gya­korlati példák és bíráló megjegyzések egyaránt elhangzottak. Mit láthat a vásárló a kereskedelmi munka- és üzemszerve­zésből? — A szervezés célja, hogy a meglévő eszközeinket jobban' kihasználjuk, " az áruforgalmi munkát javít­suk. Természetes, hogy semmiféle olyan szervezést nem támogatunk, ami az el­látást rontja. Éppen ellen­tétesen, a különböző intéz­kedéseknek arra kell irá­nyulniuk, hogy a javuló áruforgalom a lakosság jobb ellátását szolgálja az új eladási módszerekkel is — fejezte be Lauthán Fe­renc. Lányi Botond A diákévem úgy teltek, mint bárki másnak. Igaz, eléggé vásott kölyök voltam. Hol egy asz­tallábat törtem el, hol az ab­laküveget vertem ki... nem maradt ép, ami a kezembe került, amolyan égedelem voltam, A tanárnő elénk áll akkor is, s szigorúan azt kér­di: — Ki törte be az ablakot? Mindenki hallgat, egy moc­canás, egy pisszenés nincs. Én meg felállók, s félénken válaszolok: — Én voltam. No, gondolom, most lesz neked nemulass! És mások is azt forgatják a fejükben: „Most majd megkapja a ma­gáét!” A tanárnő meg csak néz rám kedvesen és ezeket hal­lom tőle: — Nagyszerű Nyikityin! Van bátorságod beismerni a dolgokat... és ezzel kész. Egyszer a fizikai szertár­ban nagy felfordulást csap­tam. A tanárnőm megint szi­gorúan lépett fel: — Ki törte össze az eszkö­zöket? Mindenki elrejtőzött vala­hová, egyesek az ampermé­rő mögé dugták a fejüket. Én meg elégé bátran kiállók: — Én! S közben azt gondolom: „Mi lesz most?” És ott az ampermérő mö­gött is arra gondolnak: „Mit kap most ezért?” A tanárnő meg gyengéden rámnézett és azt mondta: — Bátor legény vagy Nyi­kityin. Be mered vallani a csintevéseid is. És ezzel be is fejeztük.- Akkor meg (úgy tűnik már a 10. osztályban történt) a A. és L. Sargorodszkije: Nem vált tornateremben leszakítottam a gyűrűt, meg elfűrészeltem a lólábat. — Ki tette ezt? — kérdez­te komoran a testnevelő ta­nár. Mindenki a sarokba húzó­dott, vagy az ugrószőnyeg mögé bújt. Én meg egyene­sen a kötél felső végéről vá­laszoltam büszkén. — Én! Ki tehette volna más? Az ugrószőnyeg mögött mindnek az jár a fejében: „Mit csinál most vele?” Én pedig pontosan tudom, a hajam szála sem fog gör­bülni. És így is történt. A tanár hátraszegte a fe­jét és olyan meleg volt a hangja, amikor azt mondta: — Ez dicsérendő Nyiki­tyin! Van elég merszed be­ismerni. .. Befejeztem az iskolát. Ki­léptem az ÉLETBE. És az egész azzal kezdődött, hogy betörtem egy üzlet kirakatát. Az első fizetésem ünnepel­tük. Már nem volt mit in­nunk és olyan későre járt, hogy sehol nem árultak bort. Ezért határoztam úgy, hogy kiveszem a kirakatból. Be­levágtam az üres üveggel — csak úgy röpködtek a szilán­kok. Mindjárt összesereglet- tek az emberek. — Ki törte be? — kérdez az ügyeletes járőr. A tömeg azonnal elszál- língózott. Ekkor kilépek én középre és nyugodtan bejelentem: — Hát, én tettem. G ondolom, magamban most ez is elkezd di­csérni, már torkig vagyok vele. Az ügyeletes meg: „Hát akkor menjünk”. El is mentünk. Visszafelé egyedül jöttem és 15 nap múlva. Junoszty 1972/9. Ford: Laczik Mária A vetélkedő mottója: JOHN REED A győztes trió egyik tagja, a kedves, szőke fiatalasszony, > Salamonná Kazár Ilona. Otthonos az orosz nyelvben, a zenében és irodalomban, de legalább ilyen a szakmájában, a számok, főleg az árak világában. Laikusnak száraznak, érdektelennek tűnhet az árkalkuláció, e zsebbe vágó, komoly játék. Persze csak addig, amíg Ilike fel nem villantja e munka sokoldalúságát, szépségeit. Tíz nap és a győztes trió — Egy-egy árelemzés iz­galmas, szép munka — vall­ja szakmájáról. — Jelzéseket adunk, hol van baj, min kel­lene változtatni. Ez a másik fő feladatunk. Ilike 1972-ben a szakérett­ségi után került a MEZŐGÉP vállalathoz. Danes Bandi „bá­csi” ismertette meg a szakma rejtelmeivel. Ő volt akkor a vállalatnál az egyedüli árkal­kulátor. Űj generáció neve­lődik mellette. E négyes cso­port tagja Salamonné Kazár Ilike is. Munka mellett vé­gezte el az árkalkulációs tan­folyamot. Tanult technológiát, műszaki ismereteket szerzett és megismerte az árszabályo­zás titkait. Ezek nélkül nem él meg az árkalkulátor. Sok függ mun­kánk pontosságától. Ha nincs a terméknek ára, nem tud szerződést kötni vállalatunk. Ezt nekünk kell „kiokoskod­ni”. Persze pontos, precíz szá­mításokkal. Éppen a napokban végez­tek az LTK—6-os pótkocsik árkalkulációjával. Felküld- ték a trösztnek, ahonnan a KGM-be kerüL Vaskos irat- köteg. Tele számokkal. — Sok mindent figyelembe kell venni egy árkalkuláció­nál. Ennek az LTK—6-osnak csak az anyagköltség-kalkulá­ciója 15 oldalnyi. E munka mellett elemzéseket végzünk. Kiszűrjük a veszteséges ter­mékeket, keressük a vesztesé­gek okait, és a vezetők aszta­lára tesszük észrevételeinket, hogy mielőbb intézkedjenek. Most kalkulálják azoknak a gyártmányoknak az árait, amelyeket a vállalat a jövő évben gyártani fog. Ez apró­lékos munka, műszaki tudást is igényel, s itt derül ki, hogy a darálók, kompresszorok, pótkocsik, a mindentfelhor- dók és a többi gyártmány gazdaságos lesz-e vagy sem? Gáspár Jenő a trió másik tagja. Róla vallja Ilike: ő a csapat esze. Valóságos lábon járó lexikon. Hasonló beosz­tásban van a vállalatnál is. Ahhoz, hogy a nyíregyházi és a tiszavasvári gyáregységek­ben külün-külön is jól halad­jon az esztergagépek, maró­gépek felújítása, zavartalan legyen a kooperáció, ő a fe­lelős. Kooperátor. Rangja van országszerte e két rész­legnek. — Az idén 160 esztergagép és 40 marógép felújítását vé­gezzük el. Tiszavasváriban végzik a gépek szétszerelését, az esztergaágyak megmunká­lását, a lángedzést, gyalulást, köszörülést stb., Nyíregyházán pedig a készreszerelést. — Megrendelés van, munka van, még anyaghiányra sem panaszkodhatom — mondja. Csodálkozásomra hozzáteszi, hogy amit nem lehet kapni a kereskedelemben, legyártják ők maguk. Láttam Kárpáti Tibornak, a kohómérnöknek az arcán a megrökönyödést, amikor azt kérdeztem tőle, mit keres egy kohómérnök a vasas szakmá­ban? Először mosolygott, az­tán azt kezdte magyarázni. hogy ő kohógépész, ami át­menet a kohászat és a gépé­szet között. — Precíziós öntödénk van. Működik a vállalatnál mag­néziumöntöde, kovácsüzem, végzünk tűzi horganyozást. Soroljam még? — néz rám. — És amióta itt dolgozom, ennek három éve, most alakult ki egy nagy kapacitású hőkezelő üzem, amely a legmodernebb technológiával rendelkezik. Sófürdős és indukciós egysé­gekkel. A nyírbátori gyáregység hőkezelő üzeméről magyará­zott, ahol megoldódik a gyors­acélok hőkezelése. — Ez a legmodernebb for­gácsoló szerszámok alapanya­ga. Belőle készülnek az esz­tergakések, fűrészlapok, ma­rószerszámok. Nem mindegy, milyen a minőségük. A tröszt összes üzemének igényeit io­nén elégítjük ki. Az elkészült szerszámok itt kapják meg a kívánt mechanikai tulajdon­ságukat. Mindez országos je­lentőségű. Kárpáti Tibor részt vett az üzem tervezésében, megvaló­sításában. Egyik irányítója a tiszavasvári precíziós öntöde és a nyírbátori anódöntöde továbbfejlesztésének. Emellett a központi gyáregység KISZ- szervezetének titkára, ahol száz fiatal él, dolgozik. Irá­nyításával alakult újjá az FMKT (a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa), s már 60 fiatalt foglalkoztatnak. . - Idén érett be első sikerük Í6. A megyei pályázaton II. díjat nyertek. Pályamunkájuk éppen a tiszavasvári precízi­ós öntöde továbbfejlesztésé­nek kérdéseit boncolgatta. — Ez négy fiatal munkája. Reméljük, e pályaművet fi­gyelembe veszik az öntöde fejlesztésében — mondja. Szerényen hallgat arról, hogy e műnek ő volt a szel­lemi atyja is, irányítója is. Szikár alkat, vékonypénzű fiatalember, tele energiával. Felesége tanárnő. Albérletben laknak. És várják a trónörö­köst is. Tibor második diplo­májának megszerzésére ké­szül. Most elsőéves Miskol­con, az egyetem gazdasági mérnöki szakán, s tanul az Oktatási Igazgatóság ifjúság- politikai speciális kollégiumán is. Sokan csodálják. Ö meg­szokta. Gond csak ezután lesz: mi történik, ha megszü­letik a kicsi? Még nem tudja. ★ John Reed: Tíz nap. Ez volt a mottója annak az országos vetélkedőnek, amelyet az MSZBT hirdetett meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójára. A ne­mes vetélkedőre Budapesten, a Budavári Palotában, a Mun­kásmozgalmi Múzeum aulájá­ban került sor. Az első helyet ez a hármas szerezte meg. Farkas Kálmán Szemben: Gáspár Jenő Kárpáti Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents