Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-15 / 268. szám
1977. november 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Döntés az emberért K i mit tud? így kezdődik a nap a. Növénvolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyárában. Ha minden vezető „felmondta a leckét”, számot adott arról, mi történt a hozzá tartozó tizemben este 6-tól reggel 6-ig, kezdődhet az érdemi munka. Hogy mi mindenről van szó egy ilyen reggeli kérdezz-íelelek komoly játékon? Széles a skála. Szóba kerül itt az üzemfejlesztés, az ötletek, megvalósítást igénylő elképzelések. Csupa olyan dolog, amelyet a párt- és a gazdasági vezetés egyaránt jót hasznosíthat a vezetésben, s annak egyik legfontosabb elemében, a döntések előkészítésében. Éppen egy ilyen röptanácskozáson javasolta valaki: a növekvő termelési feladatok ellátása feltétlen szükségessé tenné egy készáru- és egy anyagraktár megépítését. Évente 170 ezer tanná árut mozgatnak meg a gyártelepen. Rosszak az i^tak. Szállítás közben az áruk minősége is romlik. Szükség lenne jó útra is és targoncára. Az ilyen, s más fórumokon elhangzott javaslatok, információk is segítették, segítik a gyár vezetését abban, hogy reális programok szülessenek. megfontoltan készítsék elő a döntéseket. A Csepel Művek Szerszámgépgyárának nyírbátori gyárában a pártvezetőség kérte a gazdasági vezetőket, hogy több variánst dolgozzanak ki az 1978. évi árbevételi tervre. Hármat tárgyalt meg a pártvezetőség. Ebből közös okoskodás, sok tényező figyelembevétele alapján született meg a negyedik, amely talán a legmegalapozottabb. Figyelembe vettek sok fontos tényezőt. A munkaerőszükségletet. a szakmunkások képzését, az anvagszükségletet, a gépeket, berendezéseket. s így született döntés. Igent és nemet mondani csupán egy pillanat. Következményei az eredményben vagy az eredménytelenségben mérhetők. Ahhoz, hogy helyesen döntsenek egy-egy fontos kérdésben a gazdasági és pártvezetők, széles körű információra, elemző munkára, a feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésére vari szükség. Ha valamelyiket elmulasztják már nem az a végeredmény, amit szeretnének. És így a helytelen döntésnek kárát vallja az egyén, a vállalat és a népgazdaság is. Orosz Miklós, a nyírbátori növényolajgyár igazgatója vallja a döntésekről: „Igaz, hogy csupán egy-egy aktus, de hosszú töprengésnek, elemzésnek kell megelőznie. Én a könnyebbik oldalt választom. Ha nagy dolgokban dönteni kell, azt mondom: gyertek fiúk, beszéljük meg közösen. Nem a felelősséget akarom ezzel áthárítani. De megosztani igen Értsék is, hogy a vezetés részesei és számítok rájuk. És ez így van jól, még egyszemélyi vezetés esetében is.” 2800 féle alkatrészt gyártanak a Csepel Művek Szerszámgépgyárának Nyírbátorban. Egyetlen mondatban aligha lehetne válaszolni arra, miért éppen eny- nvit? Nótin János párttitkár röviden ezt így magyarázza: „Nyírbátorban 1980- ban szereljük össze az első olyan radiál fúrógépet, amelynek sorozatgyártását már most szerveznünk kell. Előkészülni, mert exportra küldjük.” Úgy határozott a pártvezetőség, hogy a gyár gazdasági vezetése már ebben az évben szervezze meg a „holnapi” szerszámgépgyártáshoz szükséges alkatrészek gyártását. Készüljön fel, hogy ne érje meglepetés. Nótin, a párttitkár és Koknya Árpád gyárigazgató elégedettek. Sikerült a tervet teljesíteni. Kézzelfogható, hogy a helyesen előkészített politikai döntésnek jó gazdasági eredményei vannak, hiszen a szerszámgépgyártás tervét eddig 103 százalékra teljesítették. Sokoldalúan elemezve a tennivalókat, a megvalósításukhoz szükséges előfeltételek megteremtése után ma már a világszínvonalú NC számjegyvezérlésű szerszámgépekhez Nyírbátorban gyártanak alkatrészeket Nem is olyan távoli jövőben ilyen gépek világszínvonalon történő gyártására Nyírbátorban is alkalmasak lesznek. Ezt okos politikai és gazdasági döntések sora készíti elő. Ez évben 1 milliárd 100 milliót termel a híres, mindig modernizálódó „Bóni”- gyár. Az eredményt így magyarázta a kiváló vállalat nyírbátori gyárának igazgatója: „Gondolom, ezek a számok bizonyítják. hogy az eredmény jó döntések sorát követelte és követeli meg. ' Igaz. Csakhogy sok helyen megfeledkeznek arról, hogy a számok, az eredmények mögött emberek vannak, akik ezeket elérték. Nem azért szólok itt erről, mintha a növényolajosoknál baj volna. Nem. Vannak azonban gyárak, vállalatok, üzemek, ahol éppen a technokrata vezetési stílusból eredően főleg gazdasági vezetők gondolkodnak így: „Nem számít semmi, csak a verkli menjen.” Csakhogy a verklit emberek „hajtják”. A munka- padok mellett érző-gondolkodó, cselekvő munkások dolgoznak, akik a „csodákat” művelő technikát mozgásba hozzák. És sokszor mégsem őket „csodálják” hanem az automatikát. Szemléletünkből soha nem hiányozhat az ember, akinek az érdekében döntenek. Tudni kell azt, hogy a politikai döntéseknek gazdasági, ezeknek pedig közvetve vagy közvetlenül politikai következményei vannak. És ezek érdekeket tükröznek. Együttes döntés volt, hogy épüljön végre elfogadható, kulturált üzemi étterem a Bóniban. Kinek az érdekét szolgálja? Közvetlenül a munkásakét, de ez visszahat, mert érzik a gondoskodást, a törődést, jó a légkör, s meglátszik ez a termelésben is. Hogyan, mivel hálálják meg a munkások ezt a gondoskodást? Nehézségek voltak a gyárban, például 4 ezer vagon olajos mag átvételével. Gyorsabb volt a szokottnál a betakarítás, így gyorsítani kellett az átvételt is. A munkások ötletei nyomán jelöltek ki új felvevőhelyeket, raktárt építenek. És nem kérdezték az emberek, mennyit kell túlórázni, ki építse meg a raktárt? Széles látókörű gazdasági és pártvezetésre vall az is, hogy a Csepel Művek Szerszámgépgyárának nyírbátori gyárában már 1980-ban gondolkoznak. Persze, azért akadnak feszítő gondok is. Közérzetet rontó tényező most a szerszámgépgyáriaknál r /írbátorban, hogy nem megoldott a korszerű üzemi étkezés. Munkások százait érinti ez a három műszakban. Ha kissé későn is, jövőre elkészül az üzemi konyha bővítésének terve. Megoldják a második műszak meleg étellel való ellátását. Az éjszakásoknak hideg élelmet adnak. S zociológiai felmérés mutatja a bejáró dolgozók fáradtságát. A párt- veZítőség javaslatára döntés született: a bérautóbusz mellé újat vásárolnak. Januártól a gépjárművek is három műszakban üzemelnek. Pihenten érkeznek majd a gyárba a munkások. Nehéz lenne lemérni ennek a közvetlen hatását. Kétségtelenül közérzetet javító tényező. A szocialista vezetéssel szemben támasztott igény és egyben követelmény, hogy a döntésekben elsősorban az emberrel számoljanak. Farkas Kálmán Szaloncukor-dobozokat készít a Szerencsi Csokoládégyár megrendelésére a nyíregyházi papírgyár Lelioczki brigádja, a Bobst hajtogató-ragasztó gépsor segítségével. Mentőosztag és fagybrigád Télre készül a Volán Csúcsforgalmat bonyolított le az idén januártól kezdve az 5-ös számú Volán Vállalat. A nagyüzem miatt napról napra szigorú ellenőrzésnek vetik alá mind a személy-, mind a teherszállító járműveket. Az elmúlt hetekben a megszokottnál is nagyobb munka zajlott a vállalat öt telephelyén: téli üzemre készítették elő a kocsikat és műhelyeket. Az ezer autóbusz, teherautó, pótkocsi, illetve rakodógép téli felkészítése még” szeptember elején megkezdődött. A fékek tisztítása, a forgalombiztonsági jelző-, fűtőberendezések, az ajtók, ablakok ellenőrzése volt a legfontosabb. Fagyálló folyadékkal november 15-re .töltik fel a járműveket. Ekkorra fejeződik be a gumiabroncsok cseréje is. Eddig közel másfél millió forint értékű gumit szereltek fel. Valamennyi telepen megszervezték a fagyszolgálatot. A vállalat szoros kapcsolatot tart fenn a meteorológiai intézettek ahonnan kéthetenként továbbítják az időjárási előre jelzéseket. A KPM Közúti Igazgatósága az utak állapotáról ad tájékoztatást a Volánnak. Hóakadály, vagy rendkívüli helyzet esetén azonnal munkába lép a mentőosztag, amelynek tagjai már szintén bevetésre várnak. Tavaly szerencsére nem túl sokszor: 3—4 alkalommal volt szükség gyors beavatkozásukra. A téli felkészülés során gondoltak a dolgozókra is. A telepeken kijavították az ajtókat, ablakokat. Üzembe helyezték a fűtőberendezéseket. Valamennyi helyen megoldották a hideg-, melegvízellátást és a szennyvíz elvezetését. Takarmánynak való húsliszt Kisvárdáról Október közepén megkezdték Kisvárdán a baromfifeldolgozó és értékesítő közös vállalat, hulladékfeldolgozó üzemének építését. A hulladékfeldolgozó üzem technológiai kivitelezője a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet. Várható beruházási költsége meghaladja majd a nyolcvanhatmillió forintot. Az új üzem elkészültével megoldják a baromfifeldolgozó hulladékanyagának hasznosítását, az innen kikerülő összes hulladékot zárt rendszeren keresztül azonnal feldolgozza a most épülő üzem, amelynek kapacitása a tervek szerint óránként 2,4 tonna nyershulladék feldolgozása lesz. Takarmányozásra alkalmas húslisztet állítanak elő. A technológiai berendezéseket teljes egészében az olasz De Vita-cég szállítja, előreláthatólag az év végére érkeznek meg a berendezések a vállalathoz. A szerelés után már a jövő év végére termel az új üzem. A z elkövetkező hetekben, hónapokban valamennyi termelőszövetkezet vezetőségére, tagságára nagy munka vár. Megkezdik az úgynevezett kis- gyűléseket, ahol a napirend legfontosabb témája a módosított szövetkezeti törvény alapján a termelőszövetkezetek új alapszabályának elkészítése lesz.' A kisgyűléseken tárgyalják az idei év termelési feladatainak teljesítését, a jövő évi termelést megalapozó elképzeléseket, döntéseket és természetesen szó lesz ezeken a kisgyűléseken a termelőszövetkezeti tagokat, brigádokat, csoportokat érintő személyes dolgokról is. Az új alapszabály készítésének, illetve jóváhagyásának határideje 1978. február. A legtöbb termelőszövetkezetben már létrehozták azokat a bizottságokat, amelyek a TOT ajánlásait felhasználva olyan alapszabály-tervezetet dolgozhatnak ki, amely figyelembe véve a helyi adottságokat, lehetőségeket és sajátosságokat, minden termelőszövetkezeti tag jogát és kötelességét tartalmazza. Fontos, hogy ez összhangban legyen a szövetkezeti demokrácia erősítésével, fejlesztésével. A kisgyűlés, vagy ahogy néhány helyen nevezik: a részközgyűlés most. miután a termelőszövetkezetek koncentrációjával nagy gazdaságok jöttek létre, olyan tanácskozási fórum, amelynek nemcsak gazdasági, de- politikai jelentősége is van. .A kisgyűléseket legalább olyan jól kell megszervezni és előkészíteni, mint a zárszámadó, tervtárgyaló közgyűléseket. Ma már szinte lehetetlen az. hogy a zárszámadó közgyűléseken minden termelőszövetkezeti tag jelen legyen. Nincs olyan helyiség, amely ezer, vagy ezerötszáz embert befogadjon. A termelőszövetkezeti tagok többsége tehát a kisgyűléseken értesül, értesülhet a szövetkezet dolgát érintő kérdésekről, ott járulhat hozzá a fontos döntések meghozatalához. A kisgyűlé- sek képviselői ezután majd a nagy tanácskozáson, az egész kollektíva nevében és érdekében szólnak és határoznak. A módosított szövetkezeti törvény, a készülő termelőszövetkezeti alapszabályok a szövetkezeti mozgalomban elért eddigi nagy eredményeket rögzítik és kaput nyitnak egy újabb szakasz, egy magasabb szintű fejlődés számára. Az kell, hogy a kisgyűlések ezt az elvet megfelelően szolgálják. Ö rökké fáradt, örökké liheg. „Rengeteg a dolgom... Nincs időm meghalni sem... Tegnap hétkor mentem haza és ma már hat órától melózom... Ez a sok határidő, a jelentések... Még az a szerencse, hogy ilyen ragyogó fizikummal rendelkezem, más ezt nem bírná... Ez nem embernek való... De semmi baj, nehogy megsajnáljatok, én megoldom a problémákat... Szerencsére értem a munkámat, másnak ebbe beletörne a bicskája... Mint például ahogy X-nek és Y-nak is beletört .. ... és sorolja, hogy a múltkor is ő és a kollektívája milyen hősiesen helytállt a jelentés összeállításában és végül is egy nagyon optimális, reális helyzetképet tudtak összehozni munkájukról. „No, de rohanok, rengeteg a dolgom” — és meg sem áll a következő szobáig, ahol egyik főnöke szék 1. S miután ellihegte, hogy milyen rengeteg munkája van, hogy mit kell még ma, holnap és a héten elvégeznie, máris vágtat magasabb feletteséhez, akit forró szavakkal és egy üveg barackpálinkával köszönt névnapja alkalmából, és máris rohan tovább, csak előbb még elhadarja, hogy mennyi, de mennyi a tennivalója, ám ő természetesen megbirkózik ezekkel. Rajta a munka nem fog ki, ő nagyon, de nagyon sokat szeret dolgozni, különösen ilyen felettes keze alatt, mint a ma névnapját ünneplő kartárs, akit éltessen sokáig a szocialista jóisten. Hivatalába visszaérkeztekor két beosztottja akarja előadni aggályát a munkával kapcsolatban, de nincs ideje meghallgatni őket, mert mint homlokát törölgetve, sűrű és fájdalmas hangon elsuttogja: „Felettes kartársunk egy nagyon fontos, és egy nagyon rövid határidős, az egész Tiszán és Dunán innen nagyon fontos témában kért tőlem egy munkát. Nem, most semmi esetre sem érek rá, sőt erre a munkára nemcsak az éjszakáim, de még a szabad szombatom és a vasárnapom is rámegy... Majd szólok, ha lesz egy lélegzetvételnyi időm. addig dolgozzanak olyan lelkesen és szorgalrtía- san, mint én, mint ahogy a felettes kartárs is mondta volt egyszer baráti poharazás közben: vegyetek példát rólam, helytállásból, áldozat- vállalásból. . És miután a titkárnője lelkére kötötte: ne zavarja senki sem, mert mint hallhatta, sürgős elfoglaltsága van, visszahúzódott a szobájába és homlokát törölgetve átnézte a heti képeslapokat. Valóban érti a dolgát. Le a kalappal, amit csinál, azt,: jól csinálja. Mert dolgozni nem dolgozik ugyan, de ragyogóan mutatja magát, éppen úgy, mint a jó csatár. Nyüzsög, ott van mindenhol — ismeri a jelszót, látni és láttatni —, ahol módja és lehetősége van, hogy sok-sok munkájáról, elfoglaltságáról, szerepének fontosságáról szólhat. Erre megy rá az ideje, energiája, ha ő liheg, izzad, akkor sem a munkában, a munkától fáradt el, hanem az önmutogatás morzsolta fel az erejét. Hogy a vezetése alatt nem mozdult előre, nem fejlődött vállalata semmit? Na és akkor, mi van? A többiek előbbre léptek, fejlődtek, nem lehet mindenki első, a vasúti szerelvénynek is van utolsó kocsija. Ügy látszik, rajta kívül még mások sem tudják — azok sem, akiknek illene tudni —, hogy a súlyemelésnél nem az izzadság és nem a nyögés a döntő, hanem az, hogy mit emelt fel a versenyző. Papp János Az időjárás és a madarak kártevése ellen fóliázással védik az elszállításig szabadban tárolt kukoricát az ófehértói Búzakalász Tsz-ben.
