Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-15 / 268. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 15, KGST rádiótechnikai és elektronikaipari állandó bizottsági ülés Budapesten Újabb sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények, valamint a már megkötött együttműködési szerződések kibővítése szerepel a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának hétfőn Budapesten megkezdődött 33. ülésének napirendjén. A tanácskozáson a KGST-tagor- szágok és Jugoszlávia képviselői, valamint a KGST- titkárság munkatársai vesznek részt. Megfigyelőként jelen van az ülésen a Vietnami Szocialista Köztársaság képviselője is. A REAB 33. ülését a margitszigeti Nagyszállóban Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, az ülés elnöke nyitotta meg, majd Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket. A megnyitó ülésen megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. A tanácskozás résztvevői a délutáni plenáris ülésen kezdték meg az érdemi munkát. Tizenöt éves a magyar-szovjet timföld-aluminiumipari egyezmény 15 évvel ezelőtt, 1962. november 15-én kötötték meg a két ország gazdasági együttműködésében kiemelkedő jelentőségű, magyar— szovjet timföld-alumínium egyezményt. Az évforduló alkalmából hétfőn Székesfehérvárott, a Könnyűfémmű előtti téren felavatták a magyar—szovjet barátságot és az alumíniumipari együttműködést szimbolizáló, 10 méter magas képzőművészeti alkotást. Az avatóünnepségen, amelyen részt vett Ny. Ny. Oszi- pov és D. F. Novikov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa is, Juhász Ádám nehézipari államtitkár mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az 1962- ben kötött egyezmény műszakilag és gazdaságilag mindkét ország számára előnyös, számunkra lehetővé tette költséges beruházások nélkül az alumíniumfeldolgozás és -felhasználás gyors növelését. A kölcsönös áruszállításon kívül közvetlen együttműködés alakult ki a magyar és a szovjet kutatóintézetek és alumíniumipari vállalatok között. A magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény keretében 15 év alatt több mint 1,7 millió tonna timföldet szállítottunk a Szovjetunióba és több mint 800 ezer tonna fémalumíniumot kaptunk vissza. (Folytatás az 1. oldalról) véri barátságának erősitésé- ben szerzett kimagasló érdemeiért. A Munka Vörös Zászló érdemrend kitüntetést kapta Vilma Espin de Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Kubai Nőszövetség elnöke a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság népei testvéri barátsága, valamint a magyar és a kubai nők közötti internacionalista kapcsolatok elmélyítését szolgáló, a nemzetközi nőmozgalomban kifejtett munkássága elismeréseként. Sixto Batista Santana vezérőrnagynak a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság fegyveres erői fegyverbarátságának, testvéri együttműködésének ECUADOR w-k él-Amerika északnyuII gáti részén, az Andok láncai között terül el a 283 561 km2 területű, hétmillió lakosú Ecuadori Köztársaság. A népesség 50°, o-a mesztic, 35°/o-a indián, 10%-a kreol, 5%-a néger és mulatt. A mai Ecuador területét is magába foglaló Inka Birodalmat a spanyolok 1531— 33 között hódították meg. Az ország függetlenségét a gyarmatosítók felett aratott győzelem, a Nagy-Kolumbiai Föderáció széthullása után 1830-ban nyerte el. Történetében reakciós diktatúrák, katonai korr mányzatok váltogatták egymást. Az 1972-ben hatalomra jutott katonai kormány ígéretet tett az 1945-ös haladó alkotmány visszaállítására, földreformot kezdett, semmisnek nyilvánította a külföldi monopóliumok kőolaj- és földgázkitermelő koncesszióit. Ecuador elmaradott agrárország. Az aktív népesség 56%-a a mezőgazdaságban, 17%-a az iparban, 20%-a a szolgáltató ágakban dolgozik. Legfontosabb mezőgazda- sági terméke a banán, a vierősítése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként a Vörös Csillag érdemrend kitüntetést adták át. A kubai forradalmi fegyveres erők minisztere által vezetett küldöttség öt tagja a Kiváló Szolgálatért érdemrend kitüntetést kapta. A kitüntetések átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Czinege Lajos, Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Ott volt Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. lágtermelésben a harmadik helyen áll. Fontos exportra termelt cikk a kávé és a kakaó is. Az utóbbi időben jelentős olajmiezőt tártak fel az országban, ahonnan 1976-ban 9 millió tonna kőolajat termeltek ki. Az egyéb hasznos ásványkincseket (arany ezüst, réz stb.) csak kis mértékben aknázzák ki. A2 iparban a kisüzemek vannak túlsúlyban. A bruttó ipari termék felét az élelmiszeripar adja. Az ország külkereskedelmi forgalma főleg a fejlett tőkés országokkal (USA, NSZK, Nagy- Britannia) bonyolódik A kőolaj-, banán-, kávé- és kakaókivitelt gépek, iparcikkek importjával ellensúlyozzák. II közélet hírei BISZKU BÉLA, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn fogadta Luis Orlando Dominguezt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkárát, aki a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban. GYŐRI IMRE, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára hétfőn Salgótarjánba látogatott. A vendéget Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Ezután Győri Imre részt vett és felszólalt a Nógrád megyei párt-végrehajtóbizottság ülésén, amelyen beszámoltak a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának megyei eredményeiről és meghatározták az ezzel kapcsolatos további tennivalókat. DR. KOROM MIHÁLY igazságügy-miniszter vezetésével hétfőn igazságügyi küldöttség utazott hivatalos látogatásra Moszkvába V. I. Tyerebilovnak, a Szovjetunió össz-szövetségi igazságügyminiszterének meghívására. A delegáció tanulmányozza a szovjet igazságügyi szervek munkáját. WASHINGTON James Carter, az Egyesült Államok elnöke nyilatkozatot adott amerikai belpolitikai lapok szerkesztőinek és ennek során egyebek között a következőket mondotta: — A külpolitika és a honvédelem területén a Szovjetunióval együtt dolgozunk a kísérletek teljes eltiltásának megteremtésén. A múlt héten Brezsnyev elnök állást foglalt amellett, hogy a katonai célokat szolgáló kísérletek betiltása mellett, tiltsák meg a békés célú nukleáris kísérleteket is. Rendkívül örvendetes esemény ez és úgy gondolom, hogy ez lehetővé teszi számunkra a kísérletek teljes betiltásáról szóló egyezmény megkötését. TUNISZ Az arab külügyminiszterek tuniszi értekezlete a késő éjszakai órákba nyúló vasárnapi ülésén 1978. február 15-ét jelölte meg az arab csúcs- értekezlet összehívásának időpontjaként. A csúcs megtartásának színhelyéről még nem született döntés. A csúcs- értekezletet megelőzően még két előkészítő tanácskozást is tartanak. Január első hetében az arab védelmi tanács, második hetében pedig az Arab Liga gazdasági tanácsa ül össze. TEL AVIV Menahem Begin miniszterelnök szombaton Tel Aviv- ban izraelbarát francia politikusok egy csoportja előtt izraeli látogatásra hívta meg Anvar Szadat egyiptomi elnököt. Mint ismeretes, Szadat szombaton amerikai kongresszusi képviselők előtt ismét hangot adott annak a készségének, hogy adott esetben Izraelben folytasson tárgyalásokat. BEIRUT A Demokratikus Népfront Palesztina Felszabadításáért szóvivője vasárnap Beirut- ban elitélte Anvar Szadat egyiptomi államfő legutóbbi kijelentéseit. Hangoztatta, hogy a kijelentések nem vonatkozhatnak sem a Palesztináikra, sem az egyiptomi népre, ám „jól mutatják az egyiptomi elnök defetista politikáját”. Szadat elnöknek az a javaslata, hogy „ellátogat Izraelbe és találkozik a cionista vezetőkkel, mutatja, hogy az egyiptomi rezsim a defetizmusniak milyen fokára süllyedt, ami csak ellenállást válthat ki az arab nép és az egyiptomi nép részéről”. Algériai levél Érkezés Ramadán utolsó napján E gy új konzervgyár beindítására Algériába utazott a magyar szakemberek egy csoportja. A Taherben épült gyárat a magyar szakemberek tervezték és a berendezéseket is hazánk szállította. A gyárszerelés és indítás mellett is számos érdekesség kínálkozik a magyarok húszfős csoportjának, Afrika földjein. Ezekről tudósítja lapunkat az ott dolgozó magyar csoport tagja, Kovács József, a Nyíregyházi Konzervgyár technológusa. Repülőgépünk reggel fél 10-kor indult Budapestről és a zürichi, genfi, összesen másfél órai várakozást leszámítva állandóan repültünk, s így délután 2 órakor érkeztünk Algéria fővárosába, Afrika földjére. Élénk szél és gyönyörű napsütés fogadott bennünket. Az első, ami a szemünkbe ötlött a gyönyörű datolya- pálmák sora. Érkezésünk napja a Ramadán utolsó napja volt. Ez a mohamedán vallás böjtje. Egy hónapig tart, s ilyenkor napfelkeltétől napnyugtáig tilos az étkezés, sőt még a dohányzás is. Ennek megszegését a külföldiektől sem veszik jó néven. Ha nyilvánosan mégis megszegnék, esetleg rájuk is szólnak. Nem vonatkozik viszont a böjt a betegekre, gyerekekre, terhes nőkre, hosszú úton levőkre, nehéz testi munkát végzőkre. /Este és éjszaka, mikor már útunk utolsó állomása felé robogtunk gépkocsival, minden falu, minden ember ünnepelt. Ünnepelte a böjt elmúltát. Illetve, hogy mindenki ünnepelt-e azt biztosan nem lehetett megállapítani, mivel az utcákon kimondottan csak férfiak és a gyerekek közül is csak a fiúk voltak kint. A 150 kilométeres út során, amit autóval tettünk meg, egyetlen asszonyt, vagy leányt sem láttunk. A nyilvános szórakozás, az ottani megjelenés a nőknek tilos. Minden faluban, legyen az a legkisebb is, tömegek voltak kint az utcákon. Aki befért a kávéházakba — amelyből jóformán 100 méterenként van egy-egy — egy kávé vagy egy pohár üdítő ital mellet dominóztak, igen hangos vitával kísérve azt. Hal-, lángos- és süteményárusok tömege kínálta áruját mindenütt. Pótolták a hosszú böjt alatt mulasztottakat. Másnap, csütörtökön, emiatt ünnep volt, a következő nap pedig péntek, az ő vasárnapjuk, munkaszüneti nap. Pihenhettünk tehát mi is, átállhattunk az itteni éghajlatra, ismerkedhettünk környezetünkkel. Az autóutumk, amit megérkezésünkkor megtettünk, igen szép tájakon vezetett át az Atlasz-hegység nyúlványain, ezt a sötétség ellenére is megállapíthattuk. Ez a 150 kilométer itt nem távolság, hiszen maga Algéria hatalmas ország. Területe 25-ször nagyobb Magyarországénál, akkora mint Európa, beleértve a Szovjetunió Urálig terjedő területeit is. Lakossága viszont alig több, mint Magyarországé. A Földközi-tenger határolja egyik oldalon, ez a tengermellék, majdnem 1500 kilométer hosszú. Közvetlen ide nyúlik be az Atlasz-hegység; a tengerparttól 20 kilométerre már 1000 méteres csúcsok vannak. A mező- gazdaság főleg ezen a tengermelléken és az Atlasz fennsíkjain virágzik. Az ország területének mintegy 4 százalékán folyik földművelés, azonban ez a terület még így is Magyarország nagyságú. I tt a tengermelléken ugyanazok a zöldségfélék teremnek, mint otthon. A gyümölcsök azonban jellegzetesen déligyümölcsök. Datolya, narancs, mandarin, citrom, füge, gránátalma, olajbogyó. Igen finom a szőlőjük. Október közepén a sárgadinnye még mézédes volt. Van ugyan alma, körte is, ennek ára viszont háromszorosa a narancsénak. Elvétve banánfát is lehet találni. Gyakori növényei e vidéknek a leander, a paratölgy, az olajfák, datolyapálmák. Jellegzetessége a kis parcellákat mezsgyeként, a kis tanyákat kerítésként körülvevő, 1—2 méter magasságúra megnövő, otthon medvetalp kaktuszként ismert kaktuszfaj, amely itt virágzik és termést is hoz. Termése akkora, mint egy kacsatojás, színe rózsaszín, vagy piros. A felülete apró, hajlékony tüskével van tele, mely elég kellemetlen érzést okoz tisztításakor, mikor az ujjunk tele lesz vele, de kárpótol bennünket a héj alatt lévő édeskés, fanyar ízű gyümölcshús. Árulják piacon is, de az út mellett szedni is lehet. Ez itt gyomnövénynek számít, ugyanúgy, mint az agave kaktusz, vagy a mindenfelé növő datolyapálma-csemete. Otthon az árusításából meg lehetne gazdagodni, itt viszont olyan közönséges, mint az akáccserje, ha útban van, kiirtják. Kovács József KOMMENTÁR Bonni útkereszteződések Az NSZK a kormányzó koalíció két pártjának kongresszusa közötti napokat éli. A kisebbik partner a Szabad Demokrata Párt, (FDP) már tanácskozott, a vezető párt, a szociáldemokrata SPD emberei néhány nap múlva ülnek össze Hamburgban. Függetlenül attól, hogy mi történik majd a tanácskozáson — annyi bizonyos, hogy a nyugatnémet politika nehéz keresztúthoz érkezett. Az útjelző táblák egyszerre sokfelé mutatnak. A legdöntőbb kérdés, amely minden mást beárnyékol, a terrorizmus problémája. Még pontosabban: annak a kérdése, hogy a terrorista merényletek által keltett általános felháborodást a háttérben működő politikai erők milyen mélyebb változásokra akarják felhasználni. A vita voltaképpen csak a szűkítés mértékéről folyik. A szociáldemokrata párt centruma, élén Schmidt kancellárral egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy ne vezessen be bizonyos politikai korlátozó rendszabályokat. A nyugatnémet sajtó felett nem rendelkeznek a szociáldemokraták — a bulvársajtó pedig egyenesen a felelőtlen jobboldal, Springerék kezében van. Az országban ezért meglehetősen „preparált” a közvélemény. Ez önmagában nyomást jelent a kormányra. Tovább szűkíti az SPD mozgási lehetőségeit ebben a kérdésben az ellenzék, a CDU és a CSU offen- zívája. A terrorizmus által megmérgezett és a jobboldal által messzemenően manipulált és kihasznált politikai légkör új kombinációkat tett lehetővé a politikai élet csúcsain is. Magában a szociáldemokrata pártban Schmidt kancellár és a centrum — a jobboldal hallgatólagos támogatásával — felhasználja ezt a légkört arra, hogy elhallgattassa a párt radikális baloldalát, amely aggodalmait hangoztatja az említett, várható korlátozások kihatásai miatt. Ami az ellenzék pártjait illeti, az ő táborukban gyakorlatilag két fő irányzatot lehet megkülönböztetni. Az egyik irányzat abban bízik, hogy lehetségessé válhat a kormánytöbbség megszerzése és ezért szorosabbra kell vonni a sokszor egymással is viszálykodó két uniópárt sorait. Ez az irányzat a frontális választási összecsapás híve a szociáldemokratákkal szemben. A második irányzatot két elgondolás mozgatja. Az egyik a pesszimizmus. Nevezetesen az, hogy a CDU —CSU a választásokon nem tud majd felülkerekedni. A másik mozgatóerő az az ellentét, amely a rendkívül becsvágyó CSU-pártvezért Strausst, Kohllal szembeállítja. Ez a két tényező szülte azt a kombinációt, hogy esetleg meg lehet kísérelni a régi „nagykoalíció” visz- szaállítását. Azzal a különbséggel, hogy ezúttal a szociáldemokraták lennének a nagykoalíció uralkodó pártja és az uniópártok elfogadnák az „ifjabb partner” szerepét. (Ez Strauss számára azt jelentené, hogy minden bizonnyal miniszteri tárcához juthatna Bonnban — ugyanakkor lehetetlenné tenné Kohl számára, hogy a kancellári tisztségre pályázhasson.) Ezekből a kombinációkból is kitűnik, hogy az utóbbi néhány hónapban a terrorizmus problémájának politikai visszahatásaképpen megváltozott a nyugatnémet politikai atmoszféra. Az igazi, elsősorban gazdasági jellegű kérdések a második vonalba szorultak. Holott valójában a tőkés Nyugat-Európa legerősebb országában is számos gazdasági probléma megoldatlan. A gazdasági növekedés üteme idén a várt, és a kormány által előre jelzett 5—5,5 százalék helyett előreláthatóan mindössze 3 százalék lesz. A munkanélküliek száma makacsul egymillió fölött van és az energiapolitika (tehát az atomerőművek létesítése) ügyében az egyes pártokon belül is óriási ellentétek vannak. Az új helyzetben mindez a politikai színpad kulisszái mögé szorult. A színpad előterében pártpolitikai-hatalmi küzdelem folyik. A szemben álló erők már a jövő évben és 1980- ban esedékes választások felé tekintenék. —i — e
